Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-03 / 101. szám
tartott a megyei tanács vb Napirenden: a tanácsi, helyiipari vállalatok 1972. évi és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodása Tegnap, egy nappal a megyei tanács ünnepi alakuló ülése előtt — életünk alakulását tekintve — két fontos kérdést tűzött utolsó tanácskozásának napirendjére a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője a tanácsi helyi ipari vállalatok 1972. évi gazdálkodásáról, továbbá a termelési struktúra, az export, a területi kereskedelmi kapcsolatok és a gazdaságosság érvényesülésének várható. 1973. évi alakulásáról terjesztett tájékoztató jelentést a végrehajtó bizottság elé. E napirend megtárgyalásán jelen volt Kádár Béla, az Országos Arhivatal Árellenőrzési Főosztályának képviselője is. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 1972. évi gazdálkodásának értékelését a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Somorjai Sándor tette a testület tárgyalóasztalára. A jelentés kitért a veszteség- rendezés tapasztalatainak, továbbá a megkülönböztetett állami támogatásban részesülő mezőgazdasági üzemek helyzetének elemzésére is. Tanácskozási joggal vett részt e napirend megtárgyalásában a MÉM Szövetkezetpolitikai Főosztályának képviselője, továbbá két területi tsz-szövet- Ségünk titkára, dr. Szabó Piroska és Kolozs István. Mindkét beszámoló felett Igen éléflk vita alakult ki, ami szinte természetes, és nemcsak azért, mert megyei viszonylatban a gazdálkodás két alapvetően fontos ágazatának tevékenységét tette az értékelés mérlegére a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A szenvedélyes eszmecsere alaphangját a további előrelépés igénye adta meg, így a végrehajtó bizottság üléseinek tudósítója ismét azt érzékelhette, hogy a megyei vb. 12, illetve 13 fős testületé nem „fáradt” el hivatalosan ma véget érő kétéves tisztségében. Éppen ezért, ha nem is egészen őrizetlenül, a most következő ta- nácscikluera szólóan is ilyen, a jelen, a közeli és távoli jövő útját szókimondó felelősséggel egyengető, harcos végrehajtó bizottságot kívánunk magunknak! Helyszűke miatt sajnos nem adhatunk teljességére törekvő tudósítást a végrehajtó bizottság tegnapi üléséről, de annak vitában summázott főbb megállapításai is segítenek képet alkotni, mind a tanácsi helyi ipar, mind pedig a termelőszövetkezeti gazdálkodás elmúlt évi eredményeirőL Mint azt a vb megállapíthatta, a tanácsi iparvállalatok tavalyi gazdálkodásáról; üzemeink megfeleltek a gazdálkodáspolitikai, ágazati és megyei igényeknek. Tevékenységükben fokozódott az anyagi érdekeltség és gazdaságosság elve. Fejlesztésié szorul viszont a vállalati vezetés színvonala, a piacszervező, a kereskedelmi és a beruházó munka. Lényeges előrelépésre van szükség egyebek között a munkavédelem terén is és előreláthatóan kell felkészülni a gazdasági környezet várható változásaira. Megnyugvással szögezhette le a vb, hogy a tanácsi vállalatok 1973. évi tervei tartalmazzák az MSZMP KB 1972. novemberi határozatait és az ezek nyomán született, a határozatok helyi végrehajtását szolgáló megyei tanács vb. határozatokat A napirend felett nyitott vitában egyébként mind az árak alakulásáról, mind a piackutatás, üzem- és munkaszervezés feladatairól sok szó esett. Az aki sokat markol, keveset fog — hangzott el az ülés következő napirendjének tárgyalása során és nem is csak egyszer. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya jelentésének témája ugyanis olyan súlyos, egyben szerteágazó volt, hogy egy-egy igen fontos részterület, rész- probléma alapos értékelésére nem is vállalkozhatott. Nagy szerencsénk, hogy a vb. megyénk jellegének megfelelően igen sokat foglalkozik a szocialista mezőgazdaság helyzetének alakulásával, így a felvillantott jelzések is elegendőek lettek volna az egységes tiszta kép kialakításához, főként ami a legközelebbi jövő tennivalóit illeti. A vb. mindettől függetlenül azt állapíthatta meg, hogy termelőszövetkezeteink 1972. évi gazdálkodásai, eredményei általában kedvezőek voltak, elmaradtak azonban a megyei szinttől a kedvezőtlen adottságú és a szanált termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményei. A testület ülése a „bejelentések” címszó alatt megtárgyalt témákat követően Szabópál Antal tanácselnök zárszavával ért véget. Ebben a megyei tanács elnöke meleg hangú köszönetét mondott a testület valahány tagjának elmúlt kétévi tevékenységéért. Hatvan férőhellyel bővítették a Bonyhádi Cipőgyár óvodáját. A bővítési munkák mintegy négyszázezer forintba kerültek, melyből százezer forintot a szocialista brigádok a kommunista műszakon keresett bérükből fizettek. A korszerűen felszerelt új óvoda száztizennégy cipőgyári gyermeknek ad otthont. Foto: Gottvald megye lakosságának. jó közérzetéért sokat tett a kereskedelem is Kiváló vállalat lett a Tolna megyei Népholt Vállalat Pártszékház épül Kölesden Kölesd központjában; a Kossuth művelődési otthon mögötti téren, pártszékház épül. Az építkezési költségek nagyobb részét az MSZMP Tolna megyei Bizottsága biztosítja. Hozzájárul még a megyéi KISZ-bizottság, s erejéhez mérten, az .Egyetértés Termelő- szövetkezet is. A kétszintesre tervezett pártszékház tervdokumentációit a Tolna megyei Tanács Tervező Vállalata készítette él. A földszinti részen a párt- és a KISZ-iroda, valamint egy tágas KISZ-klub lesz. Az emeleten a kisebb helyiségeken kívül a két szerv közös használatára egy nagyobb méretű tanácstermet terveztek. Mivel a termelőszövetkezet saját építőbrigáddal rendelkezik, elvállalta a pártszékház felépítésének kivitelezését. A számítások szerint az év végére készen lesznek. Elkészült az újonnan épülő pártszékház környékének parkosítási terve is, amely, ha megvalósul, szép színfoltja lesz a községnek. Kölesd lakossága már eddig ís sokszor tanújelét adta annak, hogy szereti községét. Jelentős társadalmi munkával segítették az iskola, az óvoda bővítését, az utak, járdák építését. A község vezetői ezúttal Népújság 5 1973. május 3. is számíthatnak a lakosság társadalmi összefogására.-i -é. Vasárnap este a Garay szálló nagytermében ünnepi termelési tanácskozást rendezett a Tolna megyei Népbolt Vállalat abból az alkalomból, hogy az 1972. évi kiemelkedő eredmények alapján elnyerte a „Kiváló vállalat” címet. Az elnökségben foglaltak helyet Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnök- helyettese, a vállalat vezetői, több kiváló dolgozója. Mayer Rezső szb-titkár megnyitó beszédében megemlékezett a munkásosztály nagy ünnepéről és elismerően szólt a vállalati kollektíva erőfeszítéséről, aminek következtében a vállalat elnyerte ezt a magas kitüntetést. Ezután dr. Vígh Dezső megyei tanácselnök-helyettes köszöntötte a vállalat dolgozóit. Elmondta többek közt, hogy olyan körülmények közt állt helyt a versenyben sikeresen a vállalat, aímikor már évekkel ezelőtt megszűnt a területi elhatárolás az állami és szövetkezeti kereskedelem közt és a szövetkezetek „betörtek” jelentős kereskedelmi egységekkel olyan — főként városiasodó nagyközségekbe —, amelyek hagyományos Népbolt- területek voltak, tehát fokozódott a konkurrencia. A vállalat a szekszárdi Korzó Áruházban elsőként Oldotta meg a ruházati szakmában a teljes önkiszolgálást és olyan korszerű szervezést valósított meg, hogy máshonnét is ide Színházi jegyzet Békebeli hangulatok Ha az ember sokat jár színházba, hamarosan új tulajdonságot fedez fel magában: az előadás előtti morajlásból meg tudja állapítani az eljövendő siker mértékét. A Doktor úr előadása előtt kétségtelen volt, hogy fergeteges siker lesz. Talán a beköszöntött napos idő is tette, de szinte vibrált a levegőben a jókedv. Az első jelenetnél már pukkantak is a derű petárdái, és a három fel_ vonást végignevette, vihogta, derülte a nézőtér. Molnár Ferenc drámaíró tevékenységét kiki másként értékeli, főleg a kritikusok és a nézők véleménye között nagy a különbség. Az biztos, hogy még hosszú évekig játsszák darabjait a színházi évadok finisében, amikor a bevételi mérleget avagy a nézőközönség ke. délyét kell „helyére” billenteni... A Molnár-darabokat alkalmanként „bravúrdaraboknak” is nevezik, ahol a szituációk és a jellemek mesteri kártyázása adja az „élvezetes” történetet. A Doktor úr nein tartozik még ezeknek az élvonalába sem. Egy pesti zúgügyvéd és egy pesti csirkefogó, valamint más urak és hölgyek üzleti és szerelmi kalandjairól szól, totális happy ende-el. És tucatnyi Zerkovitz Béla-ősslágerrel, a biztonság kedvéért. Miért nevetünk mi azon — 1973-ban, Szek- szárdon — hogy a puritán nevelőnő hastáncosnő volt valamikor, hogy az ügyvédhez éppen üzletszerzője és védence tör be, hogy az ügyvédnő hogyan csábul a rendőrfogalmazó karjaiba? Mitől mulatságos az egész szalonkomédia? Reménykedjünk, hogy elsősorban azért, mert a színészek és a rendező majdhogynem „paródiára vette” az előadást. Már a szerep- osztás is fricska volt a korabeli elképzelésnek. A szépasszony — nehézkes termetű, éles hangú komika, a szívtipró hódító — éltesebb korú, csenevész izgő-mozgó, és így tovább, így hát az avitt poénokon kívül ezen is nevetett a nézőtér: az így megváltozott jelentésű szövegen. A Doktor úr szalonidillje után, hétfőn a fúvós zenekar hangversenye is a „békebeli szép időket” idézte. Hiába ifjú a 45 fős zenekar, a fúvósokon előadott keringők, szvingek, indulók mégis azokat andalították el leginkább, akik az egykori promenádokra, térzenékre emlékezni jöttek el a koncertre. Jól jártak ők is, a többiek ís. A könnyűzene mellett Brahms-, Liszt-, Verdi-műveket is játszott az ifjúsági fúvószenekar, megmutatva a fúvószene lehetőségeinek széles skáláját. És ha nem esett jól a zenekarnak, hogy a szekszárdiak csak félig töltötték meg a színháztermet koncertjükön, vigasztalódhattak másnap. A május elsejei felvonuláson az egész város közönségük volt,(virág) jönnek tanulni a kereskedelmi szakemberek. Ezért szervezték meg itt tavaly ősszel az első országos kiskereskedelmi üzemszervezési tanácskor zást. A megyéi tanács elnök- helyettese ezután átadta a kitüntetésről szóló oklevelet, majd Greif Antal igazgató számolt be a múlt évi munkáról,’ gazdálkodásról. Minden szakágban növelték a forgalmat, a választékot, bővítették a koúy- hakész és konyhafélkész ételek választékát, viszonylag ki-: egyensúlyozott volt. a húsellátás, amit az áruforgalmi osztály több új beszerzési forrás felkutatásával biztosított. A ruházati szakmában törekedtek — mégpedig eredményesen — az alacsony árfekvésű, mégis jó minőségű cikkek forgalmának növelésére. Itt a korábbi évhez képest 26 százalékos volt a növekedés. Nőtt a gazdálkodás hatékonysága is. Befejező sül az idei és jövőbeni feladatokról beszélt az igazgató; majd Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Tolnai elvtárs átadta a megyei és a városi pártbizottság és az SZMT üdvözletét. Mindannyian örülünk e magas kitüntetésnek — mondotta — amiben a vállalat egész kollektívájának munkája benne van. Az elvtársak kereskednek, de a jó kereskedéssel politizálnak is. Ezt soha sem szabad szem elől téveszteni. Az általános hangulatot nagyon segítheti, de nagyon ronthatja is a kereskedelem jó, vagy rossz munkája. Az elvtársak jól dolgoztak a múlt évben, és megérdemelten nyerték el a „Kiváló vállalat” címet. Az, hogy ma a megyében a lakosság közérzete jó, visszavezethető a kereskedelem tevékenységére is. A megyei pártbizottság titkára ezután további jó munkát kívánt a vállalat dolgozóinak. Az ünnepség befejező aktusaként került sor a szocialista verseny élenjáróinak kitüntetésére. meg jutalmazására, maid az estét vidám hangulatban, tánccal, szórakozással töltötték a vállalat dolgozói.
