Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
Keresni a vámon is A géppark korszerűsítése a kolesdi tax-ben Még a kimondottan jó anyagi körülmények közt levő termelőszövetkezet is fogja a pénzt, ahol csak lehet, csökkenti a felesleges kiadásokat, a ráfordítási költségeket. A szanált tsz-t viszont a parancsoló szükségszerűség kényszeríti ugyanerre. De hol, mivel csökkentse a költségeket? Ami rendszerint „púp a hátán” — az elavult géppark felújításával, már azért is, mivel elsősorban ehhez kap anyagi fedezetet, támogatást. A kölesdi Egyetértés Termelőszövetkezetben két éve folytatták le a szanálási eljárást, amely után a megyei tanács biztosította az anyagi helyzet rendezéséhez szükséges óvadékot. Ennek jó részét már visz. szafizette a szövetkezet, de az idén még esedékes mintegy egymillió-nyolcszázezer forint. Ennek az összegnek közel negyed részét a gépüzem költségeinek csökkentése révén teremtik elő. tovább csökkenthetjük a javítási, üzemelési költségeket. — Miutáií a gépek már nem Hofferek, a rajtuk, velük dolgozók szakmai felkészültségét is az igényeknek megfelelően kell fejlesztenünk. Az idén már valamennyi traktorosunk rendelkezik a nyolc általánossal — még a cigányok is. A téli, szekszárdi növényvédős tanfolyamon ketten vizsgáztak kitűnőre, ketten jelesre, egy közepes bizonyítványt szerzett. Két kombájnos Mezőtúron tanulta az E—512-es kezelését, ketten a Bajai Állami Gazdaságban tanulják a kukoricabetakarítást. (Tavaly társultunk a bajai kukoricatermesztési rendszerhez.) Géppel dolgozó tsz-tagjalnk már elérik azt a szakmai színvonalat, hogy rövidesen bizonyíthatják: nemcsak az állami gazdaságban lehet „asztalt” csinálni a határból, hanem a szövetkezetben is. Kiss Imre, a szövetkezet tavalyi legjobb kombájnosa az aratásra készíti elő gépét. — Hogyan, miként? — erről beszélgetünk Diófási Imrével, a gépüzem vezetőjével. — Kezdjük a traktorparkkal. Harmincegy gépünk így oszlik meg: két D—1—KB, két DT— 54, két DT—75, négy RS—09, négy UE—28, három Super- Zetor, öt MTZ—5—L, kilenc MTZ—50-es. Eléggé, sőt, túlságosan is vegyes állomány, mégis, elsősorban a két Dut- rának köszönhetjük, és kiegészítő gépeiknek, hogy május elejére befejeztük a kukoricavetést. Sikerült már fiatalítani a néhány évvel ezelőtti, elöregedett traktorparkot, így azok jelenlegi átlagos életkora négy és fél év. Jövőbeni elképzelésünk az, hogy csökkentjük számban — huszonötre —viszont megmarad a jelenlegi lóerőátlag. Vásárolunk még két D—4—K-t és a könnyebb traktorokat 50—80 lóerősre cseréljük ki. A jövőben nem lesz négy-ötévesnél idősebb gépünk. A másodikharmadik év után motort cserélünk, újabb két év után selejtezünk. Ez alatt az idő alatt többszörösen behozza az árát, utána már csak eszi a pénzt — A törzslapok adatai olyan ékesszólóan beszélnek, mint egy püspök. Tavaly az alkatrész-felhasználás értéke meghaladta az egymillió-kétszázezer forintot — az idén ezt nyolcszázezerre akarjuk csökkenteni. — Az idén az új gépműhely is tető alá kerül, az őszi nagyjavításokat már ott végezzük. Végre megszűnik az az állapot, hogy modern gépeket ősközösségi körülmények között javítunk. Ott már az éjjeli szervizt is megszervezhetjük — megfelelő karbantartással még —. Alig másfél hónap múlva itt lesz az aratás. Hallottunk arról, hogy bizonyos újításra készülnek. Mi is lesz ez tulajdonképpen? — Azzal kezdeném, hogy 1400 hold kalászos betakarítása vár hat SZK- és egy E— 512-es kombájnra. Egy SZK biztonsági tartalék lesz, arra az esetre, ha valamelyik gépnél súlyosabb hiba adódik. Ezzel a gépparkkal kedvező idő esetén hajtás nélkül két hét alatt learathatunk. A kombáj- nosokat anyagiakban js a minőségi munkára ösztönözzük. Ami az újítás lényege, hogy nemcsak a réven akarunk nyerni, hanem a vámon is. A vám most a szalmaletakarítás — amely változatlanul gond a bálázás ellenére. — A kombájn után még elmegy a bálázó, de változatlanul a tarlón marad a szalma, rövidebb-hosszabb ideig ösz- szeszedni, lehordani kézi erő, vagy^ újabb gép — a bálafelszedő — és szállító jármű kell. Tervünk az, hogy nem bálázzuk a szalmát — csak annyit, amennyi a tagságnak kell, és amennyit eladunk —, hanem a Hamster-pótkocsikkal szedjük fel. Ez a pótkocsi tulajdonképpen a takarmánybetakarítás gépe, de miért ne lehetne felhasználni a szalma- letakarításhoz? (Négyet rendeltünk az idén, a gyár ígérete szerint már itt kellene lenniök.) Elképzelésünk lényege: a rendben hagyott szalmát a Hamsterok felszedik, lehordják a tábla végébe, ott két — kivénhedt MTZ-re szerelt — homlokrakodó kazalba rakja. Egyik nap learatnak a kombájnok, a másik napon lehordják a szalmát a rendfelszedő pótkocsik, a harmadik napon mehet a földre a tárcsa. A számítások szerint a pótkocsik révén a szalmaletakarítás költségeit harminc százalékkal csökkentjük, és még időt is nyerünk. — Az ötlet tagadhatatlanul jó, hiszen tavaly szeptemberben is még sok helyütt táblaszám éktelenkedett elázott, tönkrement bálákban a szalma. — Az aratás menetét döntően befolyásolja a gabona elszállítása. A jövő a tehergépkocsiké. Erre a munkára öt pótkocsis teherautónk van köztük a billenőplatós IFA. — Hat új román pótkocsit ren deltünk, reméljük megérkez nek aratásra, és nem kell 8— 10 éves pótkocsikkal nyűglődnünk, amelyekre nem győzte a szövetkezet a pénzt költeni, hogy ne vetőgépek legyenek. — Jól állunk a kukoricabetakarítás gépesítésével is. Négy FKA—412-es adapterünk a kukoricaterület felén takart tóttá be a termést, a másik ötven százalékot három OROS, két ZMAJ csőtörő. Az adapterekkel semmi baj nem volt, egész szezon alatt, pedig az udvari tsz-nek is dolgoztak egy hétig. És olyan jól, hogy utána nem volt érdemes kukoricát böngészni! — Utoljára említem — bár sokkal fontosabb kérdés a mi területünkön a talajerő-után pótlás, mint sok más tsz-ben — a trágyázás gépesítését. Csak annyit: teljesen gépesítettük. Az idén nem lehet olyan ok, ami miatt nem jutna ki időben a földekre a trágya. Jövőre a műtrágyázást is az IFA gépkocsival végezzük. Azért jövőre, mert csak az év végére kapjuk meg a műtrágyaszóró adaptert. — Bennünket most a körülmények kényszerítenek a géppark korszerűsítésére, mert az időben végzett munka révén milliókat nyerhetünk és ha korszerű, jó gépeink vannak, csak azokon is százezreket takaríthatunk meg. De ez nemcsak kényszer, nem szemlélet kérdése: törvényszerűség, i nagyobb jövedelmezőség, á kisebb termelési költségek által diktált követelmény. BI,—KZ. Szabad motortekercselőkapacitással rendelkezünk Nagy teljesítményű csúszógyűrűs villanymotorok, LYGT és BIBO szivattyúk, Anód-hegesztők, egyenirányítók, hegesztődinamók, generátorok javítását, tekercselését vállaljuk. „Damjanich” Mg. Tsz Kozármislény, telefon: 8. (287) I FIATALOK! VÁR BENNETEKET A SZELLŐZŐ MŰVEK légtechnikai berendezések gyártására. FELVESZÜNK: KÖZÉP- ÉS 8 ÁLTALÁNOS ISKOLÁT VÉGZETT FIATALOKAT GÉPI FORGÁCSOLÓ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS SZAKMÁBA TANULÓNAK. — Kollégiumot biztosítunk. — Havi ösztöndíj 260 Ft-tól 600 Ft-ig. — Évente egy alkalommal 2 hetes ingyenes üdülés. — Térítésmentes étkezés. — Sikeres szakmunkásvizsga után személygépkocsi-vezetői jogosítvány azoknak, akik a vállalatnál fognak dolgozni. — Közép- és felsőfokú továbbtanulást biztosítunk esti, levelező tagozaton. Ili. — Tanulmányi eredménytől függően pénzjutalomban részesülnek tanulóink. — Kezdő szakmunkásórabér 8,50 Ft-tól 10 Ft órabérig. Jelentkezés: Szellőző Művek Budapest, XI. kér.. Építészu. 8— 12. Tel.: 451—720, közgazdasági és munkaügyi főosztály. (333) Petőfi-„kutatók99 Sárszentlőrincen A napokban két lompos fiatalember megjelent Sárszent- lörincen. hogy kutasson Petőfi után. — Az úgy volt, kérem, — mondja az egyik asszony a Petőfi-ház szomszédságában — hogy jött két hosszú hajú ember. Azt kérdezték tőlem, „Mama, hol van a Petőfi-ház’' — én mondtam, hagy itt nem messze, ahol építkeznek, a házon meg rajta van a tábla, eligazodhatnak. Ha az nem elég, menjenek a tanácsra. Aztán elmentek. — Kérem, itt jött a két fickó. azt kérdezte az eqyik: „Papa. hol lakik Petőfi taná- Ta." Petőfi tanárja, mondom én. hisz hogy élhetne az, még a grúziai csoda-öregek is kihaltak volna már, nem Petőfi Sándor oskölamestere... Azt mondták nekem, hogy a Tolna megyei újságtól jöttek — idős ember mondta ezt a kocsmában. — Nekem már azt mondták, hogy Veszprémből jöttek. Az ottani megyei újság emberei — szólt közbe egy másik söröző férfi. És ahogy szorították sarokba, utcáról utcára a Petőfi- „kutatókat”, egyre változtak munkahelyeik. Volt akinek előadták, hogy a tévétől jöttek, egy műsort előkészíteni, másoknak meg a rádió munkatársaként mutatkoztak be. Cs. bácsi megállította a két fiút: — Emberek, ha maguk a tolnai újságtól vannak, mondjanak egy-két ottani nevet, újságírókét, akiket én is ismerek, már csak az újságból, de A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat központi telephelyén Szekszárd, Tart- say V. u. 10. sz. alatt. (3811 Paksi Járási Földhivatal 1973. július 1-i belépéssel FELVESZ KISEGITÖ- (takarító) MUNKAKÖRBE DOLGOZÓT. Jelentkezés a hivatalvezetőnél. Paks, Marx tér 4. szám alatt. (334) ismerem őket? Nem tudnak? Hát akkor a veszprémiekből soroljanak valakit, a fiam ott jár egyetemre, levelezőféle az újságnál, ott is láttam már cikkek alatt sok nevet... A „kutatók” a gyöngécske keresztkérdések után azonnal más utcába vonultak Petőfit „kutatni”. Végül a két jómadár — fel- berzelve maguk mögött a fél községet — ahogy jött, eltűnt Űzd irányába. A százötvenedik évfordulót tisztességgel, szépen köszöntő sár szentlőrinciek ünnepségeit megzavarta két siheder. Joggal vetődik fel á kérdés: nem volt a faluban olyan ember, aki igazolványt kért volna a lobogó sörényű kutatóktól, s ennek hiányában kiutasította volna őket a faluból? Sajnos az emberek még túlságosan hisznek, és mondjuk ki — hasra esnek — egy olyan személy előtt, aki magit valami felsőbb intézmény, vagy a sajtó munkatársaként jelöli meg... A sárszentlőrinci Petőfi- „kutatók”-nak az volt a szerencséjük, hogy a községi káembés rendőr hivatali úton Nagydorogon tartózkodott, s mire hazaért már bottal lehetett ütni a községet zavaró sihederek nyomát. Vagy mégsem? Tán meg lehetne őket találni!- Pj. -