Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

Lakások fényei

Elavult a csillár — Irányadó az HSZ 1600 — A kereskedelemben kevés a jó világítótest

Lakásépítés. Ezreket, milliókat érintő téma az országban. Sokan lakásra gyűjtenek, mások az építőanyag után járnak, vannak, akik a megígért lakás kiutalását várják. Aztán előbb vagy utóbb teljesül az álom, beköltözhetnek az új otthonba, illetve még csak az új lakásba. Hogy a még mészszagú falak között megpróbáljanak otthont teremteni. Rengeteget meditálnak azon, milyenek legyenek a bútorok. Sokkal többet, mint a világításon. Mert. a mennyezetből kilóg a drót vége. arra rátesznek lámpát, és kész. Pedig a mai lakáskultúra igen fontos eleme az esztétikailag is megfelelő, de ami lényegesebb, a praktikus világítás.

Milyen is legyen a világító- test, hol legyen, és milyen erős legyen a fénye? Váezi Imre ' belsőépítésznek és Torhőczky János villamosmérnöknek, a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat főmérnökének illetve villamos tervezőjének tettük fel a kérdést.

* MEZÍTLÁB — r CILINDERBEN

— Hogy milyen legyen? Hát’ ne olyan, mint amilyet általában látni a lakásokban. Mert a mai modem építkezés mellett már elképzelhetetlen az asztal-centrikuRság. Hajdan, a hatalmas termekben állt középen az asztal, felette pedig a mennyezetről lógott a jókora csillár. Ezt Utánozták le később a kisebb lakásokban. Sőt, ehhez hozzájárult egy rosszul megvalósított takarékosság. Már az hogy a villany drága, ezért csak az az egy lámpa legyen.

— Pedig á szaküzletekben ma is sokan keresik a csillárt.

— A csillárt egyáltalán nem tudom elképzelni a mai lakásokban. Már azért sem, mert nem lehet elhelyezni. Ahhoz alacsonyan van a mennyezet; Hogy mégis vásárolják, be- kényszerítik a kis lakásba; az csupán kötődés a régihez. Ugyanúgy mint a divatjamúlt bútorok használata, vagy. amit sok helven látni, hogy modem bútorokból erőszakos módon Próbálják kialakítani a hagyományos elrendezést. Funkció nélküli ebédlőasztalt tesznek a szoba közepére. Mindez a század elejéről átmentett polgári ízlés maradványa. Néha úgy érzem, mintha látnék valakit sétálni mezítláb, cilinderben.

T KISEBB LÁMPÁT,

1, TÖBB HELYRE

— Milyen legyen tehát a

modern világítás?

— A lényeg, sok kis fényt.

És oda tenni a lámpát. ahol szükség van rá. Lógjon egv lámoa a dolgozóasztal fölött, lesven asztali lámoa, ahol dolgozni. írni szoktak, és világítótest a fekhelynéL

A fénye mindegyiknek csak oda jusson el, ahova kell. De ott legyen megfelelő a fényerősség.

A tanács valóban szimpatikusnak tűnik az első pillanatban. Do ismerve a lehetőségeket, villamos csatlakozások elhelyezését a legtöbb új lakásban. ez nem mindig megoldhaNépújság 7

tó. Ez a gondolat szüli a kérdést:

— Miért tervezik akkor eleve úgy a lakásokat, hogy a mennyezet közepén van a fő lámpahely?

— Nagyon nehéz másként. Azt csak akkor lehetne, ha a belső elrendezést is mi terveznénk.

— Milyen tanácsot adna azoknak, akik nem kész lakásba költöznek, hanem családi házat építenek? Hogyan helyezzék el a konnektorokat?

. — A választ a villamos tervező adja; a konyha, fürdőszoba, és egyéb hidegpadlós helyiségek kivételével, a konnektorok elhelyezésénél csak az a megkötés, hogy a földelt szerelvényektől, niint például a központi fűtés, vízcsap, legalább 60 centiméterre legyenek. Legjobb a padlótól olyan távolságban elhelyezni a dugaszolóaljzatokat, hogy az, ha oda fekvőhely kerül, ne • legyen sem a kárpitozott rész mögött, sem a heverőn fekvő emberrel egy magasságban. A konyhában ég a hidegpadlós helyiségekben egyéb előírásokat is be kell tartani, itt 1 az MSZ 1600-as szabvány az irányadó. A konyha világításánál egyébként a következet javasolnám: legyen egy helyi világítás ott. ahol dolgoznak, ahol étkeznek, és ezen kívül legyen egy általános világítás. De ez ne a fő világítótest, funkcióit töltse be.

. — A rsa}ádi házakban a- fát*- Ion belül milyen vezeték használata a legmegfelelőbb?

— Régebben védőcsöves szerelés volt a divat. Ennek használata ma már sok helyen megoldhatatlan, de egyébként is az MM falkábel a jobb. Bár sokan idegenkednek tőle. a valóság az, hogy ez a többszörö-^ sen szigetelt vezeték biztónsá- v, gosabb a réginél, nem beszél- v

ve arról, hogy olcsóbb és a szerelése is egyszerűbb. A sok éves tapasztalat az.t, bizonyítja, hogy ritkábban hibáso- dik meg.

— Az ilyen vezetékek belső

szigetelőanyaga különböző színű. Van ennek valami jelentősége? '

— Igen. A szabvány előírja, hogy a fázisvezeték a fekete, a nulla a szürke vagy kék. a nullázó vezeték pedig zöld, sárga, vagy piros legyen. Egyébként még előírás, hogy a nullázó vezeték keresztmetszetének legalább 2,5 négyzet- mi Ilimétemek kell lenni.

HOGY NE RONTSUK

A SZEMÜNKET

— Mondana valamit a megvilágítás erősségéről is?

— Általános világításnál — ami természetesen csak a tájékozódásra elegendő a helyiségben — minimum 25 lux, de inkább 40—6Ó lux a megfelelő. Ez. a szoba alapterületétől, a falak, színétől és a világítótest paramétereitől, de legfőképpen a lámpa fényerejétől függ. Általában normál színű izzólámpáknál ez az alapterületet figyelembe véve négyzetméterenként 5—10 W-ot jelent.

Helyi világításnál, például olvasásnál legalább 100 lux szükséges.

— Lehet-é lakásban fénycsövet. vagy más fényforrást használni? '

— Higanygőzi.,xehon-. nátriumlámpák és egyéb modern fényforrások színhőmérsékle-"’ tűk miatt egyáltalán nem jöhetnek számításba. Egyedül — konyhában, munkahelyi világításként — a fénycső felel meg. Ehhez azonban kétszer akkora megvilágításerősség kell, mint izzólámpánál.

s®. I.

Cseh Mária jubileuma

öt évvel ezelőtt mutatkozott he Szekszárdon a Pécsi Nemzeti Színház iíj primadonnája: Cseh Mária. Pénteken, május 11-én éste pedig isrhét itt lép fel, L,ehdr Víg özvegy című operettjének címszerepéi, Gla- vári Hannát énekli. Most, a szekszárdi jubileum alkalmával mondjá:

— Nemcsak nekem, hanem általában a. Pécsi Nemzeti Színháznak második otthona- Tolna■ megye székhelyén van. A színház fiatal művészeinek fejlődésében Székszátdnak szinte ugyanolyan szerepe van, mint Pécsnek. A város zene- értő ég színházszerető közönsége jó iskola minden fiatal énekesnek, színésznek. A szekszárdi közönség reakcióin remekül lehet mérni alakításainkat, mert ez a közönség szinte árnyalatokat is érzékel.

A művésznő egyébként ezzel a szerepével pályájának ed. dipt csúcsát érte él. Sok művészi buktató, sok küzdelem után tcapta meg Glavári Hanna szerepét, amelyet, mint az egyik legigényesebb, az operához közel álló színpadi alakot, a világ nagy műbészei rendszeresen a repertoárjukon tartanak. Elisabeth Swartzkopf Glavári Hanna-lemeze máig világsiker, s legutóbb a híres filmrendező, Ingmar Bergman határozta ti, hogy fdmre Viszi a Víg özvégyet, s a címszerepet Barbara Streisandra bízza. &séh Mária" Hóór^Tethpisz Erzsébettel, a Zeneakadémia, td~: nirn&jével .— aki eddig tizenhat Kossuth-díjas énekes mestere — készült fel Glavári Hanna alakítására s a Sybill nagyhercegnőjével együtt, pá- , lyája legnagyobb sikerét aratta. Ez alkalommal időszerű, a kérdés: i

— Mi a véleménye az réti jövőjéről?

ope— Ez a jövő csak akkor lehetne kétséges, ha külön műfajnak fogadnánk el a musicalt. Az utóbbi években ugyanis egyre népszerűbb a musical. Csakhogy bizonyos dzsessze- sebb zene és feszesebb dramaturgia. kivételével lényegében az operettel közös műfaj, s csak a zenéhez nem értő, talán sznob ember választja szét. Magam, is játszottam már musicalben, a lényeg ott is a könnyed, szép muzsika, mint az operettben. Legfeljebb kissé többet kellene játszanunk a fjanciásabb operetteket, ha már a jövőről van szó.

Cseh Mária a. Víg özvegy két szekszárdi előadása közül a péntekin énekli Glavári Hannát annak a közönségnek, amelynek öt évé játszik, s amely — úgy érzi — öt éré szereti őt.

I i ... v. jó«- ' F. D.

1973. május 10.

— Kár volt hozni.TI

— Egy hétig gyűjtöttem.

— Akkor is. Nézzen ide. ti zenkét kekszosdobozra való anyagom van.

így mondja, anyagom. Mint a kőműves a tégláról, ha házat épít.

— Mindet elgyújtotta már?

— El. De fontos?

— Nézze, könnyebb lenne új gyufát beszerezni. Hat forintért tizenkét skatulyával vehetnék. Igen ám de a vár szem.: pontjából mégis a használt gyufa a jobb. Az elégett, fekete foszforfejek, ha pontosan egymásra rakosgatom őket, szép, függőleges vonalakat adnak. Persze, babramunka, de szép. Azután, ami az új gyufa ellen szól, hogy a használatlan foszforfejelt nagyon kiemelkednének az egy szál széles falakból.

Amíg ezt elmondta, bozontos bajuszát többször végigsimította bütykös ujjaival, s nem is maradt ülve, hanem felugrott a székről, járva-kélve a konyha kövén, mutogatva magyaré-: zott;

A vaskályhában — < látszik1 a nyitott ajtón át — akácfa hasábok izzanak. „Nem, nem nekem kell a meleg. Tavasz van. De a kiskacsák kényesek. Egyhetesek csak, kell nekik a meleg."

Varga István. a simontor- nyai Kőműves Kelemen karon- ragad.

Jöjjön, nézzük sorra

őket.

A szoba ajtaja előtt leveti' a oaoucsot.

Mint egv kis házi kiállítás.

Külön asztalon három gyufa- szál-építmény. sorban, egymáshoz vonalba igazítva.

Vár — gyufaszálakból

; —\Ez volt az első, — mondja. —, A kisebbik fiam kezdte el, de csak a talapzatáig jutott el. Beleunt. A nagyobbik fiam már a falakat is felhúzta, de tovább nem volt türelme. Akkor vetítem át én. Magam csináltam a tornyot, a tetőszerkezetet, szóval mindent, ami visszavolt még... Gesztenye- porral dolgozom különben. Igaz, lassabban köt, mint az enw, de szerintem jobb. Simább.

Leteszi a kis templomot, s mutatja a simontornyai vár pontos, kicsinyített mását.-r- Csak úgy fejből csinálta?

— Úgy. De legalább ötven - szer elmentem a várhoz, mindig megnéztem egy-egy részié.' tét, azután itthon pontosan olyanra Csináltam.

A vár egyik kicsiny ablakán bedugja mutatóujját, matat, kotorász valamit. Egy perccel később a tizennyolc ablakból sárgás fény szűrődik ki.

— Nem, nem. villany. Zseblámpaelem.

— Mi jut eszébe a várról?

— Először is az, hogy újabb várat kel) építenem. Mese nincs. Eddig csak szögletes torr nvot, bástyát mertem csinálni. Most már, azért ennyi gyakorlat után nekiláthatok egy hengeres bástyának is. Más technika. nehezebb, de szerintem jmegéri majd.

— Honnan ez a rengeteg * 'íiyufaszál?

1 — Rengeteg, az biztos. Rél- r'tául a vár .-tizenkettőczer-száz- t.^zenkét szálból készült. Érdekes története van ennek. Mikor elkezdtem ezt a hofobit, mindenütt gyűjtöttem az elhasznált gyufát. Nézték a munkatársaim, nem értették. Azután, mikor a vár elkészült, már ők hozták az anyagot, nekem csak építenem kellett.

Nézzük a szélmalmot. Újabb titokzatos motozás a malom belsejében. Kis sustorgő hang, azután egyszér esak nekilódul a motolla, jár. forog, körökét hasít a levegőbe.

— Mondja, nem unta meg még a felesége ezt a rengeteg gyufaszálat?

— Megunta? Dehogyis. Éppen ellenkezőleg. Amint elkészül egy-egy újabb építmény, azt körbeviszi a szom szádokhoz* mutogatni.

Névet a bajsza alatt, s csak; úgy maga elé mondja: f

— Asszonyok.. T 1

sa. Varga István kimegy, ennivalót mag vizet ad nekik.

Amikor visszajön, egyszerre csak magyarázkodni kezd;

— Most mondja meg, miért ne tölteném én a hobbimmal a szabad időmet? Mit csináljak? Kert nincs, csak ez a kis udvar... A tévét se nézhetem örökké. Bár lenne valami szakkör, ahova eljárhatnak. Több ember, több tudás, biztos ragadna rám valami.

— Boldog?

— Nem a Vár meg a szélmalom miatt. De ha kíváncsi rá. az is nagy öröm, ha elkészül egy-egy munkám! Mint ez a vár is. Két hónapig csináltam. Tévét se néztem addig.

Újra feláll a székről, néhány perc múlva képeket, fafaragásokat hoz.

— Én festettem ezeket. Nem kell egyiket sem fényképezni. Csak a magam szórakoztatására csinálom. Látja, ezt a kis faszobrot? Nagvon szeretem. És olyan jó] mutat a szekréVarga István tízévi kemény v' n5’en- • beszélgeA szabad időről tünk.

— És ha még ez a hobbim

szolgálat után megvált a pos tától.

— Á kézbesítő baja a lábában kezdődik. Én is így jár- -...

tam. így azután 1963-ban a v kor mit tudnék csinálni? Sza bőrgyárhoz, kerültem, azóta is bad szombaton például?' ott vagyok, a feleségemmel^ Nem értem. Nézem a nagy

vaskos munkásujjakat. a ke•se lenne? No. legyen okos. Akegyütt

Hirtelen a nagyobbik szoba felé indul. Kis idő múltán okleveleket. jelvényeket hoz ki. Kiváló dolgozók az asszonnyal együtt, és törzsgárdatagok.

mény tenyerét, ahogy ott Dihen a törékeny. gyufaszálvára mellett

Dél már jóval elmúlt. Varga István hirtelen összeszedi a

Másik oklevél is előkerül. Ki- ‘í;, festményeket, a faragásokat, váló munkásor. • '.i — Nekem most már sietnem

— 1964-ben lettem munkás-ÁjDéLutános vagyok, — őr. I-assan tíz éve... yymondja s visszi a kincseit

Az előszobából behallatszik ,\^,VÍGSza a szobába.

a kiskacsák papas»» hápogé-O

i ■ c. 'i \

VARGA JÓZSEF