Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

ÖN KERDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71. Vasútállomás korszerűsítése Péchy Benjamin szekszárdi olvasónk kérdezte, mikor ke­iül sor a szekszárdi vasút­állomás és rakodó-pályaudva­rának korszerűsítésére. A kérdésre dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatója a következő vá­laszt adta: — A rakterűiét vízelve­zetési és burkolási munkái­ra 1975. évre 500 ezer fo­rintot irányoztunk elő. Mi­vel a negyedik ötéves terv­időszakra jóváhagyott fej­lesztési tervvel még nem rendelkezünk, a jelzett 500 ezer forint beruházási hitel biztosítása számos — ma még ismeretlen: vagy kellő­en fel nem mérhető — té­nyező függvénye, s így fe­lelősséggel a vízelvezetési és burkolási munkák kivite­lezését nem ígérhetjük. — Az állomás korszerű­sítésére jóváhagyott terv még nincs. A teljes korsze­rűsítés — a jelenlegi beru­házási hitelhelyzet miatt — 1980 előtt még nem várha­tó, mert a rétszilas—báta­széki vonal átépítésével együtt lesz majd kivitelez­hető. — A rakodó-pályaudvar az állomáskorszerűsítés után is valószínűleg a jelenlegi helyén marad. Varrógép-ékszíj Egy alkalommal már fog­lalkoztunk özvegy Börcsök Istvánná Bátaszék, Malom ut­ca 6. szám alatti olvasónk problémájával. Az egész or­szágban nem kapott Lucznik varrógépéhez ékszíjat. A cikk hatására több olvasónk kül­dött neki ékszíjat, amiért er- úton is köszönetét fejezi ki. Mivel az ékszijellátásnok nem ez a módja, problémájával felkerestük a „Csepel" Jár­mű- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat vezérigazgatóját Nagy Istvánt, aki a követke­ző választ adta: — Olvasójuknak igaza van, jelenleg valóban nem kapható a lengyel gyártmá­nyú varrógépekhez meghaj­tó ékszíj. Vállalatunk 1973- ra 5 ezer ékszíjat rendelt a lengyelországi varrógép- gyártól. Megrendelésünket még 1972. májusában fel­adtuk. Sajnos a gyártómű annak ellenére, hogy az 5 ezer ékszíj szállítását visz- szaigazolta, mind a mai na­pig egy darabot sem szál­lított le. A múlt évi kész­leteink március hónapban elfogytak és miután a pót­lást nem kaptuk meg, nem tudtuk a bolthálózatot el­látni a nélkülözhetetlen ék­szíjakkal. — Az ékszíjak szállítását már február hónapban sür­gettük, amikor készleteink a minimumra csökkentek. Miután többször telex- és levélváltásra került sor eredménytelenül, a vállalat igazgatója kiutazott a len­gyel varrógépgyárba abból a célból, hogy sürgesse a varrógép-alkatrészek le­szállítását, köztük természe­tesen az ékszíjat is. — A gyártómű ígéretet tett arra, hogy a varrógép- alkatrészeket, a varrógép­motorokat és az ékszíjakat április 15-ig feladja, úgy, hogy az április 30-ig már Magyarországra érkezzen. Sajnos ezen ígéret és jegy­zőkönyvi megállapodás el­lenére sem érkezett semmi­lyen varrógépalkatrész a mai napig Lengyelország­ból. Miután ismételten sür­gettük a szállításokat, a múlt hét folyamán olyan telexválaszt kaptunk, hogy a varrógépalkatrészeket cí­münkre- feladták. Remél­jük, hogy az alkatrészek hamarosan megérkeznek és a bolthálózatot el tudjuk látnir soron kívül a varró­gépalkatrészekkel és -tarto­zékokkal, . Antikvár könyvesbolt Dobó László alsónyék! ol­vasónktól érkezett a levél, amelynek tartalma a követ­kező: „Szekszórd megyei központ. Két könyvesboltja van. Ez helyes. Jó lenne azonban, ha az egyik köny­vesboltot, ha nem is teljes egészében, felhasználnák an­tikvár könyvek árusítására. Milyen reményeink lehetnek?” Dobó László kérdésére Egri Emil. a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat fő­osztályvezetője küldött vá­laszt. — Szekszárdon valóban ez idő szerint két könyves­bolt üzemel — válaszolta. Az egyik könyvesbolt az év elején nyílt meg, ahol új szolgáltatásként a hang­lemez árusítását is beve­zettük. A másik könyves­boltunk ideiglenes helyi­ségben üzemel, ez az épü­let a közeljövőben szaná­lásra kerül. Terveinkben szerepel, a kórház környé­kén korszerű könyvesbolt kialakítása, ahol bevezetjük az antikvár könyvek áru­sítását is. Sorompó A dombori volt hajóállo­másnál elhelyezett sorompó nemcsak Bucher Ferenc tol­nai olvasónknak jelentett problémát, hanem nekünk is. Ö azt kérdezte, miért és ki állította oda azt a sorompót? Mi a KPM Közúti Igazgatósá­gára gyanakodtunk, ők pedig a faddi Községi Tanácsra. A faddi Községi Tanács a Kö­zép-dunántúli Vizügyi Igazga­tásán szekszárdi szakaszmér­nökségére, végül a Vizügyi Igazgatóság kiderítette, hogy a sorompót a Tolna megyei Épitőanyagipari Vállalat he­lyezte el. A Tolna megyei Épitőanyagipari vállalat igaz­gatóhelyettese, Matuz Andor Bucher Ferenc kérdésére az alábbi választ adta: — Korábban vállalatunk csak Pakson rakott ki só­dert. A Pakson kirakott só­der Szekszárdon 179 forint­ba került (átlag) köbméte­renként a felhasználóknak. — Az árbevétel volume­nének növelése érdekében 1972 végén Domboriban só­derkirakó helyet létesítet­tünk. Most a Domboriban kirakott sóder Szekszárdon 155 forintba kerül (átlag) köbméterenként a felhasz­nálóknak. — Az alacsonyabb egy­ségár főleg a rövidebb szál­lítási útra (Paks—Szekszárd 36 kilométer, Dombori— Szekszárd 28 kilométer) il­letve ÉPFU szállítási költ­ségre vezethető vissza. — Kotróüzemünknek kü­lönböző megrendelők részé­re, nagyrészt szerződéses kötelezettségként 1973-ban Domboriban partra kell rakni mintegy 55 ezer köb­méter sódert. E sódermeny- nyiség jelentős része, kö­rülbelül 45 ezer köbméter Szekszárdon, illetve Szek­szárd térségében kerül fel- használásra. A sóderkirakás Domboriban a faddi Lenin Tsz-től bérelt, a halász­tanyától 50 méterre kezdő­dő 140x30 m-es területen történik. A kirakás, deponá­lás azért történik itt, mert a vízmélység a nagy me­rülésű uszályainknak is egész évben biztosítja a kikötési lehetőséget, a szál­lítást végző 5—8 tonnás ÉPFU-gépkocsiknak itt csak 150—200 métert kell föld­úton megtenni. Az általunk bérelt terület természetesen nem közterület és semmi­féle közút nem vezet át rajta. Ezért, illetve a tár­sadalmi tulajdon védelme érdekében a halásztanyától délre sorompót helyeztünk el. A sorompót id. Rácz János dolgozónk kezeli. (La­kik: Fadd-Dombori, Dom­bori utca 48.) A Duna-part az esetleges kirándulók részére a bolt mögött vezető földúton (töl- ' téskoronán), a sóderdepónia mellett minden különösebb nehézség nélkül elérhető személygépkocsival is. Hogy a sóderrakodót „a terep csúfítására”. vagy meggon­doltan az építtetők (és a vállalat) hasznára létesítet­tük — gondolom nem szük­séges bizonygatnunk. Ebadó Grékus Lajos Dombóvár, Rákóczi út 8. szám alatti ol­vasónk leveléből idézünk: „Szeretném, ha részletesen közölnék a kutyaadóztatásra vonatkozó rendelkezést. Hjá- nyos értesüléseim szerint a törzskönyvezett kutyák adója 30 forint, vagy ennél keve­sebb, a törzskönyvezetlen ku-. tyák adója ennek nyolcszoro­sa lehet, ami 240 forint, de felemelkedhet 500 forintig. Ha ez igy lenne, méltányta­lanságnak tartaná igen sok, házőrző és patkányirtá ku­tyát tartó állampolgár, mi­vel ezekre a korcs, de fel­adatukat igen jól ellátó ál­latokra szükség van a falusi udvarokban, majorokban stb.” — Igaz. hogy az érvény­ben lévő jogszabály szerint van 16—30 forintos, 60 fo­rintos, 120—250 forintos és 250—500 forintos adótétel is, de téves az az értesülés, hogy a házőrző kutyát tar­tó állampolgárnak — mert kutyája korcs, nem törzs­könyvezett — 240—500 fo­rintig terjedhető ebadót kell fizetnie — kezdte vá­laszát Ribling Ferenc, a Tolna megyei Tanács VB pénzügyi osztályának veze. tője. — Lapjuk olvasója kérésének megfelelően ezért az ebadóra vonatkozó jog­szabály azon rendelkezéseit foglaltuk össze tájékoztatás céljából, amelyek a felve­tett kérdésre választ adnak: — Az ebadó mértékének meghatározása szempontjá­ból az ebeket minősíteni kell, így meg kell külön­böztetni : a) ház-, nyáj-, erdő- és mezőőrzés céljából tartott ebet, b) különleges célból tar­tott ebet, c) törzskönyvezett magyar fajtájú ebet, d) egyéb vadászebet, e) ebtenyé6ztés céljára és f) kedvtelésből tartott ebet. — Házőrző eb az az eb, amelyet állandóan a ház körül tartanak és alkatát tekintve a szabadban tar­tást télen is ártalom nél­kül viseli.' Városban ház­tartásonként egy, nagyköz­ségben, községben és ta­nyákon legfeljebb két ebet lehet házőrző ebnek tekin­teni. — Nyáj-, erdő- és mező­őrzés céljából tartott eb az, amelyet a pásztor, illetve az erdő- és mezőőr felada­tának . ellátása érdekében tart. — Amennyiben a tulaj­donban tartott eb a minő­sítési feltételekben megha­tározottaknak megfelel, úgy az ebadó összege 16—30 fo­rint értékhatárok között az az összeg, amelyet a közsé­gi (városi) ■ tanács végrehaj­tó bizottsága a községben (városban) megállapított. — A 120—250 forintig és a 250—500 forintig terjed­hető ebadót csak a kedvte­lésből tartott ebek után kell fizetni, előbbit a nem ma­gyar fajtájú törzskönyve­zett, utóbbit a nem törzs­könyvezett ebek után. — Kedvtelésből tartott eb az, amely az ebek osztályo­zásánál, minősítésénél fel­sorolt a)—e) csoportba nem tartozik. Ha vita merül fel a minősítést illetően, úgy az eb tulajdonosa, hatósági állatorvos írásbeli megálla­pítását tartozik beszerezni (kiállítása díjtalan) - és azt legkésőbb az összeírást kö­vető 16 napon belül be­nyújtani a községi tanács végíehajtó Bfébftsága szak- igáígatási szervének. Ennek, elmulasztása, esetén ,az ' eb-‘ összeírásnál megállapított minősítést kell véglegesnek tekinteni. — Az ebadórendeletnek részletesebb közlése, annak magyarázata az értelmezés­sel kapcsolatos további tá­jékoztatás kifejtése a terje­delem miatt nem volna cél­szerű, ezért válaszomban a fő kérdésre, a házőrző ebek adóztatásának értelmezésé­re tértem csak részleteseb­ben ki. Hal, darabolva „Szombathelyen jártam. Az ottani halszaküzletben tapasz­taltam, hogy a megvásárolt halat a vevő kérésére külön dij felszámítása mellett vil- lanyqéppel 2 perc alatt pik­kelyeitől letisztítják és felda­rabolt állapotban adják át a vevőnek. A munkából haza­térő asszonyoknak ez nagy könnyebbséget jelent. Kérdé­sem, hogy van-e lehetősége a szekszárdi halszaküzletnek is, hogy a közeljövőben ha­sonló előnyben részesítse ve­vőit?" kérdezte Krenner Jó- zsefné Szekszárd, Rákóczi ut­ca 56. szám alatti olvasónk. A kérdésre a választ Földé- nyi Sándortól, a Halértéke^ítő Vállalat igazgatójától kaptuk. — Valamennyi fióküzle­tünk részére kiadott irány­elv, hogy a vevő kérésére a halat tisztítsák meg. Elő­fordulhat, hogy kis türel­met kérnek, amíg a hal­tisztítást az arra a célra ki­jelölt helyen elvégezzék. Olvasójuknak Krenner Jó- zsefnének az a közlése, hogy Szombathelyen vil­lanygéppel 2 perc alatt pik­kelyeitől megtisztítják a halat és átadják a vevőnek, annyiban nem helytálló, hogy a Halértékesítő Válla­lat fióküzlete villanygéppel nem rendelkezik. Az ottani dolgozók két perc alatt tényleg konyhakész álla­potban átadják az árut. Szekszárd és környéke a halat zömmel élő állapot­ban kívánja elvinni. A hal­szaküzletben mélyhűtő tál­cát helyeztünk el arra a célra, hogy halszeletet ab­ból értékesítünk. A felsze­letelt halat napokon ke­resztül nem tudták eladni, majd azt hosszabb tárolás után ki kellett dobni. Le­hetőség van arra, hogy ol­vasójuk a jövőben a fiók­üzlet dolgozóitól kérje, hogy a halat tisztítsák meg és így konyhakész állapot­ban hazaviheti. Gumiharisnya Illés Ambrusné Zomba, Széchenyi utca 2. szám alatti olvasónk irta: „SZTK alapon kapott gumiharisnyát viselek, lábtrombózisom miatt. Úgy tu­dom, ezt egy évben egyszer vehetem igénybe. Egy egész évre azonban az agyonhasz­nált gumiharisnya nem elég, azt úgy agyon kell varrnom, hogy biztosan kisebb lett már a méretnél, mikor lehúzom, ' vészem észre, hogy piros csíkos marad tőle a lábam és nagyon fáj. Milyen mód van arra, hogy akár évente többször SZTK-alapra, vagy privát, meghatározott helyen, beszerezhessem?” Nagy Zoltán, a Tolna megyei Társadalombiztosí­tási Igazgatóság igazgatója válasza a következő: — Az érvényben lévő jogszabály (23 1968. (VI. 30.) korm. sz. rendelet 2. §-a) értelmében azonos gyógyá­szati segédeszköz egy éven belül újból nem adható, egy éven túl is csak abban az esetben, ha annak ki­adása ismét szükségessé vá­lik. A jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy olyan esetben, ha a gyógyászati segédeszköz a dolgozó hi­báján kívülálló, vagy a gyógyászati segédeszköz rendeltetésszerű használa­tával összefüggő okból vá­lik használhatatlanná, a dolgozó egy éven belül új­ból igényelhesse a szüksé­ges gyógyászati segédesz­közt. Ilyen esetben az ille­tékes szakorvosnak az or­vosi rendelvényen jelölni kell, hogy az előző gyógyá­szati segédeszköz „használ­hatatlan". A fenti jogsza­bály vonatkozik a gumi- harisnya-igénvlésre is. r Telefonszámaink : 129—01, 123—61

Next

/
Thumbnails
Contents