Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

Rendelőintézeti váltoxásoh Üj helyen a gyermek- és felnőtt-ideggondozó, a szájsebészet — Üzemi fogászat és fogszabályozás indul — Onkológiai központ A régi kórház épületének alsó szintjén hamarosan új ka­put nyitnak. A megyei rende­lőintézet néhány gondozója költözött ide, az új épületbe került véradóállomás, illetve radiogeriátriai osztály néhány kórterme helyére. — A rendelőintézet férő- helyhiánya közismert A ma­gunk területén már minden négvzetcentimétert „kibűvész­kedtünk”, a kórház segítségé­re volt szükség, hogv megfe­lelőbb működési körülménye­ket biztosíthassunk a fein ott- és gvermek-idegigondozónak, a szájsebészetnek, üzemi fogász­nak az új fogszabályozási rendelésnek, és a megye most létesített onkológiai centrumá­nak. — mondotta dr, Trebits Rudolf, a megyei rendelőinté­zet igazgató főorvosa. Az igazgató főorvos csalt részben elégedett az épület klastromfalaival, sötét, ka­nyargós folyosóival — a be­tegek itt várakoznak, váróhe­lyiség nincs — nem teljesítheti a legkorszerűbb követelménye-; két A rendelők berendezése, felszerelése már inkább: a tá­gasabb, kényelmesebb elhe­lyezkedés is segítséget jelent Annál is inkább, mert a ren­delőintézetnek a negyedik öt­éves terv időszakára ígért, épületszárnnyal való bővülése anyagi ókok miatt alighanem eltolódik. • A fogászati blokk vezető fő­orvosa, dr. Oszetzkv Tibor száisebész iigen elégedett A szájsebészet eddig egy hasz­nálaton kívüli portásfülkében működött, most tágas, világos teremben. Elégedett azért is, mert a megve fogorvosi há­lózata fogszabályozási szak­rendelővel bővült: nem kell a gyermekeknek Pécsre vagy Budapestre utazniuk kezelés­re. A jövőben így valószínű, sokkal kisebb lesz azoknak a száma, akiknek kiálló, vagv kuszán nőtt fogsora marad felnőtt korukra, mert nem volt türelmük, energiájuk a keze­lést a hosszú utazásokkal vál­lalni, Fontos dolog: a szabály­talan fogsor kiejtési nehézsé­geket, leiki problémákat okoz­hat. leghelyesebb, ha még 10 éves koruk előtt megcsinál­tatják. bár kivételes esetek­ben még 16 éves páciensei is vannak a fossza bál vonásnak. A szakrendelés egyelőre heten­te két alkalommal működik maid. Az új fogászati tömbben működik az éjszakai fogorvo­si ügyelet is, és az üzemi fo­gászat. A jövendő bejárattól bah’» található az ideggondozó. — Folytatjuk eddigi mun­kánkat, a réginél szerencsé­sebb körülmények között. A mi betegeinkkel csak nyugodt, megfelelő környezetben lehet foglalkozni. Erre itt megada­tott a lehetőség. Megoldódott az a gondunk is, amit az el­meszakértői vizsgálatok lebo­nyolítása jelentett eddig, — hallottuk dr. Fodor Lászlótól, az ideggondozó főorvosátóL — Szinte közhely már hogy aa ideges panaszok száma egvre növekszik. A felgyorsult élet­ritmushoz, az állandó rohanás­hoz, a zajhoz alkalmazkodni kell a szervezettnek, és ez nem mindenkinél történik a megfe­lelő ritmusban. Hozzájárulnak az ideges panaszok szaporodá­sához a személyes, családi, munkahelyi konfliktusok is. Érdekes, hogy anyagi okok miatti panaszokkal alig talál­kozunk. legfeljebb áttételesen: a mégtö'-'bet hajszolók, a mun­kát bai’^'-vzók esetében, — folytatta. Dr. Papp István, a gyer­mek-ideggondozó főorvosa. A munkahely szobáira a célnak megfelelő kettősség jellemző: az orvosi berendezéssel színes gyermekbútorok, sok-sok já­ték keveredik. A gyerekek nem furcsállják a doktorbácsi szobájában a macit, kisvona- tot, de otthonosabban érzik magukat szívesebben beszél­nek és végzik el a játékos teszteket, az ismert tárgyak között. A gyermek-ideggondo­zóba nem kell beutaló, az ide kerülő gyerekeket legtöbbször a pedagógusok irányítják. A rendelő forgalma növek­szik. Akadnak azonban kis páciensek, akiknek szülei az egyszerű nevelési, vagy tanu­lási problémát is az orvossal kívánják „kiküszöböltetni”. A gyermek-ideggondozóba» a főorvos munkatársa két pe­dagógus. a területi védőnő és az asszisztensnő. Szükség len­ne még legalább egy pszicho­lógus orvosra, évek óta hirde­tik az állást, de jelentkező nincs. Trebits főorvos szerint a pszichológushiány országos jelenség — de ez nem vigasz­taló. Ä harmadik, utolsó blokk: a megyei onkológiai centrum. Munkatársai közé a négy or­vos és a nyolc asszisztens mel­lett egy szervező és egy gép­kocsivezető tartozik. Munkájuk java részét ugyanis vidéken végzik, ahová gépkocsival jár- Pak ki, előre elkészített és megszervezett program sze­rint. Április 16-án kezdődik el a megye lakosságának rendsze­res. szervezett szűrése. Az egyszerű röntgenes vizsgála­tok mellett szövettani vizsgá­latokat is végeznek majd. Ide költözött Bonyhádiról a mam- mograohiás állomás, amely az emlőrákszűrést végzi, a leg­korszerűbb berendezéssel. Az onkológiai centrum célja a rákgyanús elváltozások idő­beni felfedezése, és időben történő gyógyítása. Hogy biza­kodóan tekinthetnek munká­juk elé, azt Bakó Béla vezető főorvos tapasztalatai is igazol­ják: munkájuk megkezdése­kor, 1952-ben 150—160 méh­nyakrákkal találkoztak a ne­gyében. ma ennek az egyhar- mada jelentkezik, és ezek is friss, kezdeti stádiumban* * Sok szó esik a munkahelyi környezet szerepéről, fontos­ságáról: az egészségügy dol­gozóiéról kevésszer. Pedig az ő munkájuk „tárgya” a leg­értékesebb : az egészség. az emberi élet. Nyugodt munka­végzésük különösen fontos mindannyiunknak. Ezért nye­resége ez az új rendelőintézeti tömb Tojna megyének. V. F. É, Népfront-tanácskozás 2 Báiaszéken A Hazafias Népfront helyi csoportja, kibővített elnökségi ülést tartott Bátaszéken. Hege­dűs János tanácselnök beszá­molt a jelöiö gyűlések eredmé­nyeiről. Ez alkalommal nagyobb érdeklődés nyilvánult meg, mintegy 2600-an jelentek meg a gyűléseken. A lakosság ré­széről 262 javaslat, kérelem hangzott el, s ebből 261 közér­dekű volt. A nagyközség lako­sainak látóköre bővült, a gyű­léseken nem a követelőzés hangján szólaltak fel a vá­lasztók; tudatában voltak an­nak, hogy a községi apparátus egymagája an kevés az összes probléma megoldásához anya­giakban és erkölcsiekben is. Sokan felajánlották társadalmi munkájukat, anyagi segítségü­ket. A Hazafias Népfront 52 je-' lőttje közül 51-et elfogadtak a jelölő gyűléseiken. A tanácstag­jelöltek közül 38 férfi, 14 női A kor szerinti megoszlás: 18— 30 év közötti 7 jelölt, 31—40 között 17, 41—50 közötti korú 19, 51—60 év közötti 6, 61 év fölötti korú 3. Iskolai végzett­ségük szerint: 8 általános vég­zettség alatti jelölt 9, 8 általá­nost végzett 17. középiskolai végzettségű 19, egyetemi, főis­kolai végzettségű 5. Benkó Iván, a Hazafias Népfront helyi elnöke elmon­dotta, hogy a község külső képének megváltoztatása érde­kében, az utcák és árkok rendbehozósáért nagy összefo­gásra van szükség, a lakossá-' got igényességre kell nevelni, s meg kell tanulni minden há- taszéki lakosnak, hogy érde­mes anyagi áldozattal és társa­dalmi munkával a községi ta­nács segítségére sietni. (f. 1. b.) Panasziroda Kis helyiség, eldugva az emeleten. Ki talál oda? Mel­lette dekorációs műhely, fes- tékes dobozok, lécek, kartonok a folyosón. — A közvetlen panaszinté­zés kevés — mondja Lovász Miklós, az iroda vezetője. Ha utcafrontra nyílna a be. járati ajtó, ha legalább a föld­szinten lennének, igen, akkor nem kellene elmondani ezt a mondatot. Ha a közvetlen panaszinté­zés kevés, mi sok mégis? Vas­kos dosszié kerül elő. 1969-től működik az iroda, volt rá idő, hogy összegyűljenek a bejegy­zések. A panaszkönyviek. Mert minden sor, amit a vásárlók a boltban a panaszkönyvbe ír­nak — az irodába kerül. — A legtöbb reklamáció jo­gos, tagadhatatlan — mondja Lovász Miklós. — De azért nálunk is akadnak notórius beírok. Nézze ezt például. Irá. sáról ismerem fel — merthogy mi a szöveg, az megfejthetet­len. Ilyenkor, ha a cimet ki tudjuk böngészni, írunk a kedves vevőnek: fáradjon el hozzánk, tisztázzuk, mi adott okot a panaszra. Tíz esetből körülbelül kettő, amikor a vevő az olvashatat­lan bejegyzés után, a hívásra ellátogat az irodába. A többiek közben meggondolják magu­kat? Az indulat úgy látszik, mindenütt rossz tanácsadó, A panasziroda dolgozói szak. avatott ellenőrök. Csaknem mindegyikük több évig állt a pult belső oldalán. Lovász Miklós is, — aki pedig fiatal ember —; hét esztendeig el- adóskodott, mielőtt jelenlegi beosztásába került. — Egy panasziroda nagyon fontos szerepet tölthet be, a vásárlók és a kereskedelem között. De a tevékenysége épp­úgy átváltozhat formálissá. Is­meretesek azok a sokszorosí­tott levelek, melyet sok he­lyén a panaszkönyvi bejegy­zésekre küldenek válaszul: „Kivizsgáltuk... Felelősségre vontuk... a jövőben hasonló nem .., kérjük maradjon to­vábbra is vásárlónk”, . * Egy panasz, az utóbbiak kő. zül: Bíróválasztás ’73 Pipafüst. Petrólámpa. Fel­es alvégiek, pápisták és ká­lomisták patriarchálisán dip­lomatikus disputája. Némák, de mégis szavaznak a katasz­teri és a magyar holdak. Va­lahogy így választott egykor bírót a falu. A pnpituson középütt ülő, hivatásos bírákat néhány hó. napja választotta meg az El­nöki Tanács. Az őket segítő, vélük jogban és kötelességben egyenlő rangú bírákat — a né­pi ülnököket — ezekben a he. lekben jelölik a dolgozók, a szakszervezetek és választja meg majd a tanács, — A választás felelőssége a jelölésnél kezdődik, — tájé­koztatja a gyűlés résztvevőit a Mechanikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi telepének gépműhelyében Gecse Lajos, a szakszervezeti bizottság tag­ja. — Akit a kollektíva jelöl, annak neve kerül majd a ta­nács elé. Az üzemi négyszög két munkatársnőnket és öt munkatársunkat véli alkalmas­nak és méltónak, hogy népi ülnökként dolgozzék a Szek­szárdi Megyei Bíróságon, itt. . ve a Szekszárdi Járásbírósá­gon. Megbízatása sokat köve­tel az ülnöktől. Jánost, aki már két ciklusban tevé­kenykedett az igazságügymi­niszter elismerését kiérdemel­ve, kérem: szóljon ezekről a követelményekről. Tóti János, a gyár fődiszpé­csere. Számos, köznyelven szólva: főbenjáró ügyben volt aktív feszese a megyei bíró­ságon az igazságszolgáltatás­nak. „Otthon van” a tárgyaló, teremben; persze, itt a gép­műhelyben is, most mégis el­fogódottság érzik a hangján. — Szocialista törvények al­kalmazásával szolgáljuk a bí­róságon a szocialista társadal­mat. Aki elvállalja az ülnöki megbízatást, a szocialista igaz­ságnak kötelezi el magát. És elkötelezi a tanulásnak is; an­nak, hogy elsajátítja mindazt, aminek megtanulására lehető­séget nyújt az ülnökakadémia. Rubányi János párttitkár, helyeslőén bólogat. Balázs Imre Bordás Józsefet ajánlja jelölésre. Felcsattanó taps jelzi az egyetértést. Vándor Tamás, a KISZ­szervezet csúcstitkára amondó, hogy a jelölendő és megválasz­tani remélt ülnököktől elvár­hatják munkatársaik: egy esz. tendő elteltével számoljanak be itt a gyárban arról, mit ta­nultak mit végeztek a bíró­ságon, A jelöltek — Kovács Imréné, Gyimesi Erzsébet, Bordás Jó­zsef, Lukács Tibor, Molnár Er­nő, Tóti János, Varga István — nevét sorolja Gecse Lajos. Egyenként szavaz a gyűlés. Valamennyi jelöltre egyhangú­an igennel, — Örülök az elhatározásuk­nak, elvtársak, — szól Magya­rt László igazgató. — Most kö­szönöm meg azok helytállását, akik az ítélkezésben részt vevő társaik helyett bírósági elfog­laltságuk idején úgy dolgoz­tak, hogy az ülnökök távollé­te a termelést ne hátráltassa. Örömmel és mindannyiunk büszkeségével tolmácsolom a tanácsvezető bírák elismerését azoknak, akik az igazságszol­gáltatásban éppúgy megálltak helyüket, mint gépük mellett. Lukács Tibor elvtársat, példá­ul, a Szekszárdi Járásbírósá­gon közlekedési ügyekben szaktekintélyként tisztelik. Hi„ szem, hogy jelöltjeinket meg­választja a tanács. És az ő nevükben is merem Ígérni: méltók lesznek a bizalomra. Kigyúlnak a műhely lámpái, megindulnak a gépek. így kezdődött a népi ülnökök — a népi bírák — Választása Tolna megye székhelyén, a felszaba­dulás huszonnyolcadik évének április havában. B. Z. „Csütörtökön a raktár tele volt hússal. Combot nem szol­gáltak ki. Több esetben kísé­reltem meg ebben az üzletben sertéscombot vásárolni, mindig aat közölték: nincs! Ugyan­akkor a raktárban fél sertések lógtak a horgon. Kérem ki­vizsgálni.” Az 54-es sizámú bolt panasz­könyvi bejegyzésének vizsgá­lati eredménye: „...az alábbiakat állapítok, tam meg: Hatszáz kilogramm félser­tést rendeltek. Ennek ellenére az 1120-as számla alapján 449 kg- félsertés érkezett délután háromkor. Ezzel a szállítmány­nyal jött 601 kg marhahús is. 43 kg combot értékesítettek közülieteknek. Az egységvezető elmondása szerint a tőkehús átvétele után folyamatosan végezték a hús bontását, előkészítését az el­adásra. A panaszos megjele­nésekor bontott comb nem volt az eladótérben. Egyéb sertéshús — oldalas, karaj, tarja, csülök, láb, fej — kap­ható volt. A nagy forgalom miatt csak később tudtak új­ból félsertést bontani. Körül­belül délután négy óra után ismét árusítottak combot. Mé­száros ellenőr.” Megjegyzés a lap alján: „A vásárlónak igaza volt. Miért nem tájékoztatták a boltban, hogy egy óra múlva már kaphat kedvére való húst?” • 1969-ben hatvanhatan írtak be a panaszkönyvbe a Tolna megyei Népbolt Vállalat bolt­jaiban. 1970-ben ez a szám 33, két éve 40, tavaly 51 volt. Idén nyolc esetben kellett intézked­ni eddig. A panaszoknak 92 százaléka volt jogos. • A Népbolt a vállalati belső ellenőrzést rendhagyó módon oldotta meg három esztendeje. A panaszok az összvásárlások- nak tízezredét sem teszik ki. Kivizsgálásuk hézagai, felüle­tessége azonban beláthatatlan károkat okozhat. Akár társa, dalmi, akár vállalati mérték­kel nézzük, a Népbolt kezde­ményezése országosan is kö­vetésre méltó, úttörő vállal­kozás. Miért nem követték példáját három év óta más kereskedel­mi cégek? Miért nem lett az országban általánossá az a gya­korlat, ami Tolna megyében bevált? (kádár)

Next

/
Thumbnails
Contents