Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

CSALÁD-OTTHON 1 Karcsúsító torna Előzzük meg a vegyszeres Á mezőgazdaságban és a háztartásokban is, ma már ál. talánosan használnak kémiai anyagokat. A többségükben mérgező vegyszerek, amelyek­kel a kártevő rovarokat, ha­szontalan gyomnövényeket írt­juk, vagy a gombabetegségek ellen védekezünk, az emberre is ártalmasok lehetnek, ha nem kellő óvatossággal, az előírásnak megfelelően hasz. náljuk. A gondatlanság, köny- myelműség, a tudatlanság kö­vetkeztében minden évadban halálos veszedelmet is okoz­hatnak, és sajnos okoznak is. Amikor megvan a baj, amikor valaki a maga, vagy mások könnyelműsége folytán eny. hébb, vagy erősebb mérgezést szenvedett, vagy éppen az éle­tével fizetett, akkor egy ideig nagyobb az óvatosság. Sajnos az idő múltán még ott is, ahol az ilyesmi előfordult, újra lan­kad a figyelem, csökken az a kötelező óvatosság, amelyeket a vegyszerek használata előír. Nemrégiben egy gyönyörű almás sarkán — ^.Mérgezett terület, idegeneknek belépni és átjárni tilos!” — táblát láttam. Mikor tették ezt ide? — kérdeztem az odavalósiak- tól. Még az őszön, vagy még korábban...! És azóta is ott van — válaszolták. Sajnos ezek. után a tilalmat nyilvánvalóan és érthetően, akkor sem veszik komolyan az arra járók, ami­kor az valóban nagyon szük­séges: amikor méreggel fris­sen permetezett területre — a rendelkezések szerint felállí. tott figvelmeztető. tábla pzerijit is, csakugyan — tilos a" be­lépés. (Napokon át, amíg a vegyszer el nem bomlik, amíg ti munkaegészségügvi várako­zási idő le nem telik.) A ren­delkezések szerint kirakott fi. gyelmeztető tábla intelmeit nagyon szigorúan kell venni annak is, aki kirakja. A mér­ges növényvédő szerek a ha­tárban, a kertben, az udvar­ban. vagy épDen a lakásban használt féregirtó, vegytisztító szerek „jóbarátai” az ember­nek, de ellenségévé, gyilkosává is válhatnak, ha... Hogyan juthatnak be a szer­vezetbe a mérgezést okozó vegyszerek? Három útja van: a légút, az emésztőcsatorna és a bőr. Légúton, tehát az orron, garaton át belégzéssel az alsó légutakba juthat a fi­noman porlasztott permet, ä gáz, a por. Az emésztőszervi mérgezés alkalmával rend­szerint az étel viszi be a mér­get, ha azt szennyezett kézzel fogjuk meg, vagy pedig úgy, hogy a permet, por rátelep-; szik a fedetlen ételre. Sőt, ha valakinek az arcára száll a permet, vagy a por, és mond­juk a szája széléről lenyalja, vagy cigarettával kerül a szá­jába, szintén mérgezést szen­vedhet. Ezért kell az erős mér­geknél védőálarcot, az eny­hébbeknél védőszemüveget, tiszta kendőt, kalapot borítani az arcra, fejre, s ügyelni arra, hogy mindig a széljárás irá­nyába szórjuk a permetező-, vagy porozószert. A bőrön át közvetlen az út. A bőrre ke­rülő vegyszer egy lépéssel már bent is van a kezelő, osztoga­tó, vagy bámészkodó szerve­zetében. Ezért nem szabad soha kézzel keverni a vegy­szereket, a permetleveket? ezért szükséges a védőkesztyű, védőruha, esetleg álarc, stb. használata. Ezért kell a me­zőgazdasági üzemnek méreg- kamrái tájékáról is eltiltani az idegeneket, és főként a gye­rekeket, s a háztartásban használt mérgező vegyszereket nagyon gondosan, külön, él nem érhető helyen elzárni. Ezért kötelező közvetlenül a munka utáni alapos mosako­dás. Ezért kell megjelölni — de csak a veszélyeztetett időre ■— a mérgezett területeket. A vegyszerveszély különben is három alkalommal fenye­geti az embert. Árthat annak, aki gondtalanul, óvatlanul, nem az előírásoknak megfelelő, en hasznán a dolgozik vele. Árthat a fogyasztónak, aki olyan gyümölcsöt, vagy egyéb terményt fogyaszt, amelyben, vagy amelyen a mérges vegy­szer még nem bomlott el, azaz még nem telt le a vegyszerre előírt élelme­zésügyi várakozási idő. Ezt különben minden vegyszer csomagolásán feltüntetik, s ezt nagyon szigorúan tartsuk be. Árthat a vegyszer a környe­zetnek, a mérges anyaggal vé­letlenül kapcsolatba kerülő embernek, növénynek, az ál­latoknak is. A nagyüzemek növényvédő szerekkel foglalkozó dolgozóit kioktatják a mérgező anyagok szakszerű használatára, védő­Ismerkedés a méretekkel Ma már egyre kevesebb időnk jut varrónőhöz járni, finom kelmék között keresgélni a nekünk megfelelőt. Ruha­tárunkban egyre több a kész ruha. Konfekcióiparunk olyan teljesítmények­re képes, hogy nyugodtan rábízhatjuk magunkat, lehetünk jólöitözöttek, ele­gánsak, csinosan-magabiztosak kész ruhában is. Az alábbi táblázatot azért bocsátjuk közre, hogy kinek-kinek se­gítségére legyünk mérete megállapí­tásában. A konfekcióipar ugyanis a különböző nagyságok jelölését széles körű méretkutatás alapján kialakított átlagméretek szerint állapítja meg. A különböző nagyságok jelölése nálunk a fél mellbőség méretét jelenti: pél­dául 48-as méretnagyság megfelel a Nagyságszám Jelölés® Testméretek cm-ben 96 centiméteres mellbőségnek. Nagyon kevés nő testméretei egyeznek' frilnden ponton centimétől* eltérés^ nőikül a mérettáblázat valamelyik nagyságmére­tével. Ez azonban ne zavarjon ben­nünket méretünk megállapításánál, elegendő, ha az alább megadott hét méret többsége illik ránk. Arra még figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a nagyságjelzés országonként változó, s ezért importárunál' és küjföldi vásár- .lásnál célszerű a • kiválasztott ruha­darab méreteiről külön is meggyőződni. A magyar konfekcióiparban használt méretnagyságokat a főbb méretekkel együtt az alábbi táblázatban Ismer­tetjük: mellbőség derékbőség csípőbőség eleje derékhossz, háta derékhossz. vállszélesség ujja hossza 42 44 46 48 50 52 54 36 * 2 ■ 84 88 92 96 100*10* 106; 1« 64 68 70 74 78 tó '8«', 90 98 98 102 106 110 •*14 118. 12* 41 42 43 44 *5,5 *7 *8.5 50 37,5 38 38,5 39 39,5 *Ó Í1 <2 12,8 12,8 12.9 13 Íí,?*’«,* 13,« 13,8 55,5 56 56,5 57 57.5 58 « « baleseteket felszerelésekkel látják el őket, hogy egészségüket ne érje ká­rosodás. A házikertekben, ház­táji gazdaságokban, vagy a háztartásokban használt vegy­szereken is ott látjuk a figyel, meztetést, milyen módszerek, előírások betartásával hasz­nálhatók. A tanácsadó orvos­nak csak egy feladata lehet, hogy figyelmeztesse őket a vegyszerek kötelező, előírás szerinti óvatos felhasználására, tárolására, a használat utáni alapos tisztálkodásra, és arra, hogy ha valami egészségügyi rendellenességet tapasztalnak, ha csak a legcsekélyebb pana­szuk van is (például valami­lyen kiütés a bőrön), azonnal jelentkezzenek az orvosi ren­delőben. A gyors orvosi be­avatkozás elejét veheti az esetleges súlyosabb következ­ményekkel járó bajnak. Végül annak ellenére, hogy a mérges növényvédő szerek bizonyos idő után elbomlanak, megsemmi­sülnek, a permetezett gyümöl­csöket, zöldségféléket fogyasz­tás előtt mindig különös gond­dal. alaposan meg kell mosni. A vegyszerek ma már nél­külözhetetlen segítőtársai az embernek, de tudomásul • kell venni, hogy csak akkor, ha a használatukkal kapcsolatos utasításokat szigorúan betart­juk. Ez esetben a méreg nem jelenthet veszedelmet az em­berre Dr. B. L. Á) Á szőnyegen ha­son fekve kezdjük a tornát. Két könyökre támaszkodunk, a lá­bakat térdből hajlít­juk, a következő ütemre kinyújtjuk, ezután a karokat széttárjuk, és a törzset kissé felemeljük. Fel­felé nyújtott karral kis köröket írunk a levegőbe, utána üte­mesen alaphelyzetbe megyünk vissza. Is­métlésnél természete­sen a másik kar len­dül fel, és köröket ír a levegőbe. B) Alapállásból jobb lábunkat egy székre támasztjuk. Karokat fel. lehető-* leg jól hátralendítjük, majd előrehajolva érintjük a széken lé­vő lábfejünket. Ezt tetszés szerint ismé­teljük, majd lábvál­tás következik. (A' sorozat többszöri gya­korlásánál változtas­suk a támaszték ma­gasságát.) C) Hanyatt fekvés^ bői gyertyát alakí­tunk, magasra nyúj­tott gerincünket csí­pőre tett kézzel tá­masztjuk, majd a két lábat óvatosan le­eresztjük. A lábfej lehetőleg a szőnyeget érintse! A lábakat újból magasba nyújt­juk, elengedjük a csí­pőt és hanyatt fek­vés. A gyakorlatokat egyenként négyszer— ötször elegendő meg­ismételni. Anyám Kitii.r.i Kouuih-dijM Ultink, Juhit* Fntnnc, haionló cl mű. ■Bnunnkili* UlUminyiiMk kilenc torit idén Ük f.jtvényunkb.n. Vízszintes: 1. Az idézet • • • ____________________________________/_____ e lső része, (zárt betűk: I« L. B, Z. T, S. Y, Z és G). I3. Tűzfegyvert működésbe hoz. 15. Anyagi zavar, pénzhiány — tréfás szóval. 17. Fonalból kelmét készít. 18. Fába vés. 19. Elavult címzés-rövidítés. 21. Elvisel. 23. Időmérő. 24. Mértani fogalom. 26. Védő. 27. Fe­derico Garcia ... 30. Női becenév. 31. Főleg a kiseb­bek által kedvelt édesség. 32. Magatok. 33. Ugyan­azon idő alatt, egyidejű­leg. 34. Az idézet 12. ré­sze (zárt betű: O). 36. Tüzel. 37. Fontos ásvány, névelővel. 38. Képes volt elviselni. 39. Azonos betűk. 40. E nap ünnepeltje. 41. Lantén. 42. Tova. 44. Ár- vízvédelmi építmény. 45. Női név. 46. Fél tucat. 47. Hámoz (tájszóval). 49. ^/ümölcsízzel összeragasz­tott, csokoládéba mártott kerek sütemény: . . .fánk. 50. Kérdés kutyával, hal­lal kapcsolatban. 52. Dí­sze. 55. A vér öröklődő faktora. 57. Ifjúsági folyó­irat névbetűi. 58. ZJ. 59. Sakkfigura. 64. Az idézet 9. része (zárt betű: G). 63. Aktinium. 65. Az idézet tizenharmadik része 67. Az idézet 14. része. 69. Csil­lagkép. Magyar neve: Kaszás. 70. Indulatszó. 71. Piaci árus. 73. Kettőzött kettősbetű. 74. Operáció. 77. Vérszívó rovarok. 80. Olasz és osztrák g.-kocsik jelzése. 81. Nemes, öreg Ital. 83. Az idézet befeje­ző szava. Függőleges: 1. Az idézet ^ __ har madik része (zárt be­tűk: F, U G. I, E. T. U és T). 2. Ellop, elrabol. 3. Kettősbetű. 4. Etelt készít. 5. LZ. 6. Mélyített zenei hang. 7. Germanium, 8. Szabókellék. 9. Bizonyos módon érzékel. 10. Az idé­zet 2. rejze (zárt betű: i). 11. Régi —• régi rokon, előd. 12. Hangtalan tűzi 14. Az idézet ötödik része (zárt betű: Ó és A). 16. Az idézet hetedik része. 20. Az idézet 10. része. 22. Az idézet utolsó előtti szava. 25. Kecskecsemete. 26. Az Idézet 8. része. 28. Rubidium és oxigén. 29. Kettőzve: Fejér megye községe. 31. Becézett férfinév. 35. Tág (ford.). 41. Finn-ugor nyelvű nép. 43. Hosszabb tartózkodásra alkalmas (pl. helyiség). 45. Oxigén és szilícium. 46. Szürke, világosszürke. 48. JE. 49. Az utolsó, az egyetlen valamiből. 50. He­lyébe páratlan betű. 51. Rávesz va­lamire. 53. Mértékegység röviden. 54. Az Idézet 4. része (zárt betű: M). 56. Az idézet 6. része (zárt betűk: K és Z). 61. CsR. 62. Lépes György. 64. Nem Já megérinteni. 66. Becézett férfi­név. 68. Skatulya. 72. Kéziszerszám. 74. Házimunkát végez. 75. Időszak, korszak 76. Huba és Töhötöm társa. 78. Hidrogén, kén és ittrium. 79. Arab állam betűi, ford. 82. Apóka, vidéken. 84. Gyarmati Sámuel. 85. Lavotta János. Beküldendő az Idézet 1973. május 14-lg, Megyei Művelődési Központ 7101 Szekszárd, Postafiók: 15. címre, leve­lezőlapon. A lapra kérjük ráírni: „Rejtvény’*» A helyes megfejtés beküldői között öt darab könyvet sorsolunk ki. 1973. április 22-i rejtvényünk helyes megfejtése: „Ki a bűnös, ne kérdjük ültessünk virágot, szeressük és megértsük oz egész világot.” Könyvjutalmat nyertek: Horváth Ág­nes 7100 Szekszárd. Fogtechnikai La­boratórium, Kuti Valéria 71>3 Tolna* Tompa u. 85., Solymár Ákos 7100 Szek­szárd. Mátyás király utca 8., Sulyok Gyuláné 7045 Györköny és Zsinkó Jó­zsef 7149 Báta, Fő út 197. A könyveket postán küldjük el. SZEREK

Next

/
Thumbnails
Contents