Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-16 / 112. szám
Ahi árat mond... Első fokon 3. A vállalatok termékeikért minél jobb árat szeretnének kapni. Ezt sokféle módon érhetik el, akár tisztességtelen, eszközökkel is. Ha rajf. nem vesztenek. Furcsa kettősség ez. Saját termékeinek áremelése, emelkedése miatt egyetlen vállalat — s annak egyetlen dolgozója — sem panaszkodik. Ha azonban a másik vállalat kér többet... Hazánkban 1,7 millió árucikk kerül forgalomba. Ki. s miként képes arra. hogy ennyiféle holmi árát szemmel tartsa? A nagy meny- nyiség némileg megtévesztő. A fogyasztási cikkek tetemes hányadát ugyanis — a liszttől a tüzelőolajig — rögzített áron, azaz központilag meghatározott összegért adják el a vevőnek. Más termékeket — a karfioltól a szilváig — szabadpiaci áron kínálnak. Marad tehát egy csoport, ahol azt kell nézni: betartják-e az állam által maximált árat, illetve — szabad áras termék esetén —. nem lépi-e túl a nyereség a méltányos hasznot? VALAMENNYI láncszem Természetesen csak leírva ilyen egyszerű éz. Mert jelenlegi. ún. vegyes árrendszerünkben feszültségeket teremthet, hogy a" rögzített áron értékesítő üzem kooperációs partnerétől szabad áron vásárolja az alkatrészt, a félkész terméket. Ahogy sok vita volt azon is — most készül a jogszabályi meghatározás —. mi a tisztességtelen haszon? Igaz, kimondhatjuk: amit tisztességtelen magatartással, módszerrel. kirívóan magas árral értek el. de a fönti három tényezőről mindenkinek más a véleménye: ami az egyiknek tisztességes, az a másiknak tisztességtelen. Van mit tisztázni, rendbe tenni, jogszabállyal mederbe terelni fönt. azaz országosan. Am éppen ezért, mert az ár végső összegének kialakulásában minden közbeeső láncszemnek — a nyersanyagbeszerzéstől a szállításon át a termelési technológiáig — nagy a szerepe, van mit cselekedni első fokon is. a vállalatoknál. a műhelyekben« KI KEZDJE? „Továbbra is az értékarányos árakra kell törekedni, de közben biztosítani kell az árak stabilitását” — szögezte le a párt Központi Bizottságának 1972 novemberi ülése. Kik kezdjék, s hol ezt a stabilitást? Fock Jenő miniszterelnök az országgyűlés márciusi ülésszakán egyebek között így adott választ erre: „Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre." A termelés szervezettségének, műszaki színvonalának, az anyagfelhasználásnak éppúgy befolyása van az árra. mint a közvetett költségeknek. S miközben majd’ mindenki az árakra panaszkodik, csak kevesen vizsgálják azt. hogy a termékelőállítás különböző szakaszaiban mi a fölösleges, a csökkenthető, a megtakarítható. A holt és az eleven munkával való ésszerű gazdálkodás — némi leegyszerűsítést megengedve — a forrása az önköltség mérséklésének. E forrásból azonban ma még csak kevesen, s alkalomszerűen merítenek. FIATALOK! VÁR BENNETEKET A SZELLŐZŐ MŰVEK légtechnikai berendezések gyártására. FELVESZÜNK: KÖZÉP- ÉS 8 ALTALANOS ISKOLÁT VÉGZETT FIATALOKAT GÉPI FORGÁCSOLÓ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS SZAKMÁBA TANULÓNAK« — Kollégiumot biztosítunk. — Havi ösztöndíj 260 Ft-tól 60« Fi-ig. — Évente egy alkalommal 2 hetes ingyenes üdülés. — Térítésmentes étkezés. — Sikeres szakmunkásvizsga után személygépkscsi-veseiöl jogosítvány azoknak, akik a vállalatnál fognak dsIgoznL — Közép, és felsőfokú továbbtanulást biztosítunk esti, UL levelező tagozaton. — Tanulmányi eredménytől függően pénzjutalomban részesülnek tanulóink. — Kezdő szakmunkásórabér 8,50 Ft-tól 10 Ft órabérig. Jelentkezés: Szellőző Művek Budapest, XI. ker„ Építész U. 12. Tel.: 451—720. közgazdasági és munkaügyi főosztály. (333) NÉHÁNY DE Roppant nagy anyagmeny- nyiséget fogyaszt el az ipar. Egyetlen esztendő alatt 166 000 tonna öntödei nyersvasat, több mint kétmillió tonna acélárut, 5.4 millió négyzetméter kró- mos felsőbőrt, hogy csupán néhány terméket említsünk. Tíz év alatt megkétszereződött az iparban a villamosenergiafelhasználás — évi 5,1-ről 10,3 milliárd kWó-ra nőtt —, amiben benne van az új gyárak serege, a korszerűbb berendezések légiója, de benne a pazarlás is. az üresen járó gépektől a fölös világításig. S hasonló de szócskákkal folytathatjuk a sort. hiszen mindennapos gyakorlat. hogy nagy ráhagyásokkal készülnek az öntvények, drága acélt forgácsolnak kényszerűen. mert nincs éppen méretszabatos rúd, csöveket darabolnak fel néhány alátét miatt... Csupán jelzésül: a közlekedési eszközök gyártásánál 66.9 százalékra, a bőr-, szőrme- és cipőiparban 74,3 százalékra, a textiliparban 66,8 százalékra rúg az anyagköltség. S ami elpocsékolódik, abból nem lesz termék, valahol, valakikkel fizettetik az árban! Végső soron velünk, fogyasztókkal kénytelenek megfizettetni. A VÁLLALAT JOGA Kézenfekvő, hogy a termelő az ártól költségei megtérítését, a nyereség biztosítását várja. Am fönntartás nélkül elfogadhatjuk-e hogy például tavaly a gépek és gépi berendezések gyártásában — hangsúlyozva. hogy találomra választott példáról van szó. mért más ^iparcsoportot i*. említhetnénk — 4.1 százalékkal növekedett a termelői ár? Fönntartásainkat az diktálja. hogy általános tapasztalat szerint mindenütt és mindenkor könnyebben folyamodnak áremeléshez, mintsem a költségek elemzéséhez, a költségtényezők vizsgálatához. A vállalat joga — kivételes esetektől eltekintve — annak eldöntése mit gyárt. Am azt a jogát már nem ismerhetjük el, hogy a termékeiért kért árral a kihasználatlan állóeszközöket, az anyagpocsékolást. a szervezetlenséget. az alkalmazotti létszám gyom felduzzasztását is megfizettesse...! ÉS A KÖTELESSÉG? Mert a jogokkal kötelezettségek is párosulnak. A termelés önköltsége vállalati kategória. nem népgazdasági. Azaz a teendők ugyancsak vállalatiak. Márpedig az ún. közvetlen és közvetett költségek folyamatos emelkedése nem magyarázható kizárólag objektív okokkal. Része van abban annak is, hogy — például — a forgácsológépek kihasználtsága mindössze 1,1—1.3 műszakra terjed, lassú az újítások, találmányok gyártásba való bevezetése. az új technológiák al kalmazása. laza az anyagéi számolta tág túl nagy a hűl ladék, s így tovább. Sok szó esik napjainkban l vállalati árpolitikáról, néhány biztató példát már a fogyasztók is ismerhetnek. Am jogos kérdés, hogy az árellenőrzés megálljon-e magának az ár nak a vizsgálatánál, elegendőnek tartva a szabálytalanságokért a gazdasági bírság klsza hását avagy továbblépve, következetesen firtassa a válla lati árool'tnkáért a személyes felelősséget? mészáros ottó (Következik: Burkol Un. nyíltan) Visszhang A Népújságban 1973. április 29-én megjelent „A községi tanács megkezdte a tantestület viszályának rendezését” című cikkre az alábbi észrevételeket teszem: A cikk tartalmi mondanivalójával egyetértek — mivel semmi kétség nem fér ahhoz —. hogy ezzel segíteni kívánt a szedresi ügy lezárásához. A járási hivatal és az illetékes osztály előtt is ismert volt a szedresi tantestületben kialakult helyzet, melynek rendezésére több intézkedést tettünk. Ennek ellenére, hogy a szedresi ügy idáig fajult. egyértelműen a művelődésügyi osztályt sem lehet elmarasztalni. A cikkben felvetett egy-két megjegyzést azonban pontosítani szeretnénk. A cikk felveti. hogy „a megyei tanács vb járási hivatalának művelődés- ügyi osztálya nem ad információt a szedres! tantestületről.” Ez azért volt. mert ez ügyből az Illetékes járási szervek egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a szedresi ügyről egyelőre az említett Időben ne adjunk információt, melyről a művelődésügyi osztályt is értesítettük. „1971. év őszén 18 pedagógus levelet írt a járási hivatalnak. melyben a kusza ügyek kivizsgálását kérték.” Ezzel kapcsolatban a következő megjegyzést kívánom tenni: A levél 1971. december 3-án kelt és december 7-én érkezett a járási hivatalhoz. A művelődésügyi osztály dolgozói és az iskolák igazgatói felsőbb szak- igazgatási szerv rendelkezésére 1971. december 6-tól több naoos továbbképző tanfolyamon voltak Bala+onföldváron. A tanfolyamról visszatérve megkezdődött a téli iskolai szünet, amely szintén akadályozta az azonnali intézkedés megkezdését. Az intézkedések zömére valóban csak akkor került sor már. amikor a hatáskörök lekerültek a községekhez, azaz 1972. január L után. Egyetértek a cikknek azon részével amely felveti, hogy ..a felügyeleti szerveknek pedig nem szabad hallgatni és várni a dolgok rendezését”. Megjegyzésem csupán az, hogy a hivatal korántsem hallgatta el a kérdéseket, hiszen számos tervszerű ellenőrzéssel) vizsgálattal, látogatással és intézkedéssel, különböző megbe-i szélesekkel. írásos tájékoztatókkal igyekezett segíteni az ügy rendezését. Természetesen intézkedni az illetékesek helyett, tekintélyt szerezni, vagy megtartani, a munkahelyi légkört megváltoztatni kívülről, adminisztratív eszközökkel, csupán külső emberekre támaszkodva, nem lehet. Különösen nem akkor, ha a felügyelet jelenlétében látszatrendet és nyugodt légkört tanúsítanak. Pontosítani szeretném a cikknek azon részét, hogy az iskola igazgatójának munkaviszonyát a tanács 1973. május elsejével felmondja. Ez igaz, de hozzá kell tenni azt is a teljesség kedvéért, hogy az igazgató munkaviszonya 1973. augusztus 31. napjával szűnik! meg. Tolna megye! Tanács Végrehajtó Bizottságának Szekszárdi Járási Hivatala György József a járási hivatal elnöke Áruházról áruházra A kínálatról és a keresletről a kereskedők tudnak a legtöbbet. Nap mint nap hallják, mit kér a kedves vevő. s nem mondják örömmel: „sajnos”. BONYHÁDI Áruház Áz áruház vezetője kérdésre kérdéssel válaszoL — Azokat mondjam, amik most hiányoznak átmenetileg, vagy amiből a folyamatos ellátást még mindig nem sikerült megoldani. Hiányzik a Philips magnetofon. a Philips-gvártmányok. Ami nem nagy baj. hiszen van helvette másik, bár választékbővítésnek nem ártanának. A holland termékekből évek óta nincs elég. s ez az oka, hogy minőségüket olykor már misztifikálják. Valóságban némelyik kapható márka sem tud sokkal kevesebbet, s ha az árát nézzük, jobban megfelel a belföldi igényeknek. Az import, bukósisak nélküli kismotorokból szintén nincs elég — évek óta. Ha jön egykét Simson-sUr. órák alatt él- kaokodják. Ui hiánycikk a velúr- és buklészőnyeg. továbbá az árleszállítás óta a nylonfüggöny. Az ember már alig-alig merj leírni a szokásos panaszt a gyermekcipő-választékra. — Uj termékünk, amit most vezettünk be. nincs — fejezi be az áruház vezetője. — Rendkívül népszerűek azonban üveg-, porcelánáruink. melyekből minden eddiginél nagyobb a választék« Azért a sok panasz befejezéseként cáfoljanak a számok, illetve bizonyítsák, hogy megnövekedett vásárlási kedvünk is ludas egy-egy termék időszakos eltűnésében. Idén áprilisban az áruház forgalma 44 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. DOMBÓVÁR, NAPSUGÁR ÁRUHÁZ Hiába szidják olykor azaka- dékoskodók és természetesen mindig többet akarók a dombóvári AFÉSZ-t, hogy mono-' polhelyzetben van. s hogy ezt megérzi a város ellátottsága. A tény az, hogy a Napsugár Áruházban egy sor olyan termék kapható, ami az állítólag jól ellátott Bonyhádon a hiánycikkek éllovasai között szerénél. Van például buklé- és velurszőnyeg (nagyméretű is), van nylonfüggöny. Az olcsó szovjet, illetve román kartonanyagokból is nagy’ tételek várnak a vevőkre. Ami közös panasz az csupán a kismotorkerékoár és a nyári evermeklábbelik. Akadozik az ellátás bébi- és gyermek nvári ruhákból, bak- fisballonokból. (lassan vége a szezonjának), és a centrifugából. Az ánrilis havi forgalom 11 millió 800 ezer forintnyi volt. kétmillió-hétszázezerrel több. mint tavaly. Egyedül a . műszaki részleg 300 ezerrel többet adott el. SZEKSZARD. korzó Áruház Legkeresettebb — mint mindenütt — a jersey. Épp olyan láz tört ki most. mint a trevira újdonsága idején. Ami még nem lenne baj. ha lenne elegendő. De a kitűnő szövetanyagot lassan, következetesen a hiánycikkek között emlegetik. A leszállított áru olcsó kar- tonanyagokból nincs hiány. — kapkodják is. mint a cukrot. A bébi-, gyermek, és lánykacipők közül egyik-másik méretet azonban hiába keres a vevő. Ugyanúgy, mint tavaly, tavalyelőtt. Az itt elmondottakat nagyon jól ismeri a nagykereskedelem és a gyártó ipar is. Elképesztő, hogy évek alatt nem lehet a mai akadozó ellátáson javítani. A forgalomról is álljon itt egy szemléltető adat: az előző hónapban kilencmillió-három, százezer forint értékű árut adtak el. ami 37 százalékkal több, mint tavaly ugyanakkor. (kádár) \
