Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-04 / 79. szám
r 11 r 81 KERDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszórd, Postafiók 71. Csecsemőtej Ei a kérdés főleg azóta foglalkoztatja az embereket, amióta megjelent a határozatban, holott csecsemőtej korábban is volt, méghozzá ugyanazokban a városokban, ahol jelenleg is van. Ezzel kapcsolatos Körösi Károly Szekszórd, Lehel u. 15. szám alatti olvasónk kérdése is. A kérdést többen is feltették, de lényegében ugyanazt kérdezték, amit Körösi Károly: „Miért nem árusítanak Szék- szárdon jegyes tejet?" A kérdésre dr. Csikós Nagy Bélától, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökétől kaptunk választ, ö az alábbi tájékoztatást adta ezzel kapcsolatban: „A kedvezményes anya- és csecsemőtej 1952. január elsejével került bevezetésre az akkor kiemelt 16 ipari városiján (Budapest, Űzd. Komló, Győr, Salgótarján, Pécs, Kazincbarcika, Sopron, Szolnok, Szeged, Debrecen, Szombathely, Miskolc, Dunaújváros, Tatabánya, Várpalota). A kedvezményes tejet a terhes és szoptatós anyák, valamint a csecsemők hatéves korig kapják, naponta félliteres mennyiségben és 1,50 fo- rint/literes áron. A fogyasztói tejárak emelése után ez most rtiár valóban jelentős kedvezményt jelent azoknál a családoknál, akik utalvá- nyos tejellátásban részesülnek, amelynek a kihatása egy gyermek esetén a levélíró által is közölt 4500 forint körül van. Amikor az utalványoz tej bevezetésre került — az akkori életszínvonal mellett — 16 kiemelt nagyobb, vagy iparilag fontosabbnak tartott városban állott fenn elsősorban a szüksége annak, hogy az anyák és csecsemők olcsó és a kereskedelmi forgalomban levő tejnél lényegesen jobb minőségű (2,2 százalék zsírtartalmú tejjel, szemben 3 százalék zsírtartalmú) tejhez jussanak a megfelelő táplálkozás biztosítása érdekében, tekintve, hogy vidéken máshol a lakosság jelentős része önellátó volt. A helyzet azonban azóta több tekintetben jelentősen megváltozott, ezért a megkülönböztetés ma már nem any- nyira indokolt, mint akkor volt. A tej fogyasztói árának emelése még tovább fokozta az ellentétet a kiemelt 16 város és azok között a helységek között, ahol ilyen kedvezmény nincs. Meg kell jegyezni, annak meghatározása és esetleges módosítása, hogy mely területekre terjedjen ki a kedvezményes tejellátás, nem az Országos Anyag- és Árhivatal hatáskörébe tartozik, de — véleményünk szerint — a kedvezményes tej ellátás teljes körű kiterjesztése nem oldható meg, mivel mintegy 600 helységben egyáltalán nincs szervezett tejellátás s így ezekben a községekben a kedvezményes tejet szervezet hiányában bonyolítani nem lehetne. A - bonyolítás az említett 600 helységen kívül még további olyan területeken, amelyeken csak csarnoki nyerstei-ellátás van. Ugyancsak prohlémá-, kát okozna. Mindezekre tekintettel a kedvezményes tejellátás teljes körű kiterjesztése helyett valószínűleg más megoldást célszerű a kérdés rendezésére keresni. A felvetett kérdés az illetékes szervek előtt ismeretes, annak rendezésére már több javaslat készült, de megnyugtató megoldás mind ez ideig nem alakult ki. A probléma nem ár-, hanem életszínvonal-politikai kérdés, amely az élet- színvonal tervszerű fejlesztése keretében oldható, meg." Taxival a kórházba Kutas! István taxisofőr, Szék- szárd, Alkotmány u. 25. szám alatti olvasónk irta a követ- közöket: Jk minap egy beteg kisfiúval ült be az édesanyja a taxiba. A gyermek- osztályra kellett volna őket bevinnem. Meglepetésemre az Ybl utcai portás közölte, hogy rendelkezésre, a kórház területére kocsival senkit be nem engedhet. Rá három nap múlva, este nyolc órakor egy tüdőasztmás bácsit kellett volna felvinnem a tüdőszanatóriumig. A portás ismét nem engedett. Hogy a bácsi a cókmókjával hogyan ért fel a lépcsőn, azt csak ő tudná megmondani". — Kórházunk belső közlekedési rendjének kialakítására különféle intézkedéseket tettünk, ezek közé tartozik a gépjárművek közlekedésének szabályozása, korlátozása — kezdte válaszát a Balassa János kórház főigazgató főorvosa, dr. Szentgáli Gyula. — A kórház területére csak a beteg- ellátás biztosításához szükséges személy-, illetve te- herfuvarokat végző gépjárművek hajthatnak be, továbbá az intézet dolgozói saját gépjárműveikkel. A betegellátáshoz soroljuk a betegért jövő, vagy a beteget szállító személygépkocsikat is. Megfelelő ellenőrzés után ezek is behajthatnak az intézet területére. A megfelelő ellenőrzés szükséges, mert több esetben előfordult, hogy a látogatási tilalmat kijátszani igyekeztek és így próbáltak az Ybl utcai portán taxival látogatási céllal bejönni. A levélben jelzett két esetben a portás nem járt el kellő körültekintéssel. A betegeket be kellett volna engedni a járműbejárati portán. Hasonló esetek elkerülése érdekében intézkedtem, hogy a portásokat ismételten oktassák ki. Meleg víz Bonyhádon ? Barát István nyugdíjas, Bonyhád, Perczel M. u. 2. szám alatti olvasónktól kaptuk a következő levelet: „16—20 éve fordult elő, hogy Bonyhádon és környékén olajat kerestek, és a bonyhádi szőlőhegyen fSzecska) 70 Celsius fokos meleg vizet találtak. Azt akkor eltömték, de több ember ma is emlékszik a helyére. En is emlékezem, és népfrontgyűlésen és másutt, gyakran emlegetem. Nem lehetne a meleg vizet felhasználni? A felhasználáshoz szük- séqes pénzt előteremthetnék közösen a tsz, a tanács, társadalmi munkával és téglapénz fizetésével mi magunk, lakosok is". Soczó Lajos, Bonyhád nagyközség Közös Tanácsa elnöke így válaszolt a kérdésre: — Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Mecseki ÜV. (Komló) 1970. december 8-án készült szak- véleménye a következőket tartalmazza: „A terület hévízfeltárás szempontjából kedvezőtlen, és nagymértékben bizonytalan. Földtani és hydrogeológiai adottságainak figyelembevételével Bonyhád nagyközség hévízellátására kizárólag kutató jelleggel egy 900 méteres fúrást javasolunk." Továbbá: „...a kinyert víz hőfoka az alaphegvség magas helyzete miatt valószínűleg nem fogja meghaladni a 45 Celsius fokot.” A szakvéleménnyel együtt elkészült a 900 méteres kút költségvetése 1968. január 1-én érvényes anyagárakkal 3 012 282 forint költséggel. A kívánt cél elérésének bizonytalansága és a magas költség miatt a kérés jelenleg nem teljesíthető. Pihenőnao és túlórapótlék Baumei'zter Márton váltó- kezelő, Máza, Felszabadulás út 5/b. alatti olvasónk így kezdte a levelét: „Megjelent egy rendelet, amely 1971. január 1-től a forduló-szolgálatos vasutasok havi rendes munkaidejét körülbelül 210 órában határozza meg. A heti pihenőnapot közben, váltó útján kell kiadni, úgy, hogy havonta legalább egy pihenőnap vasárnapra essen. Amennyiben a pihenőnapokat közben váltó hiányában nem tudiák kiadni, azokat túlóra- pótlékkal, a havonta egy vasárnapra eső pihenőnapot pediq 100 százalékos túlóra- pótlékkal kell elszámolni. Azt szeretném megkérdezni, hogy nálunk ezt a havonta egy vasárnapra eső pihenőnapot miért nem számolják el 100 százalékos túlóra-pótlékkal, miért csak azon az állomáson, ahol a közben váltó biztosítva van?" A bizonyára sok vasutast érdeklő kérdésre a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatója, dr. Szabó Tibor a következő választ adta: „A ielenleg érvényben levő MÁV kollektív szerződés évenként kiadásra kerülő vasútigazgatósági függelékeiben a hónap munkanapjait figyelembe véve, előzetesen meghatározzuk a forgalom lebonyolításával ösz- szefüegő havibéres munkakörökben a havi kötelező munkaidőkeretet, amely általában 208, vagy 216 óra. A havi kötelező munkaidőn felül teljesített órák túlóraként. a megfelelő túlóra- pótlékkal (25—50 százalék) kerülnek elszámolásra. A kollektív szerződés 35. paragrafusa S’eíint azokon a munkahelyeken és munkakörökben, ahol a közbeváltás (a dolgozó élőre meghatározott napokon történő felmentése a szolgálatvégzés alól) még nincs bevezetve. a folyamatosan 12/24 órás forduló szolgálatot teljesítő dolgozok heti pihenő- nania a váltási rendtől függően a vasárnap, (ha az egybeesik a dolgozó szabadnapjával) vasárnap reggeli váltástól a hétfő reggeli váltásig szabad. Ha a dolgozó a váltási rend szerint vasárnap szolgálatot teljesít, akkor a heti pihenőnapja a vasárnapot követő legközelebbi szabadnapja (hétfő vagy kedd, attól függően, hogy mely napon szabad a reggeli váltástól • másnap reggeli váltásig). Ebből következik, hogy az ilyen munkarend szerint foglalkoztatott dolgozók heti pihenőnapját automatikusan meghatározza a beosztási rend, amelv minden hónapban biztosít legalább vasárnapra eső pihenőnapot. Ha a tárgyhónapban szükségszerű forduló-változás, vagy egyéb ok miatt egyetlen vasárnapi pihenőnao kiadása sem biztosítható, az egyik vasárnapon végzett munkát 100 százalékos pótlékkal kell elszámolni. Yendértlj kérdőjellel Herpai László, Szekíiárd, Szent Mihály dűlő 2. szám alatti olvasónk irta: „1969 óta ötéves szerződésünk van a saját házamban vendéglátó egység nyitására. A nyitás még mindig nem történt meg. Korábban azért, mert nem volt folyóvíz, most meg azért nem, mert a városi tanács felszólítására a várdombi termelő- szövetkezet nem fizette be ■ vízbevezetés díját." —■ 1970. december 24-én a várdombi Új Tavasz Termelőszövetkezet kérésére a Borkombinát és a Sió-csárda közti terület egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében ivóvíz-nyomóvezeték kiépítésének koordinációját kezdtük meg. A koordinációban való részvételre a termelőszövetkezet elkötelezte magát és vállalta a vezeték építésével járó arányos költségviselést. A városi tanács a nyomóvezetéket 1971-ben kiépítette 504 ezer forintos költséggel. A vb. olyan határozatot hozott, hogy a koordinációban részt vevő közületek 90 ezer forinttal járuljanak hozzá a beruházás költségeihez. A költségek viselése alól azonban a termelő- szövetkezet kitért. Herpai László — miután az Új Tavasz tsz vendéglátó egysége a tulajdonát képező Szent Mihály dűlő 2. szám alatt létesült volna — a magánosokra vonatkozó 3000 forintos hozzájárulással kívánta megszerezni a vízbekötés jogát. Ezt a tanács elutasította. 1972. május 8-án a városi tanács és a várdombi termelőszövetkezet között érvényes megállapodás jött létre, miszerint 1972. II. félév végéig történő 90 ezer forint befizetése után a szövetkezet a vízbekötésre engedélyt kap. A befizetés eddig nem történt meg, így a vendéglátó egység működtetéséhez szükséges vízbekötést nem engedélyeztük — fejtette ki a kérdéssel kapcsolatban véleményét Császár József, a városi tanács elnöke. Dr. Kovács Árpád, a várdombi Üj Tavasz Termelő- szövetkezet jogtanácsosa a kérdésre ezt válaszolta: „Termelőszövetkezetünk a korábbi időben vendéglátóipari egység létesítését tervezte Szekszárdon. Az elképzelés szerint az egység Herpai László vezetésével, az ő tulajdonát képező szekszárdi Szent Mihály dűlő 2. sz. házban üzemelt volna. A vendéglátóipari egység üzemeltetésének megkezdése elé azonban akadály gördült. Különösen hátráltatta az üzemelés megkezdését az, hogy a Herpai László tulajdonát képező kút vize nem volt alkalmas arra, hogy azt vendéglátóipari célra használjuk. Ezért az üzemelés jelentős késedelmet szenvedett Az idő múltával végül is akként határozott a termelőszövetkezetünk vezetősége, hogy a vendéglátóipari egységet nem nyitja meg, hanem Herpai Lászlóval n szerződéses viszonyt felszámolja és vele elszámol. Az elszámolás folyamatban van." Fizetett ebédidő — Arkíegyenlítések és fi- zefésrendezések követik egymást, folyamatosan. Mi indokolja, hogy ax órabérért dolgozó munkások ebédidőre számitott bére óránként ma is csak 4 forint? — kérdezte Monostori Imre olvasónk, az ÉM. Szekszárdi Építőipari Vállalat lakatosműhelyének brigádvezetője. Kérdésére a Munkaügyi Minisztériumtól kértünk és kaptunk választ. Dr. Nagy László a következőket válaszolta: „A munkaközi szünet díjazását a korábban hatályban volt jogszabályi rendelkezések úgy állapították meg, hogy annak összege a legalacsonyabb szakmunkásórabér felét tette ki. Ez a rendelkezés időközben hatályon kívül lett helyezve. Jelenleg a munkaközi szünet díjazására vonatkozóan sem az Mt., sem az Mt. V. nem rendelkezik, egyedül a 10/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet ötödik paragrafusának (1) bekezdése tartalmaz egy korlátozó jellegű szabályt E rendelkezés szerint: „Azokon a területeken, ahol a munkaközi szünetre 1968. évi január hó 1. napja előtt díjazást adtak, azt csökkenteni vagy annak fizetését megszüntetni nem szabad.” A munkaközi szünetre járó díjazás mértékét a 8/1970. (X. 6.) MüM. számú rendelettel módosított 6/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet 8/A paragrafusának rendelkezése alapján a kollektív szerződésben kell meghatározni. Ez azonos lehet az 1968. január 1. nap. ja előtt fizetett díjazás mértékével, vagy attól eltérve több is lehet. A vállalatok a kollektív szerződésben tehát felemelhetik a díjazás összegét, ha azonban ezt nem teszik, ez nem jogszabályellenes. Egyébként a munkaközi szünet díjazására a vállalatnak nincs külön kerete, hanem ezt is a bérköltségek terhére kell fizetni. Tehát a munkaközi szünet díjazásának emelése csak az egyéb bérjellegű kifizetések terhére történhet.” Mi VDLRSZOLUiH Telefonszcunfiirtk : 129—01, 123—61
