Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-04 / 79. szám
1 CSALÁD OTTHON Mi a lakásért, a lakás értünk ? ! Soha ilyen otthon-kultusz nem volt még országszerte, mint amilyen jelen évtizedünket jellemzi. Hárommillió család túlnyomó része nap, mint nap arra törekszik, hogy szépítse környezetét, megszerezzen mindent, ami szép, hasznos és nagyobb kényelmet nyújt. A húszmilliárdos „háztartási gépvagyon” már közismert tétele a közgazdászok fejtegetésének, betéve tudjuk, hogy minden második családunk rendelkezik hűtőszekrénnyel, hogy kétmillió otthonbán áll a mosógép, a rádióelőfizetők száma két és fél, a tv-előfizetőké* kétmillió. De nemcsak töretlenül és szépen gyarapodunk, hanem szerzett javaink használatához egyre több idővel is rendelkezünk, miután a szabad szombatok mind szélesebb körben kerülnek bevezetésre. Van tehát minek örvendenünk, és jut idő élveznünk is munkánk gyümölcsét. Mégis, valljuk be, nagyon sokán vagyunk, akik a birtoklás beteljesüléséig eljutva, ott megtorpantunk, megrekedtünk, s a használatbavétel vágya már nem él bennünk olyan elemi erővel, mint a szerzés vágya volt. Megdolgozunk valamiért, verejtékezve, lemondások árán eljutunk az „enyém, megsze- reztem magamnak” bűvös cél- ■ jáig, s aztán sok helyen még mindig ... Lakásunk egyik helyiségében a „tiszta _ szótőt” tiszteljük, a másikban a tévét „trónoltatjuk”, a harmadikban a nehezen megszerzett fürdőkádat „kíméljük”, s csak alig használjuk ki a megszerzett javak nyújtotta kényelmet. Hány család van, ahol lecserélik a néhány éve vásárolt bútort, holott jóformán még ki sem ülték azt a fotelt, de veszik az újabbat, a divatosabbat, hogy aztán azt — nézhessék. Vesszük, hogy legyen, vesszük, mert másnak is van, s nem akarunk lemaradni. A gyűjtésnek, a szerzésnek mindig voltak megszállottái. Azonban a normálisnak mondható gyarapodásnak csak az lehet az értelme ha a javainkkal élünk is. A bútor azért van, hogy a gyereknek legyen kényelmes tanulóhelye, a szobák azért vannak, hogy kényelmünket szolgálják. A rugalmas, laticeles, epedás fekvőhelyek arra valók, hogy emberhez méltóan pihenjük ki a munka fáradalmait. Mert mit ér az, ha mi vagyunk a házért, a lakásért, ahol szentként tiszteljük a bojlert, s jéghideg vízben öblögetjük a ruhát, és izületesre nyomorítjuk a kezünket. „Az én házam, az én váram” tartotta az angol, csakhogy a magyar ember mindig híres volt a vendégszeretetéről, széles kedvéről, s hívott, vonzott magához rokont, jóbarátot, ismerőst. ' Mostanában azonban, mintha a családok belterjes életet élnének, ritkulnak a IáNépújság ]2 togatások, a jóízű beszélgetések, az estékbe nyúló házi ösz- szejövetelek. A családok ösz- szezsúfolódnak kint a konyhában, gyorsan bekapja ki-ki a vacsoráját, majd helyfoglalás következik a tv előtt, s „üzemzárás” után zuhanás az ágyba. Egyre több a szép otthon, egyre több idő jut családunkra, mégis beszűkül életünk a konyhák négy fala közé és sorvadnak emberi kapcsolataink is. Pedig minden fotel , annyit ér, ahány estét kényel- ' mesen végigülünk benne, s ahány jóbarátunk megpihenhet benne. Nem elég valamit birtokolni, ha megszerzése után nem számolunk vele. Állítsuk hát szolgálatunkba az otthonunkat és minden szerzett javunkat, hiszen, azért dolgoztunk értük, hogy boldogítsanak bennünket. K. É. Ki aszabaiisa I Nemcsak a lakásunkat, a ruhatárunkat, a'hpj-;. tartási gépeinket, s jó esetben, a gépkocsinkat kell megfelelően karbantartanunk, hanem elsősorban önmagunkat. Mégis, a saját testi-lelki előnlétünkről, kedély- és idegállapotunk felfrissítéséről, fizikai és hangulati regenerálódásunkról gondoskodunk legkevésbé. Pedi,g, ha úgy döntöttünk, hogy élni akarunk, s ráadásul a lehetőségeknek megfelelően, legalább 75—80 esztendeig, akkor be kell rendezkednünk a nehézségeinket ellensúlyozni képes életmódra. Ez a legkevesebb, amit meg kell tennünk önmagunkért. Persze könnyű ezt így elmondani, de annál nehezebb kinek-kinek megvalósítani. Jól pihenni ugyanis művészet. , Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szabod idejükben bezárkózó hétalvók, az embereknek,, társaságnak, külvilágnak feléje sem nézők állari- dó fáradtsággal küzdenek, s nem tudnak olyan harmonikus, kiegyensúlyozott egyéniségekké válnfi, mint a sokat beszélgető és sétáló, erdőt-mezőt járó mozgékonyabb emberek. Az aktív pihenés ugyanis a leghatásosabb módja szervezetünk megújulásának. A kerti tevékenység, de ha érié nincs mód, akkor maga a természetjárás a legjobb gyógyszer mindenfajta fáradtság elűzésére, a gyönyörködés a .napsütötte tájban, a felfrisr sülés a tiszta levegőn többet ér minden feketekávénál vagy .pirulánál. Mégis, sajnos az emberek nagy többsége'rest mozdulni is, legfeljebb füstös presszókba ül be néhány órára. Ha megr gondoljuk, a munkahelyek és 'az otthonunk fokozódó gépesítése is egyre inkább megfoszt bennünket a legkisebb testmozgástól is. A gáz- és távfűtés terjedése a. fűtéssel, .favágással, tüzelőhordásjal együttjáró kis mozgástól is „megkíméli" a férfiakat, az autó pedig kétszeresen is ártalmas, mert szennyezi környezetünket, és megfoszt bennünket a sétáktól, a járkálás, nézelődés,/levegőzés egyszerű, de nagy jelentőségű változatosságától. így aztán a szabad idejüket helytelenül felhasználó emberek száma egyre szaporodik, s neurotikus konfliktusaink és felhalmozódó fáradtságunk betegséggé is válhat. Hol a kiút fehat, mi a megoldás? A telekvásárlás, a nyaralókért nyújtotta ki- kapcsolódás azért nem tökéletes megoldás, mert mindenkinek nem telik telekre, s mert a kiskert nem is,nyújtja teljesen azt a testmozgás-szükségletet, amire a legkülönfélébb munkát végző emberek egészsége egyformán megkíván. Nem marad. más hátra, mint egy mind ez ideig csak kis 'mértekben kihasznált, ugyanakkor mindenkinek ’ egyformán rendelkezésére álló lehetőség igény- bevétele: kj kell mennünk, ki kell törnünk a szabadba. A hazai tájak, erdők, hegyek és vízpartok mindenért gazdagon kárpótolnak bennünket, a legjobb orvos sem tud ennél különb receptet. Ma még kevesek hobbija a természetjárás, holott valójában milliók szükséglete a civilizációs ártalmaktól való szabadulás. Vonjuk ki magunkat a zajok, a közlekedési ár- tálmük, a rossz levegő, a nagy tömeg „bűvköréből", mert ha ezt nem tesszük, megsínyli idegrendszerünk, csökken életerőnk és ezzel párhuzamosan életkedvünk is. Ne feledjük, a kérdés így szól: Élni, vagy idő előtt meghalni? S a felelet, a tennivaló nem lehet más, mint: ki a szabadba! k. é. 1973. április 4. Rej tvenyülVkben Fodor József költeményének utolsó versszakát idézzük, amelyben a hazánk felszabadításáért életüket adó szovjet katonáknak állít maradandó emléket. Az idézet folytatólagosan. a vízszintes . 1., függőleges 19. és a vízszintes 101. sorokban található. Vízszintes: 1. Az idézet első része. .19, ... a kürtszó: rádióműsor címe. 20. Humánus cselekedet emberi életek megmentésére. 21. „Lógok a . . . : Karinthy Frigyes műve. 22. Tartalmát kiöntl. 24. Katolikus szerzetes (eredeti helyesírással) . 26. Jobbra, balra mozgat. lenget. 27. Légzési és testtartási gyakorlatok rendszere. 28. Viiág*»lan. 30. Tesz. 31. Félbeharaoó! 33. Tbsen drámája. 34. Folyó a Szovjetunióban. 35. Légnemű anyagok vég velem - zésével foglalkozó szakember. 39. Nátrium és hidrogén. 40. AAA. 41. Buito- "ató. izgató. 42. Vörösmarty legismertebb költeményé. 44. Varróeszkoz, 45. Általában ilyen anyag szabását . is vállalják. 46. CGÉ. 48- .. „ az nyer (közmondás). 49. Véresonort betűjele. 51. Zárfalta. 51. Kis • veréb, a gyerekek nyelvén. 54. Juhok istállója. 55. Lantán. 56. Vörös. angolul. (Pl.: ... River.) 58. ■Te'eket, vonalakat vés. karcol valamibe. 59. Fényessé dörzsöl. 61. Szovjet re- nülőg&o betűjele. 62. Testrész. 63. Az áll ■ dísze” (névelővel). 65. Kétszeres Kos- suth-dijas festőnk (István. 1965—1961.). 66. Dal. 68. Rálma- faita. 70. Ködbe vesző. 71. „Ezek” az ikrek világhírűek voltak. 72. Babétel. 74. Észak-afrikai város. 75. Svájci ős- kanton. 76. Bűntettkészül. 78. V’°rer kedés közben megszűr. 80. Cs Cs Cs V| Cs Cs. 81. Libahang. 82. Vezető funkció bizottságban. 83. Nyelvtani egység. 85. Tegefcőviszony. 87. Asztácium. 88. Visszamegy! 90. Gyalázó. 91. Szinültig. 93. Kiadós étkezésre- vágyik. 97. Török katonai rang. 98. Erre a helyre haji- gál. 101. Az idézet befejező része. 102. Tanácskozó. 105. Alma . . . (szovjet város). Ii06. Maria Siklo- dowska és, férjének egyik lánya (anyjáról könyvet írt). 109. Két-két azonos betű. 110. Euróbái határfolyó. 111. Gabonaféle. 112. Kiejtett mássalhangzó. 113. Vizsgán húzzák 1 1 s k 5 € 7 3 9 (0 11 13 rw? BT H 20 É *.ví '■'r. L- t.v. 2.2. m 23 9&Ml '' JÁ\I w? p iá P 2ß • tím ía 19 «Hé 30 Ü íf & Ü 3S 2* 35 iä m ’W HO M mg Mg HZ m ,'ü Ü n m u ■ Ü 51 ü 51 5Í m 5H m 56 58 Ü 53 60 m 61 ü 6Z 63 ÍA il w. 66 s? * só 63 10 H 71 sz H 72. 73 . « 7“t • ' •' . ‘ 75 II •(6 •m Tf m 78 79 80 CS eh mg 82 ö m 85 66 * % tó Őd n ÜÉ 9C mg éWí m m sx 9293 94 <25 96 ü 97 ü 9Q ICO m n 101 K 1 icz tó ÍOH 105 1 1o6 106 ICO mr 1! II 110 VAS* mg W m 111 V. 112 113 4M 115 116 ü ?r/ * 118 119 120 ü m121 123 H 13rt m 126 m 127 126 129 130 131 132 1 133 1-Vt 135 f*§ 156 13? ü 5 '■ 139 140 141 W m 142 143 m 144 m 145 Aé Ps M H-.7-^ 150 a 152 Ml 153 1\5H n 155 m 156 m 15? 158 m 159 160 161 Ü 162. 163 sági 165 166 167 v m 168 169 rto n 171 1fl b 173 m IfSZ-vw. Ü m re m I73 • . L. 160 1 181 ül 182 183 im — . ► GY n a diákok. 117. Tüzet szüntet, 118. Költőnk (Mihály, 1817—^68.). 121. Magunk. 122. Kéz betűi. 124. Kapar. 126. Lerakat. 127. Pálca. 128. Puliszka. ,1.3*0: Daloskedvű. 132. Megyénkben született festő: . . .Nepomuk -János. 133. Kezdés után jövő. 134. Ház része. 136. Ravaszdi. 137. Tranzisztoros rádió 1 tartozéka. 138. Testrész. 139. Vasúti csomópont Jugoszláviában. 140. Kétes! 142. Katafalk. 144. Kettősbetű. 145. Római 1501 (fordítva). 146. A múlt idő jele. 147. Kedvelt édesség. 149. ...L&o. 150. Bök. 152. ÖL 153, Vendéglátóipar! egység. i5$. SLG. 156. Valakinek ,a sikeréért, izgüL 157. Nemzeti Bajnokság. 159. Költő, a szabadságharc eseményeinek meg éneklője (Gyula, 1816—61.). 161. A virág része. 162. Közterület. 163. Ide. de ke verten! 165. Kedvelt Bzobanövények. 168. Női név rövi- d-ebb változata. 169. Igén magas, nagy termetű. i?l. Esetleg. 172. RTE. 173. Titokban figyel. 174. Pan társa (ékezet felesleg). 175«. Együgyűen hiszékeny (fordítva). 177. Orvosi sebészeti eszköz. 179. Ennek a kőzetébe»» 180» Győr« léptek jelzője. 182. Kossuth-díjas költő, író. festő és esztéta (keresztnevének kezdőbetűjével a végén. 1887—1967.). 164. Elcsépelt, üres mondás, frázis. Függőleges: 2. Kártyajáték. 3. Ókori római hármasfogat. 4. A "némafilmek' .egyik legnagyobb sztárjának keresztneve (. . .Niel- .jsen). Ila és -Ali' ;betúL.. 6..;.Úgynevezett. '7. Egymást előző betűk. 8. Nagydbb emberi' közösség. 9. Dét- apverikai papagájféle. 10. Könyvek» műtárgyak rendszeres jegyzéke. 11. „.. . ég a házad. .. (gyermekdal). 12. Határozószó. 13. Kiejtett mássalhangzó. 14. Csont, latinuk 15. RZI. 16. A szobában. 17. Nemesgáz. 18. Termést betakarít. 19. Az idézet második, része. 23. Szorosságot csökkentő. 25. Katus. 28. A legfőbb vonásokat feltüntető. 29. Hangutánzó szó. 31. Lakóépülete« 32. Női becenév. 35. Fogyasztásmérő, városban. 36. IndulatsZó. 37. Kettősbétű. 36. Spanyol női név. 41. Sóbálvánnyá változott. 43. Távbeszélő röviden. 46. A Keleti-Kárpátok része: ... -havasok. 47. A fájdalom is ez. 50. Fenyőfában élő szú (Ips Typographus). 52. Körösi ... Sándor. 53. Töltéssel rendelkező atomcsoportok. 55. ,,Ide” helyezik azt, aki börtönbe kerül. 57. Ezekről a kozákokról írt Solo- fiov több regényében. 59. Négylábú állat há túlsó lábán a bokának megfelelő összetett ízület. 60. Fölényesen legyőz valakit. 62. Lányos házban szívesen látott vendég. 64. Építőanyag. 65. Lábbeli. 67. Fehér szőrű sertés. 69. U. a., mint a vízszintes 58. 71. Retorika. 73. Nagy helyet foglal el. 76. Azonos mássalhangzók. 77. A porcelán is ez. 79. LT. 82. Gyakran szóba hoz. 83. Foszló. 84. Arrafelé halad. 86. Fel- gyógyulás utáni erősítő kezelés.' 89. Messzire. 92. Kutya. 94. Költőnő és műfordító keresztneve (Károlyi. ..). 95. -nál — rag párja. 96. Elavult hordóűrmérték. 98. Aromája. 99. Római 504. 100. Döcögni kezd! 103. Teljes terjedelmében víztelenít. 104. Rénium. 107. Sír. 108. Erősödő. 114. Esztendő. 115. Ez az időszak. 116. Gonosztevő. 118. Maga előtt hajt. 119. Nehéz, puha fém. 120. Azonos mássalhangzók. 123. Mint a penge. 125. Fokozatosan rászokik. 126. Mozdony igéje. 127. ... Balogh Ádám. 129. Kötőszó. 131. Akkumulátor-fajta. 132. Az orvos páciense. 133. Kicsinyítőkép- ző. 135. Hosszú nyakáról közismert. 138. Fekete, mint a „ „. 141. Szűk cipő tészi. 143. Legendás: elsüllyedt földrész. 144. Hágó. 147. Visszasóz! 14«. Elkülönít. 150. Tarkabarka. 151. Verskellék. 154. Lopakodik. 156. Mond valamit. 158. A füzetbe jegyez. 160. Korrövidá- tés. 161. Stroncium. 162. Undor. 164. Mágnesség. 166. Női becenév. 167. Latolgat. 168. Régi magyar férfinév. 170. Befogókészülék. 174. Említést tesz valamiről. .176. Szúr. 177. Kén és argón. 17«. Talajforgató eszköz. 179. Vajon ez? 181. Sajtdarab! 182. Építőanyag. 183. Lyka Károly. 184. Sáros! Gyula. Beküldendő á vízszintes Í.7 a függőleges 19. és a vízszintes 10L. sorok megfejtése levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ 7101. Szekszárd, postafiók: 15. címre 1973. április 16-ig. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők iközött 10 db könyvet sorsolunk kk WCI W - !r SZEREK