Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

Nevelőszülő a szocialista brigád Napirenden t A KISZ nemzetközi kapcsolatai Egy gyerek, nem gyerek, mondják a régiek és meggyő­ződéssel vallják, a gyerek ösz- szetartó erő, nehezíti a válást. Ha azt vesszük, hogy hazánk­ban a születések száma ala­csony, a válások száma ma­gas, talán elfogadhatjuk az iménti feltételezést: valóban van abban valami igazság, hogy könnyebb szétdobni a babaruhát, ha nincs gyerek. Az is igaz persze, hogy az élet gyakran rácáfol erre a feltételezésre, és legyünk őszin­ték, nincs sok köszönet abban a házasságban, amelyik ösz- szetartója kizárólag a gyerek. Inkább a közgondolkodás, a közfelfogás szorul reformra, az, amelyik úgy fejezi ki az önzést, a mának élést, hogy „egy se, egyke” párti, s meg­bámulja azokat a dolgozó asz- szonyokat, akik három-négy kisfiút kislányt szülnek, ne­velnek. Rendszerint rosszul sül el. visszájára fordul minden jó szándék, amikor különböző rendezvényeken valósággal, közszemlére teszik az anyát, s ezzel akaratlanul csodabo­gárnak minősítik, természetes méltóságát megsértik. Mi va­gyok én, hogy örökké muto­gassanak? — kérdezte meg- bántódva, méltatlankodva egy szekszárdi asszony, öt kislány édesanyja. Nincs igaza? Szó­val el kellene jutni odáig, hogy ne csodálkozzunk rá a termé­szetesre, ezzel szemben lepőd­jünk meg azon, ami természet- ellenes. Az anyaság „teherállapotát” könnyítő országos és helyi in­tézkedésekre változatlanul nagy szükség van, de ez nem min­den. Fellelhető a közgondolko­dásban a képmutató kétarcú­ság. Hogyan? Akadnak veze­tők, akik nagyon szépen szó­nokolnak, de ha tenni, intéz­kedni kell. bizonytalankodnak A gyönki vezető óvónő hóna­pok óta könyörög, hogy az óvoda mögött az üres telket adják át játszóhelynek. Kell. Kicsi az udvar, mozdulni sem tudnak száz gyerekkel. A szü­lők a társadalmi munkát vál­lalják, a bontásanyagot kocsi­ra rakják... A vezető óvónő kérése nem talál meghallga­tásra. Az ilyen és a hasonló „apróságok” megmutatják g gondolkodásmód fonákját. Ahol több a gyerek, több a kiadás. Sokan azt tartják: mi­után a gyermek a nemzet jö­vője, a gyermeknevelés terheit igazságosan meg kell osztani és bevezetni a gyermektelensé- gi, sőt az egyke-adót. Ebből a pénzből aztán növelni lehet­ne a családi pótlékot, ingye­nessé tenni az iskolai oktatást úgy, hogy a könyvet, a tan­szert a nagy családosok jutta­tásként kapnák. Ide tartoznak még olyan érvek is, hogy 20— 30 év múlva társadalmi „szin­ten” a gyermektelen házaspá­rokat is azok tartják majd el, akik most eltartottak. Nem va­lószínű, hogy éppen- ez a meg­adóztatás a legjobb megoldás, de azt leszögezhetjük: más az életszínvonal ott, ahol a havi keresetből öten-hatan élnek, és egészen más ott, ahol két kereső költi magára az egész fizetést. Már az is jelentene-valamit ha két-három gyermek esetén eltörölnék a bérből, és fizetés­ből élők jövedelemadóját. Elképzelhető persze az égyé- ni és a társadalmi gondosko­dás „teherátvállalás” egészen új formája, mintegy a szocia­lista gondolkodásmód tükröző­déseként. A Bonyhádi Cipő­gyár egyik szocialista brigád­ja: kollektív nevelőszülő. Úgy 3. Ami az árintézkedéseket il­leti. részletes ismertetésre, úgy gondoljuk nincs szükség, hi­szen a hozott intézkedések megvalósultak, valamennyi­ünk számára ismertek. Talán nem árt mégis hangsúlyozni a Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságpoliti­kai céljaink elérése érdekében folytatni kell bevált árpoliti­kánkat. Továbbra is az érték- arányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan bizto­sítani kell az árak stabilitá­sát. Az áremelés, természete­sen. senki számára sem jelen­tett örömet, a Központi Bi­zottságnak sem, amikor javas­latot tett a kormánynak egyes fogyasztási cikkek árának felr emelésére. A továbbfejlődés­hez azonban ez az intézkedés elengedhetetlen. Hogy . ggy példánál maradjunk:" a szarvasmarhaprogram meg­valósítása, tehát a majdani bőség, tökéletes ellátottság egyik feltételét éppen a tej­termékek árának rendezése — leegyszerűsítve, emelése —te­remti meg. A novemberi központi bi­zottsági ülés, majd az ott szü­letett állásfoglalás, utalt' arra, hogy pártunk X. kongresszu­sa újólag megerősítette az MSZMP politikájának azt az alaptételét, hogy a szocialista társadalom építésének mene­tében a dolgozók életszínvo­nalának rendszeresen emel­kednie kell. és több döntést hozott az életszínvonal kérdé­sében. A központi bérintézkedés megyénk mintegy ötven válla­van ez, hogy minden hónap­ban a brigádtagok keresetük­ből pénzt tesznek takarékba egy állami gondozott kislány­nak, a lányuknak. Minden év­ben vendégül látják, törődnek vele, figyelemmel kísérik és segítik sorsának alakulását. E forma megfelelője lehet­ne az „egyéni tehervállalás” olyképpen,. hogy a jól kereső, biztos egzisztenciával rendel­kező házaspár havi fix összeg­gel patronálná valamelyik nagy család fiú, vagy leány tagját. A gyerek továbbra is otthon élne. Valóban elképzelhető, s talán a Hazafias Népfront ke­retei között az egyéni teher­vállalás mozgalommá terebé- lyesíthető. A népesség alakulása sors­kérdéseink közé tartozik. Ezért ezt a témát csak abbahagyni lehet, befejezni nem. latát. üzemét érintette. Mint­egy húsz-huszonegyezer mun­kás és közvetlen termelést irányító műszaki részesült béremelésben. A bérpolitikai intézkedés lebonyolítására jellemző volt. hogy a legszé­lesebb üzemi, munkahelyi de­mokrácia érvényesült a vég­rehajtás során. A vállalatok a központi bérfejlesztéssel együtt saját fejlesztési alapjukat is fel­használták. amelyek mérté­ke. hozzávetőlegesén 3ö—4 szá­zalék körül alakult. Néhány példa említése ide kívánkozik: az Állami Építőipari Vállalat­nál a saját erőből történt bér- fejlesztés 1,1, a Műszergyár­ban 3, a Tamási Sütőipari Vállalatnál 5, a nagydorogi dohánybeváltónál 5,6 százalék volt. Természetesen a közpon­ti bérfejlesztésen felül. A vál­lalatok a bérfejlesztés során a differenciálás eszközeivel él­tek. így a munkások jelentős része természetesen lényege­sen nagyobb összeget kapott a minimálisan előírt százaléknál Azt talán mondani sem kell. hogy a dogozók a béremelést örömmel fogadták, de megál­lapíthatjuk, hogy a differen­ciálás és az is. hogy most a termeléssel közvetlenül kap­Mintegy kilencven ország kétszáz ifjúsági és diákszer­vezetével van kapcsolata a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek — hangzott el tegnap délelőtt a KISZ mb. Szekszárdon megtartott ülé­sén, melyen részt vett Gémes Sándor, a KISZ kb munka­társa is. Varjas Jánosnak, a megyei bizottság első titkárá­nak megnyitó 6zavai után Kaczián János mb-titkár emel­kedett szólásra és tájékoztatta az ülés résztvevőit a KISZ kb-nak a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom helyzetével kapcsolatos állásfoglalásáról, a KISZ nemzetközi tevékenysé­gének tapasztalatairól. Ezt kö­vetően beszámolt a KISZ Tol­na megyei Bizottságának nem­zetközi kapcsolatairól és a kapcsolatok továbbfejlesztésé, nek terveiről. Többek között elmondotta, csolatban állók részesültek emelésben, egyetértést és he­lyeslést váltott ki társadal­munk túlnyomó többségéből Általános tapasztalat volt, hogy a munkások úgy reagál­tak a bérrendezésre. minden tőlük telhetőt megtesznek — az önköltség csökkentésével az üzem- és munkaszervezés javításával, a termelékenység emelésével, a géppark jobb kihasználásával — a bérfede­zet biztosításáért. A novemberi állásfoglalás számos szociális, az életszín­vonal emelését, a családi jö­vedelmek nivellálását célzó intézkedésre tett javaslatot írásunkban az országos érvé­nyű döntésekről és azok vég­rehajtására nem térünk ki, hiszen valamennyi széles kör­ben ismert és az érintettek élvezik előnyeiket, csupán a lakásépítés Tolna megyei vo­natkozásainak szentelünk né­hány mondatot Természetesen a lakásépí­tés helyzetét, fejlődését nem lehet csak a novemberi köz­ponti bizottsági ülés óta eltelt időbén vizsgálni. helyesebb, ha az elmúlt két év helyzetét, eredményeit ismertetjük, va­lamint a további szándékokat, terveket, amelyek kimunkálá­sához és megvalósításához je­lentős segítséget nyújtott a novemberi állásfoglalás. Az eredeti terv 1971—1975. időszakában 7580 lakás meg­építését tette feladattá. 1971- ben 1443 lakás épült fel a megyében, ezzel és a továb­biakkal sikerült a terv első két évre vonatkozó előírásait túlteljesíteni. 2864 lakás volt a terv. a teljesítés viszont 3223. A két év eredményei alapján készült el azután az 1973-ra vonatkozó részterv. Egyelőre, sajnos csak előzetes adatot tudunk ismertetni: eb­ben az évben a megyében 1700 lakás felépítését irányoz­za elő az éves terv. A Központi Bizottság no­vemberi ülése és az azon született határozat részletesen elemzi ideológiai munkánkat, valamint „A párt működése, pártépítés” fejezetben párt­szerveink és -szervezeteink tevékenységét Az állásfogla­lásban foglalt határozatok megvalósítására az illetékes szervek megfelelő tervet dol­goztak ki és döntéseket hoz­tak. Anélkül. hogy máris messzemenő következtetéseket vonnánk le — itt különösen hosszan tartó folyamatról van hogy megyénk és az NDK- beli Karl-Marx-Stadt megye kapcsolatának kialakulása után a két ifjúsági szövetség is kezdeményezte az együttműkö. dést. Ez ma már konkrét együttműködési tervekre épül. Idén húsz-húsz úttörő csere­üdültetését szervezik meg. A X. VIT-en bemutatják a me­gyénkről készült fotókiállítást, mi pedig a Duna menti fiá— talok találkozóján állítjuk ki a Karl-Marx-Stadt-ból érkező dokumentumokat. Szovjetunióbeli testvérme­gyénk Tambov komszomol- bizottságának javaslatára út­törő-pionír levelezés indult meg. Már idén cseretáborozás­ra kerül sor és kihasználjuk a turizmusban rejlő lehetősége­ket is. A Duna menti fiatalok találkozójára magas szintű komszomol-delegáció érkezését várjuk. szó — megállapíthatjuk, hogy az ideológiai nevelőmunka fellendült megyénkben, meg­nőtt az érdeklődés, nemcsak a párttagságon belül, hanem a pártonkívüliek között is a marxizmus igazságainak meg­ismerésére. Nőtt a vitaszellem a politikánkkal szembenálló nézetek visszaverésére. A Központi Bizottság meg­állapította,. hogy a párt általá­nos helyzete kedvező, a párt egységes, a Párttagság aktívan dolgozik a X. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásán. A novemberi állásfoglalás nagy segítséget nyújtott párt­szerveink és alapszervezeteink­nek ahhoz. ho«v növeljék kez­deményező készségüket, önál­lóan döntsenek saját kérdése­ikben és a pártépítésben töre­kedjenek a párt munkás jelle-' gének további erősítésére. írásunk, szükségszerűen, csak vázlatos, hiszen koránt­sem vállalkozhattunk a no­vemberi központi bizottsági állásfoglalás egészének 1*2mu­tatására, arra hogy részletesen láttassuk, milyen lépések tör­téntek megyénkben a kong­resszusi határozatok megvaló­sításának gyorsítására. Ennek ellenére, reméljük, hogy sike­rült képet adnunk a folyó munkáról, s ráirányítani a figyelmet néhány kiemelkedő­en fontos területre. Valószí­nű. hogy újabb fél év eltelté­vel a mostaninál részleteseb­ben. lényegesen több adat és sok eredmény birtokában szá­molhatunk be mind a X. kongresszus, mind az 1972 novemberi központi bizottsági ülés határozatai megvalósítá­sának akkori helyzetéről. A novemberi állásfoglalás hangsúlyozta, s ebben egyút­tal meghatározta a végrehaj­tás feltételeit is: „A Központi Bizottság szilárd meggyőződé­se. hogy a szocializmus erőire, eddig jelentős eredményeinkre támaszkodva gazdag tapaszta­latainkat hasznosítva, a mun­ka menetében adódó nehézsé­gek sikeresen leküzdhetők, az eredmények tovább svaraoít- hatók. a hiányosságok felszá­molhatók. Ha a pártszerveze­tek. a párttagság szilárdan helytáll, egységesen lén fel és a tömegekre támaszkodva len­dületesen dolgozik, megvan minden feltétel ahhoz, hogy a X. pártkongresszus határoza­tai maradéktalanul megvaló­suljanak.” LETENYEI GYÖRGY A szezon előtt Amikor e sorokat írom, erős déli szél fúj, mek. A palánták sápadtan sárgulnak a földe­hordja a port, és az égen bárányfelhők gyü­lekeznek. Tegnap délután sötét esőfelhők tor­nyosultak a Kálvária-hegyen túl, de egy .pra múltán azokat is darabokra tépte a szél. Nincs eső. Nincs az aranyat érő. májusi eső.-S ez . , gondokat szül a mezőgazdaságban, szaporítja a tennivalókat. A konzerviparban például már javában tartani kellene a bórsószezonnak, de. csütörtökön még álltak a gépek. Nehéz szezon előtt áll ismét a konzervipar. A mezőgazdasági üzemekben időben földbe került a mag, a szerződések értelmében el­vetették a konzervgyár alapanyagát adó borsót, babot. Kiültették a palántákat. A föl­det a korszerű technológia Szerint megmun­kálták, a szabadföldi kertészetek várták az - esőt, amely majd öntözné a földeket, s időben- kel és termést hoz a borsó, jól csírázik a bab . és az uborka és megered a harmatgyönge palánta. A kertészeteknek rosszul tavaszodott. Ön­tözni kellene, de még nincs annyi berendezés, hogy az összes kultúrát vízzel lehetne ellátni, meg a víz is kevés. A borsó alig hajtott szár­ba, a virágzás idején esett kicsi eső, éppen hogy a hüvelyképződést indította el, aztán feketeborsó-nagyságúra fejlődtek csak a szé­kén. Milyen lesz a szezon? Nehéz és gondokkal teli. Máris több a •tennivaló a gyárban, mint volt egy évvel ez- -előtt. A normális időjáráshoz és termésérés- .hez • igazított technológián módosítani kell, válogatni, hol melyik táblában csépeljék elő­ször a borsót. Előfordul tehát, hogy majd kilométereket kell feleslegesen megtenni a gépeknek, hogy pontosan akkor arassák le a termést, amikor legjobb a feldolgozásra. A gépek kapacitásának kihasználására még na­gyobb gondot kell fordítani, s előfordulhat — mondják a gyárban, hogy két-három műszak­ban is csépelik a borsót Az időjáráson, ezen a mostoha tavaszon az ember gépeivel, tu­dásával, szakértelmével majd csak túl lesz. De a sok munka, az idegeskedés, nyilván nyomot hagy majd az emberekben, vezetők­ben és munkásokban. A szezon kezdetén fo­kozottabb szellemi és fizikai munka kíván­tatik a konzervipar dolgozóitól. Hétfőn már kezdődik a szezon. Ha igaz a tizenkilenc borsócséplő gép közül néhány megkezdi a munkát. Ha a hét végén lenne egy kis eső, sokat már az sem segítene — csak a később vetett borsóknak használna. A szezonkezdés nehéz a konzerviparban.- Pj ­Fél évvel a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása után Ár- és bérintézkedések \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents