Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

s Az 1969. év3" május—június havában megválasztott népi ülnökök megbízatása 1973. jú­nius 30-án lejár. Ezért eddig az időpontig meg kell válasz­tani az új népi ülnököket. A választás előkészítésére me­gyei ülnökválasztási bizottság alakult, mely a megyei tanács, a szakszervezetek megvei ta­nácsa. a Hazafias Népfront megyei bizottsága képviselő­jéből a megyei bíróság el­nökéből áll. A bizottság irá­nyítja a népi ülnökök megvá­lasztásával összefüggő munkát a megve területén. Hasonló összetételben végzik az előké­szítő munkát a járásokban és városokban is. A népi ülnökök közreműkö­dése az igazságszolgáltatásban egyidős a szocialista állam- szervezet kialakulásával. A népnek az igazságszolgálta­tásban való részvétéről, első­ként az 1949. évi XI. törvény rendelkezett, tehát csaknem negyed évszázada működnek népi ülnökök a bíróságokon. A bíróságokról alkotott 1972. évi IV. törvény a népi ülnökök részvételét az ítélke­zésben jelentőségéhez mérten, az igazságszolgáltatás alapel­vei között említi, részükre a hivatásos bíróval azonos jo­gokat biztosít és azonos kö­telezettségeket állapít meg. Kiemeli egyben a törvény in­dokolása, hoev az ülnök első­sorban nem jogi, hanem gya­korlati ismereteivel és megfe­lelő élettapasztalatával mű­ködik közre az igazságszol­gáltatásban. Néni ülnöknek büntetlen előéletű, feddhetetlen, válasz­tói ioggal rendelkező és 24. életévét betöltött magyar ál­lamnálgár jelölhető, illetve választható meg. Az említett törvényi követelményeken túl igénv az is, hogy olvan sze­mélveket vá’a'szanak meg, akik megfelelő politikai isme­retekkel, kellő élettapaszta­lattal rendelkeznek és munka­helyükön. lakóköm vertükben megbecsült emberek. Tehát a bíróság munkáját valóban se­gíteni tudó és elsősorban a tér m el őm unV.áv>an kő z.ve+1 énül részt vevő dolgozók megválasz­táséra kell törekedni. A mun­kaügyi bíróság ülnökeinek ki­választásánál — ezeken túl — még figyelmet kell fordíta­ni arra is. hogv a meeve va­lamennyi fontosabb inarága területéről kerülienek be a jelöltek közé szakma iukat jól ismerő, aktív dnlgnzőir. A fia­talkorúak büntetőügyeiben eliáró bíróság pedagógus ül­nökeinek kiválasztásénál ne- dig ama kell törekedni, hogv lehetőség szerint 14 év feletti fiatalkorúakat oktató nedagó- -io1 ’ilien^V. olvq­nokat. akik az ügvekben érin­tett korosztályok nevelésével fő0'1 Az elmúlt években alkotott úi törvények, az alkotmány, a bíróságokról, valamint a ta­nácsokról szóló törvény, a büntető és polgári eli.árás mó­dosító sa. a néni ülnökök mű­ködésének körét. választása rendjét is részben módosítot­ták. A járásbíróságok és a me­gvei bíróság népi ülnökeit a bíróság területén működő vál­lalatok, szövetkezetek, társa­dalmi szervek az állami in­tézmények jelölik. A jelölése­ket az üzemekben, intézmé­nyekben a szakszervezeti bi­zottságok. a szövetkezetekben a vezetőség, vagy a Hazafias Népfront helyi szervei végzik. A munkaügyi bíróságok népi ülnökeinek, továbbá a fiatal­korúak büntetőügyeiben eljá­ró pedagógus ülnököknek je­lölése a szakszervezetek me­gvet tanácsának feladata. Uj vonásként jelentkezik, hogy most első esetben vá­lasztanak népi ülnököket az év elején — a területi munka­ügyi döntőbizottságokból szervezett munkaügyi bírósá­gokhoz. így nemcsak a bí­rák, de a népi ülnökök vá­lasztásánál is egységes elv ér­A népi ülnökök választása előtt írta : dr. Rendeld Sándor, a Szekszárdi Hegyei Bíróság elnöke vényesül valamennyi bíróság­nál. A megyénkben megválasz­tásra kerülő népi ülnökök száma, a munkaügyi bíróság ülnökeit is figyelembe véve, csak mintegy fele (295 sze­mély) a korábban megválasz­tott ülnököknek. Ez két okra vezethető vissza. Egyrészt ko­rábban helyenként indokolat­lanul magas volt a megvá­lasztott ülnökök száma, így egy részüket nem volt mód megfelelően bevonni az ítél­kezési munkába. Másrészt az 1973. évi január hó 1. napjá­val módosított polgári per- rendtartás, valamint a leg­utóbbi országgyűlésen a bün­tetőeljárásról alkotott és 1974. január 1. napjával ha­tályba lépő törvény, széles kör­ben vezeti be az egyesbírói eljárást a járásbíróságoknál. Az új eljárási szabályok eb­ben követik a bíróságokról al­kotott törvénynek azt az el­vét, hogy a népi ülnökök csak olyan polgári perek elbírálá­sában vegyenek részt, ame­lyekben életismeretüket, ta­pasztalataikat valóban hasz­nosíthatják tehát közremű­Imre László: 15. — Az állóhajótól én is fél­nék — mondta Kapelláró — bár őszintén meg kell mon­danom, itt, ebben az intézet­ben sokszor éreztem úgy ma­gam, mintha állóhajóról néz­ném a vizet. — Nehogy azt hidd, hogy minden tekintetben igazat ad­tam az apámnak. Az ember­ben kell lennie annyi erőnek, hogy megtartsa önmagát, hű tudjon lenni a céljaihoz, ak­kor is, ha netán állóhajóra veti a sorsa. Onnét is van sza­badulás, mint ahogy te is ki­szabadulsz egyszer — re mel­lük nem is sókára — és meg­látod majd, hogy azért ez az időszak sem volt elveszett a számodra. Embereket ismertél meg és ez az ismeret sok olyas, mitől megóv, amit az életben nem kíván magának az em­ber. — Nagyon szomorú vagyok itt Petterson úr — mondta Kapelláró. — Nincs kedvem semmihez. Egyszer a kezemet is lusta vagyok fölemelni, más­kor meg tömi, zúzni tudnék. Azelőtt nem ilyen voltam. Va­lamit képzeltem magamról, ha nem is túl sokat. Itt meg sen­ki se vagyok. Ez az. amit ne­héz kibírni. — Nézd, azt én nagyon jól 'tudom, hogy őrizeteseknek perspektíváról beszélni sza­márságnak tűnhet. Mégis azt mondom, láss célt, láss jö­vőt magad előtt. Meglátod, úgy könnyebb lesz. Nehogy azt gondold, a felügyelőknek olyan arany az életük itt, vagy másutt. Aki felelősség­gel igyekszik élni, annak se­hol se könnyű. A körülmények föladják a leckét mindannyi­unknak, le is vizsgáztatnak na. ponta. Aki a jóra hajlamos, én ilyennek látlak Téged is, az olyan célt tűz maga elé, ami­ködésük ne legyen formális ott, ahol alapvetően jogi kér­dések elbírálására kerül sor; ugyanakkor a büntetőügyek­ben is a jelentősebb súlyú, hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő ügyekben járjanak el. A fiatalkorúak büntető­ügyeiben az elsőfokú bíróság változatlanul mindig népi ül­nökök közreműködésével ítél­kezik. Uj vonása lesz a bün­tetőeljárásnak, hogy egyes kiemelkedő jelentőségű, vagy rendkívül bonyolult ügyekben a megyei bíróság két hivatásos bíróból és három népi ülnök­ből álló tanácsban ítélkezik. Mindebből kitűnik, hogy az egyesbíráskodás bevezetése, továbbá az a tény, hogy keve­sebb népi ülnök működik a bíróságoknál, nem csökkenti a népi ülnököknek az igazság­szolgáltatásban betöltött sze­repét. jelentőségét. Sőt nyo­matékosabb részvételük azzal, hogy a jelentős ügyekben, to­vábbá ott, tevékenykednek, ahol az élettapasztalatukat legjobban tudják hasznosítani. A bírósági népi ülnökök jó­zan életfelfogásukkal, életta­pasztalatukkal, politikai szí­vel nemcsak a környezetét teszi jobbá, hanem önmagát is. Gyűlik az erkölcsi tőkéje, amint mondani szokás, két lábbal áll a földön, s úgy épí­ti az életét, ahogyan a fecs­ke a házát. És az évek mú­lásával kezd rájönni, hogy so­kan becsaphatják, érhetik igaz­ságtalanságok, mint ahogy érik is, nehéz helyzetekbe keve­redik, ahonnét néha teljesen kilátástalannak tűnik a meg­szabadulás, a végén azonban helyreiön, véglegesen rendezet, té válik minden. A harmónia bennünk van Kapelláró, van­nak számvetések, amiket má­sok nem végezhetnek el he­lyettünk. — Az én számvetésem, saj­nos élég rosszul áll. — Ez nem biztos. Hiszen tu­dod: a rossz után jó követke­zik. — Ezt nem elég tudni. Ezért élni is kellene. És az a nehéz.. Amikor Kaoelláró elköszönt, Petfe-vm felügyelő elővette a naplóját, amelyet évek óta ve­zetett. Amióta a büntetőinté­zetbe került, egyre Inkább szükségét érezte gondolatai rendezésének, s ez a szándé­ka véwni is a nanlófrjjg g£Fy rendhagyó változatában teste­sült meg. Elhatározta, hoev csak az érdekesebb, pontosab­ban a számára különösen megkanő karaktereket próbál­ja megraizolnl azokban a di­menziókban. amelyekben al­kalma nyílt ismemi, látni őket, s nem cselekményeket rögzített, a történés mögötti vonulatok — ind-ták. szándék, s egvéb. a lélektan témakö­rébe tartozó, cselekvés mögötti ténvezők — érdekebók. Azt mér a kerdet kezdetén tisz­tázta magáhan. hoev alanvnit nem bűnözőkként kezeli, sőt, legalábbis amíg feljegyzéseit íria róluk, függetleníteni igyek­szik magát a rájuk rótt bírói lárdságukkal segítették eddig is a bíróságok ítélkezési mun­káját. Ez a tevékenység társa­dalmilag igen fontos, komoly felelősséget, ró ülnökeinkre. Ennek kiemelése nemcsak azért indokolt, hogy az újra, vagy újonnan választandó né­pi ülnököktől is ezt a helyt­állást várjuk, hanem azért is, mert az ülnöki létszám csök­kentése következtében sokan lesznek, akik eddig eredmé­nyesen működtek közre az. ítélkezési munkában, és most megszűnik ez a megtisztelő megbízatásuk. Jól végzett munkájuk elismerése mellett reméljük, hogy megszerzett tapasztalataikat a mindennapi életben: a tömegek felvilágo­sításában, a bűnözés elleni társadalmi összefogásban, a szocialista erkölcs és társa­dalmi együttélés továbbfej­lesztésében hasznosítják. A népi ülnökök választásá­nak módja is részben új vo­nást mutat. A választásoknál mindig a területi elv érvénye­sült, így a népi ülnököket azok a tanácsok választották, amelyeknek területén a bíró­ság működik. A legutóbbi vá­ítélet mértékétől is. Azokat a fiatalkorúakat, akik a keze alá kerültek, úgy kezelte, mint akiknek itt kezdődött tiszta lap az életükben, itt ta­lálják meg következésképp azokat a fogódzókat, amelyek további éveik során — akkor is, ha magukban elátkozzák a büntetés időszakát — cse­lekvéseik mércéjéül szolgál­nak majd. Petterson ugyanis hitt az emberi jóságban, amint kiderül ez az ilyenfajta fel­jegyzésekből is, mint az aláb­biak. „Kés. Amikor rendes ne­vén, Lacinak szólítottam, nem vette tudomásul. Háromszor szólítottam a nevén, a végén kiabálva szinte, igen, igen te ott, te kajlafülű, talán elfelej­tetted a nevedet? Arcán fur­csa szégyenkezés látszott, nagy barna szeme csak később csil­lant fel, mint aki régen hal­lotta nevén nevezni magát és akkor elhatároztam, hogy sop­roni küldöm, lássam megalá­zásnak veszi-e? Szeméből el­tűnt a csillag, visszazuhant ko­rábbi állapotába, mint amikor még nem figyelt a nevére. Elhatároztam, hogy Lacinak fogom szólítani ezután min­dig. Egyszer odamentem hoz­zá, megkérdeztem milyen dal­ra emlékszik kiskorából, s hagvtam gondolkodni. Szé- gyellte magát, zavarban volt, valószínűleg a pokol fenekére kívánt, aztán — mint az óvo­dások szokták — elmondta valamilyen dalocska első so­rát Rákérdeztem, a dallamát tudja-e. Dúdolt valamit, mu­táló kamaszhangon, halkan, mert nyilván attól félt, kine­vetik a többiek. Pedig te szé­pen tudnál énekelni, biztat­tam, éreztem eléggé kegyetle­nül, ezzel is növelve gátlásait társai előtt. Hetek múltán de­rült csak ki, hogy milyen sok éneket tud, mint mondotta amire egytől-egylg anyja taní­totta, s fogékonyságát a dal­lamok Iránt abból is láttam, hogy a börtönéletre átszövege- zett dalokat rendszerint ő kezdte el”, „Kicsi. A szülei jómódúak. A jómódú szülők közül elég sokan tovább akarnak fiata­íasztás óta a tanácsi szervezet­ben bekövetkezett változás folytán a járásbíróságok ül­nökeit — a megszűnt járási v tanács helyett — az illetékes­ségi területén működő városi, községi és nagyközségi taná­csok választják. A megyei bí­róság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit pedig a megyei tanács választja. A tanácsok a népi ülnököket nyilvános tanácsülésen, a nép­frontbizottságok javaslata alapján, négy évre választják meg a területükön lakó, vagy ott dolgozó állampolgárok kö­zül. A népi ülnökök az őkeS megválasztó tanácstól kapják megbízólevelüket. A bíróságok előtt álló jelen­tős feladatok megvalósításá­nál komoly jelentősége van annak, hogy a népi ülnöki tisztségre arra mindenben al­kalmas személyek kerüljenek megválasztásra, akik segíteni tudják a párt és a kormány politikáját kifejező és a társa­dalmunk fejlődését előmozdí­tó ítélkezési tevékenységet. Bízunk abban, hogy a vá-= lasztások eredményes lebonyo­lításához az arra illetékes szervektől minden segítséget megkapunk, és ennek ered­ményeként megválasztandó ülnökeinkkel az említett fel­adatokat eredményesen tud-- juk megoldató. lóknak látszani, mint ameddig valóban azok. Ennek egyik velejárója, hogy sokszor hagy­ják magára a gyermeküket. A gyerek — ha neheben is — megtanul egyedül élni, olyan jelentőséget tulajdonít a játék­szereinek, mintha saját sorsá­nak hordozói, ilyenformán szövetségesei lennének a ma­gányban. Tulajdonképpen el kellett volna vennem tőle az acélgolyókat, nem volt hozzá szivem. Ugyanígy a néger­babát is, de ezt sem tudtam megtenni. Játssz, Kicsi, gondoL tam, mentsd át, ha ez egyál­talán lehetséges gyerekkorodat abba a világba, amely már a felnőttek világa, ahol a játék sokszor ugyanaz, csak a tét nagyobb”. „Bika. Sajnálom, hogy el­vitték a csoportból, szívesen megakadályoztam volna, ha módomban áll. Minden em­bert, akivel találkozik, meg­jegyez magának. Agresszív alaptermészetű. Ahogy ott Ka. pellárót lefogták... Kicsiben minden együtt volt abban az akcióban, ami a nagy gengsz­terbandák akcióira jellemző. Azzal a különbséggel, hogy Kapellárót ezúttal mindössze figyelmeztetni akarták, tud­ják, hogy létezik, hogy fel­emelt fejjel és gyanútlanul kö­zeledett valaki felé. Aki el­várja, hogy féljenek tőle. És a küzdelem nem dőlt el. Talán nem lenne szabad eldöntetle­nül hagyni a küzdelmeket. Negyven éven felül a szív- trombózis emiatt vált tipikus férfibetegséggé. Lehetséges, hogy az életben nincs befeje­zett küzdelem? És ha így van, csakugyan a halál az egyet­len, ami pontot tesz minden­nek a végére? Bikát aligha­nem vissza kell hozatni ide. És egyszer megkérdezni tőle, miért tett kék keresztet a fiú, Kapelláró vállára. Meggyőzni őt arról, hogy a huliganizmus mélyén valami szívszorító szá- nalmasság rejlik, olyan ter­mészetellenes magatartásfor­ma, amelybe nem a kárvallot­tak fáradnak bele először, ha­nem akik kigondolják a féle­lemokozást”. (Folytatjuk) Két év nyolc hónap i

Next

/
Thumbnails
Contents