Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

ON KÉRDEZ Levélcímünk: 710! Szekszárd, Postafíók, 71. Miért magasabb a villanyáram-díj falun ? A kérdést Keserű Dénes nyugdíjas Bogyiszló, Rákóczi utca 13. szám alatti olvasónk tette fel. Kérdését így indo­kolta: „Az áramszolgáltatás szállítást nem igényel, tehát szállítási költség sem terheli." A kérdésre az Országos Anyag- és Árhivatal nehéz­ipari és közlekedési főosz­tályának vezetője, Némethy Kázmér válaszolt: — A lakásvilágítási és háztartási villamos energia jelenlegi fogyasztói árait szabályozó rendeletek élet­be léptetését megelőzően az országban igen sokféle (több száz) helyi fogyasztói ár volt. Ezek az árak a felszabadulás előtti elszige­telt, helyi jellegű, igen el­térő színvonalú, általában közületi tulajdonban álló villamosművek önköltségé­től, valamint a közületek sajátos helyi pénzügyi-gaz­dálkodási politikájától füg­gően szóródtak. A jelenlegi tarifákat a területileg átlagosított ön­költség és a történetileg ki­alakult árak alapján álla­pították meg. Mivel a szol­gáltatott villamos energia önköltsége kisebb a sűrűn beépített városokban, mint a községekben, a díjak szintje is ehhez igazodik. Az országosan egységes díjak bevezetését és ezzel a községekben érvényesülő jelenlegi árak csökkentését csak úgy lehetne megvaló­sítani, ha a területi átlag­önköltségen alapuló árak helyett az országos átlag­önköltséget vennék alapul. Ez a korszerűsítés vagy az állami költségvetés meg­terhelésével, vagy a városi (főleg a budapesti) tarifa igen jelentős felemelésével megvalósítható, aminek keresztülvitele egyelő­re nemcsak gazdasági, hanem politikai okokból is nehézségekbe ütkö­zik. Az életszínvonal jelenlegi, sok más össze­tevőből is adódó egyensú­lya — városi és vidéki ará­nya is — megbomlana. Felújítják-e a régi 6-os utat ? Bánhidy Gyula Szekszárd, Bartina utca 24. szám alatti olvasónk kérdezte: „Mi a terv a jelenlegi 56-os úttal pár­huzamosan húzódó régi 6-os út közlekedésének megoldá­sával és az út kisebb mérvű megjavításával kapcsolatban? Ugyanis, mint az 56-os út felújításával kapcsolatban lát­juk a város felől jövet meg­szüntetik a járművek részére a régi 6-os útra történő út­elágazást. Ugyanakkor az ún. fehércsárdai leágazás úttor- kolatát olyan szűkre építették ki, hogy így az egész palónki hegy közúti forgalmát fenn­akadás nélkül szerintem meg­oldani nem lehet. Itt figye­lemmel kell lenni arra is, hogy a mözsi tsz tanyájához gyakori turistabusz-forgalom is van. Persze, nem ismerjük a régi 6-os úttal ennek eset­leges felújításával kapcsola­tos elgondolásait a városi ta­nácsnak, de feltétlen meg kellene vizsgálni az említett fehércsárdai bekötő úttorkolat esetleges meanagyobbításá- nak lehetőségeit, mert egy­részt még időben van, más­részt pedig, mert a palánk! hegy közúti forgalmának túl­nyomó része ezen keresztül bonyolódik le, mivel úgy tud­juk, hogy a már említett vá­ros felőli közúti leágazást megszüntetik. Vclószínű, hogy a fenti kérdéssel kapcsolat­ban már vannak elgondolá­sok, mégis bővebbet szeret­nénk erről tudni." A kérdésre ketten vála­szoltak. Szabó Zoltán, a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága mű­szaki osztályának osztály- vezető főmérnöke, és a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóságának igazgatója, Imre József. Szabó Zoltán: " — A régi 6-os út felújí­tásával kapcsolatos elképze­lés a városi tanács közép­távú tervében nem szerepel. Az út külterületen húzó­dik, földútnak minősül, a jókarba helyezését a Költ­ségvetési Üzem végzi éven­ként Jelenleg a város bel­területén is van tennivaló, hiszen még mindig mint­egy 20—22 kilométer kiépí­tetlen ut van lakóutcákban is, tehát elsősorban ezek kiépítése a fő cél. A csomóponti csatlakozá­sok kialakításával kapcso­latban a Közúti Igazgató­ság illetékes választ adni. Imre József: — Az 56-os fő közleke­dési út városi bejárati sza­kaszának korszerűsítését a megnövekedett járműforga­lom tette szükségessé. A tervezés során a fő szem­pont a városi bejárati sza­kasz és a fő közlekedési utakra előírt útjellemzők biztosítása volt. Ezen jel­lemzők megkövetelték a lassú járműforgalom lehe­tőség szerinti korlátozását, illetve a meglévő sűrű csat­lakozások felülvizsgálatát és szükség szerinti meg­szüntetését. Az elvégzett vizsgálatok a forgalom za­vartalan lebonyolítása ér­dekében azt bizonyították, hogy a kérdésben szereplő régi szekszárd—bonyhádi út 56. számú fő közleke­dési útra történő rácsatla­kozása megszüntetésre ke­rüljön és mintegy az érin­tett terület súlypontjában egy helyen történjen a rá­csatlakozás kiépítésre. A tervek ilyen szellemben készültek és az egyezteté­sek után így hagyták jóvá. Ez a megoldás természe­tesen nem jelenti azt, hogy a fő közlekedési útjellem­zők messzemenő biztosítá­sa érdekében — bár a be­ruházásnak alapvető célja ez — az egyéb érdekek ká­rosan háttérbe szoruljanak, ezért a problémákat a már megkezdett felülvizsgálat eredményeinek összegezésé­vel az útépítés befejezésé­vel egyidejűleg meg kíván­juk oldani. A tervezett csatlakozás az 56. számú fő közlekedési út­ra egy forgalmi nyomú (3 méter) az ívek kiképzése szabványos. A csatlakozás szélesebbre történő (két forgalmi nyom) kiépítését a forgalom nem indokolja. Bolgár bébiétel Kujáni Gáborné Szekszárd, Bartina utca 24. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „A Nők Lapja 17. számában olvastam, hogy létezik olyan bolgár gyártmányú bébiétel, ami tartalmaz borjúhúst, zöld- ségpürével és almapürével, illetve rizzsel. Valamint olyan bébiételek is vannak forga­lomban, mint alma-, tökpüré, őszibarack sárgarépával, őszi- barack-alma-körte keverék. Az előbbiek ára nyolc forint, az utóbbi gyümölcspürék ára öt forint. Nyilván nem én vagyok az egyetlen olyan kismama Szek- szárdon és a megyében, aki szivesen ad gyermekének kon­zerv bébiételt. Azonban a fentebb felsorolt ételek közül egyiket sem találom Szek­szárd egyetlen egy élelmi­szerüzletében sem. Többnyire burgonyás és te­jes parajpüré vagy sárgarépa tejjel, illetve tej nélkül a választék. Nagyon ritkán kap­ható zöldborsó marhahússal, vagy anélkül, sütőtök, paraj májpéppel. Ezúton kérem, segítsenek gyermekeink étrendjét válto­zatosabbá tenni." Steindl István, a Tolna megyei Népbolt igazgató- helyettese a következőket válaszolta a kérdésre: — A Nők Lapjában is­mertetett bolgár bébiételek­ből az első szállítmányt valóban a főy^ypsi. élelmi­szerüzletek kaptáig így jo­gos olvasójuk észrevétele, hogy a keresett cikket az újságok már ismertették, de boltjainkban még nem található. Azóta már me­gyénkbe is megérkezett a bolgár bébiétel, és 5-féle választékban 8, illetve 5 forintos áron minden na­gyobb élelmiszerboltunkban megvásárolható. Meg*' kell jegyeznünk, hogy a bolgár bébiételek­ből 1— mint a legtöbb im­portcikkből — nem való­színű az állandó és folya­matos utánpótlás, és elő­fordulhat, hogy egy-egy boltunkban átmenetileg csak hiányos választék ta­lálható. Célunk sem az, hogy a hazai készítménye^ két teljes egészében helyet­tesítsük, hanem, hogy azok választékát kiegészítsük. A hazai gyártmányú bébiéte­lekből jelenleg minden na­gyobb boltunkban a teljes választék (pontosan 12-féle) megtalálható. Miért nem adnak bojlerpalackot? Heizer Jánosné Dombóvár, Gyöngyvirág körút 11. szám alatti olvasónk írta: „1973. januárban visszaigazolták a gázpalackigényemet, fürdő­szoba-bojleremhez, 460. sor­számmal. Közben férjemtől elváltam, két kis gyermeke­met gondoznom egyedül kell. Érdeklődésemre a Gázszol­gáltató Vállalat úgy tájékoz­tatott, hogy a bojler beköté. sét csak 4—5 év múlva vár­hatom. Nem tudom mi a te­endőm, hogy segítsek maga­mon, és a bojlert ráadásul az üzlet sem hajlandó vissza. venni. Azt sem értem, hogy az üzletben miért nem fi­gyelmeztetnek, hogy kiutalás nélkül nem érdemes megvá­sárolni a felszerelést, mert évekig feleslegesen fekszik benne az ember pénze.” Háda Sándor, a Dél­dunántúli Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat műsza­ki igazgatóhelyettese a kö­vetkezőket válaszolta: — A propán-butángáz- termelés a -fogyasztók szá­mának növekedése a szén­hidrogénprogram következ­tében az elmúlt években gyors ütemben fejlődött A IV. ötéves terv során jelentős beruházások meg­valósulására kerül sor. A propán-bután-termelés nö­velése palacktöltő telepek építése részben befejező­dött, részben folyamatban van. Mindezek eredményezték, hogy a lakosság ellátása a tervezett szintnél nagyobb mértékben valósul meg. A fogyasztói igények ma­radéktalan és gyors kielé­gítése a felsorolt beruházá­sok megvalósítása után le­hetséges. Az V. ötéves tervciklus­ban 1976-tól a háztartási igények korlátái megszűn­nek, lehetőség nyílik a für­dőszobai melegvízellátás ki­elégítésére. Megkezdődhet a lakószobák propán-bután- fűtéssel történő ellátása is. 1974—75. években to­vábbra is számolni kell a háztartási igények megha­tározott ütemben, a ren­delkezésre álló keretek ha­táráig történő kielégítésé­vel. A fürdőszobai palackellá­tás kielégítése csak 1976. után oldható meg. Válla- tunk több esetben megke­reste a megyei tanácsok kereskedelmi osztályát, és kérte, hogy a kereskedelmi szervek a propán-butángáz üzemű készülékek eladásá­nál figyelmeztessék a ve­vőket, hogy csak érvényes kiutalás birtokában vásá­roljanak. A megyei lapokbán is tá­jékoztattuk a lakosságot a fentiekről. Legutóbb a Tol­na megyei Népújság 1973. XII. 19.-i számában is kér­tük, hogy a korlátozott igénykielégítés miatt csak akkor vásároljanak pébé- gáz-készüléket, ha az igény kielégítése már megtörtént Lakótelep, házszám nélkül Pálházy Sándorné Szek­szárd, Hermann Ottó lakó­telepi olvasónk irta: „Figyel­met érdemel a Hermann Ottó lakótelep állapota. Hiába jó a posta, ha nehéz a címzet­tet megtalálni, házszám hí­ján. Mondom, a postánk nem rossz, kaptunk mi már olyan levelet, amire csak Szekszár- dot írtak, és mégsem késett. De kaptunk már táviratot amely két napot késett a vendég előbb érkezett, mint a híre. Január 7-én, 6 órakor orvost kértünk, s csak fél 9-kor ért ide, mondván, mór több mint egy órája keresi a házat. Pedig akadnak sürgős esetek is. Ma azért írok, mert hibabejelentést tettem, s ott is a házszámot kérték, két­szer is. Hazaérve, még az utcán voltam, s láttam egy fiatalembert beszélgetni va­lakivel. Amint engem meglát­tak, a fiatalember kerékpárra ugrott, s a kapualjba érve táviratot adott át. Kereste a családot, de ha nem tudták volna a személyemet az utcán neki megmutatni, nem talált volna ránk. Hogy hiteles le­gyek, a 13-as számot is ke­reste akkor, valami Egyed féle nevet mondott, és nem tudom megtalálta-e. Ilyen eset sajnos gyakori. Szekszárd városi Tanács V. B. műszaki osztályának osztályvezető főmérnöke, Szabó Zoltán válaszolt a kérdésre; —■ A Hermann Ottó lakó­telep utcanév- és házszám­táblái osztályunkon rendel­kezésre állnak, kihelyezé­sükre még folyó hónapban sor kerül. Szükségesnek tartom még közölni, hogy a várcfi színes térképe rö­videsen kapható majd üz­letben is, ami a tájékozó­dást a fentiek rendezésén túl még tovább segíti. Cserépcsere Verebi Jánosné Tolna, Mun­kácsy utca 9. szám alatti ol­vasónk így panaszkodott le­velében: „Épülő házamhoz 2000 cserepet vásároltam a tolnai TUZÉP-en. A megvétel­nél nem észleltünk semmi hibát, amikor azonban haza- szállítás után esőt kapott, fe­hér mészdarabkák pattogtak rajta ki, és megrepedezett. Kőműves és ács szakemberek szerint idővel ez a cserép, a többszöri eső hatására át­lyukad. Sürgős lenne a cserép ki­cserélése vagy megtérítése, hisz 2 kisgyermekkel, egy nyárikonyhában várjuk há­zunk mielőbbi elkészülését. A cserepet a Bátaszéki Cserep­es Vázkerámia Gyár készítet­te, ez a legújabb fajta, „sejt" cserép.“ A Dél-dunántúli Tüzelő- ezer. és Építőanyag Keres­kedelmi Vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettese Keresztvölgyi József vála­szolt a kérdésre: j ' — Verebi János tolnai lakos vállalatunkat is érte­sítette a bátaszéki cseréppel kapcsolatos kifogásról. ­Tekintettel arra, hogy a cserép minőségével kapcso­latosan már több helyről történt kifogásolás, a vála­szunkat azonnal megadtuk. Időközben tudomásunkra jutott, hogy nevezettnek; a 2000 darab sajtolt cserepet a bátaszéki gyár kicserélte. Ml VÁLASZOLUNK Telefonszámaink : 129—01, 123—61

Next

/
Thumbnails
Contents