Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-04 / 102. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) MAGYAR SZ OCIA LIS T A MUNK ÄS PÁ R(T T OIHÄME GYE I BI ZÖYTS A G A N AKLAPJA XXIII. évfolyam, 102. szám. ARA: 80 FILLER Péntek, 1913. május 1. Kiváló munka - Kiváló vállalat Dimény Imre beszélt a Paksi Konzervgyár ünnepi ülésén A Paksi Konzervgyár óriási raktárépületében tegnap ismét a munkát, a becsületesen dolgozó munkásokat, műszakiakat, adminisztratív dolgozókat ünnepelték. Az ünnepség pontban tizenöt órakor kezdődött, de a paksiak vendégei már korábban megérkeztek, s megtekintették Európa egyik legkorszerűbb zpldségkonzerv-gyárát. Örvös Ferenc igazgató fogadta a vendégeket: drv Dimény Imre mezőgazdasági és élei. mezésügyi minisztert, K. Papp Józsefet, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát, dr. Tamás Lászlót, a SZOT elnökségének tagját, az ÉDOSZ főtitkárát, Kovács Lászlót, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatóját, a járási és községi párt- és állami vezetőket. A raktárhelyiség egyik részében tartották az ünnepséget, szállításra kész áruk, töltésre váró dobozok hegyei között. Az ünnepi alkalomhoz feldíszített csarnokban a konzerv- bálákból emelt falon ez a felirat fogadta a munkásokat, a vendégeket: „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni.” Schiller József, a gyár MSZMP-bizottságának csúcstitkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Örvös Ferenc igazgató tett jelentést a miniszternek a gyár kollektívájának múlt évi munkájáról, sikereiről. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Úgy érzem, meghitt és bensőséges ünnepségre gyűltünk össze ezen a napon, amikor a Paksi Konzervgyár valameny- nyi dolgozójának szeretnék gratulálni — kezdte a nagy érdeklődéssel várt ünnepi beszédét Dimény elvtárs, majd így folytatta: — Egyúttal mindnyájuknak szeretném megköszönni a sokirányú, becsületes munkát' és fáradozást, amivel a Kiváló Vállalat megtisztelő címet kiérdemelték. Mi sem volna könnyebb, mint felsorolni azokat a számszerű eredményeket, amelyek ezt a magas kitüntetést indokolták. Hivatkozhatnék adatokra, ökonómiai mutatókra, az összehasonlítás' és az értékelés tárgyi bizonyítékaira. Úgy hiszem azonban, ennél még messzebbre, mélyebbre kell nyúlnunk, ha a Paksi Konzervgyár teljesítményét elfogulatlanul akarjuk értékelni. Rá kell ugyanis mutatnunk nemcsak a jelenlegi helyzetre, hanem arra is, hogy honnan indult el, hol tart és hogy merre tart ez a gyár, nemkülönben szólni kell arról is. hogy milyen gazdasági és társadalmi fejlődés keretében váltotta valóra a vele szemben támasztott igényeket. Hiba volna lebecsülnünk élelmiszeriparunk tevékenységét a régebbi időszakban. Mégis meg kell állapítanunk, hogy élelmiszeriparunk érthető nehézségekkel küzdött mindaddig, amíg a mezőgazdaság viszonylag alacsony színvonalon, kiegyenlítetlenül, főleg pedig nagy termésingadozások jegyében látta el nyersanyaggal. A helyzet lényegében hathét éve a termelőszövetkezetek megszilárdulásával, egyszersmind a műszaki fejlesztés erőteljesebb térhódítása nyomán változott meg. Ha nem is egy. csapásra, de évről évre folyamatosan nőtt a feldolgozásra váró mezőgazdasági termékek mennyisége. Előfordult, nein, is olyan régen, itt a Paksi Konzervgyár körzetében is, hogy a gyár kéotelen volt megvásárolni az összes felkínált nyersanyagot. Megesett, jól emlékszem, ezen a tájon is, mint sok egyéb vidéken, hogy a paprika, a paradicsom utóliát a termelők nem ^udták jó áron értékesíteni. Ez megtalános korszerűsítési feladatokból a Paksi Konzervgyár is derekasan kivette részét. Igazgatója, mint az ipar nyersanyag állandó, bizottságának elnöke, részleteiben foglalkozik a zöldségtermesztés kérdéseivel. Irányításával a vállalat sokat tett a legmegfelelőbb uborkafajták kiválasztásáért, valamint a gépi betakarítás megoldásáért. A zöldségtermesztés fokozására tett intézkedéseink már a múlt évi munkára is hatottak. Helyes kezdeményezés, hogy az ipar egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait a termelő gazdaságokkal. A konzerviparban jellegénél fogva eleve bizonyos nehézségekkel — többek között az idényszerűséggel — sajnos, számolni kell. A vélt vagy valódi nehézségek azonban — s ezt hangsúlyozni kell — jó vezetéssel, tervszerű irányítással, nagy mértékben kiküszöbölhetők. S ha valahol, hát ezen a (Folytatás a 3. oldalon) torpanáshoz, érdektelenséghez vezetett az állami gazdaságok és' a tsz-ek körében egyaránt. Ezek a problémák általában nem a gyári vezetők hibájából adódtak, hanem mindenekelőtt az egyenlőtlen fejlődés következményei. Bizonyos fokig következménye volt annak a szemléletnek, amely élesen szétválasztotta az alapanyag előállítását és feldolgozását, mesterségesen elkülönítette egyetlen folyamatnak szorosan összetartozó szakaszait, tehát a mezőgazdasági és ipari termelést egymástól. Az ebből eredő ellentmondások csakis az arányos és gyors fejlődés, illetve fejlesztés előmozdításával voltak feloldhatók. Ennek eredményeként jelentős mértékben bővült a növényi termékeket feldolgozó ipar kapacitása. Ez a paksi gyár 1965 óta, az akkor 25 ezer tonnás termelését 1972-ig csaknem megkétszerezte, hiszen a tavalyi termelése már megközelítette az 50 ezer tonnát. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezekben az elismerést, érdemlő eredményekben sok tényező együttes hatása tükröződik. Mindenekelőtt az emberi tényező hatása, más szóval az élelmiszeriparban dolgozók szorgalma, szakértelme, becsületes helytállása. Dimény elvtárs ezután részletesen elemezte a magyar konzervipar helyzetét, fejlesztésének irányát, szükségét. Elmondotta, hogy számos gyárban a legújabb technológia üzembe állítására több száz millió forintot költenek. A konzervipar sikereinek forrása, a párt gazdasági politikája. — A zöldségtermesztési program a legjobb úton halad a megvalósulás felé — állapította meg a miniszter. A konzervipar — együttműködve a gépgyártó és növénytermesztő kutatóintézetekkel — egvre inkább betölti hivatását, helytáll a nemzetközi piacon, kereskedelmi kapcsolataink egvre bővülnek; ugyanakkor a termékek megjelenése is egvre korszerűbb, tetszetős, minősége kifoeártnlan, így a fogyasztót vásárlásra, a termék fogyasztására is ösztönzi. A miniszter elismeréssel nyilatkozott a paksiakról: „Az álKozeledés a helsinki konzultáción A helsinki nagyköveti tanácskozás csütörtökön folytatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik napirendi pontjának előkészítését. Diplomáciai körökből származó értesülés szerint a munkabizottsági vita továbbra is a kulturális együttműködés témakörének általános elvi bevezetőjére összpontosult. A konkrét és részletekbe menő eszmecsere során több ország képviselője javasolt módosításokat a vita alapjául szolgáló osztrák munkaokmányokhoz és az elvi meghatározás kérdésében némi közeledés indult meg a szembenálló felfogások között. A konzultáció másik munkacsoportja ezzel egyidejűleg a biztonsági értekezlet megrendezéséhez való anyagi hozzájárulások rendszeréről tárgyalt. • • Öntözni Hűvös május a jó — tartja a néphit. Hűvös és esős május, hisz minden cseppje az esőnek aranyat ér. Nem tudjuk még •mit hoz ez a hónap, de az első napok bizony melegek és szárazok. Kevés volt a téli csapadék, a tavaszi sem sok — éppen ezért, ahol lehetőség van rá. jó ha minél többet öntöznek a mezőgazda- sági üzemekben. Tolna megye területének valamivel több mint ötven százaléka alkalmas öntözéses gazdálkodásra. Megyénk évi csapadéka 6—700 milliméter, melyből átlagosan 350—400 milliméter a vegetációs fázisban hullik a talajra, öntözési lehetőségeink nem rosszak: a Duna, a Sió, a Sárvíz, a Kapos, a Völgység patak vize igen jó öntözésre. A fejlődő kukorica-, búza- és takarmánytermesztés nagyon sok vizet igényel. Épp ezért az öntözéses gazdálkodás fejlesztése a következő évek egyik legfontosabb programja lesz a mező- gazdasági üzemekben. Jelenleg korántsem használják ki az öntözés összes lehetőségét. 1972-ben a megyénkben termelőszövetkezetek összterülete 220 500 hektár, ebből 22 300 hektár az öntözésre berendezett terület. Ennek a területnek viszont közel a felén nem öntöznek — annak ellenére, hogy megvásárolták a drága berendezéseket. Ennek oka részben az. hogy az üzemek jó része nem tudja biztosítani a szükséges anyagi, műszaki és személyi feltételeket. A körülmények azonban lassan arra késztetik az üzemeket, hogy az öntözésre fokozottabb figyelmet fordítsanak, hisz gyakran hónapok telnek el csapadék nélkül. Az intenzív növénytermesztés pedig különösen igényli a csapadékot. Várhatóan növekszik majd az öntözött területek nagysága az öntözőfürtök kiépítésével. Még tegnap délután is folytak a harcok a libanoni hadsereg és a palesztin gerillák között Szadat: A hasonló incidensek a közös ellenség érdekeit szolgálják Viszonylag nyugalmas éjszaka után csütörtökön hajnalban ismét fegyverropogás verte fel a beiruti utcák csendjét. A város számos pontján bombák robbantak, és géppuskatűz ropogott.. Alig pár órával a lövöldözések kiújulása előtt a beiruti rádió közölte: a két fél képviselői megállapodtak abban, hogy végei vetnek az összetűzéseknek, s mind a hadsereg alakulatait, mind a palesztin gerillákat a szerdai összecsapások előtt elfoglalt állásaikba rendelik vissza. A beiruti rádió közlése szerint Amin Hafez libanoni miniszterelnök valamivel éjfél után hadügyminisztere és belügyminisztere társaságában összeült a Jasszer Arafat vezette palesztin küldöttséggel, hogy megvitassák a hadsereg és a gerillák közt kirobbant ellenségeskedések elsimításának lehetőségeit. A mintegy 4 órás tanácskozás után Hafez miniszterelnök felkereste Frangié libanoni elnököt, és beszámolt neki a palesztin vezetőkkel kötött megállapodásról. A gerillák és a kormány között létrejött megállaoodás ismertetése után a beiruti rádió hajnalban bejelentette, hogy csütörtökön délelőtt Beamten kívül öt libanoni nagyvárosban — Tyr-ben, Szidon- ban, ■ Tripoliban, Baalbekben és Nabatijában — két órára felfüggesztik a kijárási tilalmat, továbbra is érvényben marad azonban a gyülekezési és tüntetési szabadság korlátozása. Közleményben ismertették a délelőtt kezdődött fegyveres összetűzések veszteség-mérlegét. Eszerint 31 személy — köztük 12 katona —• életét vesztette, 129-en pedig megsebesültek. A sebesültek közül 40 libanoni, 89 paleszti- nai. A palesztmai felszabadítási hadsereg Szíriában állomásozó egységeit riadókészültségbe helyezték, „tekintettel egy lehetséges libanoni beavatkozásra”. Szadat egyiptomi elnök mély sajnálkozását fejezte ki a libanoni hadsereg és a Palesztinái gerillák súlyos véráldozatot követelő konfliktusa fölött, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy a hasonló incidensek kizárólag a közös ellenség érdekeit szolgálják — közölte csütörtökön dr. Asraf Ghorbal elnöki tanácsadó. Szadat, aki haladéktalanul üzenetet intézett a libanoni államfőhöz, ismételten hangsúlyozta annak szükségességét, hogy mind a libanoni hadsereg, mind a palesztmai ellenállás részéről tiszteletben tartsák a korábbi megállapodásokat, elkerüljék a vérontást, és helyreállítsák soraik egységét. A Journak de Egypte kommentárja kiemeli, hogy a legújabb konfliktusra abban a rendkívüli feszült helyzetben került sor, amely az április 10-i izraeli agresszió, a palesztmai vezetők meggyilkolása után alakult ki Bejrutban. A libanoni fegyveres erők és a fedajinok összecsapása a legjobb ajándék, amelyet az arabok felajánlhatnak közös ellenségüknek. Számíthat-e ennél többre Izrael? — teszi fel a kérdést az A1 Gumhurija kommentárja. Bárki legyen is érte a felelős, haladéktalanul véget kell vetni a vérontásnak, azért, hogy a libanoniak és a fedajinok a közös ellenség elleni harcra tartogathassák fegyvereiket. Csütörtökön a déli órákban még mindig heves lövöldözések és összecsapások zajlottak Beirut déli részén, főképpen a több ezer lakosú Dbayeh menekülttábor közvetlen közelében a Bejrutból Tripoliba (Folytatás a 2. oldalon)
