Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

Perveszte» próbálkozás Keserűség a Kilátó út kornyékén Lapunk 1968. október 27-i számában „Előzetes látkép a szekszárdi Kálvária oldalról” címmel közöltük a Szekszárd Városi Tanács VB építési és közlekedési osztálya vezetőjé­nek nyilatkozatát. Idézünk az írásból: „A részletes rendezési tervet azért készítettük el a Kilátó út környékére, hogy terület álljon rendelkezésre arra az esetre, ha másutt már elfo­gyott a beépítésre előkészített terület. Itt már elkészültek a Kilátó útnak a kivitelezési tervei, hasonlóképpen rendel­kezésünkre áll a terület köz­művesítésének kivitelezési tervdokumentációja. A kisajá­tításra és a beépítésre azonban csak később kerül sor”. Ezen a tájon két esztendő­vel korábban is, abban az év­ben is történt kisajátítás; ez szerte a mégyeszékhelyen is­meretes volt. A telekárak el­indultak szépen felfelé... A kisajátítás anyagi vonat­kozásaival foglalkozó jogsza- bály a lakótelkek árával kap­csolatban 400 négyszögöles — amint majd az alábbiakban ki­tűnik: nagyon fontos — ha- • tárt szabott meg. A rendelet szerint (igen leegyszerűsítve) 400 négyszögölig annyi kisajá­títási kártalanítást kell fizet­ni, amennyit az ingatlan ~ valamennyi előnyét és hátrá­nyát számítva — reálisan megér. Ám 400 négyszögöl fe­lett a jogszabály mellékleté­ben meghatározott legalacso­nyabb irányárral kell számol­ni; Ez utóbbi Összeget még bí­rósági eljárás során sem lehet felemelni. Logikus .-ebből, hogy négy, egyenként 400 négyszög­öles telek sokkal értékesebb, m’nt egyetlen, 1600 négyszög- öles. Az említett, Kilátó út kör­nyéki terület kisajátításával kapcsolatban harmincnégy sze­mély indított pert kisajátítási többletkártalanításért a Szek­szárdi Járásbíróságon, a Szek­szárd Városi Tanács VB mű­szaki osztálya — az alábbiak­ban: a tanács — ellen. A pert a járásbíróság P. III. számú tanácsa tárgyalta. Az iratok között ott egy példány a Nép­újság 1968. október 27-i szá­mából. A felperesek közül — az alábbiakban — néhánnyal közelebbről megismerkedhet az olvasó. Tárnái Pál, Tárnái Pálné, Horváth Árpádné. Dallos Ist­vánná szekszárdi, valamint Tárnái Csaba miskolci lakos 1971. végén közeli rokonától, özvegy Boros Istvánná szek­szárdi lakostól ajándékozási szerződéssel szerzett meg 1871 négyszögöl területet. A nagy­lelkű ajándékozó és az öt megajándékozott igen szeré­nyen, mindössze 22 500 forint­ra taksálta az ajándék értékét; noha ezen a területen a nö­vényzet értéke egymaga körül­belül három és félszer ennyi. Borosnéhoz hasonló gavallé­Gemenc Szálló felvételt hirdet SZAKKÉPZETT. IDEGEN NYELVET IS BESZÉLŐ FELSZOLGÁLÓI MUNKAKÖRBE. Jelenkczés: szálló vezető­jénél. (72) riát mutatott rokonai iránt Zámbó Lászlóné szekszárdi la­kos is. ö Zámbó István és dr. Zámbó László budapesti la­kosnak ajándékozott telkeket. Véleményük szerint ezek az ingatlanok az ajándékozás ide­jén négyszögölenként 60 forin­tot értek. Az ajándékozási láz görbéje 1968-tól — a kisajátítási elha­tározás köztudottá válásától — ívelt felfelé, párhuzamosan a telekárakkal. Idősebb Korbo- nits Dezső, idősebb Korbonits András és özvegy Heök Etelé- né budapesti nyugdíjas 1968- ban ajándékozott telket ifjú Korbonits Dezső, dr. Ribári Ottóné és Korbonits Cecília budapesti lakosnak. Körösi Károlyné szekszárdi lakos 1971-ben örvendeztette meg ajándéktelekkel Körösi Károly és Körösi István szekszárdi lakost. A járásbíróság többek szá­mára — igen megérdemelten — kellemetlen igazságokat is kihirdetett ítéletében. Megál­lapította például, hogy semmi­sek azok az „ajándékozási” szerződések, amelyeket özvegy Boros Istvánná és Zámbó Lászlóné kötött a „megajándé­kozottakkal”. Azért semmisek, mivel megkötőik hatályos jog­szabályok kijátszására. így közvetlenül nyerészkedésre, közvetve pedig a társadalom megkárosítására törekedtek. Hasonló tendenciát észlelt a bíróság a most említetteken kívül az előbb megnevezett ajándékozók és megajándéko­zottak két másik csoportjánál. Mivel azonban az utóbbiak szer­ződései még a kisajátítási ter­vek elkészítése elptt jöttek létre a jogszabály kijátszása tényként nem állapítható meg. A bíró­ság ezért tehát csupán annak észlelésére szorítkozott, hogy a szerződésekben meghatározott, irreálisan .alacsony becsérté­kek — amelyekkel természete­sen az ingatlan átruházásának illetéke szorosan összefügg —. károsították a társadalmi tu­lajdont. A manipulációk egy részé­nek kétségtelenül elejét lehe­tett volna venni, ha a városi tanács műszaki osztálya elide­genítési — eladási, elajándéko- zási — tilalmat rendel el a ki­sajátításra szánt területre. Úgyszintén akkór, ha á föld­hivatal nem ad- ki 'igazolást a kisajátított területekkel kap­csolatban, — nem lévén azok mezőgazdasági ingatlanok. Sem a Szekszárdi Járásbíró­ságtól, sem más bíróságtól nem várja el a társadalom, a tör­vény, hogy akár a kisajátító­nak, akár a kisajátítást szen­vedőnek kedvezzen. Adott eset­ben a bíróság számos magán- személy részére előnyösen ítél­kezett, és arra kötelezte a vá­rosi tanácsot, hogy a felpere­sek közül huszonötnek — egyenként 2090 forinttól 55 980 forintig — többletkártalanítást fizessen. A tanács ellenkeresete alapján a járásbíróság Tárnái Pált, Tamai Pálnét, Horváth Árpádnét és Tárnái Csabát fejenként 19 800 forint, Dailos Istvánnét 10 242 forint megfi­zetésére kötelezte a város ja vára. A többi peres féllel kap­csolatban egyéb dolgokról ren­delkezett ítéletében a járás- bíróság. Nem számította ki ítéletében a Szekszárdi Járásbíróság — hiszen ez nem is feladata — hogy a jogos igények kielégí­tése mellett, a kapzsi követe lések elutasításával, néhány panamaszagú ügyeskedés le­leplezésével mennyit takarított meg az.országnak. A Népújság kiszámította ... Inkább két­millió forintot, mint másfelet Újságcikkre hivatkozással kezdtük ezt az írást, újságol­vasásról szólva fejezzük be. A magyar sajtó — a mi lapunk is — 1971-től folyamatosan foglalkozott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kong resszusának előkészületeivel, a kongresszusi felszólalásokkal, a kongresszus határozatával, a határozat végrehajtásával. A X’ kongresszus határozata’nem egy helyen tört határozottan pálcát a harácsolás, a nyerész­kedés, a kispolgári szemlélet fölött. Ezekről a nemes törekvé­sekről éppúgy lehet — és hasznos — olvasni az újság­ban, mint arról, hogy itt Vagy ott megint, valami egyéb jón — például lakótelkek kialakí­tásán — fáradozik a közösség. Szomorú, hogy az utóbbi hírek egyeseket tüstént arra késztet­nek, hogy igyekezzenek meg­sütni a maguk kis pecsenyé­jét. És nem sajnálkozásra, ha­nem helyeslésre ok, ha az effé­le pecsenye úgy megégeti az •ügyeskedő száját, hogy szjssze- nése a harmadik szomszédhoz is áthallik. B. 2. A rádió es a televízió műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Népi zene. 9.00: Gyermek- rádió. 9.3ö: Mozarti'A-dúr szimfó­nia K. -201.' 10.05 : Iskoiarádió. 10.30: Moldován Stefánia • és- > Koröndy György énéfcéT. 11.04: A hájnalo-k itt csendesek .Kisregény. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 13.43: Törvénykönyv. Bűntett a család és az ifjúság ellen. 13.58: Juliska királykisasszony.' Mesejá­ték. 15.10; , Petófi-kalendárium. 15.18: Ünnepi muzsika rézfúvókra. 15.24: Rádiótskoiá. 16.00: Világgaz­daság. 16.05: Népi zene. lfi.29: Kri­tikusok fóninia.' 17.05: A Magyar- ország—NSZK’ kosárlabda. EB se- lej tezö mérkőzésről. 18.00: Kony- nvűzenei Hiradó. 18.30: A Szabó család. 19.35: Zongoraverseny. Közben: Kb.: 20.45: Veréek. Kp.: 20.55: Hangverseny-közvetítés. Kb.: 21.30: Az akupunktúrától a ho­lográfiáig. Kb.: 21*45: Virágéne­kek. 22.20: Politika. 22.30.: Táncze­ne. 23.00: Ve-23.15: -Verbunko­sok, ncpda|pk. PETŐFI RADIO 8.05: Századuiik, zenéjéből. 9.03: Operettekből. '9.53: Könyvek,; tá­jait., emberek. 10.00: A zene ^hul­lámhosszán! 11.45 :_ Asszonyok a távcső mellet*. 12.00:. .Zenekari muzsika. 13,03: OratonúSlíok. 13.31: A Pénzügyőr?,enekar Játszik. 14.00: Zenés délután. 18.10: A Magyar- ország—NSZK kosárlabda; EB se- lejtező mérkőzéarőil. * . Monoy • kultúrákról. 18.45 :!, /ánaqék: Sim- fonietta. 19.09: Szeíntoü--. szembe anyanyelvűikkel. I. •19.24-:- Németh László : Gyász. 19:54: Jó'’estét, gye­rekek! 20.25: Uj könyvek. -20.28: Népi zene. 21.00: Néhány nap Bácsban. 21.3.0: Könnyűzenei új­donságok-. 2i.50>. a r .rózsalovag. Opera.' - V -i •-.. : URH 18.10: Angol középhaladóknak. 37. 18.30Dzsessz. 18.45: A fényké­pezés, mint tudomány. 19.00: Schu­bert műveiből. 20.05: Nicolai Ged­da éneked. 20.43: A Seekeres együt­testől. 21.02: Amíg nein késő. Hang játék. 22.20: A Csehszlovák Kultúra Hete. MAGYAR TV 8.06: ITV Élővilág (ált. isk. 8. oszt.) A nemi érés biológiája (fi­úknak) 9.00: Környezetismeret (ált. isk. 2. oszt,) 9.55: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 10.20: Védőpajzsunk — Átkelés. Politikai tanfolyam a honvédségnek. 11.06: Történelem (ált. isk. 6. oszt.) li.55: Osztály­főnöki óra (ált. isk. 6—7—8. oszt.) 13.10: Élővilág. 14.00: Környezet- ismeret. 14.55: Fizika. 15.50: Törté­nelem. 16.55: Hírek. 17.00: Ma­gyarország—NSZK EB selejtező férfi kosárlabda-mérkőzés. Szom­bathelyről. 18.30: Játék a betűk­kel ... 18.50: Csehszlovákia nem­zeti ünnepén. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Utazás a koponyám körül. (Színes) . (Film) 21.15: 18. Eurovíziós dalfesztivál. Gálaest. (Színes!) 22.20: Tv-híradó. _ 2. •* K ÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20.00: Nehéz ma férjhez menni. Tévéjáték. (Színes!) 21.05: Tv-hír- adő. — 1. 21.35: Reklámműsor. (Szí­nes) 21.40: Társadalomtudomány. JUGOSZLÁV TV 1. műsor: 17.15: Magyar nyelvű tv-naplóJ 17.45: Kis . világ. 18.30: Tudomá­nyos stúdió. 19.15: Az elveszett dallam nyomában. 20.30: Nyitott képernyő. 21.15: A Forsyte Saga. OSZTRÁK TV 1. műsor: 18.30: Iskolatelevíziő. 19.30: Tv- híradó. 20.06; Sporthírek. 20.09: Aktuális események képekben. 20.15: -Riportfilm. £1.45: Osztrák . képek. 22:05; Tv-híradó.- 2. műsor: 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tv- híradó. 20.06; Sporthírek. 20.15: Légiriadó San Franciscóban. Film. 21.45: Osztrák képek. 22.05: Tv- híradó. MOZI BONYHÁD: Fekete tollú fehér madár (Szovjet film)..(14). DOMBÓVÁR: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán I—IL (Dupla helyárral). (Magyar film). PAKS: Dorellik, jön! (Olasz film). SZEKSZÁRD: PANORÁMA: A kaktusz virága (Amerikai film). MŰVÉSZ: Bartleby (Angol film). TAMÁSI: Szelíd motorosok (Amerikai film). (16). (Felemelt helyárral). TOLNA: A .lovag végakarata (Szovjet film)-. Uj jogszabályokról —- röviden Az utazási kedvezményekről és a dolgozók gépjárművel történő csoportos szállításáról adott ki rendeletet 10/1973. ÉVM. szám alatt az építésügyi és város­fejlesztési miniszter, s a jogsza­bály rendelkezik a helyközi uta­zási kedvezményekről, a helyi utazási költségek megtérítéséről, a hazautazási költség havi egy­szeri megtérítéséről, az utazási költségek elszámolásáról. Ki­mondja a jogszabály, hogy a vállalat dolgozóit a munkahely­ről vagy szálláshelyről lakóhelyük­re és vissza gépjárművel csopor­tosan csak térítés ellenében szál­líthatja, kimondja azt is, hogy — a jogszabályban -felsorolt ki­vételektől eltekintve — a vállalat köteles aí- építőipari tevékeny­ségen foglalkoztatott, változó Népújság 8 1973. májú* 8. Májusi fürdőzők Doniboriban Foto: Cottvald munkahelyre alkalmazott dolgo­zóit és a telephelyen kívül fog­lalkoztatott segédüzemi munká­sait térítésmentesen szállítani a szálláshelyről és vissza, továbbá más munkahelyre történő átirá­nyítás esetén a távolsági köz­forgalmú közlekedési eszköznek a munkahelyhez legközelebb eső állomásáról a munkahelyre, il­letve a munkahelyről az állomás­ra, ha a munkahely és a szállás­hely, illetve az állomás közötti távolság a 2,5 km-t meghaladja és a munkahely helyi közforgal­mú közlekedési eszközzel nem közelíthető meg. A levegő tisztaságának védel­méről szóló 11 1973. ÉVM. szá­mú rendeletnek csupán röviden utalunk arra a rendelkezésére, amely szerint azt a tüzelőberen­dezést, amely a rendeltetésszerű üzemeltetéshez szükséges tüzelő­anyagot bármilyen oknál fogva — kielégítően — elégetni nem tudja és ezáltal káros légszeny- nyezést okoz, 1973. december hó 31. napjáig üzemeltetés . szem­pontjából felül kell vizsgálni, il­letve vizsgáltatni. A Minisztertanács 1011/1973. számú határozata az államigaz­gatási, valamint az egyes állami és társadalmi szervek dolgozói­nak munkaidő-csökkentéséről szól, kimondja, hogy e szervek dolgo­zóinak átlagos heti munkaidejét 1973. június 1-től 44 órára kell csökkenteni, ezt a munkaidő­csökkentést azonban úgy kell végrehajtani, hogy a lakossági és vállalati igények kielégítésében fennakadás nem lehet. Nem le­het csökkenteni a lakosság ügyei­nek intézésére fordított időt és azt a lakosság igényeinek meg­felelően kell kialakítani. A SZÖVOSZ Értesítő április 27-i számában részletes tájékoz­tató jelent meg a magánszemé­lyek tulajdonában levő mező- gazdasági vontatok, munka­gépek és kerti traktorok hatósá­gi, illetve azonosítási jelzések­kel való ellátásáról, az ezzel kapcsolatos eljárásról. Dr. Deák Konrád, csop. vez. ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents