Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-26 / 121. szám
A városiasodás felé: Amíg egy községközpont kialakul Visszhang Ismét az orvvadászokról A több mint tízezer lakosú nagyközség — Dunaföldvár — első központja árvíztől és ellenségtől egyaránt jól védett helyen, a Kálvária-dombon lehetett. Később az erődítmény környékén, melynek körvonalait a legfrissebb ásatások tárták fel, a Török-toronynál. A jelenlegi egyenes folyománya a fontos átkelőhelynek. Ko- rábbban rév, újabban híd bocsátja át az Alföld felől jövő, vagy oda tartó forgalmat melynek megállító helyet, a község fontosabb intézményeinek pedig úgyszintén összpontosított helyet kellett biztosítani. Ez utóbbit Dunaföldvár már kinőtte. A hatalmas kiterjedésű községben (utcáinak hossza több mint 40 kilométer) az egyes egységeknek, az úgynevezett alrégióknak megvannak ugyan a természetes gócpontjai, de az egész községé egyre inkább alkalmatlanná válik arra. hogy ellássa funkcióját. A növekvő igények kielégítésére azonban a spontán építőkedv nemcsak kevés, hanem meg sem engedhető. A nagyközségi tanács éppen ezért megbízta a Pécsi Tervező Vállalatot a település távlati fejlesztési terveinek elkészítésével. A „távlati terv” szótól sokan hajlamosak megijedni. Részben abból a megokolásból, hogy évtizedekkel úgysem lehet előre látni, részben egy önzőbből, hogy minek azzal törődni, ami majd halálunk után lesz. Nem egészen ez a helyzet. Az a húsz év, amelyre Dunaföldvár községközpont- jának tervei elkészültek, történelmileg nagyon rövid idő. 1990 itt van a szomszédban. Az ilyesfajta tervmunka nem olcsó, amire talán elég azzal is utalni, hogy csak a nagyközség pillanatnyi és leendő helyzetét bemutató, rétegvonalas makett ára tizennyolcezer forint volt. A terv minden esetre kész és ennek alapján folynak a községközpont kialakításának munkái. — Több ütemben, — mondja Jendrolovits Ferenc, a nagy. községi tanács elnöke. — A Béke tér elején lévő kis kápolna mögött már felépült egy lakóház. A leendő községközpontban most folynak a szanálások, így még az idén megkezdődhet a pártház és egy 24 lakásos OTP-ház építése. Helyünk azonban lényegesen több lakás részére is van. Éppen ezért nézünk nagy várakozással a május 30-ra összehívott lakásszövetkezet-alakító gyűlés elé, melyen majd elválik, hogy a maximálisan további 24 lakásra terjedő lehetőséggel a földváriak ilyen, szövetkezeti formában óhajtanak-e élni. — Mekkora lesz Dunaföld- vár új központja? — A Béke tér, Kossuth Lajos utca. Fehérvári út és az egyelőre névtelen új utca közti terület mintegy kétszáz méter hosszú, százötven széles. Itt csak a régi görögkeleti templom marad meg, mint értékes műemlék, melynek oldalánál a központ megközelítésére bejárót nyitunk. A második ütemben további lakóházak építésére kerül sor. Megvalósítjuk a régóta hiányolt művelődési házat és az új filmszínházat. A közlekedési forgalom legzajosabb része az autóbuszoké, elterelődik innen, mert a régóta tervezett buszpályaudvar a jelenlegitől egv házsorral odébb kerül. Hangsúlyozni kell, hogy a központ kialakítása elkép1973. május 26. zelhetetlen a szennyvíztársulattal szinkronban végzett munka nélkül, ami még valószínűleg jó néhányszor állít bennünket kemény feladatok elé. Dunaföldvár távlati fejlesztési terveiben kiemelt fontosságot kapott a kétirányú főforgalmi útvonal mellett fekvő község idegenforgalmi szerepe. Ehhez a forgalom lehe— A csirkét Kiskunhalasról, a húst Pécsről, a mirelitárut Bajáról, a gastrofol ételeket Budapestről, a halat Dalmandról hozzuk — sorolja kapásból a Népbolt áruforgalmi osztályának vezetője, majd magyarázatképpen hozzáteszi: — Képzelje mit jelent ez a nyári időszakban. Egyik helység siiícs közel. Ráadásul a gyártó cégek nyár közeledtével sorra módosítják a szavatossági időket. Húsfélékből vörösárunál például olyan kicsi nyár derekén, hogy szinte minden kockázatot a Népbolt vállal. — Azért ez nem jelenti azt — mondják — hogy nem lehet majd kapni párizsit, hurkaféléket, s más vizes hentesárut. Ezek kevéssé fűszeres termékek, a kereslet irántuk éppen mostanában1 növekszik. Hetente négyszer kaonak friss árut a boltok. A több éves tapasztalat dönti el, hogy melyik boltvezető mennyit rendel. Eddig még sehol sem maradt meg jelentős mennyiség. Mint körjáratunk minden érdekelt cégének, úgy a Nép- Uoltrfál is feltettük a kérdést: „hogyan állnak hűtőkapacitással?” — Jobb is lehetne -r mondták őszintén. — Bár attól függ, hová tesszük a mércét. tőségeinek javítása éppúgy hozzátartozik, mint annak időszakos megállítása. Ilyen megállító szerepe van a strandnak, a bontakozó vízi életnek, lesz majd a várnak és az oda szánt turistaszállónak, ugyanígy azonban a nagyközség alig két évtizeden belül megvalósítandó központ'ának is. ’ ’ O.'lJ ' * Ugyanígy‘elmondhattuk volna tíz éve is. amikor pedig a hűtőgépek száma töredéke sem volt a mostaninak, hogy kielégítő, Viszont ma már a vásárló joggal igényli, hogy a boltban is hűtött üdítőt, sört kapjon. Ezeket kéntelenek vagyunk hűtőberf tárolni. Szabadon állnak a boltok sarkában, a sokszor harmincfokos melegben. Ha valami megromlik, s reklamálunk, a gyár képviselői hőmérővel érkeznek. Az előírás szerinti hőfok tartása hűtőkamrákat igényelne. Amire nincs pénzünk. Azért nem adják fel. Nemrégiben egy újítás eredményeként a szekszárdi hármashíd- nál lévő 55-ös élelmiszerboltban hűtőkamrát énítettek. Jelenleg kísérleti jelleggel üzemel a rendkívül olcsó, nagy területű hűtő. Ha beválik, másutt is építenek hasonlót, mert költsége a lehető legszerényebb. A Pannónia sörgyárnál azt mondták év elején: „Bármekkora mennyiséget kémek, mi szállítjuk”. Nos az ígéret már most megkérdőjelezhető. Bizony amikor elromlott, s egy hétig állt a szekszárdi kirendeltség fejtőgépe, már volt a városban, s a környéken sörhiány. A közeljövőben 2 mélyhűLapunk április 21 -i számában Ordas Iván és Komáromi Zoltán egész oldalas fényképes riportban számolt be Döb- röközön és Kurdon szerzett tapasztalatairól a népművészet kalmárai, orvvadászai ügyében. A riporttal kapcsolatban a Művelődésügyi Minisztérium sajtóosztályától a következő levelet kaptuk: Hasznosnak tartjuk, hogy a magyar sajtó most országszerte .össztüzet” indított a néprajzi, népművészeti tárgyak gyűjtésével kapcsolatos súlyos problémákra, s különösen „kihegyezte" ezt a témát a Magyar Nemzet napjainkban is folyó vitasorozata. Érdemben, konstruktívan foglalkozik az önök cikke is ezekkel a káros jelenségekkel. Múzeumi Főosztályunk álláspontja alapján néhány tényre szeretnénk felhívni figyelmüket. A falusi használati (néprajzi, népművészeti) tárgyak gyűjtését — amennyiben ez a tevékenység magángyűjtemény létrehozására, lakást díszítő tárgyak beszerzésére irányul — semmilyen jogszabály nem tiltja. Mint cikkük is említi, ilyen úton sok értékes magángyűjtemény jött létre, amelyek kiegészítik múzeumaink gyűjteményeit. A Btk. rendelkezései értelmében akkor tilos az ilyen gyűjtő- tevékenyséq, ha engedély nélküli kereskedéssel, jogtalan haszonszerzéssel, harácsolással, a tárgyak engedély nélküli külföldre juttatásával párosul. Az is büntetendő, ha a falvakat járó „felvásárló" a falusi használati tárgyak gyűjtésekor Jogosulatlanul, gyűjtő- és kutatóintézmények, múzeumok képviselőjeként lép fel. Ugyancsak tilos és büntetendő a muzeális értékű néprajzi, népművészeti tárgyak enqe- dély nélküli külföldre juttatása A kivitelre engedélyt csak a Maavar Nemzeti Bank adhat ki, a Néprajzi Múzeum szakjavaslata alaoján. Véleményünk szerint a gyakorló pult érkezik a vállalathoz. A kertvárosi 25-ös ABC-be kerülnek. Az egy hónap múlva nyíló 17-es ABC-áruház (a Vasúti fasor mellett) korszerű norvég pulttal gazdagodik. A Népboltnál is gond a kóla. — A szabadegyházai szeszipari szeretne betörni a megyébe Coca-Colával. A Pepsit jobban megkedvelte a közörí- ség, talán azért is mert a? volt először bőségesen. Mi örülünk a szabadegyházai törekvéseknek. Javít az ellátáson. Árusítják a szekszárdi gyártású Uni-Colát is. Sikerrel. Elhangzik a panasz a balatoni főidényre is, mert amiatt nem szállít a kaposvári húsüzem kitűnő készítményeiből Tona megyébe. Azután a tej következik. — Mindert nagyobb egységünkbe kétszer szállítanak naponta. Hajnalban és a déli órákban. A rendelés módosítását bármikor elfogadja a tejipari. Ünnepek idején kölcsönösen ügyeletet tartunk, hogy a kereslet és kínálat minél jobban találkozzon. — Jó hűtéssel a tej a legnagyobb kánikulában is két napig tárolható — mondják. — Ha valahol savanyú tejet árusítanak, az egész biztosan hanyagság következménye. (kádár) latban a helyzet — a cikkben is vázolt tevékenység — megítélése korántsem egyszerű. Nem lehet ugyanis pontosan, tudományosan körülírni a falun egykor és jelenben használt tárgyak minőségét, vagyis azt, hogy az a bizonyos tárgy képvisel-e muzeális értéket, vagy „csak" használati tárgy-e? Adott helyen és körülmények között elvileg minden falun használt tárgy képviselhet muzeális értéket. Erről viszont kizárólag szakember dönthet. Másrészt azt is nehéz megkülönböztetni, hogy a falun járó gyűjtő jó szándékú magángyűj- tő-e, aki lakását akarja gazdagítani néhány szép tárggyal, vagy kereskedelmi célra gyűjtő felvásárló, harácsoló nepper, ószeres, engedéllyel felszerelt ügyeskedő-e? Nehéz ellenőrizni az engedéllyel rendelkező használtcikk- kereskedők (ószeresek) idevágó tevékenységét. Gyakorlatilag ugyanis nem lehet elvárni egy ilyen kereskedőtől, hogy ismerje a.. f.°*un Elvásárolt tárgyak közötti tudományos, néprajzi értékkülönbözetet. Tapasztalataink szerint az országban több olyan használtcikk-kereskedő működik, aki felun járva nemcsak használt ruhákat vásárol, hanem olyan tárgyakat is, amelyek már a népművészét kategóriájába tartoznak, ezeket aztán bel- és külföldieknek árusítják üzleteikben. Megjegyezzük még, hogy a probléma rendezése érdekében minisztériumunk illetékesei kapcsolatba léptek a megfelelő Igazságügyi és belügyi szervekkel, de véleményünk szerint a néprajzi tárgyak jogtalan felvásárlását vagy külföldre jutta- ‘««■t csak adminisztratív eszközökkel nem lehet megakadályozA járható utat Somogy és Zala megyék példája mutatja — erre egyébként írásuk is utal. Az •lletekes helyi (megyei, községi) tanácsok kiadhatnak olyan rendelkezést, amely a tanács illetőségi területén mindenfajta gyűj- test előzetes bejelentéshez köt. Az ilyert rendelkezés Is csak akkor éri el a célját, ha a közséqi tanácsi és rendőri szervek, önkéntes rendőrök, a lakosság bevonásával rendszeresen ellenőrzik a falvakat járó gyűjtők te- I az "^vadászokat” lefülelik és az eljáró hatóságok kezere juttatják. Köszönjük, hogy foglalkoztak ?«e[ o témával és kérjük, kísér. ,t°vobb is figyelemmel ezt a közérdekű, a nemzeti vagyont, ku turkincset közelről érintő tevékenységet. Stenczer Ferenc, a sajtóosztály vezetője A. Néprajzi Múzeum főigazgatója. dr. Hoffmann Tamás így foglalt állást: A szóban forgó téma fontosságát ismerve köszönöm, hogy a népművészet műtárgyvédelmi problémáival foglalkoznak. Szíves figyelmükbe ajánlom a Nép- szabadság 1973. február 4-i szamának vasárnapi mellékletéin?, L mogjelent „Népművészet iy/3-ban című írásomat s különösen annak az alábbi mondatait: „Napjainkban tehát fele- mas helyzet alakult ki. A város gyűjti a falu egykori népművészetét, a lebontásra ítélt falusi hazak padlásai a beszerzés forrásai. Város és falu egyaránt ,,fogyasztja" a népi iparművészet alkotásait. De a népművészet tárgyi bizonyítékainak útja < il?- » -8n ° népdalokkal és folkloralkotasokkal — egyelőre nem vezet vissza a faluról a városon ót a faluba. Félő, hoqy városon reked és még inkább te ó, hogy megmaradt értékei a falun a történelem szemétdombjára kerülnek, vaqy a tömeg- turizmus es a vele kaocsolatos üzérkedés ellenőrizhetetlen csatornáin határainkon túlra jutnak, jelentékenyen gyarapítva a Közép- és Nyugat-Európa műtárgykereskedelmének profitját." Dr. Hoffmann Tamás főigazgató Fotó: G. K. Jöhet a kánikula Cjítás hűtőkamrára Sörgyár: „Bármekkora mennyiséget...” — Naponta kétszer jön a tejesautó