Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-15 / 111. szám
Ahí árat mond... az ellenőrök Kereskedelem munkásbéremelés után Aprilis közepén a fővárosban 32,40 volt egy kilogramm élő csirke. Győrben 33, Kecskeméten 36, Komlón 32, Szegeden 31,30, Szolnokon 39,40, Veszprémben 31 forint. Nem kevesebb, mint 8,40 a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között a különbség. A szabadpiaci árat a kereslet és a kínálat szabja meg. ha — tegyük fel — kimondanák, hogy 20 forintnál nem lehet drágábban adni a piacon egy kilogramm csirkét, rohamosan csökkenne az eladásra kínált mennyiség. Sorállás, veszekedés, pult alóli árusítás, a termelői kedv megcsappanása lenne a következmény; látszat- árrögfcítésre semmi szükség. Az indokolt és indokolatlan ármozgások elválasztására, az ár- kalkulációk ellenőrzésére annál inkább. ÉVENTE EGYSZER Évente legalább egyszer minden gazdálkodó egységnél kerüljön sor árellenőrzésre — fogalmazta meg a teendőt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az 1973. január 30— 31-én rendezett országos árkonferencián. Ez valóban alapvető követelmény. 1972. negyedik negyedében az árhatóságok és a kereskedelmi felügyelőségek az állami vállalatoknál több mint 14 000 árellenőrzést tartottak, a helyi árhatóságok pedig 3000 magánkisiparos és kiskereákedő árait ellenőrizték. Huszonkét esetben kezdeményezték árdrágítás miatt bűnvádi eljárást, 567 ügyben szabálysértési, 285 esetben pedig fegyelmi eljárás lefolytatását Azaz volt miért ellenőrizni... „Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata” mondotta Fock Jenő kormányelnök az országgyűlés márciusi ülésszakán. Érvényt szerezni ennek már nehezebb. ÚJRAOSZTOTT JÖVEDELMEK Közgazdászok körében ismert a mondás: ami az egyiknek ár, az a másiknak bér. Minden termelő valamilyen formában fogyasztó is egyben, azaz a termelői, a fogyasztói árak emelkedése újraosztja a jövedelmeket, s eseüeg — kellő ellenőrzés híján — nemkívánatos módon. Ezért az a törekvés, hogy a szabadáras termékek köre ne terjedjen túl az ún. tipikus piaci cikkeken — pl. zöldségfélék, gyümölcsök, bizonyos divatáruk —, s az iparban helyébe a szerződéses ár lépjen. Tehát az az egyezség, amelyet a termelő és az eladó köt, mégpedig központi kalkulációs irányelvek alapján. A mondat e befejező része fontos újdonság. Néhány minisztérium — így a Kohó- és Gépipari, az Építésügyi és Városfejlesztési — már kiadta, mások rövidesen kibocsátják a kalkulációs irányelveket a szabadáras termékek körére, s ezzel egyidejűleg bevezetik az ezeken alapuló kalkulációs kötelezettséget Ami a korábbiakhoz mérten — mind magukat az árakat mind az ellenőrzés alapjait tekintve — lényeges változás. Könnyebben kimutatható ugyanis a tisztességtelen haszon, a nyerészkedés, az árdrágítás. AZ ÁTLAG LEPLE 1972-ben a fogyasztói árszínvonal három százalékkal növekedett gyorsabban, mint a korábbi években. Idén 3,6 százalék a tervezett emelkedés, amelynek jó részét — 1,9 százalékot — a január elsején már végrehajtott intézkedések — a tej és tejtermékek, a dohányáruk, az égetett szesz árának növelése — okozzák. Az átlag leple mögött azonban eltérő mozgások húzódnak meg. A különböző rétegek, sőt, azokon belül az egyes kiadási főcsoportok részesedése nagyon is más és más. Tavaly például a munkás és szellemi foglalkozású háztartásokban a nem idényjellegű élelmiszerek árának emelkedése mindössze 0,5 százalékos többletkiadással járt, az idényjellegűekért viszont — ezek: zöldség, burgonya, gyümölcs, baromfi, tojás, hízott sertés — 4,6 százalékkal fizettek nagyobb összeget. A fűtés, a háztartási energia ára 1,8 százalékkal csökkent, a ruházkodási cikkeké viszont 4,1 százalékkal növekedett. Drágábbak voltak a szolgáltatások is, mégpedig 3,8 százalékkal Mi köze mindehhez az ár- ellenőrzésnek? Az, hogy a legfőbb árhatóság, a kormány, az ellenőrzés segítségével követi nyomon idevágó intézkedéseinek megvalósulását. KÖZPONTI INTÉZKEDÉSEK Áz árak alakulásában megkülönböztetett szerepet játszanak a központi elhatározások, így egyebek között ezeknek köszönhető, hogy megtorpant az építőipari árak szembeszökően gyors emelkedése, a kötött árak aránya a korábbi hatvanról kilencven százalékra növekszik, s maximálták a haszonkulcsot. Ugyancsak központi intézkedés az árváltoztatás bejelentési kötelezettségének kiterjesztése, de az is — az érem másik oldalát megmutatva —, hogy az állami költségvetésből hárommilliárd forintot használnak fel idén a világpiaci árak emelkedése egy részének közömbösítésére az import anyagoknál, ami főként a bőr, a gyapjú, a cukor áremelkedését ellensúlyozza. Fölfedte az ellenőrzés az építőipari árak emelkedésének indokolatlan részét, s nem is késtek az intézkedések. Ezzel egyik alapvető feladatát teljesítette, tudniillik az árpolitika egészének és egyes részeinek gyakorlatbani elemzését. Teendője továbbá az ármegállapítás helyességének — jogosságának, ár és minőség ösz- szcfüggésének. indokoltságának — az utasítások, számítási kulcsok betartásának —. az ár- szint, árarányok alakulásának, az ezekre ható tényezőknek a vizsgálata is. Ahogy a hatósági, lakossági, társadalmi szer-? vezeti bejelentéseké szintén, j. •SÍ !'■’ KÖZÖS KÖTELESSÉG n Minderre egyetlen hivatal képtelen, s nem is kell, hogy alkalmas legyen. Joggal mondotta ki tehát a miniszterelnök — ahogy a cikk elején idéztük — valamennyi gazdálkodó szerv feladataként az árellen- őrzést. S ebben, mi tagadás, sok még a tennivaló. Immár vastagabb a fizetési borítékja az állami ipar és kivitelező ipar 1 millió 300 ezer munkásának és közvetlen termelésirányítójának. Mire költik a béremelésként kapott pénzt? Aligha akad valaki, aki ezt pontosan meg tudná mondani. Az azonban nagyon valószínű, hogy az ez évi 2,5 milliárd forint jó részét az üzletekben, áruházakban költik eL Hogy melyik üzletben — az további talány. Nyilván lesznek családok, amelyek élelmezésüket javítják, s lesznek, amelyek ruházkodásra költik a többletpénzt. Feltehetően akadnak jó néhányan, akik a béremelésre „építve” most döntenek az első televízió megvételéről vagy lakberendezésük kiegészítéséről. Azaz hogy.ezt nem is kell feltételes módban írnom. A kereskedelemben ugyanis már közvetlenül az emlékezetes novemberi KB-ülés után felfigyeltek például a tv iránti megnövekedett keresletre. Világos: a béremelési bejelentés alapján sokan vettek OTP- hitelre televíziót, hiszen így már lesz fedezet a részletekre. Természetesen a kereskedelem is számított a várható forgalomnövekedésre, noha az évi 180 milliárdos kiskereskedelmi forgalomhoz képest a 2,5 milliárd nem tűnik nagy összegnek. S nyilván nem is változtatja meg alapvetően a fogyasztói és vásárlói szokásokat A nagykereskedelmi vállalatok az első negyedévben több mint 11 százalékkal több árut szereztek be és 8,5 százalékkal többet adtak el a kiskereskedelemnek, mint tavaly ugyanebben az időszakban. (Ä belföldi előállítóktól 10,3 százalékkal importból 17,4 százalékkal nőtt az áruátvétel.) A fogyasztói cikk kereskedelem készlete március 31-én 35,2 milliárd forint értékű volt. 2 milliárddal több, mint egy évvel ezelőtt A növekedés megoszlása: egymilliárd értékű ruházati áru, 700 millió forintnyi élelmiszer és 300 milliót érő vegyes iparcikk. Csak illusztráló példaként egy áruforgalmi részlet: külön 25 ezer rádiót rendeltek meg a béremelésekre való tekintettel mostanra időzítették az NDK- import 61 centiméteres képernyőjű, viszonylag olcsó — kb. 5300 forintos — televízió- készülékek szállítását Egyébként tartós fogyasztási cikkekből, így híradástechnikai árukból is nemcsak bőséges a készlet de viszonylag jó a vá. laszték is. p, Ami az élelmiszert illeti: ez a kereskedelmi ágazat is felkészült A hazai élelmiszeripar 4 százalékkal növeli termelését a kereskedelem alapvető élelmiszerekből 9,4 százalékos forgalomnövekedéssel számoL Reális becslések szerint ez évben húsból a tavalyi 64 kilogramm helyett 66 kiló, tejből, tejtermékből (a vajat nem számítva) 112 kiló, gyümölcsből 76 kiló (tavaly 72), zöldségből 86 kiló jut — négy kilóval több, mint tavaly — minden fogyasztóra. További feladat: élelmiszerekből is olyan bőséges és változatos kínálatot kívánnak teremteni, hogy fokozatosan tovább lehessen módosítani a fogyasztói szokásokat a korszerűbb, egészségesebb táplálkozás javára. r X törvényeit, a rendelkezések széles körű ármegállapítási. árellenőrzési joggal ruházzák fel az Országos Anyag- és Árhivatalt, a minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket, helyi árhatóságként a tanácsokat, de például a bankot is a beruházások költségeinek alakulásánál. E felS végül a ruházkodás. Azért is, mert szakértők szerint az a legvalószínűbb, hogy a béremelések révén szerzett többletjövedelmek jó részét az emberek ruházati cikkekre költik, meg azért is, mert a kereskedelem összkészlete is ebből nőtt legnagyobb mértékben. Már húsvét előtt is erre — tudniillik a növekvő vásárlási kedvre — utaló jelenségeket figyeltek meg. Április első tíz napjában például a Fővárosi Cipőbolt Vállalat 124 százalékos, a Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat 145, a Centrum áruházak 174. a Győri Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 165 százalékos forgalmat bonyolított le, az előző évihez képest. A húsvéti idény további forgalomemelkedést hozott Feltehető, hogy ebben „részük” volt a béremelésként kifizetett forintoknak is. Mivel a ruházati forgalomnak az időjárás is alakító tényezője, a kereskedelem arra számít, hogy a szokásos tavaszi bevásárlás a következő hetekben éri majd el csúcspont-- ját. Vevőre várva — ez jellemzi a ruházati kereskedelmi helyzetet. Az előző évinél színvonala-- sabb áruellátásra számíthat-^ nak a vásárlók, a többi között selyem és gyapjú típusú hurkolt méteráruból. Az úgynevezett triprint, nylprint hurkolt eljárással készült selyemkelméből a tavalyinak több mint másfélszerese, a gyapjú típusú hurkolt méteráruból pedig háromszorosa áll rendelkezésre- Hasonló mértékben növekszik a hurkolt alapanyagból készült felsőruházati cikkek mennyisége és aránya. A tavalyinál lényegesen több ballonkabát van az üzletekben. Különösen gyermekkabátokból nagy a választék, több mint kétszeresre növelték az árualapot. A felnőtt ballonkabátokból 50—60 százalékkal nagyobb a kínálat. Női és gyermek-harisnyanadrágból az előző év első feléhez viszonyítva mintegy 60 százalékkal nagyobb árualap birtokában zavartalannak ígérkezik az ellátás. A férfifehérneműből korszerűbbé vált a termékösszetétel például a megked-J veit Fékonpress ingekből mintegy 50 százalékkal szállítottak többet a kereskedelmi hálózatnak. A felsőkonfekcióban tovább folytatódik az évek óta tartó folyamat, a kereslet eltolódása a korszerűbb, magasabb használati értékű és egyben tetszetősebb termékek felé. Ilyen irányban változott • a női és leánykaruhák választéka is. Mind nagyobb részarányban szerepelnek a kötötthurkolt kelméből készült modellek, egyrészt a divatirányzat, másrészt a magasabb használati értékre való törekvés hatására. Mindemellett természetesen lesz megfelelő meny- nyiségben kartonruha is, következésképpen a fogyasztók igényeit olcsóbb cikkekből is ki tudják elégíteni. Mindez végső soron azt jelenti, hogy a munkásbéremelés — párosulva egyes ruházati termékek árleszállításával — az eddiginél nagyobb ruházati kereskedelmi forgalmat tesz lehetővé. Úgy fest: a kereskedelem felkészült erre és többé- kevésbé minden igényt kielégítő készlettel várja a vásárlókat. (h-gy) sorolás érzékelteti, hogy közös kötelezettségről van szó. azaz aki árat mond, annak a hatásokkal szintén számolnia kell. Mindenütt, minden tekintetben. Még a legkisebb egységben is: a műhelyben. MÉSZÁROS OTTÓ (Következik: Első fokon) URH-akció május 15-től július 15-ig Cserélje be készülékét korszerű URH-sávos asztali és táskarádióra- 4000 Ft alatti készülékre 10% előleg, 18 havi részlettel — díjtalanul kap 1 hónapig rádió- és televízió- újságot, ha új előfizető- 1974. január 1-ig nem fizet előfizetési díjai ha nem volt bejelentett készüléke — ha URH-sávos készüléket vásárol régi készülékét a BÁV és egyes szaküzletek beváltják. Jó vételt biztosít az URH-sávos rádió Keresse fel a szövetkezeti és állami szaküzleteket! KERESKEDELMI VÁLLALAT
