Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

TOLW VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESOLJETEKI Iá LLS-IA/HO NfK-ÁS P.Á ? T JO LN A» O.WSiffe ÁMAK LAPJA XXIII. évfolyam, 112. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1973. íjiájus 16. Sajtótájékoztató Pécsett Megkezdődött az UMEI-akció Most a Dél-Dunúntúl jelentkezik — Hadüzenet a főváros-centrikussáfrnah ? Tegnap délelőtt Pécsett, a Technika Házában megrende­zett sajtótájékoztatóval kezdő­dött el a Magyar Rádió és Te­levízió május 15-től július 15- ig tartó URH-akciója, amiről érdekeltként értesülhetett me­gyénk lakossága is. lévén, hogy esv nappal az akció indítása előtt már megjelentek boltja­ink kirakataiban a kéthónapos eseményt beharangozó plaká­tok és ’•öolaook. A tájékozta­tót eredetileg a három dél­dunántúli megye — Baranya, Somogy és Tolna — megyei'ta- náocának elnökhelyettesei tar­tották volna. Egy nappal a sajtó és rádió tudósítóinak Összehívása előtt született a döntés, hogy a tájékoztató há­zigazdáiénak, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese Takács Gyula bocsátja útjára minden kényszerű tinnepke- dést mellőzve az. URH-akciót, természetesen a Magyar Rádió és Televízió elnöksége képvi­selőinek és a még két érdekelt meáve elnökhelyet'eseinek — Kocsis Lászlónak és dr. Gyu- gvi Jánosnak a jelenlétében.' Míg a Technika Házának igen barátságos, mert hűvös klubtermében a tájékoztató zajlott. a televíziónak egy igencsak népes stábja tartotta megszállás alatt a legalább annvíra zsúfolt, mint amennyi­re ódon Széchenyi tér Nádor Szálló felőli utcafrontját, készülve már az akció egvik programjára, a Jó estét Pécs című adásra. Itt nálunk. ki­sebb a nyüzsgés, de azért igen* ajánlatos — elnézést a kifeje­zésért — fület hegyezni és ami a szemeket illeti, nemcsak nézni, hanem látni hefogadni is. mivel az URH-akció két hónapon át a Dél-Dunántúlt szűkebb hazánkat vállalta be­mutatni. Egyszóval, az URII- akoió során rólunk beszél a megszokottnál többet, mind s rádió, mind pedig a televízió, s az előkészületekből, az indí­tás jóízű izgalmakat ígérő légköréből táplálkozva okkal remélhetünk, hnov az akcióban részt vevő rádiós és tévés ri­porterek. szerkesztők kitesz­nek magukért. Felénk fordít­ják az ország figyelmét és ami szintén nem mellékes szem­pont: nekünk is segítenek an­nak a tájegységnek mélyebb megismerésében, ami a gazda­sági. kulturális és társadalmi élet együvé tartozást hordozó áramában lett kisebb hazánk. Dr. Ilstor Endre felszólalása a bécsi konzultáción A bécsi haderőcsökkentési konzultáció keddi plenáris ülé­sén felszólalt dr. Ustor Endre nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője. Beszédét nagy érdeklődés előzte meg, hiszen Magyarország részvételének státusa egyike volt azoknak a szervezési és ügyrendi kérdé­seknek, amelyeknek egyértel­mű megoldása tette lehetővé a két- és többoldalú eszmecse­rékről a plenáris ülésekre va­ló áttérést. Dr. Ustor Endre a többi közt az alábbiakat mond­ta: — Élve a mai ülésünk adta lehetőséggel,- elsősorban , sze­retném kifejezésre juttatni a magyar kormány megelégedé­sét afölött, hogy az európai haderő- és fegyverzetcsökken­tési tárgyalásokat előkészítő konzultációk 1973. január 31- én megindultak. — Kormányom megelégedés­sel figyeli a nemzetközi élet­ben az utóbbi időben mutat­kozó és tovább bontakozó ked­vező fejleményeket, ezek kü­lönösen Európában szembe­tűnők. Mindenekelőtt azokra az utóbbi évek folyamár. lét­rejött több- és kétoldalú szer­ződésekre gondolok, amelyek hatása a nemzetközi politikai életre rendkívüli jelentőségűek. Gondolok továbbá az európai, biztonsági és egvüttműköd'si '-tekezletot előkészítő, He’-h - kiben az elmúlt év novembere óta folyó tanácskozásokra, de a mi megbeszéléseinkre is, amejyek célja az európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások előkészítése. Mind­ezek megítélésünk szerint jel­zik az európai biztonság, vala. mint a földrész államai kö­zötti gyümölcsöző együttmű­ködés nagy lehetőségét. A ma­gyar közvélemény várakozással és reménységgel tekint a hel­sinki konferencia és a bécsi tárgyalások elé. (Folytatás a 2. oldalon.) Az alighanem sokak szá­mára ismeretes, hogy a rádió és televízió hazánkban az el­múlt évtizedek alatt milliók gyors, pontos informálódásá­nak. művelődésének és nem utolsósorban szórakozásának (Folytatás a 2. oldalon) Losonci: Fái látogatása SzéhsfeEiérváron Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kedden Székes- fehérvárra látogatott, ahol a megye párt- és tanácsi veze­tői tájékoztatták Fejér me­gye és Székesfehérvár fejlődé­séről, a megye fejlesztési ter­veiről. majd Losonczi Pál és kíséreté az Ikarus székesfe­hérvári gyárába, utána pe­dig Mezőszilas községbe, a Mezőföld Termelőszövetkezet­be látogatott. Ma t Vas m<?gye országgyűlési képviselői érkeznek Szekszárdra Ma, a kora délelőtti órákban Szekszárdra érkezik a Vas me­gyei országgyűlési képviselők ‘ tíztagú csoportja. E látogatást megelőzően tavaly a Tolna megyei országgyűlési képvise­lők jártak Szombathelyen, így tehát a mai látogatás annak viszonzása. Vendégeink egy napig tar­tózkodnak Szekszárdon. Itt­tartózkodásuk alatt találkoznak Tolna megyei kollégáikkal, s a vendégeket fogadják a me­gye párt- és állami vezetői is. Egynapos programjuk során megismerkednek a megyeszék­hellyel, megtekintik a Borsodi. Vegyikombinát szekszárdi gyáregységét, ellátogatnak a Decsi Háziipari Szövetkezetbe és a gemenci erdőbe is. „Lucernaliszt«yárr Gerjenben Nagy teljesítményű lucema- Íisztkészítő üzem készült el á Gerjeni Állami Gazdaság­ban. A szemestermény szárí­tására is alkalmas, korszerű üzemben óránként húsz má­zsa, évente pedig mimegy 300 vagon, részben granulált lu- cemalisztet készítenek. A jelentős beruházással égy időben jelentősen növelték a lucernavetést is. Az ágazat létesítésével a gazdaság nettó jöved-ímének és átlagos jö- ved l-r.?^ösép. színvonalának éinelkt Jésére számítanak. A műszaki hónap programjában Beszélgetés a zsilipen A szokás úgy kívánná, hogy ezt írjuk: előadás. Azt, hogy tegnap délután 14 óra 30 perc­kor, a MTESZ műszaki hónap­ja keretében, a Magyar Hidro­lógiai Társaság rendezésében előadást tartott Goóts Kálmán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakasz­mérnökségének vezetője. Ezzel nem állítanánk valótlant, ám pontosabbak vagyunk, ha ar­ról számolunk be, hogy a mér­nök megmutatta az érdeklő­dőknek a híres gemenci rezer­vátum területén épülő Sió ár­vízkaput, és ismertette a ha­talmas építkezés célját, jelen­tőségét. Érdekes, tanulságos beszélgetés alakult ki közötte és a látogatás résztvevői kö­zött. ' A vízben álló fák között hú­zódó töltésen mentek végig vendégek és vendéglátók. Szin­te az erdőből bukkant szemük elé a hatalmas, vasból, beton­ból álló, épülő árvízkapu. A látvány óhatatlanul szülte a kérdéseket, és Goóts Kálmán ezekre válaszolva mondta el a torkolati mű jelentőségét. A zsilip építésének gondola­ta nem új itt. Már a rómaiak is építettek kisebb zsiliprend­szert Siófok tájékán. Ez a 25 ezer köbméter beton, ennél sokkal több kavics és renge­teg más anyagból készülő ár­vízkapu azonban méreteiben sokszorosan felülmúlja az elő­dökét. Ha elkészül, lehetővé válik, hogy a Daru- és Hajó­gyár ezen a területen építsen nagyobb üzemet, ugyanis a fel- duzzasztott vizen a tengerjáró folyami hajók is feljöhetnek jó pár kilométert a Sión. Emellett ez a zsiliprendszer azt is lehetővé teszi, hogy so> ezer hektár, korábban nem ön tözhető mezőgazdasági terület­re elvezessék a növények szá­mára életet jelentő vizet. A készülő zsiliprendszer az ár­víz elleni védekezést is egy­szerűbbé teszi. Ugyanis, míg most is még 85 kilométer hosszban kell a Sión és a Ka­póson gondozni. erősíteni a gátakat, az árvízkamt üzembe helyezése után ez néhánv ki­lométerre csökken. A hajók haladását a víz szintkülönbsé­ge ellenére duzzasztókamra és hajózsilip teszi lehetővé. Ér­dekességként még m^giegvez- t.e a szaka.szm“’'T'ök'*5g veze- ho^v a 7S’]'neknél angol­nafogó fényzár lesz, ami egy külön épített angolnafogó csa­tornába tereli a tenger felé úszó, ízletes húsú halakat. Á műszaki hónap mai programja A Magyar Agrártudományi Egyesület növénytermesztési szakosztálya rendezésében ma délelőtt kilenc órai kezdettel Alsótengelicen az AKI Kísér­leti Gazdaságában dr. Guba Sándor, a kaposvári mezőgaz­dasági főiskola igazgatója „Szarvasmarha-tenyésztés, -tartás, -takarmányozás a kor­mányprogram tükrében” cím­mel előadást tart, majd fel­kért hozzászólóként Vas Ist­ván, a Dalmandi Állami Gaz­daság igazgatója és Csonka Károly, az alsótengelici gaz­daság igazgatója adja tovább ! a vezetése alatt működő gaz­daságban szerzett tapasztalato­kat. Délután négy órakor Szek­szárdon, a Hazafias Népfront tanácstermében Kílár Győző a Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat műszaki fcjlesz- tási osztályának vezetője „A villamos hálózatok fejlesztési alapelvei, különös tekintettel Tolna megye villamosenergia­ellátására” címmel tart elő­adást. A mára hirdetett, a Bőr­ipari Tudományos Egyesület szőrmeipari szakosztálya ren­dezésében Szántó Györgynek „A labda paramétereit befolyá­soló tényezők és azok össze­függéseinek vizsgálata” című előadása Simontornyán, a Bőr­és Sjőrmeipari Vállalatnál el­marad, illetve egy későbbi időpontban tartják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents