Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

Péter János a legsajátosabb bolgár ünnepségen A szovjet párt- és állami vezetés állásfoglalása Leonyid Brezsnyev bonni tárgyalásairól Péter János külügyminisz­ter, aki a bolgár kormány vendégeként hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Szó­fiában, csütörókön a főváros dolgozóival együtt részt vett a legsajátosabb bolgár ünnep megünneplésében. Évszázados hagyomány sze­rint május 24-én Cirillre és Methodra, a szláv írásbeliség több mint 1100 éve élt meg­teremtőire emlékeznek Bulgá­riában. s a bolgár történelem .nemzeti megújhodás” néven ismert, egyik legdicsőbb idő­szakára, amely a XVIII. század Byron Sztamatopulosz gö­rög sajtó- és tájékoztatási ál­lamtitkár csütörtökön délelőtt rendkívüli sajtóértekezletet hí­vott össze és ezen bejelentet­te, hogy a biztonsági szervek „a katonai rendszer megdön­tését célzó puccskísérletet” hiúsítottak meg. Letartóztat­tak két nyugállományú ten­gernagyot és több tényleges katonatisztet is. Az államtitkár közlése sze­rint az Athén közelében fekvő lakásukon letartóztatott An- golfopulosz és Mineosz ten­gernagyok a görög haditenge­részet több tisztjének bevoná­sával azt tervezték, hogy szer­dán a pireuszi kikötőből a nyílt tengerre irányítanak há­rom hadihajót, és onnan lá­zadásra szólítják fel a fegy­Csütörtökön az MSZBT meghívására Budapestre érke­zett Borisz Volinov űrhajós ezredes, a Szovjetunió hőse. a Szojúz—5 parancsnoka. A ked­végétől az 1878-ban bekövet­kezett felszabadulásig tartott. A török uralomnak ebben az utolsó évszázadában, a leg­nyomasztóbb idegen elnyomás ellenére újjászületett a bolgár kultúra, s a nemzeti öntudat­ra ébredt bolgár nép a vég­sőkig fokozta harcát felsza­badulásáért. .. Az utóbbi évtizedek során mindezek mellett általában a bolgár művelődés és kultúra ünnepévé is lett ez a nap. s ekkor tartják a bolgár sajtó napját is. veres erőket A biztonsági szervek tudomást szereztek a tervről és meghiúsították a végrehajtását. A letartózta­tott tisztek kihallgatása fo­lyamatban van. A sajtóértekezleten céloz­tak arra, hogy az összeeskü­vők összeköttetésben álltak gö­rög emigránsokkal is. Mivel az államtitkár utalt egy je­lentős „mozgató elemre”, az AFP francia hírügynökség feltételezi, hogy a római száműzetésben élő Konstan­tin görög király állhatott az események hátterében. Megfigyelők a leleplezett összeesküvést összefüggésbe hozzák a „diktatúraellenes görög fiatalság” elnevezésű királypárti illegális szervezet több tagjának e héten tör­tént letartóztatásával. vés vendég, aki öt napot tölt Magyarországon, többek között részt vesz a gyöngyősvisontai Gagarin Hőerőmű átadási ün­nepségén. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa áttekintette annak a látogatásnak eredményeit, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének tagja Willy Brandt szövetségi kancellár meghívására a Német Szövet­ségi Köztársaságban tett. E három testület Leonyid Brezsnyev tevékenységét és nagy nemzetközi jelentőségű látogatásának politikai ered­ményét teljes mértékben jó­váhagyta. Az ezzel kapcsolatos állás­foglalás kimondja: Az SZKP KB főtitkárának a Német Szövetségi Köztár­saságban tett látogatása to­vább szilárdítja a fordulatot egy olyan állammal fenn­álló kapcsolatokban, amellyel a legközelebbi múltban szin­te minden jelentős nemzetkö­zi kérdésben a szembenálló pólusokon voltunk, a fordu­latot a békeidőkhöz illő új és normális kapcsolatok, va­lamint a Szovejtunió és a Német Szövetségi Köztársaság Csütörtökön Belgrádban ülést tartott a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöksé­ge és Veljko Vlahovicsnak, az elnökség tagjának, a X. kong­resszust előkészítő bizottság elnökének beszámolója, vala­mint az ezt követő vita után jóváhagyta a jövő évi párt- kongresszus téziseit. A terve- zete* rövidesen nyilvánosság­ra hozzák és országosan meg­vitatják. A 110 oldalas tervezet négy fejezetben taglalja a jelenlegi helyzetet és a JKSZ feladatait. Vlahovics a tézisekről szólva közötti kölcsönösen előnyös együttműködés irányában. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt tárgyalásai, a látogatás során aláírt szovjet—nyugatné­met megállapodások, a felek­nek a látogatás eredményeiről kiadott közi* nyilatkozata folytatva az 1970-ben kötött moszkvai szerződés, valamint az egy évvel később Orean- dában létrejött megállapodás vonalát, új távlatokat nyitnak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság jó vi- viszonya és jószomszédi együtt­működése terén a béke érde­kében. Ez teljes mértékben vonatkozik a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatokra, a hosszú távú ipari, műszaki és kulturális együttműködésre. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet minisztertanács elégedetten állapítja meg, hogy egy sor fontos kérdésnek a nyugatnémet kormánnyal Leonyid Brezsnyev látogatása idején történt megvitatása konstruktív légkörben folyt. Nagyra értékeli, hogy az NSZK társadalmának széles rétegei kiemelte, hogy azok tükrözik Tito elnöknek és a Végrehajtó Irodának tavaly ősszel a párt- szervezetekhez intézett leve­lét A tervezet egyébként fő feladatként jelöli meg a párt osztályjellegének és vezető szerepének erősítését. Célul tűzi ki az önigazgatáson ala­puló szocializmus további épí­tését, az él nem kötelezett külpolitika folytatását, a gaz- daság-megszilárdítási program teljesítését a különféle ellen­séges nézetek és tevékenység elleni harcot. Leonyid Brezsnyev látogatása idején jó érzésüket nyilvání­tották a szovjet állam és a szovjet nép iránt. Leonyid Brezsnyevnek az NSZK-ban tett látogatásának; amely az SZKP és a szovjet állam külpolitikai irányvona­lának gyakorlati megvalósulá­sát jelenti, nagy fontossága van az enyhülés, minden euró­pai nép békéje és biztonságai megszilárdítása útján való toJ vábbi sikeres előrehaladásban; Á szocialista közösség őré szagai által ezirányban foly­tatott következetes, célratörő politika, az NSZK és a Német Demokratikus Köztársaság; valamint a Lengyel Népközé társaság és más szocialista országok kapcsolatainak nor- malizálódási folyamata, a Szovjetunió és Franciaország konstruktív, szilárduló együtt­működése, az Egyesült Álla-j mok kormányával a nemzet­közi politika több kérdésében! így az európai biztonság kér-i déseiben kialakított kölcsönös egyetértés, Leonyid Brezsnyev; nyugat-németországi látogatá­sának kedvező eredményei —- fontos mérföldkövek a fe­szültség enyhítéséért vívotli küzdelemben, a biztonság és a tartós béke megszilárdításáért! folyó harcban, amelynek meg­teremtése valóban történelmi jelentőségű lenne; Leonyid Brezsnyev NSZK- beli látogatásának eredményei újra meggyőzően bizonyítják a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti békés egymás mellett éiés lenini po­litikájának diadalát. Ez a leú nini politika napjainkban tel­jes mértékben kifejezésre jutl az SZKP XXIV. kongresszus sa és a párt KB áprilisi plé-í numa által jóváhagyott béke­programban. Ezért a látogatási eredményeit nagyra értékeli a szovjet nép, a szocialista or­szágok, a nemzetközi kommu-' nista és munkásmozgalom, va­lamennyi ország békeszerető és haladó erői. Puccskísérlet Görögországban Hazánkba érkezett Borisz Volinov űrhajős ezredes, a Szojuz—5 parancsnoka A JKSZ X. kongresszusának tézisei Héctor Cámpora beiktatása Az Argentin Köztársaság elnökévé történt beiktatása al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte dr. Héctor Jósé Cámpora argentin köztársasá­gi elnököt. Tizennyolc év után Argen­tínában ismét a peronizmus került hatalomra. Perón el­nököt egy évtizedes kormány­zása után buktatta meg a hadsereg 1955. nyarán. Most pedig a hadsereg által ren­dezett választásokon győztes peronista Héctor Cámporát iktatják be a köztársasági el­nök tisztébe. A 64 éves fogorvos, Héctor Cámpora „töretlen hűségé­vel” érdemelte ki, hogy a madridi száműzetésben lévő Perón, a mozgalom szellemi atyja, és előrehaladt életkora ellenére továbbra is első szá­mú irányítója, őt nevezte ki a justicialista front elnökje­löltjévé. Cámpora a peroniz­mus időszakában, tehát 1955- ig a parlament alelnöki posztjáig vitte. Perón meg­döntése után a hadsereg Cámporát bebörtönözte, de si­került megszöknie és Chilébe menekülnie. A peronizmus újbóli hata­lomra kerülését fokozott nem­zetközi érdeklődés kíséri. Az argentin fejlemények ugyanis befolyásolhatják egész Dél- Amerika fejlődését. Latin- Amerika a társadalmi válto­zások időszakát éli. Amennyi­ben a peronista kormányzás alatt Dél-Amerika második legnagyobb országa csatlakoz­na a térség haladó törekvé­seihez, kontinens-méretekben új lendületet kapna a Wa­shingtontól való függetlenedés tendenciája. Héctor Cámpora beiktatá­sakor éppen ezért a fő kér­dés: vajon a peronizmus be­váltja-e a haladó erők remé­nyeit. A peronista múltnak kétségtelenül voltak haladó vonásai: néhány év alatt je­lentős erővé növekedett a szakszervezeti mozgalom; a szociális reformok következ­tében javult a lakosság élet- színvonala; külpolitikai téren Észak-Amerika-ellenesség jel. lemezte a peronizmust: így sor került több külföldi ér­dekeltség államosítására is. A gazdasági eredményeket azonban alapvetően befolyá­solták a második világhábo­rút követő időszak kedvező konjunkturális feltételei, s éppen e lehetőségek kimerü­lése okozta az ötvenes évek közepén a peronizmus buká­sát. A peronisták és a Perón-el­lenesek szűnni nem akaró har­ca határozta meg az argentin belpolitikai életet az elmúlt két évtizedben. Ebben a tor­zsalkodásban a vesztes a tár­sadalom és az ország gazdasá­gi élete lett. 1966-ban a had­sereg úgy vélte, hogy a bajok orvoslását csak a kemény kezű kormányzás tudja biztosítani. A csaknem hét évig tartó ka­tonai irányítás azonban kudar­cot vallott. Ennek beismerése volt hogy Lanusse tábornok­elnök végül lehetőséget nyúj­tott a választások megtartásá­ra. A március 11-én, majd áp­rilis 15-én rendezett kétfordu­lós választás a peronisták si­kerét hozta, Héctor Cámpora a szavazatoknak csaknem öt­ven százalékát szerezte meg. Az eredmény tulajdonképpen nem volt meglepő, hiszen a peronizmus — majdnem há­rommilliós szervezett munkás­ságával — a legjelentősebb erőt képviseli. Az illegalitás körülményei között harcoló Argentin Kommunista Párt — amely ugyan fenntartja eluta­sító nézetét Perón személyét illetően — a választásokat úgy értékelte, mint a társadalmi és gazdasági változást igénylő lakosság akaratának kifejezé­sét, a katonai diktatúra eluta­sítását. Héctor Cámpora május ele­jén ismertette a „nemzeti új­jáépítés” ötpontos alapprog­ramját. Ez az elvi nyilatkozat leszögezi, hogy a peronisták támogatják a latin-amerikai egységtörekvéseket, fellépnek a nemzeti függetlenség erősíté­séért. (Megfigyelők szerint Ar­gentína hamarosan csatlakozik azon országokhoz, amelyek helyreállították diplomáciai kapcsolatukat Kubával. így utalni lehet arra, hogy Cámpo­ra beiktatási ünnepségére meghívták Dorticos kubai el­nököt is.) A program, belpo­litikai részében, ígéretet tesz szociális és gazdasági intéz­kedések bevezetésére. Megerő­síti mindazokat a pártközi megállapodásokat, amelyeket a peronizmus még a katonai kormányzás alatt kötött polgá­ri pártokkal, végül pedig le­szögezi, hogy az argentin had­sereg az alkotmány által meg­szabott keretek között hozzájá­rulhat a nemzeti újjáépítés si­keréhez. Ez utóbbi pont már a pero­nista kormányzás kérdőjelei­re utal. A hadsereg egy része, így különösen a haditengeré­szet. hagyományosan Perón­ellenes. s ennek megfelelően kifogásolták Lanusse elnökvá­lasztási javaslatát. Ezért tu­lajdonképpen továbbra sem kizárt egy esetleges puccs lehetősége. Mindenesetre a reakciósabb katonai köröket aggasztja, hogy az utóbbi idő­ben a peronizmuson belül fel­erősödött a balszárny hangja. A peronista mozgalom ugyanis erősen megosztott. Tu­lajdonképpen a szélsőbalolda­li fegyveres csoportoktól kezd­ve á szélsőjobbig mindenféle irányzatot magába olvaszt. Ar. ország jövője szempontjá­ból döntő lesz, hogy végül is melyik irányzat álláspontja érvényesül. A korábbi veze­tésben a konzervatív <="'ők voltak túlsúlyban. Az utóbbi hetekben viszont a peronista ifiúsági mozgalom igen radi­kális követelésekkel lépett fel. Madridból Perón, Buenos Airesben pedig Cámpora egye­lőre a kompromisszumok tak­tikáját alkalmazza. Igv ápri­lis végén leváltották a pero­nista fiatalok vezetőjét. de nem emeltek kifogást azei- len. hogy a szakszervezeti mozgalmon belül — a kor­rupt bürokrata vezetőkkel szemben — néhánv hasonló személyiség kerüljön fontos irányító posztra. Ez a taktikázás érvényesül a polgári pártokkal folytatott tanácskozásokon is. A hivata­losan is kimondott cél: a szé­les nemzeti összefogás megte­remtése Argentína „újjáépí­tése” érdekében. Amennyiben ez a kompromisszumos politi­ka hosszabb távon is megha­tározza Cámpora kormányá­nak magatartását, akkor va­lószínű. hogy a peronizmus nem lép túl a középutas re­formokon. Pedig az argentin társadalom és gazdaság prob­lémáinak orvoslásához radi-’ kálisabb változásokra lenn« szükség. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents