Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

K' f1 K J 4 £ .Via a Az utolsó hajrá ták el, hogy idén mindig lehet majd sört, harapnivalót kapni. Hogy sorban állás nem lesz, azt senki serq^ garantálta. * Amit eddig írtunk,. az a ket­té osztott vásár városligeti ré­szére vonatkozott. Kőbányára is ellátogattunk: minden rend­ben. Ott még frissebbek vol­tak a kül- és belföldi kiállí­tók, Talán kimondatlanul ha­tott: „meg kell mutatni a né­zőknek, hogy ide is érdemes kijönni”. A műgzaki cikkek ;nagy vá­lasztéka kerül a közönség elé. Hűtőberendezésektől a jármű­vekig élelmiszeripari gépek­től a hétvégi házakig. Érde­mes kimenni. De hogyan? * A két vásár között közvet­len autóbuszjárat indul ma: jele:K. A városligeti vásár fő­bejáratától az Albertirsai úti főbejáratig viszi a látogatókat. V-jelzéssel viszont az Örs ve­zér térről indulnak Kőbányá­ra tízpercenként az autóbu­szok. Aki a villamost választ­ja: 29-es számmal közlekedik a József körút és az Albertir­sai út vásár-főbejárata között. * Az amerikai pavilon jelmon­data: „Haladás — a jobb em­beri környezet felé”. Földünk szennyezésének egvre több gondot okozó kérdéstömege, nemcsak a műszaki-feltaláló­kat és biológusokat, de még a kéozőművészeteket is munkára ösztönözte. A kiállításon lát­ható a gépkocsiégéstermék- szabályoző rendszertől az atomerőművek modelljéig, a legújabb típusú konyhafelsze- relésektől a szemétből készült szobrokig sokszázféle áru. S persze, lesz- meglepetés Ijc # •*' ' "- Mindent végignézni, már, ta­valy. Is. lehetetlen , vállalkozás lett volna. Idén — a két rész közötti utazgatás miatt — még vásár valószínűtlenebb. De a két vá­sár területe tegnap, tágasabb­nak, áttekinthetőbbnek, s ami ezzel együtt jár, szebbnek lát­szott, mint évek óta bármikor: Persze nehéz volt az utakra képzelni azt a sok-sok embert, akik végül is eldöntik jó-e így? Ma premier: kiderül. Sárszentlorinci Petőfi-napok Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját már eddig is sok rangos esemény köszöntötte Sárszentlőrincen, a költő diákéveinek egyik színhelyén. A sorozat méltó folytatásának ígérkeznek a május 19—20-án megrendezendő Petőfi-napok. Szombaton, május 19-én, este fél hétkor kezdődik a megyei úttörő kulturális szemle győzteseinek bemutatója. Kamarakórusok, színjátszók, néptáncegyüttesek műsorát lát­hatja a közönség. Másnap, május 20-án 10 órakor Földest János, községi népfronttitkár nyitja meg azt az ünnepi nagygyűlést, melyen dr. Gyugyi János, a megyei tanács el­nökhelyettese emlékezik meg Petőfi Sándorról. Ezt köve­tően kerül sor a sok társadalmi munkával helyreállított Petőfi-ház avatására, és a bonyhádi Petőfi Sándor Gim­názium irodalmi színpadának műsorára. Délután három órakor kezdődik a kórushangverseny. Űj könyvtár Gyönkön Május 16-án délután három órakor adták át az olvasóknak Gyönkön az új könyvtárat. Most már igazi „művelődési centruma” van a községnek, hiszen.. a könyvtár új helyi­sége ugyanabban az épületben van, ahol a művelődési ház is. Hosszú és viharos a törté­nete ennek az épületszárny­nak: kocsma és gyár, raktár és szolgálati lakás volt eddig. A belső , átalakításokat ..a községi tanács, a berendezést a megyei’ könyvtár által fel­ajánlott pénzből végezték: 85 ezer forint körüli összegből. Sok társadalmi munkát ' vég­zett a falu apraja-nagyja is. mire elkészült a korszerű kónyvtán Most 44 négyzetméteres könyvkiválasztó terme, olvasó­szobája és zenehallgató fülké­je van, a könyvtárosok mun­káját raktár és egy iroda se­gíti. A könyvtárnak jelenleg tízezer kötete van, hatvan fo­lyóiratot -járat. Eddig, amikor igen mostoha körülmények kö­zött.' két zsebkendőnyi terüle­ten működtek, négyszáz be­iratkozott olvasójuk volt: most ez a szám alighanem meg fog emelkedni. vgoo Nemcsak a köriyvtar, a kör­nyéke is megszépült az elmúlt ,hónapokban: .az erdőgazdasági tói facsemetéket kaptak, és az általános iskolások segítsé­gével elültették őket a műve­lődési központ körül. Az új könyvtárnak korszerű a működési rendje is: szom­bat kivételével minden dél­után nyitva lesz, kedden és szombaton délelőtt is. A hír­lapolvasó és a zenehallgató szoba 'azokon a napokon, ami­kor a művelődési házban klub­összejövetelek vannak, este is nyitva lesz. Az első kölcsönzők, az első híriapböngészők és lemezezők a megnyitó ünnepség résztve* vői voltak: a megyei könyvtár képviselői, a község vezetői, a járási könyvtár munkatársai és a leglelkesebb köny vb ará­tok a faluban. —ff Az első böngészők az új könyvtárban. Komáromi felv.- Tegnap reggel így láttuk: festőmunkások, dekoratőrök, ácsok gépkocsivezetők és te­herautók, félig felragasztott szőnyegek, állványok, fa- és papírhulladék mindenfelé. A francia pavilon bévülről csatatér. Hogyan lesz holnap­ra készen? — Kész, kész — hajtogatja a francia szerelő szögbeverő pisztollyal a kezében. Ezt a szót megtanulta. S most ez is a legfontosabb. * ' Az utolsó sajtótájékoztatók idejére azért a nagy nemzetek pavilonjai készen várták a lá­togatókat. Megcsodáltuk a szovjet pavilon új belső kikép­zését. A vásár legnagyobb alapterületen kiállító országa, ezúttal is több meglepetéssel szolgál. Nézőknek és a szak­embereknek. Kár lenne előre elárulni... * Valahogy minden ismerős. Nemcsak azért mert az egyes országok bemutatói ugyanott találhatók mint .tavaly. A hatalmas, festett tölgy-- levelekkel díszített kanadai pavilon előtt például, máris megjelentek a tölgyleveles reklámtáskák. Ugyanazok, me­lyekkel tavaly az ügyes ren­dezők szinte a fél országot el­árasztották. Ök az árukat is hagyományosan válogatták. A fő téma most is a fakitermelő és mezőgazdasági gépóriások. * Bulgária idén jubilál. Hu- szonötödször jött el a BNV-re. A csaknem 2000 négyzetméter alapterületű kiállításon szinte az egész bolgár ioar legszebb termékei megtalálhatók. Rá­dióktól a szerszámgépekig. <1 * — Csak Övén idő maradion! — soha itottnk teffnap a: ren­dezők. S valószínűi«? a büfék, éttermek üzemeltetői is. Rög­tönzött sajtótájékoztatón mond­Azonnali belépéssel fel­veszünk KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Tolna me­gyei Építőanyag-ipari V. építőrészlege Szekszárd, Marx K. u. 11. (422) A Bonyhádi Cipőgyár felvételt hirdet nők és férfiak részére. Nőket 15 éves, férfiakat 16 éves kortól felveszünk. A vállalat üzemi konyhá­ján 5,— Ft-ért ebédet biztosítunk. Vidékről be­járó dolgozóknak utazási költség-hozzájárulást térí­tünk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. (393) A várakozó, sok mindenre számít egy közepes mé­retű vidéki vasútállomás váró­termében, csak arra nem, hogy Szaharát járt utazóval talál­kozik. Időpont 1973. május 15, kora este. Helyszín: Decs, vasútállomás. Aki olyan köny- nyelmű, hogy jövet nem tá­jékozódik a visszafelé tartó vonatok indulása iránt, az magára vessen ha várakoznia kell. Ketten várakozunk, a másik magas, csontos arcú, komoly fiatalabb férfi. Éppúgy lehet huszonöt éves, mint har­minc. Később kiderül, hogy a harmincötödikbe fordul. A be­szélgetést ó kezdi: — Tessék mondani, honnan jön a vonat? — Attól függ, hogy merre akar utazni. — Sárbogárdra. — Akkor baLról. Baja, Báta- szék felől. A vonat érkeztéig még majd­nem egy óra van hátra. Se új­ság, szerencsére még csak egy táskarádió sincs a közelben, ami üvölthetne, így az alkalom maga kínálja a beszélgetést. — Nem idevalósi? — Nem. Nagyon rég jártam itt. ötvennégyben. — Rokonoknál? — A keresztanyámnál. Az ilyesfajta beszélgetések fő célja az. hogy ne legyen csend és két ember ugyanab­ban a helyiségben ne úgy les­se egymást, mintha festett képre nézne. Ennek megfele­lően a csevegés elmeéle se pengeként csillogó és vágó. — Akkor volt öröm?. — Volt. — Rágyújt? Porti. — Köszönöm. Nem dohány­zóm. — Szerencsés ember! Önkéntelen fintor fut végig az arcán. — Nem mondhatnám. A tü­dőm. Nem engedi a doktor. Betegségről csak akkor illen­dő érdeklődni, ha valakin lát­szik. hogy szívesen beszél a bajáról. Várakozótársam ké­retlenül is beszél. ■ — Tébécé. Ne aggódjon, nem fertőzöm meg. Már másfél éve vagyok a Kékesen és most ki­engedett a főorvos úr. Gyógyu­lok. Féf tüdőm maradt, de azt mondják azzal elélhetek akár­meddig, csak’vigyázni kell rá. Nem jut ’nőiesebb az eszem­be mint, hogy: — Valamikor azt mondták, hogy a tuberkulózis magyar betegség.:.1 — Ez nem az. Afrikai. — ..Micsoda? —: Afrikában szereztem. A Spanyol-Szaharábam Lassan bontakozik ki a tör­ténet. Szabó Simon, tizenhét éves kőbányai, gépipari tanuló, 1956 emlékezetes őszén úgy látta jónak, hogy külföldön próbál szerencsét. — Tudja, elkapott a gépszí'j! — fogalmazza nagyon tapinta­tosan. A gépszíj alaposan •. elkapta. A képek, amelyeket , a táborba érkezett urak mutattak, izgal­masak voltak. Félrecsapott ba- rettű, párducra ' emlékeztető színű ruhába öltözött daliákat ábrázoltak, ' géppisztollyal a nyakukban, pisztollyal, roham­késsel és kézigránátokkal az oldalukon. — Akkor tudtam meg, hogy a spanyoloknál is van idegen­légió. A franciákéról már hallott, olvasott, hála néhai Rejtő Je­nőnek, akit P. Howard álnevé­vel együtt rejtélyes módon máig igyekszünk a meg nem érdemelt ' „halhatatlanság” va- lamféle glőrnjóval körülvenni. Szerencséjére ott és akkor a franciák nem,toboroztak. — Két év kiképzést vállal­tunk és tíz esztendő szolgá­latot. - . — Hánya«? — Hárman. — Milyéri volt? — A kiképzés elfogadható. Gyorsabban megtanultam spa­nyolul, ’ paint. valaha hittem volha. Szép nvelv — Ebből még haszna lehet itthon. — Van is. Az egyetlen jö­vedelmem: Fordítok és • két betegtársamat tanítom. — A szolgálat? — Volt már negyven-negy­venöt íokos melegben? — Egyszer. — Ott árnyékban volt any- nyi, „meg éjszaka a hálóban. És por, meg napfény, hogy csak sötét szemüveggel lehe­tett járni. Az élelmiszert heli­kopter hozta kéthetenként. A terepjárókkal elindulni is fél­tünk, mert sokat befullasztott a homok. Kinn éjszakázni meg \ eszélyes. — Lőnek? — Lőttek hát, meg mi is lőttünk,' csak többnyire nem tudtuk, hogy, kire. Arabokra, persze, akik vagy átjöttek a határon, vagv innen laktak, ki tudja. Nem szerettek bennün­• két. — Hol volt? — Az ördög tudja. A Szaha­rában. Előbb a 77-esben, aztán a 113-asban. Ezek erődök va­lahol. Hat hónap szolgálat, két hét szabadság. De nem ám Spanyolországban, csak az ot­tani tengerparton. A hetedik esztendőben kezd­te úgy érezni, hogy romlik az egészsége. A nyolcadikat szol­gálta, amikor összeesett. — Megállapították a tébécét és rögtön leszereltek. — És? — Egy évig futotta a zsol- dom, amit nem tudtam elver­ni. a gyógykezelésre, Spanyol- országban. Soha annyi kecske­tejet életemben még nem it­tam. Aztán elmentem szőlő­munkásnak. Szerencsém volt, kaptam munkát. Magyár turis­tákkal találkoztam egyszer To- ledóban, azok mondták, hogy haza lehet jönni. — És most? — Jön a vonat, szálljunk fel! Szekszárdig utaztunk együtt. O. I. A SZÖVTERV Tolna me­gyei Irodája tervezői munkakörbe felvesz: ÉPÜLETGÉPÉSZ- ÉS VILLAMOS- TERVEZŐKET, szerkesztői munkakörbe: ÉPÍTÉSZ­TECHNIKUSOKAT. (1973-ban végzőket is.) Jelentkezés: irodavezető­nél Szekszárd, Rákóczi u. 2. Tel.: 12—031. (423) Szabó a Szaharában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents