Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
Pártszervezés — pártirányítás Fejlődésünk ellentmondásai SZINTE MEGLEPŐ, hogy a politikailag tudatos közvéleményben is milyen vágyódás él egy ellentmondásoktól mentes állapot iránt. Pedig nagyon sokan tanulták, ismerik a marxista dialektikának azt az •alapvető törvényét, hogy a ter- -mésze; és a társadalom minden jelensége, folyamata szükségszerűen hordoz belső ellentmondásokat. Ismerjük Leninnek azt a megállapítását, -hogy az antagonizmus eltűnik, az ellentmondások viszont megmaradnak a szocializmusban is. Sokan mégis megütköznek azon. ha ilyeneket tapasztalnak, s szinte vádolón - kérdezik: hát mikor érjük már el a feszültségektől mentes harmóríia állapotát? Pedig az ilyen • feltételezés nem egyéb illúziónál. „A történelemben előbbre lépni. lehet, de kilépni belőle — azaz megszüntetni a társadalmi mozgás ellentmondásosságát — • nem lehet! — mondottá Aczél György, az országos agitációs és propagandatanácskozáson. . — Az ellentmondások nem tekinthetők pusztán negatívumnak, létezésük, megoldásuk és • magasabb szintén való újra- keletkezésük a társadalmi fej' lődés feltétele, alapja”. Alapjában téves tehát az olyan vé• lemény, mely szerint az ellént• mondás a szocializmusnak va- ■ lamiféle fogyatékossága, valami véletlen dolog, vágy a vezeték hibáiból, az emberek helytelen viselkedéséből Szármázik. Az ellentmondások szükségszerűen, akaratunktól és szándékunktól függetlenül léteznek a mi társadalmunkban is. Nem abból áll tehát a kü^ lönbség a kapitalizmus és a szocializmus között, hogy az előbbiben vannak, az utóbbiban nincsenek belső társadalmi ellentmondások. Hanem abban — és ez nem csekélység, ez roppant fontos dolog! —, hogy a szocializmus ellentmondásai összeütközések és mélyreható konfliktusok nélkül megoldhatók az új társadalom viszonyai között, azok állandó fejlesztésének talaján. A kapitalizmus lényegi ellentmondásai viszont, mivel azok mögött antagonisztikusan szembenálló, csak egymás rovására kielégíthető osztályérdekek húzódnak A mezőgazdasági nagyüzemek gépműhelyeiben elérkezett a javítási csúcsszezon. Miután a gazdaságoknak a kereskedelem csak korlátozott számú kombájnt tudott biztosítani a nyári betakarításhoz, az üzemeknek nem maradt más választásuk, mint felújítani a régebbi arató-cséplőgépeket. A javításokhoz szükséges alkatrészeket a gazdaságok szinte egy időben próbálták beszerezni az AGRO- KER-telepeken. illetve a MEZŐGÉP Tröszt vállalatainál és emiatt sokfelé szinte egyik óráról a másikra elfogytak a készletek. A MEZŐGÉP Tröszt szakemberei gyors intézkedéssel rekordidő alatt egész sor alkatrész gyártására rendezkedtek be. Olyan cseredarabokról van szó, amelyek külföldi gépek tartozékai, de miután a raktárakban hiány mutatkozott belőlük nem késedelmesked- tek, a gyártás megindításával, fgy a hiánycikkek jó része két '•'ét alatt ismét visszakerült az elárusít óh elvekre. Sokáig nem jutottak hozzá a gazdaságok meg, csupán a . tőkés rend megdöntésével oldhatók fel. MIÉRT VANNAK, s milyen jellegűek a mi társadalmunkban mutatkozó ellentmondások? Számos ellentmondás forrása a múlt öröksége, az előző társadalomtól örökölt tényezők és a jövő igényei között feszülő ellentét. S amikor a múlt örökségét említjük, távolról sem csupán a gyakran emlegetett burzsoá maradványokra, hagyományokra, tudati megnyilvánulásokra gondolunk. Ezek is jelen, vannak még életünkben, szerepet játszanak olykor zavarokat, konfliktusokat is okoznak. Különösen azért, mert hatásuk összefonódik a két társadalmi rendszer világméretű szembenállásának és kölcsönhatásának állandóan érezhető következményeivel. Ez a mi társadalmunk szempontjából külső ellentmondás sokféle közvetítésen keresztül kapcsolódik bel- . ső ellentmondásainkhoz, visz- szatükröződik bennük, s ezért a problémák megoldásánál soha nem hágyható figyelmen . kívül. De a múlt öröksége sokkal • szélesebb fogalom: mindazt magában foglalja, amit a kapitalizmustól egészen a felépült "kommunizmusig vezető átmenet során le kell küzde- nünk, át kell alakítanunk, gyökeresen újjá. kell formálnunk. A termelőerők színvonala. a munkamegosztás, az emberek szakképzettsége, műveltsége, á szükségszerűen fennmaradó áru- és pénzviszonyok és az ugyancsak szükség- szerű társadalmi egyenlőtlenség, az állami és társadalmi irányítás, az-néletmód. a szokások — hosszan lehetne még 'Sorolni, milyen területeken kell gyökeres átalakulásokat végbevinni a kommunizmus eléréséig, szüntelenül' változtatva az örökölt állapotokon és egyúttal (némelyikre rövidebb, másokra hosszú ideig) építve, támaszkodva rájuk. Hogvan mehetne ez végbe ellentétek, feszültségek nélkül, hiszen magának a folyamatnak a lényege az ellentmondás: a múlt és a jövő ellentmondásai! EZEKHEZ KAPCSOLÓDNAK azok az ellentmondások, amelyek már magából az új társadalmi rendből, a szociaanyagbeszerzői az SZK—4-es kombájnokhoz szükséges önindítóhoz, ezt az alkatrészt most cseredarab ellenében felújított állapotban szállítja az egri és a celldömölki gépjavító vállalat. Az E—512-es kombájnhoz is több alkatrészt állítanak elő a hazai gépjavító vállalatok. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatai eddig 130 millió forint értékű kombájn- és egyéb aratógép-alkatrészt adtak el, lényegesen többet, mint egy évvel korábban. A tröszt szakemberei szerint az aratásig hátralévő időszakban tovább javul majd az ellátás és mire eljön a nagy munka ideje, valamennyi kombájnhoz biztosítani lehet majd az alkatrészeket. Az aratási szezonban egyébként állandó ügyeletet tartanak a gépjavító telepeken és szervizszolgálat is működik majd. A földeken meghibáso- dó kombájnokat a helyszínen javítják meg a műhelykocsikkal érkező szerelők. lizmus viszonyaiból fakadnak. Ezek is többféle tényezőből származnak. így abból, hogy a szocializmus viszonyai között vannak bizonyos részleges eltérések, sőt ellentétek az egyes társadalmi osztályok, rétegek, csoportok, illetve az össztársadalom a kisebb közösségek és az egyének közvetlen érdekei között. Ellentmondások forrása, hogy a szocializmus által létrehozott gazdasági és társadalmi viszonyok egyes oldalai, vonásai, formái a fejlődés folyamán elavulnak. az előrehaladás fékjévé válnak. Vagy egyes területeken gyorsabb az előrehaladás, másutt lassabb, s az ütem különbsége okoz ellentmondást, így került ellentmondásba például a hatvanas , évek közepén a gazdaságirányítás akkori rendszere az intenzív fejlődés szükségleteivel. Ilyen ellent- mos^s tapasztalható ma több területen a termelés igényei és a dolgozók szakképzettségi színvonala között, és így tovább. Nem lehet természetesen minden tapasztalt . ellentmondást a fejlődés objektív, szükségszerű következményének • tekinteni. Keletkeznek ellentmondások szubjektív okokból: hibákból, tévedésekből, kellően át nem gondolt intézkedésekből, egyes személyek' felelőtlenségéből is. Ezek közül egyik sem tekinthető szükségszerűnek (bár az alighanem természetes és törvényszerű, hogy mindig lesznek bizonyos szubjektív fogyatékosságok. .. és tévedések, s soha nem érhetünk el egy teljesen hibamentes állapotot). A. társadalom-szúb'jíektív erőin------a ve-1 z etésen és a tömegeken egy-' aránt! — múlik, hogy lehetőleg elkerüljük azokat; ^ számuk’ minél csekélyebb, legyen. A SZUBJEKTÍV erők szerepe azonban nem merül ki ebben. Nagyon'fontos, hogy helyesen foglalkozzanak az objektíve, szükségszerűen keletkező és létező ellentmondásokkal. Ezeket idejében fel kell ismerni, le kell belőlük vonni a szükséges következtetéseket a cselekvés módjára vonatkozóan. s ha megérett rá az idő, intézkedni kell megoldásuk érdekében. A szocialista építés számos hazai és külföldi tapasztalata igazolja: éppoly káros lehet a megoldás' halogatása,, mint a túl korán, túl radikálisán történő fellépés: konfliktust okoz az adott ellentmondás lekicsinylése,, ba- gatellizálása csakúgy, mint a ..túldramatizálása”, szükségtelen kiélezése. De még több tapasztalat tanúskodik amellett, hogy a szocialista építést irányító kommunista pártok képesek az ellentmondások időben történő felismerésére és helyes iránvú megoldására. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy az utóbbi csaknem tizenhét esztendőben ez jellemezte a mi pártunk politikáját, s az 1972. novemberi párthatározat ezt ismételten tanúsította. Azt azonban tudnunk kell : a megoldott ellentmondások helyébe szükségszerűen mások lépnek, s ha azokat feloldottuk. megint csak újak .keletkeznek. Ez a fejlődés egyetlen lehetséges útja a mi társadalmunkban is. Az ellentmondások szüntelen keletkezésén és megoldásán keresztül visz az út mind előbbre, mind mesz- szebbre és magasabbra. De sohasem visz el egy olyan állapothoz, amelyben már nem lesznek — megoldandó és megoldható — ellentmondások. GYENES LÁSZLÓ Százharmincmillió forint értékű alkatrész az aratáshoz Ipari szövetkezeteink életéből Jubileumra készülnek a duna föld váriak Több gumicsizma kell — Ezer fajta műszaki áru — Amiből egy kiló 120 ezer Jörintot ér A laboratóriumban Lukács Istvánná szakítóvizsgálatot készít elő. A futószalagon „csizmát húznak” a kaptafákra. Dunaföldváron, a posta mellett huszonöt évvel ezelőtt kezdett működpi a „Földvár” Gumiipari Kts£ A régi cipészek, csizmadiák egyesülése révén megalakult szövetkezet a negyedszázad alatt nagyot lépet előre. Látogatásunkkor az elnök Holmár József néhány mondatba tömörítette a múltat. Beszélt arról, amikor a bányászoknak készítették, autótömlő-hulladékból a csizmát, a hőálló lábbeliket, aztán az egyéb munkavédelmi cikkek gyártásának megindításáról, >áz olajálló,7 saválló gumiból készülő termékek készítéséről. Többet szólt a jelenről. Ma évente 100—150 ezer pár gumicsizma kerül ki a szövetkezetből. Pár év óta posztó- cipőt is készítenek, negyedmillió párat évenként. Három éve kezdték meg a műszaki gumiáruk előállítását. Abban az időben, a fellépő magasabb követelmények miatt, a minőségi reklamációk megelőzésére létrehozták az anyagvizsgáló láboratóriumot. Itt szakító, koptató, hajlító gépeken határozzák meg az alapanyagok jellemzőit, kemencékben gyorsított öregítéssel vizsgálják a gumiáruk tartósságát. ■A patikatisztaságú labortól pár méterre- préselő- és vulkanizáló gépeken készülnék a precíziós gumiáruk. Mess Károly, a. részleg vezetője vékony gumigyűrűket tesz elénk: — Ezeknek kilója 120 ezer forint. Az aranyéval megegyező értékű alkatrészeket igen nagy pontossággal kell előállítani. Felületükön erős nagyítóval sem fedezhető fel legkisebb egyenetlenség sem. A parányi gumigyűrűk pneumatikus szabályozó automaták léghengereit tömítik. De készül itt ezeken kívül ezerféle ipari alkatrész is, a kazettás magnetofon meghajtószíjától a fél méter átmérőjű targoncakerékig. A leginkább közismert gyártmányuk mégis a csizma. Az emeleten két műszakban készítik a sámfára vászon-, majd gumilapokat illesztve, végül vulkanizálva a több munkaterületen nélkülözhetetlen lábbelit. Az évi igény 800 ezer pár. A dunaföldváriakon kívül még egy helyen készítenek az országban. Hogy az importot csökkentsék, a jövő hónapban összeülnek a szakemberek, és lehetséges, hogy a tárgyalások eredményeként Dunaföldváron többet fognak gyártani, mint ma. — kz. — szí, —
