Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-25 / 120. szám
Péter János a legsajátosabb bolgár ünnepségen A szovjet párt- és állami vezetés állásfoglalása Leonyid Brezsnyev bonni tárgyalásairól Péter János külügyminiszter, aki a bolgár kormány vendégeként hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Szófiában, csütörókön a főváros dolgozóival együtt részt vett a legsajátosabb bolgár ünnep megünneplésében. Évszázados hagyomány szerint május 24-én Cirillre és Methodra, a szláv írásbeliség több mint 1100 éve élt megteremtőire emlékeznek Bulgáriában. s a bolgár történelem .nemzeti megújhodás” néven ismert, egyik legdicsőbb időszakára, amely a XVIII. század Byron Sztamatopulosz görög sajtó- és tájékoztatási államtitkár csütörtökön délelőtt rendkívüli sajtóértekezletet hívott össze és ezen bejelentette, hogy a biztonsági szervek „a katonai rendszer megdöntését célzó puccskísérletet” hiúsítottak meg. Letartóztattak két nyugállományú tengernagyot és több tényleges katonatisztet is. Az államtitkár közlése szerint az Athén közelében fekvő lakásukon letartóztatott An- golfopulosz és Mineosz tengernagyok a görög haditengerészet több tisztjének bevonásával azt tervezték, hogy szerdán a pireuszi kikötőből a nyílt tengerre irányítanak három hadihajót, és onnan lázadásra szólítják fel a fegyCsütörtökön az MSZBT meghívására Budapestre érkezett Borisz Volinov űrhajós ezredes, a Szovjetunió hőse. a Szojúz—5 parancsnoka. A kedvégétől az 1878-ban bekövetkezett felszabadulásig tartott. A török uralomnak ebben az utolsó évszázadában, a legnyomasztóbb idegen elnyomás ellenére újjászületett a bolgár kultúra, s a nemzeti öntudatra ébredt bolgár nép a végsőkig fokozta harcát felszabadulásáért. .. Az utóbbi évtizedek során mindezek mellett általában a bolgár művelődés és kultúra ünnepévé is lett ez a nap. s ekkor tartják a bolgár sajtó napját is. veres erőket A biztonsági szervek tudomást szereztek a tervről és meghiúsították a végrehajtását. A letartóztatott tisztek kihallgatása folyamatban van. A sajtóértekezleten céloztak arra, hogy az összeesküvők összeköttetésben álltak görög emigránsokkal is. Mivel az államtitkár utalt egy jelentős „mozgató elemre”, az AFP francia hírügynökség feltételezi, hogy a római száműzetésben élő Konstantin görög király állhatott az események hátterében. Megfigyelők a leleplezett összeesküvést összefüggésbe hozzák a „diktatúraellenes görög fiatalság” elnevezésű királypárti illegális szervezet több tagjának e héten történt letartóztatásával. vés vendég, aki öt napot tölt Magyarországon, többek között részt vesz a gyöngyősvisontai Gagarin Hőerőmű átadási ünnepségén. Az SZKP KB Politikai Bizottsága. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa áttekintette annak a látogatásnak eredményeit, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja Willy Brandt szövetségi kancellár meghívására a Német Szövetségi Köztársaságban tett. E három testület Leonyid Brezsnyev tevékenységét és nagy nemzetközi jelentőségű látogatásának politikai eredményét teljes mértékben jóváhagyta. Az ezzel kapcsolatos állásfoglalás kimondja: Az SZKP KB főtitkárának a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatása tovább szilárdítja a fordulatot egy olyan állammal fennálló kapcsolatokban, amellyel a legközelebbi múltban szinte minden jelentős nemzetközi kérdésben a szembenálló pólusokon voltunk, a fordulatot a békeidőkhöz illő új és normális kapcsolatok, valamint a Szovejtunió és a Német Szövetségi Köztársaság Csütörtökön Belgrádban ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöksége és Veljko Vlahovicsnak, az elnökség tagjának, a X. kongresszust előkészítő bizottság elnökének beszámolója, valamint az ezt követő vita után jóváhagyta a jövő évi párt- kongresszus téziseit. A terve- zete* rövidesen nyilvánosságra hozzák és országosan megvitatják. A 110 oldalas tervezet négy fejezetben taglalja a jelenlegi helyzetet és a JKSZ feladatait. Vlahovics a tézisekről szólva közötti kölcsönösen előnyös együttműködés irányában. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt tárgyalásai, a látogatás során aláírt szovjet—nyugatnémet megállapodások, a feleknek a látogatás eredményeiről kiadott közi* nyilatkozata folytatva az 1970-ben kötött moszkvai szerződés, valamint az egy évvel később Orean- dában létrejött megállapodás vonalát, új távlatokat nyitnak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság jó vi- viszonya és jószomszédi együttműködése terén a béke érdekében. Ez teljes mértékben vonatkozik a két ország közötti gazdasági kapcsolatokra, a hosszú távú ipari, műszaki és kulturális együttműködésre. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet minisztertanács elégedetten állapítja meg, hogy egy sor fontos kérdésnek a nyugatnémet kormánnyal Leonyid Brezsnyev látogatása idején történt megvitatása konstruktív légkörben folyt. Nagyra értékeli, hogy az NSZK társadalmának széles rétegei kiemelte, hogy azok tükrözik Tito elnöknek és a Végrehajtó Irodának tavaly ősszel a párt- szervezetekhez intézett levelét A tervezet egyébként fő feladatként jelöli meg a párt osztályjellegének és vezető szerepének erősítését. Célul tűzi ki az önigazgatáson alapuló szocializmus további építését, az él nem kötelezett külpolitika folytatását, a gaz- daság-megszilárdítási program teljesítését a különféle ellenséges nézetek és tevékenység elleni harcot. Leonyid Brezsnyev látogatása idején jó érzésüket nyilvánították a szovjet állam és a szovjet nép iránt. Leonyid Brezsnyevnek az NSZK-ban tett látogatásának; amely az SZKP és a szovjet állam külpolitikai irányvonalának gyakorlati megvalósulását jelenti, nagy fontossága van az enyhülés, minden európai nép békéje és biztonságai megszilárdítása útján való toJ vábbi sikeres előrehaladásban; Á szocialista közösség őré szagai által ezirányban folytatott következetes, célratörő politika, az NSZK és a Német Demokratikus Köztársaság; valamint a Lengyel Népközé társaság és más szocialista országok kapcsolatainak nor- malizálódási folyamata, a Szovjetunió és Franciaország konstruktív, szilárduló együttműködése, az Egyesült Álla-j mok kormányával a nemzetközi politika több kérdésében! így az európai biztonság kér-i déseiben kialakított kölcsönös egyetértés, Leonyid Brezsnyev; nyugat-németországi látogatásának kedvező eredményei —- fontos mérföldkövek a feszültség enyhítéséért vívotli küzdelemben, a biztonság és a tartós béke megszilárdításáért! folyó harcban, amelynek megteremtése valóban történelmi jelentőségű lenne; Leonyid Brezsnyev NSZK- beli látogatásának eredményei újra meggyőzően bizonyítják a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett éiés lenini politikájának diadalát. Ez a leú nini politika napjainkban teljes mértékben kifejezésre jutl az SZKP XXIV. kongresszus sa és a párt KB áprilisi plé-í numa által jóváhagyott békeprogramban. Ezért a látogatási eredményeit nagyra értékeli a szovjet nép, a szocialista országok, a nemzetközi kommu-' nista és munkásmozgalom, valamennyi ország békeszerető és haladó erői. Puccskísérlet Görögországban Hazánkba érkezett Borisz Volinov űrhajős ezredes, a Szojuz—5 parancsnoka A JKSZ X. kongresszusának tézisei Héctor Cámpora beiktatása Az Argentin Köztársaság elnökévé történt beiktatása alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte dr. Héctor Jósé Cámpora argentin köztársasági elnököt. Tizennyolc év után Argentínában ismét a peronizmus került hatalomra. Perón elnököt egy évtizedes kormányzása után buktatta meg a hadsereg 1955. nyarán. Most pedig a hadsereg által rendezett választásokon győztes peronista Héctor Cámporát iktatják be a köztársasági elnök tisztébe. A 64 éves fogorvos, Héctor Cámpora „töretlen hűségével” érdemelte ki, hogy a madridi száműzetésben lévő Perón, a mozgalom szellemi atyja, és előrehaladt életkora ellenére továbbra is első számú irányítója, őt nevezte ki a justicialista front elnökjelöltjévé. Cámpora a peronizmus időszakában, tehát 1955- ig a parlament alelnöki posztjáig vitte. Perón megdöntése után a hadsereg Cámporát bebörtönözte, de sikerült megszöknie és Chilébe menekülnie. A peronizmus újbóli hatalomra kerülését fokozott nemzetközi érdeklődés kíséri. Az argentin fejlemények ugyanis befolyásolhatják egész Dél- Amerika fejlődését. Latin- Amerika a társadalmi változások időszakát éli. Amennyiben a peronista kormányzás alatt Dél-Amerika második legnagyobb országa csatlakozna a térség haladó törekvéseihez, kontinens-méretekben új lendületet kapna a Washingtontól való függetlenedés tendenciája. Héctor Cámpora beiktatásakor éppen ezért a fő kérdés: vajon a peronizmus beváltja-e a haladó erők reményeit. A peronista múltnak kétségtelenül voltak haladó vonásai: néhány év alatt jelentős erővé növekedett a szakszervezeti mozgalom; a szociális reformok következtében javult a lakosság élet- színvonala; külpolitikai téren Észak-Amerika-ellenesség jel. lemezte a peronizmust: így sor került több külföldi érdekeltség államosítására is. A gazdasági eredményeket azonban alapvetően befolyásolták a második világháborút követő időszak kedvező konjunkturális feltételei, s éppen e lehetőségek kimerülése okozta az ötvenes évek közepén a peronizmus bukását. A peronisták és a Perón-ellenesek szűnni nem akaró harca határozta meg az argentin belpolitikai életet az elmúlt két évtizedben. Ebben a torzsalkodásban a vesztes a társadalom és az ország gazdasági élete lett. 1966-ban a hadsereg úgy vélte, hogy a bajok orvoslását csak a kemény kezű kormányzás tudja biztosítani. A csaknem hét évig tartó katonai irányítás azonban kudarcot vallott. Ennek beismerése volt hogy Lanusse tábornokelnök végül lehetőséget nyújtott a választások megtartására. A március 11-én, majd április 15-én rendezett kétfordulós választás a peronisták sikerét hozta, Héctor Cámpora a szavazatoknak csaknem ötven százalékát szerezte meg. Az eredmény tulajdonképpen nem volt meglepő, hiszen a peronizmus — majdnem hárommilliós szervezett munkásságával — a legjelentősebb erőt képviseli. Az illegalitás körülményei között harcoló Argentin Kommunista Párt — amely ugyan fenntartja elutasító nézetét Perón személyét illetően — a választásokat úgy értékelte, mint a társadalmi és gazdasági változást igénylő lakosság akaratának kifejezését, a katonai diktatúra elutasítását. Héctor Cámpora május elején ismertette a „nemzeti újjáépítés” ötpontos alapprogramját. Ez az elvi nyilatkozat leszögezi, hogy a peronisták támogatják a latin-amerikai egységtörekvéseket, fellépnek a nemzeti függetlenség erősítéséért. (Megfigyelők szerint Argentína hamarosan csatlakozik azon országokhoz, amelyek helyreállították diplomáciai kapcsolatukat Kubával. így utalni lehet arra, hogy Cámpora beiktatási ünnepségére meghívták Dorticos kubai elnököt is.) A program, belpolitikai részében, ígéretet tesz szociális és gazdasági intézkedések bevezetésére. Megerősíti mindazokat a pártközi megállapodásokat, amelyeket a peronizmus még a katonai kormányzás alatt kötött polgári pártokkal, végül pedig leszögezi, hogy az argentin hadsereg az alkotmány által megszabott keretek között hozzájárulhat a nemzeti újjáépítés sikeréhez. Ez utóbbi pont már a peronista kormányzás kérdőjeleire utal. A hadsereg egy része, így különösen a haditengerészet. hagyományosan Perónellenes. s ennek megfelelően kifogásolták Lanusse elnökválasztási javaslatát. Ezért tulajdonképpen továbbra sem kizárt egy esetleges puccs lehetősége. Mindenesetre a reakciósabb katonai köröket aggasztja, hogy az utóbbi időben a peronizmuson belül felerősödött a balszárny hangja. A peronista mozgalom ugyanis erősen megosztott. Tulajdonképpen a szélsőbaloldali fegyveres csoportoktól kezdve á szélsőjobbig mindenféle irányzatot magába olvaszt. Ar. ország jövője szempontjából döntő lesz, hogy végül is melyik irányzat álláspontja érvényesül. A korábbi vezetésben a konzervatív <="'ők voltak túlsúlyban. Az utóbbi hetekben viszont a peronista ifiúsági mozgalom igen radikális követelésekkel lépett fel. Madridból Perón, Buenos Airesben pedig Cámpora egyelőre a kompromisszumok taktikáját alkalmazza. Igv április végén leváltották a peronista fiatalok vezetőjét. de nem emeltek kifogást azei- len. hogy a szakszervezeti mozgalmon belül — a korrupt bürokrata vezetőkkel szemben — néhánv hasonló személyiség kerüljön fontos irányító posztra. Ez a taktikázás érvényesül a polgári pártokkal folytatott tanácskozásokon is. A hivatalosan is kimondott cél: a széles nemzeti összefogás megteremtése Argentína „újjáépítése” érdekében. Amennyiben ez a kompromisszumos politika hosszabb távon is meghatározza Cámpora kormányának magatartását, akkor valószínű. hogy a peronizmus nem lép túl a középutas reformokon. Pedig az argentin társadalom és gazdaság problémáinak orvoslásához radi-’ kálisabb változásokra lenn« szükség. i