Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

•.•TW.-~-.TJ Pálfai fés*eki*akók A • ■ ‘ ♦ - V * V Tudományos munka a szekszárdi múzeumban A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum impozáns évkönyvé­ben, ami 1970-ben jelent meg Mészáros Gyula igazgató négy pontban foglalta össze a múzeum tevékenységét: ásatás és gyűjtés; időszakos és állandó kiállítások rendezése; új mú­zeumok és emlékházak létesítése; tudományos publikációk. Az 1970-es évkönyv, amit sajnos hasonló eddig nem kö­vetett, tizenegy tanulmányban számolt be a múzeum leg­jelentősebb eredményeiről, a szekszárdi Balogh Ádám Mú­zeum füzetéi című sorozat pedig 1962 óta ismerteti a múzeum kutatásainak friss eredményeit. Szaktanulmányokról van szó, amelyek a kívülállónak — első pillantásra — valószínűleg ke­veset mondanak, mert aligha képzelhető el, hogy a népmese katalogizálásának új módszere — csak találomra kiragadott cím — általános érdeklődést keltsen. Mégis, ha sorra vesz- szük az eddig közreadott tanulmányokat, egy átgondolt, , s eredményéiben vitathatatlanul jelentős tudományos munka képe rajzolódik ki előttünk. A Füzetek tíz esztendeje alatt a sorozatban kilenc tanulmány látott napvilágot, melyek mind­egyike nemcsak fontos kutatási eredmény, de az általános régészet mellett hasznos segítője az örvendetesen gyarapodó helytörténeti kutatásoknak is, sőt segíthetné az iskolai hely- történeti oktatást, mégpedig olyan új adatokkal, kutatási eredményekkel, amelyek a magyar történelmi ismereteket is szolgálják. A múzeumi kiadványok legjelentősebb szerzője dr. Mé­száros Gyula, aki hat tanulmányt publikált az elmúlt évek során. Témái nagyon változatosak: értekezett a szekszárdi múzeum kőrézkori agyagmécseseiről, a nagyszokolyi honfog­laláskor! síri eletekről. Szekszárd és környékének törökös dí­szítésű kerámiai emlékeiről, megírta a múzeum hetven évé­nek történetét, s Wosinsky Mór életrajzát. Nemcsak a mú­zeum történetében, hanem Mészáros Gyula tudóspályáján is jelentős állomás a regölyi „aranysír”, ezt ismerteti legújabb, igen szép kiállításban megjelent tanulmánya. A sírt 1967 júniusában találta Császár Géza tsz-brigádvezető három .társával. A rendkívül gazdag sírlelet fontos régészeti kérdé­sek sorát vetette fel: a sírban talált csontváz 40 év körüli nőé volt, mesterségesen torzított koponyáján vágás okozta, beforrott rés. Az ékszerekben gazdag sír lakóját egy sas totemje őrizte. Mészáros Gyula hatalmas tárgyismerettel, a talált lele­tek rokondarabjainak összehasonlításával kutatta ki, hogy a sír lakója talán hercegnő volt, majd sorra veszi, s megma­gyarázza a sírban talált leleteket, azok jelentését és jelen­tőségét;. > . A regölyi „aranysír”, amit gazdag képanyag díszít, nem­csak tanulságos, hanem érdekes olvasmány is. s alkalmas atro, hogy a. jrvúzeumlátogató, előtt -élettel teljék meg egy rég letűnt kör. s a történelemből régen eltűnt nép emléke. S arra is példa, hogy a szaktudomány eredményeit való­ban közkinccsé lehet tenni. De mindez vonatkozik a múzeum többi ^tudományos publikációjára, a tízéves múltra vissza­tekintő Füzetek és az évkönyv tanulmányaira is. CSÄNTYI LÁSZLÓ LENIN és LÉ NIN Tizenhárom ország négyszázhúsz Lenin-bélyege '■ ,V • -•* Valamikor — nem is olyan nagyon régen — ha egy-egy falun nevelkedett fiatal fel­cseperedett, „elindult az élet­be”, ott bábáskodott körülötte az egész család. A család szót itt tágabban kell értelmez­nünk, mert bőven belefértek nemcsak a nagyszülők, de a nagynénik, nagybácsik, ke­resztapák, keresztanyák, még a szegről-végről rokonok is. Mostanában sokat beszélnek a családi közösségek felbomlásá­ról, amiről ugyan lehet vitat­kozni, de az kétségtelen, hogy Lakos József: A' fiatalok többsége becsülettel megállja a helyét. a viszonylag lassabban változó falvakban is jócskán lazultak ezek a kapcsolatok. Ugyanak­kor észre kell vennünk: . a családi közösségek helye nem marad üresen, hanem fo­kozatosan felváltja egy más, a mi társadalmi viszonyaink­ra-jellemző kapcsolat, amit a kezdetben csak a termelői, munkahelyi- közösségeket- je­lentő termelőszövetkezetek­ben kell keresnünk. A szocia­lista mezőgazdaságban dolgo­zók érdekeinek azonossága kö­vetkeztében — törvényszerűen — jönnek létre ezek a maga­sabb rendű kapcsolatok, ame­lyeket sok egyéb mellett az egymással való törődés, segí­teni akarás is jellemez. A pozitív példáért, mint már annyiszor, nem kellett messzire mennünk, csak a pálfai termelőszövetkezetbe. Itt beszélgettünk Lakos József elnökkel arról, hogyan segíti a közös gazdaság a családot alapító, a faluban letelepedni szándékozó fiatal tsz-tagokat. Ez utóbbiak egyébként -elég 6okan vannak. Az átlagos életkor — ezt is kevés helyen mondhatják el — negyven év alatt van. A négyszázhatvan dolgozó tagból több mint másfél száz a harmincévesnél fiatalabb. Tíz házhelynyi terület várja Pálfán, hogy egyenként 200 négyszögöles telkeket mérje­nek ki belőle. Egyiken pedagó­guslakás épül, kilencen pedig fiatal tsz-tagok családi háza áll majd. — Azt szeretnénk, ha le tudnának telepedni, kötődné­nek a falujukhoz, a tsz-hez — mondja — Lakos József tsz- elnök. — A közgyűlés határo­zata alapján a leendő falu­központban juttatjuk házhely­hez őket. mégpedig jutányos áron. Korábban kétszintes, több lakásos házak építését terveztük, de ez a forma ná­lunk még nem népszerű, ezért választottuk a másik megoldást. Az elnök szavaiból az is kiderült, hogy nemcsak ház­hellyel, hanem másként is tá­mogatják a „fészekrakókat”. Soron kívül biztosítják az anyagszállítást, segítenek az anyag beszerzésében, gépeket, állványokat adnak kölcsön, az építőbrigád munkájáért járó pénz egy részéről is lemonda­nak az építtetők javára. Mind­össze egy kikötésük van: ezek a fiatalok vállalják, hogy legalább három évig a tsz- ben dolgoznak. Ez bizony nem olyan maximalista követel­mény, amit nehéz lenne „túl­teljesíteni”. Már az eddigiekből is kitű­nik, hogy milyen a kapcsolat a tsz-vezetés és az ott dolgo­zó fiatalabb generáció között. Ügyancsak figyelemre méltó az a megjegyzés, amit az elnök tett: ' — Mostanában sokat halla­ni arról, i hogy „mi, lesz ezek­kel, ha mi öregek már nem tudunk dolgozni!” Ugyan mi Ipnne? ök.még jobban akar­nak élni, mint annak idején mi, és nagyon jól tudják, hogy ezért tenni is kell valamit. Pálfán érdemes fiatalnak lenni. A lakodalmakon. a menyasszony táncban — persze csak jelképesen — ott van a tsz is, mégpedig 1000—1000 fo­rinttal. Ugyanennyivel „ne­vez be" a társadalmi név­adókra. Köztudott, hogy jól jár, aki részt vesz az OTP if­Várszegi József: A kedvez­mény egy részét nehéz lenne pénzben kifejezni. bán. Ha az illető ráadásul a pálfai tsz tagja, a közös gaz­daságtól plusz öt százalék ka­matot kap. (Azok például, akik havonta 400 forintot tesznek félre, öt év után a kamatokkal együtt nem 28 000 forintot kapnak kézhez, hanem 32 000-et.) —1■ Hogyan állják meg a helyüket a tsz fiatal tagjai? — Többségük becsülettel — mondja Lakos József. — A villanyszerelők csoportvezető­je alig 20 éves, az egyik 18 esztendős sertéstenyésztőnk első lett a megyei termelési versenyben. Persze akad köz­tük olyan is, aki korábban itt hagyott bennünket, aztán alighogy visszajött, máris ház­helyet kért. Adunk neki, de tőle is becsületes munkát vá­runk. Horváth László: őszre tető alá szeretnénk hozni az épületeket. A házhelyeken, amelyek pe­dig még ki sincsenek mérve, már ott tornyosulnak a só­derdombok, a téglarakások. Készülnek a tervrajzok is: a tsz építészmérnöke, Várszegi József vállalta ezt a munkát. — Részben társadalmi mun­kában csinálom, a közvetlen munkatársaknak pedig in­gyen. Az a kedvezmény, amit a tsz-től kapnak az építtetők, több tízezer forintot jelent, de van olyan része is a segítség­nek, amit nehéz lenne pénz­ben kifejezni — mondta az ugyancsak a fiatalabb kor­osztályhoz tartozó mérnök, amikor az építkezés helyszí­nén szemügyre vettük a „te­repet”. — Ha egyénileg járnánk > utána az építőanyagnak. az egész évi szabadságunk se lenne elég, — tette hozzá az egyik leendő háztulajdonos, Horváth László. — Pedig nagy szükségünk van minden szabad időre, mert őszre már tető alá szeretnénk hozni az épületeket. Mielőtt beköszönt az idei tél, remélhetőleg új utcasor­ral gazdagodik Pálfa. Addigra megkezdik a törpevízmű épí­tését is, „mert igénylik ám a mai fiatalok a fürdőszobát!” és ebben az új utcasorban nem­csak a tulajdonosok, de az egész kollektíva munkája benne less, Pálfán. megfogták a fiata­lokat? Lehet így is mondani. De a kifejezés elveszti pejo­ratív tartalmát, ha arra gon­dolunk, hogy nemcsak a kö­zösség látja hasznát. Csöngedi Gyula- szekszárdi általános iskolai igazgató, a bélyeggyűjtőkön belül a motí­vumgyűjtők táborához tartozik. Pedagógus lévén szinte termé­szetes, hogy az egyik témakör, amelyik érdekli, a gyerek. A másik a történelem egyik leg­nagyobb alakjának bélyegeken való megörökítése: — Lenin- bélyegeken. — Hány állam adott ki Lenin-bélyegeket? — Nem tudom. Rengeteg. Az úgynevezett „harmadik vi­lághoz” tartozóknak például a többsége, elsősorban az arabok, beleértve a még földrajztaná­rok által sem mind ismert ne­vű olajsejkségeket is. — Ez enyhe kontraszt... — Kontraszt, de üzlet is. A bélyeg minden állam részére komoly bevételi forrást jelent. —■ Igazgató elvtárs gyűjte­ménye hány országból szár­mazó bélyegekre terjed ki? — Soroljuk csak! Van ma­gyar, Szovjet, albán, jugoszláv, bulgár, NDK, lengyel, román, csehszlovák, vietnami, mongol, kínai és kubai bélyegem. — Melyik volt az első Lenin- bélyeg ? — Ez a kis gyászkeretes, melyet 1924-ben halála alkal­mával adtak ki a Szovjetunió­ban. Értéke most hozzávetőleg kétezer far int. — Az első magyar kiadású Lehin-bélyeg mikor jelent meg? — 1947-ben. Azóta termé­szetesen számos alkalommaL Tizenkilenc önálló arcképes bélyegünk van, és egy sor, amelyik valamelyik évforduló alkalmából jelent meg és a proletáriátus nagy tanítóját, a legkülönbözőbb környezetek« ben ábrázolja. Bélyegeink kivitele szép, nem kell szégyent vallani velük. Érdekesek azonban a külön­böző országok eltérő stílusai. A grafikailag kitűnően kivite­lezett csehszlovák bélyegek, vagy az a mongol, melyen Le­nin hosszan elkeskenyedő, le­lógó mongol bajuszt visel. Az egyik vietnami bélyegen a név „LÉ NIN” írásmódban szere­pel, teljesen természetes mó­don, mert a vietnami nyelv szótagoló szerkezetű. Csöngedi igazgató gyűjteményének nem csekély hasznát látja oktatói munkájában is, ami igazolja az ismert tételt, hogy a bé­lyeg kulturális nevelő, isme­retterjesztő hatása nagy.-S. -ZZ.' GYURICZA MIHÁLY Tolna megyei pedagógiai napok A tavaszi szünet csak a diákok számára jelent teljes kikap­csolódást: a pedagógusok ugyanis néhány napot szakmai tovább­képzésükre fordítanak. Április 5-én és 6-án, illetve 9-én és 10-én az oktatással, neveléssel kapcsolatos előadásokat hallgatnak meg a megye több helységében egyidejűleg^ megrendezendő pedagó­giai napok keretében. Az egyetemi, főiskolai tanárok, szakfel­ügyelők előadásait konzultációk, megbeszélések tarkítják. Az Or­szágos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat ugyanekkor — ápri­lis 5—10-ig — rendezi meg a szekszárdi művelődési központban taneszköz-kiállítását. A pedagógiai napok szekszárdi rendezvényeinek résztvevői a tervek szerint Illyés Gyula: Az ünnepelt című művét nézik meg a veszprémi Petőfi Sándor Színház előadásában, a bonyhádiak Bálint András, a dombóváriak Szentpái Mónika előadói estjén vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents