Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

Levélcímünk: 7101, Szekszárd, Postafiók 71

dH KÉRDEZ

Kisajátítás és házhelyosztás

Ifjú Széki Lajos, szekszárd- szőlőhegyi olvasónk, a Vasipari Vállalat dolgozója kérdezte: „Szekszárdon, az úgynevezett Szőlőhegyen szeretnék házhelyet és építési engedélyt kapni, szüleim szomszédságában. Az építőanyag egy része már évek óta megvan, de nincs engedély. A házhelynek kért területet szüleim birtokolják. Magát a kérvényt már évekkel ezelőtt beadtam. Most azt kérdezem: mire számíthatok?”

A kérdésre Császár József, a városi tanács elnöke a következő választ adta:

— A szekszárd-szőlőhe- gyi részletes tervnek • megfelelően még 196?. évben elkészültek a kisajátítási és házhelyosztási tervek. Az akkori viszonyoknak megfelelően mintegy 400 négyszögöl nagyságú házhelyek kialakítására készültek a tervek, mivel akkor az úgynevezett gazdatelkes település kialakítását javasolta a rendezési terv. A kisajátítási eljárás lefolytatására csak 1972. évben került sor, mivel a kártalanítási összeg ekkorra állt a városi tanács rendelkezésére.

— A megváltozott viszonyoknak megfelelően át kellett, dolgoztatni a hóz- helyosztási ■ terveket is, tekintettel a fellendülő épít- ■ kezesi kedvre és a telekhiányra. Az átdolgozott terveknek megfelelően 30 kétszáz négyszögöles- telket sajátítottunk ki. Ifjú Széki Lajosnak ezen a területen május végén tudunk házhelyet biztosítani, mivel a földnyilvántartáson és a telekkönyvön történő átvezetéshez még pótlólag kell készíteni munkarészeket.

Olajkályha-alkatrész

„A Szekszárdi Mérőműszergyár gyártja az olajégőkhöz használatos hőre záródó mágnesszelepeket. Miért nem lehet ezeket Tolna megyében kapni?" — kérdezte Csöglei István szekszárdi olvasónk.

A Titán Kereskedelmi Vállalat ■ illetékeseitől a kérdésre az alábbi választ kaptuk:

— A kérdésből nem tűnik ki. hogy milyen típusú olajtüzelésű berendezéshez reklamálja Csöglei István az alkatrészt. Vállalatunk ugyanis az elmúlt időben hat hazai gyártótól 11-féle olajkályhát és három típusú olajégőt hozott forgalomba.

A javító-szolgáltató hálózat alkatrészellátását nem a mi vállalatunk végzi. A gyártó cégekkel szerződéses kapcsolatban álló szolgáltató, illetve annak alvállalkozója a gyártótól szerzi be az alkatrészeket és nem a helyileg illetékes kereskedelmi vállalattól. Kereskedelmi forgalomba kizárólag külső díszítő elem vagy tartozék (például szabályozógomb, égőtérfedél) kerül. Mivel az olaj- és gázüzemű készülékek tűz- és robbanásveszélyesek, a gyártók nem engedélyezik — igen helyesen — a szabad alkatrészforgalmat, ezzel is akadályozva a fusizás lehetőségét.

— Csöglei Istvánnak azt javasoljuk, hogy a készülékéhez csatolt garancia- levél szerint járjon el és keresse fel panaszával az illetékes javító-szolgáltató vállalatot.

Kisiskolások

Varga Józsefné, Nagykő- nyi, Medgyes-Ujtelep 43. szám alatti olvasónk kérdéséhez indokolást is mellékelt: .„A Nagykónyihoz tartozó Medgyes-pusztán lakunk. Gyermekeink több éve Iregszemcsére járnak iskolába. Az ősszel kezdődő tanévben az első osztályt Nagy- kónyiba akarják vinni, mivel tanácsilag oda tartozunk. Elméletileg ez reális, gyakorlatilag azonban kedvezőtlenül érint minket, dolgozó szülőket, akik nem kísérget- hetjük picinyeinket reggelente a busszal, illetve a buszra. Eddig elmehettek a kis elsősök a nagyobbakra bízva. Nem lehetne megoldani elsős gyermekeink Regszemcsére való bejárasát?"

De meg lehet. Ezt tükrözi az a válasz is, amit a kérdésre Vida Jánosné, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője adott

— A szülő által felvetett problémát megvizsgáltuk és azt, jogosnak találtuk. A javaslattal egyetértünk és megbeszéléseink szerint a Medgyes-pusztai első osztályos tanulók az ősszel kezdődő tanévben Ireg- szemcsére járhatnak iskolába. ■ i

Szanálás — építés

Ezúttal nem írunk nevet. Kivételesen. Sok nevet kellene ugyanis felsorolni, hisz a kérdés érinti a szekszárdi Arany dános u. 15—17. és a 19—21. sz. ház valamennyi lakóját. Az ö kérdésük a következő: „Körülbelül egy hónapja olyan hírek jártak, hogy az Arany János utca

15—17, illetve 19—21. számú házat lebontják és helyére vállalati étkeztetési kombinátot építenek. Milyen kilátásaink vannak valójában? Ez azért érint bennünket érzékenyen, mert a költözködéshez 30—40 ezer forintunk már kézben van, de ha a költözködésből nem lesz semmi, akkor esetleg ezzsl a pénzzel mást kezdünk.

Mátyás István, a városi tanács elnökhelyettese így kezdte a válaszát:

— A tanácsválasztást

megelőző jelölő gyűlésen tájékoztattuk a körzetben lakókat az Arany János és a Mikes utca közti területen várható szanálásokról. Az Arany János utca 15, 17., 19. és 21. számú épületek helyén szeptemberben megkezdődik a 2500 fős vendéglátóipari étkezde építése. Az építés által érintett épületek kisajátítási tervét a földhivatal most készíti, s ennek elkészülte után júliusban sor kerül a kisajátításra, majd az épületek szanálására. Ezzel egy időben gondoskodunk a tulajdonosok kártalanításáról és az ott lakók elhelyezéséről is.

Sertéstartás

— Gyönkön

„Lehet-* Gyönk nagyközség központjában sertésólat úgy elhelyezni, hogy a szomszéd még a gyerekét se teheti ki az udvarra napozni a bűz miatt?" — kérdezte Forster János, Gyönk, Táncsics u. 399. szám alatti olvasónk.

Hóf Ádámtól a gyönki tanács elnökétől kaptuk a következő választ:

— Pollster János szomszédja Szabó István, aki udvarában hat, az államnak leszerződött sertést tart. A sertések tartására négy gyermeke felnevelésének költségéhez szüksége van. Felesége a gyermekek gondozása miatt munkaviszonyt létesíteni nem tud.

— Gyönkön nincs olyan tiltó tanácsi rendelkezés, hogy a nagyközség valamely részében nem szabad sertéseket tartani. Forster János az elmúlt évben épített lakóházat, bár tudta, hogy szomszédja sertéseket tart évek óta. Mindezektől függetlenül Szabó Istvánné arról tájékoztatott, hogy az említett sertéseket két hónapon belül leszállítják és a férje, ha hazajön a kórházból, az ólat az udvar méretének lehetőségén belül odébb fogja helyezni. így az említett kifogás remélhetőleg megszűnik.

Halászok

— horgászok

Simon Péter szekszárdi olvasónk így kezdte a levelét: „Van-e olyan jogszabály, amely szabályozná a halászok által kifogott halak méretét olyan vízterületen, ahol a horgászás is engedélyezett? Milyen tilalmak vonatkoznak a fenti vizeken a halászokra? A halászat során végez-e valaki ellenőrzést ilyen szempontból a halászoknál?"

Az Országos Halászati Felügyelőség igazgatója, Ribiánszky Miklós válaszolt a kérdésekre:

— A halászatról szóló 1961. évi 15. sz. tvr., illetőleg annak végrehajtási rendeletéi rendelkeznek a kifogható halak méretét illetően. Ezek a méretkorlátozások halászokra és horgászokra egyaránt érvényesek. A méretkorlátozáson kívül a nemeshalakat ívási idejükben úgynevezett fajlagos tilalom védi. A tilalom szintén egyaránt érvényes halászokra és horgászokra is.

— A halászati és horgászati tevékenység ellenőrzésére halőrök és társadalmi ellenőrök, valamint rendőri szervek illetékesek.

Bekötő út és híd

„Megépítették Kajdacson a bekötő út kis hidjét, életveszélyesen gödrös maradt azonban az út az új hídnál. Mikor kerül sor ennek a megjavítására? A másik kérdésem: a Nagydorog—Paks

közti útszakasz nagyon forgalmas, mégis igen elhanyagolt. Sor kerülhet-e és mikor a szélesítésére? Élet- veszélyes a kajdacsi és a paksi út melléke. Valamikor

évente eltüntették a kátyúkat, az árokból kidobált földdel. Ma senki sem törődik ezzel. Miért?” — kérdezte Bus Pál kajdacsi iskolaigazgató.

— A kajdacsi bekötő úton lévő hidat a Hídépítő Vállalat építette, a híd műszaki átvétele 1972. decemberében történt meg — kezdte válaszát Imre József, a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóságának igazgatója. — Az átvétel során több hiánypótlási feladatot állapítottunk meg, így a hídhoz felvezető útrész elmaradását is. A hibák pótlására a kivitelező 1973. IV. 30-ra kapott határidőt.

— A paks—nagydorogi

úttal kapcsolatban nem értek egyet a felvetéssel, hogy elhanyagolt az út. Minden évben megkapta a legfontosabb fenntartási munkákat. így tavasztól té_ Iig kátyúmentes és elfogadható állapotban van. Az egy más kérdés, hogy a pálya keskeny, szerkezetileg nem megfelelő és ezért az év minden időszakában nem lehet jó állapotban tartani. Ehhez az út korszerűsítésére lenne szükség. A IV. ötéves terv elkészítése során a korszerűsítésre 44 millió forintot irányoztunk elő. Később a beruházási korlátozás következtében egyrészt, másrészt az országos fűhálózat korszerűsítési feladatai mi-' att korszerűsítését le kellett állítani. Egyelőre a

korszerűsítésére nem kerül sor.

Szülési szabadság

— családi pótlék

Meilinger Györgyné, Fürgéd, Petőfi u. 48. szám alatti olvasónk kérdése a következő: „Az Regszemcse és

Vidéke Körzeti ÁFÉSZ boltjában dolgozom. Jelenleg szülési szabadságon vagyok. Férjem sorkatonai szolgálatot teljesít. Úgy tudom, hogy az egyedülálló személyek is

kapnak gyermekük után családi pótlékot. Ez a rendelkezés vonatkozik-e rám is? Ha vonatkozik, úgy kinél és hogyan kérjem?”

A kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető

ügyész a következő választ adta:

— A családi pótlékra jogosultság megállapításával, valamint az annak folyósításával kapcsolatos szabályokat a 20/1968. és

50/1971, Korm. sz. rendelettel módosított 16/1966. (VI. 1.) Korm. sz. rendelet, illetőleg az 1/1968. és 4/1971. (XII. 29.) SZOT sz. szabályzat tartalmazza.

A hivatkozott jogszabályok rendelkezése értelmében családi pótlékra jogosult az a betegség esetére kötelezően biztosított munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkaideje az illető iparágra, vagy munkakörre a Munka Törvény- könyvében, vagy más jogszabályban megállapított heti (havi) munkaidőnek a felét eléri és legalább 2 gyermeket tart el.

Egyedülálló dolgozó (tehát a nő. és férfidolgozó egyaránt) 1 gyermek után is jogosult családi pótlékra.

Egyedülállónak kell tekinteni többek között azt a dolgozót is, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít.

A munkaviszony fennállása alatt munkában töltött napoknak számítanak többek között azok a munkanapok is, amelyeken a dolgozó nő szülési szabadságon volt, . ha terhességi-gyermekágyi segélyben, vagy egységes anyasági segélyben nem részesült, valamint amely napokon a dolgozó nő gyermekének szoptatása, illetőleg gondozása vagy beteg gyermekének otthoni ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt

Ugyanazon gyermek után, ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat, a családi pótlék csak egyféle jogcímen jár. Az anya jogán a Családi pótlékot akkor lehet megállapítani, ha egyedülállónak kell tekinteni és ezen a címen magasabb összegű családi pótlékra jogosult, mint amennyi az apát saját jogán megilleti.

Az anya jogán kell a családi pótlékot megállapítani abban az esetben, ha az apa gyermekeiről már legalább 2 hónapja nem gondoskodik.

A családi pótlék annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a dolgozó. a fentebb említett jogszabályokban megszabott 1 feltételeknek megfelel. Az újszülött után a családi pótlék a születés hónapját követő hónap első napjától jár.

A dolgozónak a családi pótlékra vonatkozó igényét a munkaviszony fennállása alatt a munkáltatónál kell bejelentenie, éspedig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Az igény bejelentéséről az igénylő részére írásbeli igazolást kell adni.

A családi pótlék megállapításához szükséges adatokat és az előírt feltételek fennállását az igény bejelentésekor kell igazolni. A személyi adatokat anyakönyvi kivonattal, vagy egyéb hiteles okirattal kell igazolni. A tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve ad igazolást arról, hogy a gyermek a dolgozó háztartásában él, hogy a dolgozó -nő eg/edülálló. Ez utóbbi körülményeket a munkahely szakszervezeti bizottsága is igazolhatja, ha azokról közvetlen tudomása van.

Javasoljuk tehát, kérjen a munkáltatójától, az Regszemcse és Vidéke1 Körzeti ÁFÉSZ-tól a családi pótlékra vonatkozó igény bejelentésére rendszeresített nyomtatványt, azt töltse ki, szerezze be a fentebb megjelölt igazolásokat, s azokat a kitöltött nyomtatvánnyal együtt adja be munkáltatójához.

MlVlLISZBLUHI

Telefonszámaink : 129—01, 123—61