Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

Egy sajt óiájéhostató nyoma n Közoktatás-politikánk soros tennivalóiról Iskolaszakértők lettünk. Ezt hivatalosan úgy fogalmazzák, hogy „nő a társadalom érdek­lődése az iskola iránt”. Termé­szetesen nem a fogalmazás mi­kéntje a fontos, hanem maga a tény. Tulajdonképpen érthető ez az iskola felé fordulás, hi­szen valamilyen formában va­lamennyien érdekeltek va­gyunk : akár mint szülők, akár mint gazdasági vezetők, akár mint pedagógusok — vagy egyszerűen csak mint tagjai annak a társadalomnak, mely részére az iskola — a maga oktató-nevelő munkájával — előkészíti az egvmás után fel­növekvő nemzedékeket. Fölös­leges lenne részletezni, .annyi­ra nyilvánvaló, hogy mi min­den függ ennek a munkának a hatékonyságától, minőségé­től. Minden kor. minden tár­sadalmi rendszer különös gon­dot fordított arra. hogy saját céljai szolgálatába állítsa az •iskolát. Naniainkban is így van. sőt még inkább így van, mint korábban bármikor. Most, a rohamosan változó világban az iskolának is lépést kell tartania a nagyarányú tudo­mányos és társadalmi fejlődés­sel. Egyre magasabbak az is­kolával szemben támasztott kö­vetelmények: úi keretekre, új módszerekre, új utakra van szükség. Fontos lépés ezen a terüle­ten a Központi Bizottság okta­táspolitikai határozata, mely­nek végrehajtása már az 1972 —73-as tanévben elkezdődött. Mit tettünk eddig, és milyen intézkedések várhatók a kö­vetkező tanévben — erről szá­molt be a múlt héten az új­ságíróknak dr. Gosztonyi Já­nos művelődésügyi miniszter­helyettes. A sajtótájékoztató teljes anyagának ismertetésére már csak hely hiányában sem vállalkozhatunk, mindössze né­hány. általunk különösen fon­tosnak, aktuálisnak tartott kérdésre térhetünk ki. így pél­dául arra. hogy a minisztéri­um januárban megjelentetett állásfoglalása alapién mintegy 4000 általános iskolában vezet­ték be a pótló foglalkozások rendszerét. Az intézkedés he­lyességéről már személyes ta­pasztalatok alapján is meggyő­ződhettünk. A pótló foglalko­zások rendszere nemcsak a pe­dagógusok körében talált pozi­tív fogadtatásra, de bizonyára azok a diákok is örülnek neki. akikkel a tanítási órákon kí­vül, főként a tanév befejezése után. külön foglalkoznak a ne­velők. how a lehető legkeve­sebbre csökkentsék a bukottak számát. A közénfokú óvónő­képzés bevezetésének előnyei­ről már e hasábokon is több­ször volt szó. A következő tan­évben érvénybe lépő intézke­dések közül különösen fonto­sak azok, amelyek a tanulók túlterhelését hivatottak csök­kenteni. így a középiskolák mindkét típusában — a gim­náziumokban és a szakközép- iskolákban egyaránt — 1—5 órával csökken a heti kötele­ző óraszám, ugyanakkor itt is és az általános iskolában is heti két óráról háromra eme­lik a testnevelési órák számát. Hogy erre az intézkedésre mi­ért került sor. az rögtön nyil­vánvalóvá válik, ha serdülő­iéiben lévő ifiainkra nézünk, akikre ugyan sok jelző ráillik, csak éppen az nem, hogy „izomk'U—-’usok”. Elkészültek és szeptember­ben minden iskolatípusban ér­vénybe lénnek az új rendtar­tások. Ezekben a fő helvet az igazgatók egyszemélyi felelős­ségének hangsúlyozása mellett a tantestületi és a tanulói demokratizmus, a jogok és kö­telességek harmonikus egysé­gének biztosítás'' foglalia el. Régóta húzódó viták végére tesz pontot a köoenvviselés ál­talánossá tétele. Igaz ugyan, Tegnap délelőtt a megyei tanács kereskedelmi felügyelő­ségén értékelték megyénk mintegy száz társadalmi ellen­őrének ebben az évben vég­zett tevékenységét. Amint meg­állapították: a társadalmi el­lenőrök aktivitása nőtt, s csak­nem kivétel nélkül eredmé­nyesen szolgálják ,a fogyasztók érdekvédelmét. Csapiáros Lajos, a felügye­lőség vezetője külön elisme­réssel emlékezett a Dombóvá- rott működő Ács Józsefről, Antal Sándorról, Esküdt Jó­zsefről, Rózsa Ágnesről, a pak­siak közül Lázár Dénesről, Si­mon tornyán Csepregi Jánosról, Ferenczi Istvánról, a szekszár­di járásból Izsgum Istvánné- ról, dr. Molnár Istvánról, Rehn Ferencnéről, Balassa Józsefről, Salgó Sándorról, Szekszárdon Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei székházában gyülekeztek megyénk katoli­hogy ez az intézkedés nem szünteti meg a tanulók — pon­tosabban a szüleik — között meglévő anyagi különbségeket (ez nem is lehetett célja), de mindenképpen véget vet áz iskoláinkban eCTvre inkább el­harapódzó divathóbort"-k. A középiskolák ioa-watóinak sem okoz "ondot ezután, hogy en­gedélyezzék-e vaev sem a diá­kok számára a dohányzást. Az új rendtartás az iskolákban — a t'”"'tás utáni klubdélutánok kivételével — egyértelműen tilt'a ezt a káros szenvedélyt. Az új intézkedéseket, válto­zásokat egyébként azokat is. melyeket itt nem említettünk — nemcsak a pedagógusok, ha­nem a szülők is megismerhetik még az új tanév megkezdése előtt. A szülők számára tájé­koztató készül, amely hamaro­san elhpevia a nyomdát. Köztudott, hösv az oktató- nevelő munka kor—-arűsítésé- ről hozott intézkedések megal­kotását széles körű. demokra­tikus vita előzte me“. Most a mn'v—'ósításon a sor. amely­hez elengedhetetlen, hogy vi­centráljanak a pedagógusok és szülők egyaránt. — gy —’ Gazdag Istvánnéról, Lovász Miklósról, Sárközi Lászlóról, Bencze Rozáliáról, Keresztes Istvánról, Szalai Jánosról. A társadalmi ellenőrök fi­gyelmeztetései nyomán gyak­ran azonnal megszüntetik az érdekeltek a kisebb hiányos­ságokat, — például a kenyér hiányos csomagolását. A súly­csonkítást elkövetők ellen azonban minden esetben eljá­rás indul. A felügyelőség nem szűkmarkú a bírságok kisza­básánál. Szekszárd egyik presz. szójában történt, hogy a fel­szolgálónő egy deci gin helyett csak 8,5 centet mért, és vitt ki a vendégeknek. Az így okozott kár csupán 3,90 forint volt. Ezzel szemben a bírság ezer forint, amihez 370 forint vizs­gálati költség is járult. kus és protestáns lelkészei, va^ lamint a szabadegyházak kör­zeti prédikátorai, hogy meg­hallgassák K. Balogh János­nak, a megyei levéltár igaz­gatójának a Hazafias Népfront megyei alelnökénék — a nem­zetközi helyzet és a világbéke állásáról szóló előadását. A nagy érdeklődést- kiváltó tartalmas beszámolót számos felszólalás követte, melynek során felszólalt többi között Dörnyei István szekszárdi apát­plébános, Kővári Bálint pál- monostori apát faddi plébános, Bocsor Lajos református és Sólyom Károly evangélikus esperes. A felszólalók megál­lapították. hogy a nemzetközi helyzetről és a világbékéről szóló téma milliókat érint, fel­öleli az egyes ember és az emberiség gondját, baját, örö­mét, bánatát. Papi emberek számára a béke ügyével való foglalkozás a legszebb fog-_ lalkozás. de egyben a társa­dalom minden tagjának szent kötelessége. Hangsúlyozták, hogy a béke megléte nem ter­mészetes dolpg 1 — bár annak kellene lennie. A nemzetközi helyzet jelenlegi állapota ko­moly erőfeszítés és nehéz muh- ka terméke. A béke biztosítása terén elért er°dményeink meg­tartása és fejlesztése a jövőben 5 is valamennyi jóakarata em-. bér összefogását igényli. Borsó télire Száznyolcvan hektáron arat­nak Paks közelében, és sokkal többön szerte az országban. De ez az aratás még nem a búzát őrző kalászokat dönti sorba. Úgy mondják, borsóaratás. A Paksi Állami Gazdaság 180. borsót termő hektárjáról hord­ják Biritóra a hüvelyeket, szá­rastól, hogy a fészer alatt fel­állított gép szétválassza a borsót a szárától, hüvelyétől. Az állami gazdaság idén ala­csony termésre számít. A hosz- szú, száraz időszak ‘most érez- . teti káros hatását. Pedig a paksiak még a szerencsések közé tartoznak. Az elvetett ki­lenc fajtából azokat tudták ön­tözni. amelyek először értek. A többi földet azóta megöntözték A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a Magyar írók Szövetsége rendezésében csü­törtökön a nyíregyházai Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskolán megkezdődött az olvasó népérr mozgalom első országos tanácskozása. A konferenciá­nak mintegy 300 résztvevője ven. Párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetők, művelődési infézményék, könyvkiadó, és terjesztő vál­az esők. Emellett igen jól be-' vált az idén először, kísérlet­képpen vetett Cobri-fajta bor­só, amely kiváló minőségű, a mennyiséget nézve pedig 80 százalékkal magasabb termés­átlagot adott, mint a többi faj-, ta. A borsót a Paksi Konzerv­gyárba szállítják, ahol már két hét óta „nagyüzem” van. Ed­dig több mint 150 vagonnyi borsót csomagoltak fél- és egy­kilós dobozokba. Az előre lát­hatóan még egy hónapig tartó borsószezon alatt összesen 650 vagonnyit csomagolnak fém­dobozokba. amiből a télen ké­szítenek ételt az NDK-beli, szovjet és természetesen a ha­zai háziasszonyok. lalatok képviselői, népművelők, pedagógusok és írók vitatják meg a mozgalom eddigi ered­ményeit, további feladatait. Részt vesz a tanácskozáson Bugár Jánosné. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. Darvas József, a Ha­zafias' Népfront Országos Ta­nácsának alelnöke, az írószö­vetség elnöke, dr. Simó Jenő, művelődésügyi miniszterhelyet­tes, Néprajzi kincseink védelmében A sxakcsi rendőr jó példája A megyében sajnos változatlanul portyáznak a néprajzi rablólovagok, és ezen a téren az újabban szerencsésen fellendült sajtókampány egyelőre még nem sok eredményt hozott. Nemcsak lapunk, hanem a Magyar Nemzet is több esetben számolt be ilyen visszásságokról. Utóbbi június 1-én éppen megyei összefüggésben, amikor a tolnai lelet máig sem tel­jesen kiderített kalandos sorsát taglalta. Írásunkban a helyi szervek kezdeményező készségének fontos­ságára is felhívtuk a figyelmet, utalva a letenyei Községi Tanács példájára, amely a legszigorúbban őrködik a község néprajzi kincseinek sorsán. Végre megyénkben is történt azonban előrelépés. A megyei múzeum szakemberei az elmúlt héten Szakoson vé­geztek leletmentő és feltáró munkát. Örömünkre itt a rendőrség körzeti megbízottja, Gyenei Mihály fő­törzsőrmester nemcsak igazoltatott egy néprajsi kin­cseket gyűjtő orvvadászt, hanem feljelentést is tett ellene. Az illető „gyűjtőútját” nem kísérte szerencse, mert portyázása során többek közt épp a KMB-s portájára is bekopogtatott. Nagyon hasznos lenne, ha a szakcsi példát a megye valamennyi községé­ben követnék a rendőri és tanácsi szervek egyaránt. O. I. Hatékony társadalmi ellenőrzés Katolikus és protestáns papok tájékoztató értekezlete A Paksi Állami Gazdaság biritói központja mellett felál­lított borsócséplőgépekből vastag sugárban ömlik a kifejtett borsószem. A Paksi Konzervgyárban először Rotációs mosógép osz­tályozza a kifejtett szemeket, majd a szalag végén hatalmas kifőző ládákba rakják az egymás után, a megállás nélkül érkező borsókonzerveket. — kz — szí — Az olvasó népért mozgalom első országos tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents