Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
Az Országos Széchényi Könyvtár Á Nemzeti Múzeum Könyvtára: sokáig így nevezték. Pontosan: 1808-tól, amikor a rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot és a Széchényi Könyvtárat ennek a keretébe illesztették be. 1949- ben, egy új kormányrendelet értelmében, a könyvtár jogilag kivált a múzeum szervezetéből és hivatalosan is nemzeti könyvtárrá nyilvánítva, önálló állami intézménnyé lett; Az Országos Széchényi Könyvtárat minden tizennyolcadik életévét betöltött magyar, illetve külföldi állampolgár látogathatja, ha fényképes személyi igazolvánnyal, vagy útlevéllel rendelkezik. Kölcsönzés nincs, mégpedig azért, hogy az érdeklődők soße jöjjenek rosszkor, hogy minden könyvet bármikor megtaláljanak. A Széchényi Könyvtár Pesten, 1803. augusztus 20-án nyílt meg. A hazafias érzésű főnemes, Széchényi Ferenc alapította. Az ő személyes érdeme, hogy a régi nemzeti könyvkincset országszerte felkutatta, nagy anyagi áldozatvállalással gyűjteménnyé egyesítette, majd közhasználatra bocsátotta. Az alapító gyűjtemény 13 000 nyomtatott könyvből, kétezer kéziratos műből, valamint sok száz térképből és metszetekből állt. Az intézmény fenntartását hosszú időn át szinte kizárólag a társadalom áldozatkészsége biztosította. Később, országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok már kötelező járulék formájában bocsátották a könyvtár rendelkezésére a legszükségesebb összeget Az intézmény 1804-ben megkapta a köteles példány jogot, vagyis az újonnan megjelenő ORVOSNÁL — Kérem a következőt! —■ szólt ki a rendelő ajtaján dr. Umberstock Imre. A redőzött homlokú, ötven év körüli férfi sápadtan ült le a fehér székre. — Tessék! Mi a panasza? — így az orvos. — Rövid leszek. A főnököm undok fráter, akinek nem tetszik a fülem, vagy a hajam színe, ezért tíz éve nem adott egy fillér fizetés- emelést sem. A házmesterünktől tudom: négy évet ült betöréses lopásért és egy csomag holland pipadohányért eltűri, hogy bárki udvaroljon a feleségének. A házbeli szomszédom reggel ötig üvöltő rádión hallgatja a világslágereket. ötkor lezárja a rádiót és beindítja a villanyzongorát. A sógorom minden hétfő este felpofoz, mert nincs tévé-műsor és unatkozik. Van egy hivatali kollégám, akárhányszor találkozom vele az utcán, csavar egyet az orromon. S én mindezt eltűröm, mert gyáva alak vagyok és félek: ha fülűkbe jutna az illetőknek, hogy rosszakat mondtam róluk, kitekernék a nyakam. De mégis ki kellett valahol öntenem a keserűségemet. Ezért bátorkodtam idejönni a rendelésre. A doktor urat ugyanás köti az orvosi titoktartás, NYUGDÍJ Az Idős asszony homlokon «•s-'kolta élettársát: — Szervusz, fiam. Mi volt odabent? nyomdatermékek ingyenes elnyerésének kiváltságát. A Szé- chényi-állományt részben magánajándékok, részben vásárlások által néhány évtized alatt sikerűit jelentősen bővíteni. 1846-ban aztán elkészült a Nemzeti Múzeum épülete, mely a mai napig is a könyvtár otthona. Nehéz időszakok is sújtották nemzeti könyvtárunkat. 1838 tavaszán, az egész várost elöntő árvíz hosszú időre megakadályozta működését. A szabadságharc leverése után pedig a Habsburg-politika, amely valamennyi nemzeti intézményünket megbénította, súlyos csöndet parancsolt a könyvek szép birodalmára. Mátray Gábor, a könyvtár akkori vezetője, egy évtizeden át egyetlen munkatársára támaszkodva, a maga erejéből igyekezett használhatóvá fonni a gyűjteményeket! A politikai feszültség enyhülésével, 1866-ban •— huszonnyolc évi zárva tartás után — nyílt meg újból a könyvtár az olvasóközönség előtt. Egyedülálló anyagáról, országos és nemzetközi feladatköréről, jövőjéről dr. Fajcsek Magda, az Olvasószolgálat vezetője tájékoztat: — Könyvtárunk a magyar, illetve magyar vonatkozású anyagokat gyűjti. Az alapítástól kezdve érvényesülő kötelességünk, hogy az állományt az utókor számára, mint a magyar könyv múzeuma, megőrizzük. A központi könyv- gyűjteménybe — bizonyos ritkaságok kivételével — a Magyarország mindenkori területén 1711-től. illetve külföldön 1600-tól megjelent magyar nyelvű könyvek tartoznak. Hagyatékok révén sok nemzeti nagyságunk, így Kossuth LaA hajlott hátú ember fáradtan legyintett: — Mi volna? A főnököm megmondta, hogy nincs pardon. Túl vagyok a korhatáron. Az idén nyugdíjba megyek. Harminc évig egyetlen napot sem mulasztottam. Ültem a kasszában és ügyesen, tapintatosan emeltem el a ki- sebb-nagyobb összegeket —- Ilyen az élet Eljárt az idő feletted — mondta ví- gasztalóan az asszony, — Igen — mondta szomorúan a férfi. — És most majd betesznek a helyemre valami zöldfülűt, aki azt sem tudja, ml a hűtlen kezelés!,., GYORSVONAT A gyors dübörgése szuszo- gássá halkult. A szerelvény befutott az állomásra. Még mozgott a kocsisor, mikor a felszálló utasok bőröndökkel, csomagokkal elindultak az ajtók felé. Ám a mozdonyvezető vijjogó vészjelzést adott le, és az expressz, anélkül, hogy megállt volna, nekilódult a síneknek, s egyre gyorsuló mozgással eltűnt az álmélkodó utasok szeme elől. A mozdonyvezető, Tóth LXIV. János könnyebbülten törölte le a verejtékes homlokát Boldogan dünnyögte maga eüé: — Ebben a hónapban egy fillér kosztpénzt sem adtam. Szerencsére az utolsó pillanatban észrevettem, hogy a peronon ott áll a feleségem... GALAMBOS SZILVESZTER jós, Madách Imre, Kisfaludy Sándor magánkönyvtárát is őrizzük. Könyvek, hírlapok és folyóiratok gyűjteményén kívül különgyűjteményeink a következők: Régi Nyomtatványok Tára, Kézirattár, Kisnyomtatványtár, Zeneműtár, Térképtár, Színháztörténeti Tár. Mikrofilm tár. — Hozzávetőlegesen, mekkora ma a Széchényi Könyvtár állománya? — Csaknem ötmillió. Ebből 1 800 000 a könyvállomány. Sajnos, az anyagok tárolásával komoly gondjaink vannak, számos külső raktárhelyiséget is igénybe kell vennünk. Ezért a kutatók részére előkészítő munkát is vállalunk: előre benyújtott jegyzék szerint összeállítjuk a kért anyagot. — Miiven országos, illetve nemzetközi feladatköre van a könyvtárnak? — A többi könyvtár módszertani irányítása, a beföldi köTvyvforgalmi és kőznonti katalógusra vonatkozó feladatok ellátása, a nemzetközi cserék szervezése. A keszthelyi, a zhci és * gyöngyösi ékkönyvtárak is a Széchényi Könyvtár gondozása alá tartoznak. — Vidéki intézmények és magánkutatók számára miiven lehetőséget nyújt az Országos Széchényi Könyvtár? — Ök a könyvtárközi kölcsönzés útján kaphatták meg a "kért anyagokat. A nálunk ta- láható központi katalógus alapján továbbítjuk a kéréseket a megfelelő intézményekhez és könyvtárakhoz. — Kik a leghívebb látogatók? — Az ewetemisták. A múlt évben 22 000 egyetemista, 18 000 tudományos kutató és 17 000 általános olvasónk volt — Milyen különleges kérésekkel keresik fel az Olvasó- szolgálatot? — Idősebb emberek néha eszükbe jut egy-egy könyv, melyet fiatalkorukban olvastak: nem emlékeznek sem címére. sem szerzőjére, olykor a borítólap színe, vagy egy szereplő neve alapján kérik, hogy keressük elő nekik a könyvet. Erre természetesen nem vállalkozhatunk, mint ahogy azoknak az „élelmes” diákoknak sem segítünk, akik iskolai dolgozatok kérdéseit teszik feL De örömmel állítottuk össze az egyik debreceni gimnázium diákjainak kérésére a Debrecenről és környékéről szóló helytörténeti anyagot. Szép feladat volt a koppenhágai királyi könyvtárral végzett közös munkánk: Andersen Magyarországon kiadott műveinek példányait kérték kölcsön, egy bibliográfiai munkához. — Milyen fontos feladatok várnak a könyvtár dolgozóira? — Egyik legfontosabb, évtizedeket felölelő munkánk a régi, poriadásnak Indult sajtótermékek mikrofilmre vitele. És valamennyien nagy örömmel veszünk részt a költözködés nagy munkájának előkészületeiben. Az Országos Széchényi Könyvtár új otthona ugyanis a budavári palota nyugati. krisztinavárosi épületében lesz. LÁSZLÓ ILONA Mindennapos esetek KÉTER ÁRPÁD VERSEI: TÖRÖTT EKEVAS Meddig élnek a tárgyak? Nem a régész ásóján pengő lándzsa, csipkés kardvas, zöldellő pityke-dísz, hanem a lapát, mely tört nyelével kutyadögként hever a sarokban, hanem a hasadt ácelú ásó melyet földbe öntöznek az őszi esők, hanem a törött ekevas mely kicsöndül a mélyszántás barázdaközébe huszonegynéhány évesen, s a traktorista komótosan hajítja tátiolabbra: „mikorra végeznénk ezzel itt, ma?” KÉRDÉSEKRŐL Eltűnőben. Kijelentések kora kerít. Mikor szaporodnak egyenes derekú felkiáltó — jeleink? FELELQETŐS Merre jársz? Hogyan élsz? Mit ígérsz? Mire kérsz? Hegyek öle rejt el nyíló virág testtel, lehetek majd gyümölcs ha reám tündökölsz. SIMON LAJOS: ÖREQEK TÉL UTÁN Köszönthetjük levett kalappal, megint a jó, meleg napot, ó, fényözön, élet-rügy, hurrá: még itt vagyunk, megadatott nézni, hogy a gyökér-szakító tél után mint éled a fa, s a léglökéses szárnyú, bátor madarak hogy húznak haza. Milyen a boldogító zápor, hogy száll a felhő messzire, s már életünktől olyan távol hogy zeng a gép erős szive. Dióért nyögve lehajolni doronggal tépett fák alatt, s megint csak életet remélni, ha szürke lombok hullanak. Júhos László rajza
