Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
\ TOLNA MEGYEI VILÁGMÍriÍTÍRJÁI EGYESÜLJETEK? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 138. szám. ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1973. június 15. A tavalyi év mérlege összességében kedvező Az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tárnicsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt megemlékezett arról, hogy az ülésszak megnyitása egybeesik a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésének 25. évfordulójáról szóló megemlékezésekkel. A két munkáspárt — mondotta — 1948. júniusában a marxizmus—leninizmus elvei alapján egyesítette erőit, s ebben a teremben tartotta meg egyesülési kongresszusát, fogadta el a szocializmus felépítésének programját. — Az egyesülési kongresszust követően, 1948. június 16-án ugyancsak ebben a teremben tárgyalta az országgyűlés az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, s azt 230 szavazattal — 63 szavazat ellenében — törvényerőre emelte. — A történelmi események évfordulója alkálijából országgyűlésünk tisztelettel köszönti a magyar munkásosztályt, annak egységes forradalmi pártját és további nagy sikereket kíván a dolgozó nép ügyének szolgálatában végzett munkájukhoz. A nagy tapssal fogadott megemlékezés után Apró Antal bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Ezt dr. Pesta László jegyző ismertette. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését bemutatta. A jelentés arról is számot ad, hogy az országos választási elnökség az Elnöki Tanács előtt beszámolt az április 15-i tanácstag-választások eredményéről. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a választás alkotmányos rendünknek és a törvényes előírásoknak megfelelően zajlott le. A jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Apró Antal ezután közölte, hogy a Minisztertanács megbízásaiból Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1972. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetesen megvitatták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Bejelentette, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat; 2. Interpellációk. Ezután megkezdődött a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Már az elmúlt év közepétől mérlegre került a tavalyi gazdasági folyamatok értékelése. Társadalmi-politikai vezető testületeink állásfoglalásai és határozatai közismertek, ezek valóraváltásán dolgoznak a gazdálkodó szervek. Most, hogy a kormány megbízásából az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz kérem szíves figyelmüket, arra hivatkozom, hogy a jó gazdának akkor is kell pontos, végső számadást készíteni, amikor a gabona a csűrben, a jövő évi mag már a földben van, — mondotta a többi közt Faluvégi Lajos, és megállapította, hogy a tavalyi év mérlege összességében ked. vező. 1972-ben a népgazdaság az előző két évinél kiegyen- súlyozottabban növekedett, a fejlődés fő arányai megfeleltek a IV. ötéves tervben előirányzottaknak. A nemzeti jövedelem valamivel több, mint 5 százalékkal nőtt. az ipar 6,3 százalékos, a mezőgazdaság 4,5 százalékos, a kivitelező építőipar 3 és a kereskedelem 6 százalékos bővüléséből adódóan. A nemzetközi összehasonlítás azt jelzi, hogy gazdaságunk növekedési üteme 1972-ben valamivel alacsonyabb volt a KGST-orszá- gok átlagánál, a termelékenység megfelelően nőtt, exportunk kiemelkedően lendületes volt. Pénzértékben számított nemzeti vagyonunk 7,2 százalékkal, kerekeit 100 milliárd forinttal gyarapodott. A fő népgazdasági arányokat ott sikerült javítani, ahol 1970—71-ben kedvezőtlen irányzatok érvényesültek. Csökkent a felhalmozási hányad, jobbá vált a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának összhangja. A belföldön felhasznált nemzeti jövedelem ezúttal alatta maradt a termelésnek, ezáltal több termék jutott az exportra. a külső egyensúly javítására. Az 1972. évi tervnek az volt az egyik fontos célja, hogy a beruházások volumene ne haladja meg az előző évi igen magas színvonalat, csillapodjék a beruházási javak kereslete. A szocialista szektor egészét nézve ez teljesült. A beruházási ráfordítás — változatlan áron — 2 százalékkal az 1971. évi alatt volt. Ennek többnyire előnyös kisugárzása van, de nem gondolhatjuk, hogy a beruházások fékezése önmagában képes megszüntet, ni a beruházási tevékenység gyenge szervezettségét. Harmonikusabb volt a beruházási törekvések és lehetőségek viszonya, csökkent az elutasított építési igény. Óvakodnunk kell azonban a túlzott megelégedettségtől, a folyamatban lévő nagyberuházásoknak ugyanis mintegy kétharmada továbbra is a tervezettnél hosszabb idő alatt lép be a termelésbe. Bár a befejeződő 19 egyedi nagy- beruházásból 17 műszakilag megvalósult, 7-nél a járulékos létesítmények egy része nem készült el időben. A befejezetlen állomány — igaz, lassúbb ütemben — de még mindig nőtt. A felhalmozáson belüli arányok is egészségesen változtak. A készletnövekedés az előző évinek a fele, / vagyis nemzeti jövedelmünkből 20 milliárd forint helyett 10 milliárd forintot kellett a készletek gyarapodása miatt lekötni. Kedvező az is, hogy ennek kö. zel egvhaémada az élelmiszer. gyártású és importált anyagok, gazdaságra jutott. 1973-ban vi- alkatrészek fokozott pótlásá- szont számolni kell a belföldi val. Javult a külkereskedelmi mérleg A belső-kül6Ő egyensúlyviszonyt kifejező külkereskedelmi és fizetési mérlegünk aktív volt Exportunk mintegy 22 százalékkal nőtt, importunk alig változott Ismeretes, hogy külkereskedel. mi forgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk, hosszabb távra tekintve kiegyensúlyozottan. Most az aktívumra alapozva bátrabban bővíthető a szocialista országokból származó import. ezt hitel- és költségvetési eszközökkel is támogatjuk. A szocialista országokkal folytatott széles körű gazdasági együttműködést segíti a KGST- országok valutáris és pénzügyi rendszere, amint azt a KGST — legutóbbi — XXVII. ülésszakáról kiadott közlemény megállapította. Az integrációval együtt jár a továbbfejlesztés igénye is, főleg az ár. és valutáris rendszer összehango. lása és- a sokoldalú elszámolások tökéletesítése, a közös valuta révén. Kielégítően bővülnek kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal. Eredményeink alapján, nemzetközi fizetőképességünk elismert, külföldi megítélése kedvéző. Követeléseink, tartozásaink összetétele lejárat és valutanemek szerint egyaránt megfelelő, a tőkés valutapiacok megújuló bizonytalanságai azonban óvatosságra intenek. Az export dinamikája az idén folytatódik, annak ellenére, hogy a lezajlott száj. és körömfájási járvány miatt az állati termékek kivitele ebben az évben alacsonyabb lesz, mint tavaly volt. A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jelzőrendszere az állami költség- vetés helyzete. Amikor az 1972. évi állami költségvetést előterjesztettem, szóltam arról, hogy az egyensúly javításának első fokozataként a bevételek és a kiadások növekedésének összhangját kell megteremteni. Most azt jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy ezt a feladatot teljesítettük, a költségvetés bevételeinek 9,3 százalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8,8 százalékos bővülését. A növekmény egyensúlyát tehát sikerült elérni. A korábbi hiány nagy része azonban még fennmaradt. Az állami költségvetést 2,6 milliárd forint hiánnyal zártuk, ami 60 millió forinttal kisebb a tervezettnél és kevesebb az előző évinél is. Ezt , banki hitelforrásokból, megtakarításokból fedeztük. A költségvetés bevételei 209,4 milliárd forintot értek el. ami 3,3 milliárd forinttal kisebb, a kiadások összege 212 milliárd forint, ez 3,9 milliárd forinttal alacsonyabb mint amennyire számítottunk. Az állami költségvetés bevételeinek 83 százaléka a vállalatoktól és szövetkezetektől származik. . A lakossági adó- és illeték- bevételek nőttek az év folyamán. Ezen belül — társadalmi és gazdasági indokok alapján — fokozódott a magas jövedelműek adója. Az évi 100 ezer forintot meghaladó jövedelemmel rendelkező kisiparo. sok például az adózók 5 százalékát teszik ki, viszont az erőteljesebb, progresszív adóztatás miatt, ők fizetik az adók mintegy 40 százalékát. Az 1972-ben a költségvetés kiadásaiból felhalmozásra 45,9 milliárd forintot fordítottunk, amely az előirányzottnál 2.3 milliárddal kevesebb, de az előző évinél 10 százalékkal több. A nagyberuházások lassabban készültek, mint terveztük, emiatt 1 milliárd forinttal kisebb összeget tudtak csak felhasználni. A költségvetési támogatások összege 55,5 milliárd forint, ami 800 millió forinttal alacsonyabb a tervezettnél, elsősorban amiatt, hogy a végrehajtott termelői árrendezéseit és a lanvha importforgalom a támogatási igényeket mérsékelte. i / A termelés és a költségvetés Az iparból származik a nemzeti jövedelemnek csaknem a fele. A költségvetési bevételek növekményében is elsődleges az ipar aránya, sőt, nagyobb mértékű . a részesedése a központi pénzalap bevételeinek gyarapításában, mint a nemzeti jövedelem többletének előállításában. Külön aláhúzom, hogy azoknak áz ágazatoknak a termelése futott fel gyorsabban, amelyeknek jövedelmezősége jobb az átlagosnál. Egyes ipari vállalatok befizetéseinek tervszerűsége nem volt ennyire kedvező, mert még mindig elég lassú a nem kifizetődő termelés visszaszorítása és a korszerű termékek előretörése. (Folytatás a 2. oldalon.) f
