Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

1 Fácánkert, nyulak, foglyok Vadvédelem Tolna megyében „Cse-cse” — ezzel köszönt egy madár, ezt ismétli rendü­letlenül a fácánkerti növény­védő állomás parkjában lévő hat fenyőfa egyikén. A park pompás. A felújított kastély a kornyék dísze. A nö­vényvédő, ha a szekszárdi építkezés tempója megengedi még az idén elköltözik. Egy részleg viszont marad: a vad­védelem. A kastély mögött drótfalú rekeszekben nyírt szárnyú fá­cánok százai sétálnak. Kísérle­ti állatok. El kell pusztulniuk. ugyan vadászkutyával keres­tetni a fészkeket. De a fáradt­ságos, kitűnően idomított ku­tyát igénylő munka. siker esetén is csak csepp a pusz­títás tengeréből. Még nagyobb baj. hogy a fácán jó anyaként nem hagy­ja ott a fészkét. Nemrégiben kisfilmet készítettek. Egészen közelről filmezték a fácán­tyúkot. Nem érdekelte az em­berek közelléte, a felvevő berregése sem. A kaszálógép elől sem sza­ladt el gyorsan, sajnos. Nemzetközi vizsgálat a szívinfarktus megelőzéséről hogy sok-sok ezer társuk a szabadban élhessen. Rajtuk próbálják ki a mezőgazdaság­ban használható vegyszerek hatását. A vadvédelmi részlegben kutatók dolgoznak, vegyészek, állatorvosok. Azt mondják, valóságos csoda, hogy van még egyáltalán apróvad az ország­ban. A festett kép kissé sötét. De az érvek elgondolkodtatok. MIÉRT KEVÉS r A NYÚL? A mezei nyulak első Halá­lának 60—80 százaléka elpusz­tul a nagv tavaszi talajelőké­szítő munkák idején. A nyu­szik szeretnek szántásra fész­ket rakni: vesztükre. Ezért olyan kevés a mezei nyúl, évek óta. „Szapora, mint a nyúl” — így a szólás. Tehát nézzük to­vább: I Másodszor a lucernásban; zöldbe fial a nyuszi. Ott a gépkasza vágja le. Harmad­szor. negyedszer viszont az aratógépek pusztítanak. így azután tavaly a vadvé­delmi részleg 1,4-es szaporu­latot mutatott ki. Hozzáteszik még. hogy nem minden nyúl fial négyszer-ötször. — Az. hogy a mezei nyúl nem szaporodik kellőképpen, természetes — mondják a ku­tatók. — Meglepő viszont, hogy sok fácán és fogoly van a határban. VÉDELEM KUTYÁVAL. LÁNCCAL, KARIKÁVAL A fácán legnagyobb ellensé­ge a kaszálógép. A frontka­szálók hármas úszótalpa és két kereke a zöldbe rakott to­jásokat csaknem az egészet összezúzza. A ..kártevő” ellen még vé­dekezni sem lehet. Próbálják Az elmondottak fokozottan érvényesek a fogolyra. A vadvédelmi részleg által ajánlott megelőző módszer meglehetősen kezdetleges. Mégis segít valamelyest. A gépi kasza elé csörgő láncokat szerelnek. Hátha a zaj el­riasztja az állatot. Újabban a lánc végén karika is van. mely lengve mintegy kibillen­ti a foglyot, fácánt fészkéből, így legalább az anya életben marad. Rakhatja sarjú-fész- két. A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLATÖLŐ SZEREK Az apróvadak másik nagy tizedelője a vegyszer. Bár a közvélemény szerint a perme­tező-, rovarirtó szerek okozzák a legnagyobb kárt apróvadak­ban. el kell mondani hogy a megelőzés sokkal hatékonyabb ezen a területen. A növényvé­dő állomás vadvédelmi tech­nológiai részlege évek óta va­lamennyi növényvédő szert előzetesen megvizsgál, s ha veszélyesnek találja az apró­vadakra, nem engedélyezi használatát. Tetszik. vagy sem. az importált szereknél is sokszor legalább egy év telik el a mintakéréstől a tényleges rendelésig. Bár más országok előzetes tapasztalatait is fi­gyelembe veszik mégis a ma­gyarországi vizsgálatok döntik el véglegesen, hogy a mi klí­maviszonyaink között milyen hatással van állatállományunk­ra. A THIOPAN rovar- és rág­csálóírtó szer például az ap­róvadaknak is ellensége. De ha egyszázalékos káliszap­pannal keverik a vegyszert, a nyúl, fácán, fogoly nem eszi meg a bepermetezett növényt. Ez bizony többletmunkát je­lent a szövetkezetnek. Talán ezért szabódnak a javaslat el­len sok helyen. Mondják, hogy a káliszapanos vegyszerek ke­vésbé hatékonyak. Érdekes, hogy azok a szövetkezetek hangoztatnak kifogásokat, me­lyek nem érdekeltek a vad- gazdálkodásban. Káliszappannal az összes krezel tartalmú gyomirtó szert is lehet kezelni anélkül, hogy gyomirtó hatásuk bármit is csökkenne. Tucatnyi vegyszert kivontak a forgalomból. Ilyenek példá­ul a higanyos csávázószerek. Generációk után is kárt okoz­nak, ugyanúgy, mint a legen­dás. hírhedt DDT. A Sztri- chinnel mérgezett tojások, melyeket az állati kártevők ellen helyeznek ki műfészek­be. hetediziglen is irtanak. A vadvédelmi részlegnél rövi- debb hatóidejű mérget kísér­leteztek ki. A VADKÁR MEGELŐZHETŐ A kutatók nemcsak a vada­kat védik, hanem a vadak el­len is. A növényeket. A borsó-, napraforgó-, ku­koricavetésekben gyakran kárt okoz a fácán, fogoly, nyúl. ké­sőbb a vaddisznó, az őz. szarvas is. (Persze más ma­darak. varjúk, verebek által okozott kárt se felejtsük ki itt. Kísérleti stádiumban van a MESUROL növényvédő szer. Egy mázsa kukoricára egy kg-ot kell ráragasztani. (A tejtől ragadóssá vált vetőmag­ra csávázzák a vegyszert.) A vadak az így kezelt magokat, jellemző szaguk. ízük miatt messze elkerülik. Még úgy is hatásos, ha a már. kikelt ve­tés közé szórnak MESUROL- os magvakat. A klasszikus szerszám, a karbidágyú is hatásosabb, ha használata vegyi anyagokéval párosul. A kukoricatáblák szé­lét például káliszappanos ol­dattal permetezik, közepére karbidágyút helyeznek. A kár ezzel a módszerrel szinte tel­jesen megelőzhető. A vad szelíd. Megfigyelték, hogy a kukoricások köré ki­húzott műraffia szál is elegen­dő. hogy megállítsa a szarvast, őzet. A fonaton átnyúlva a szélső sorról még legelnek, de el nem tépik, nem mennek tovább. A vaddisznó viszont igen. — Az utóbbi időben nagyon elszaporodott — mondják a vadvédelmisek. — Dúvad, ir­tani kell. Szívesen vadásszák külföldi vendégek is. Lőjék, fogyjon! KÁDÁR PÉTER Fotó: Gottvald Károly Milyen hullámot parancsol a kedves vendég? Hajszesz? Lakk? Drágám, ma milyen csinos! Csevegés, kedves csacsogás. Ismeretlenül ilyennek képzeltem mindig a női fodrászatot. Talán ezért is jelentett meglepetést a hír, hogy a Szekszárdi Szolgál­tató Szövetkezetnek a város köz­pontjában lévő női fodrászatából Tamásné szocialista brigádja igen komoly felajánlást tett. Tár­sadalmi munkában elvállalták, hogy a nemrég elkészült szek­szárdi anyás csecsemőotthon if­jú lakóinak rendben tartják a haját. Ma hatvan kisgyerek van ott, újszülöttől hároméves korúig. Később kétszázötvenen lesznek. Ennyi csöppségnek kell a frizu­ráját nyírni, mosni, fésülni. — Hogy jutott eszükbe, ilyen nagy munkát elvállalni? — Mit tehettünk volna. Mi nem vagyunk vasasok, hogy já­A Magyar Általáríos Orvo­sok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) kiemelkedő tudo­mányos tevékenységének el­ismeréseként az általános (körzeti) orvosok nemzetközi egyesülete június 1. és 3. kö­zött Budapesten rendezi nem­zetközi kongresszusát. Ha­zánkban csaknem 4000 körze­ti orvos működik és közülük 2600-at tömörít soraiban az egyesület. A tagság három­negyed része igerf aktívan dolgozik tudományos terüle­ten is. Ilyen célból eddig kilenc munkacsoport alakult. Ezek egyike a szívinfarktus megelőzésével, illetve az ilyen betegségen átesettek gondozásával kapcsolatos tu­dományos kérdésekkel fog­lalkozik. A tudományos kutatómun­ka újabb jelentős állomása Hétfőn este több, mint harminc nő jött össze a ta­mási járási művelődési ház­ban, hogy részt vegyen a Hazafias Népfront Községi nő­bizottsága által szervezett női tornaszakkör alakuló foglal­kozásán. Az alakuló ülést egy fel­mérés előzte meg, melynek során a községi nőbizottság arra keresett választ, érde­mes-e megszervezni a dolgo­zó nők tornaszakkörét, lesz-e tékokat, díszeket, vagy más okos dolgot csináljunk. Es sze et i;n< volna — ehhez értünk legjobban — szakmánkon celül segíteni. Túl sok lehetőség között nem válogathatunk. A gyerekek áll­nak legközelebb a szívünkhöz, hát így választottuk ezt. — Nem lesz ez erejüket meg­haladó munka? —• Mikor jelentkeztünk, ott az igazgatónőnél, ő is azzal kezdte, hogy itt több mint kétszáz gye­rek lesz! — Mi is sokan vagyunk, vágtuk rá. Minden második héten dél- utánosok vagyunk, s olyankor egy-egy reggel kimegyünk. Visz- szük az ollót, fésűt, szerszámain­kat és kezelésbe vesszük a pici emberkék nagy frizuráit. Mert már jártunk ott és láttuk, hogy ezeknek a pöttömöknek bizony elég gondozatlan a hajuk. — Közben — vége a munka­időnek — odajönnek körénk a brigád tagjai. A miértre majd­nem ugyanúgy válaszolnak, mint lesz 70 budapesti körzeti or­vos vállalkozása, akik júni­usban kezdik meg és még az idén elvégzik a 40 év feletti fővárosi lakosok egészségi ál­lapotának felmérését. A 70 orvos és több, mint. 200 más egészségügyi dolgo­zó munkája lehetővé teszi, hogy hazánk is csatlakozzon ahhoz a rfemzetközi akció­hoz, amelyet az általános (körzeti) orvosok nemzetközi egyesülete szervez. -Figye­lembe véve, hogy a szívbe­tegségek szaporodása világ- jelenség, a nemzetközi egye­sület három éven át tartó megfigyelést végez magyar orvosok vezetésével — a ter­vek szerint 1974-től kezdődő­en — az infarktust szenve­dett betegek körében, több, mint tíz országban. (MTI) elegendp érdeklődő? A fel­mérésből kápott válasz egy­értelmű volt: legyen Tamá­siban is női tornaszakkör. A hétfő esti alakuló ülé­sen a szakkör tagjai megál­lapodtak, hogy a jövő héttől kezdődően minden hétfő és csütörtök este tartják foglal­kozásaikat a gimnázium tor­natermében, az intézmény testnevelő tanárának irányí­tásával. a vezetőjük, s közben feleletet adnak a fel sem tett hogyan kérdésre is. Hangosan tervez­getnek. Hogy. kell majd oda egy gyerekszék, meg hogy a kozme­tikusok, amíg ők nyírnak, vigyáz­nak a többiekre, csitítják őket, ha valamelyik sírni kezd. A mikorra pontos választ nem tudnak adni. Azt mondják: a jövő héten egyik reggel a tíz­tagú brigád — Bakó Gyöngyi, Balogh Lajosné, Berta Agnes, Deli László, Fürjes Ferencné, Goda Sándorné, Pozsgai Sándor- né, Sörös Ferencné, Tamás Ist­vánná és Vörös Istvánná — ki­megy a város szélére a kicsi­nyekhez és szépre fabrikálja a ma még lompos, bozontos frizu­rákat. Tízen ingyen nyírnak majd szabad idejükben kétszázötven kisgyereket. Átvállalva ezzel a társadalomról , mindannyiunkról ezeknek az apáílan, anyátlan pöttömöknek ilyen gondozását. — «. I. — Á kedves vendég : kétszázötven kisgyerek Női tornaszakkör alakult Tamásiban

Next

/
Thumbnails
Contents