Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / l00. szám
. élessé Kör 5LHÄ MEGYE* r •. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!v VCPÜJSÄG AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT T^LHÄ MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA . évfolyam, 100. szám. ÄRA: 1,20 FORINT Hétfő, 1973. április 30. elén F Irta : Horváth József, a megyei pártbizottság titkára ogy szalad az idő! ár nyolcvannégy éve annak, hogy az öntudatébredt munkásosztály első ízben kibontotta vö- zászlaját. Azok emelték magasra a zászlót akkor akik hittek a munkásosztály történelmi küldeté- en. E történelmi hivatás betöltéséért vállalták a ' cot. Egy boldogabb, igazságosabb, emberibb táralomért tüntettek 1890. május elsején Európában Amerikában... rről a felejthetetlen napról írta Engels: „...a nap látványa az egész világ tőkéseinek és tolnainak megmutatja, hogy manapság a világ netárjai valóban egyesültek Akkor írta e sorokat Engels, amikor a tőkés rendszer, a kizsákmányolok osztálya még élete teljében olt, a világ proletariátusa még csak szerveződött. . , "veződött és kiment az utcára, élethalálharcot eni a jogaiért, életkörülményeinek megjavítá- ,, a tőkés kizsákmányolás ellen. A nélkülözés, a kilátástalanság, a tőke elleni gyű- ölet vitte az utcára a munkásokat a múlt század /égén. Az a több mint nyolc évtized, amely május ■Lsejének nemzetközi munkásünneppé nyilvánítása ta eltelt, megváltoztatta a világot, benne a mun- ' « osztály céljait és lehetőségeit. Az első májusi etéseken a munkások még csak néhány elemi t követeitek: nyolcórás munkanapot, több bért.. » a marxizmus, a forradalmi munkásmozga- í megtanította a munkásokat, hogy nemcsak nkaerejük és munkabérük van, hanem osztályuk- örténelmi küldetés vár: nemcsak önmagát kell iabadítania, hanem az összes többi dolgozót is. zért ragadott fegyvert 1917-ben az orosz munkás Az orosz proletariátus győzelmével döntő fordu- ■ ot hozott a nemzetközi munkásosztály harcában azzal, hogy létrehozta a világ első munkás-pa- szt államát. Ettől a pillanattól kezdve a világ munkásai a ájus elsejéken már nem egy reménybeli társada- •mért harcoltak. Előttük állt a példa, a világ egy- atodán már győzedelmeskedő forradalom példája. 919. május elsején Lenin a Vörös-téren így beszélt: A proletárnap ünneplése nemcsak nálunk válto- ott meg. A felszabadult munkásosztály győzelme- en, szabadon és nyíltan ünnepli napját, nemcsak Izovjet-Oroszországban, hanem Szovjet-Magyaror- ■zágon és Szovjet-Bajorországban is. Meggyőződéssel mondjuk, hogy nemcsak vörös Moszkvában és Budapesten, de minden nagy proletárközpontban a munkások a szovjethatalom jelentőségéről és a proletariátus közeli győzelméről beszélnek.’’ Magyarország első vörös májusa 1919. május elsején volt. Munkásosztályunk 1919-ben, a Tanács- köztársaságban ünnepelte először a szabad májust. A munkások, a dolgozók felejthetetlen 133 napos uralmát a fehérterror, az ellenforradalmi rendszer 25 éve követte. A második szabad május elsejét az a Szovjetunió hozta el nekünk, amely 1917-ben forradalmi harccal teremtette meg a szabad május elsejék alapját, a munkás-paraszt államot. Ma a fel- szabadulás utáni 28. szabad május elsejét köszöntjük. Percnyi idő az emberiség történetében a nyolcvannégy év. Az egyén életében két emberöltő. Ez a két emberöltő viharokkal, harcokkal, új munkásparaszt államok születésével, hősök temetésével volt terhes. Ettől kezdve vajúdott és vajúdik a világ, hogy megszülje az egész emberiség jövőjét. A magyar munkások, a falvak és hivatalok leg- öntudatosabb dolgozói az elmúlt nyolcvannégy évben hol titokban, üldözöttként, hol a horthysta csendőrökkel és rendőrökkel verekedve, majd szabadon, ünnepi módon, de mindig és minden május elsején hitet tettek amellett, hogy a magyar dolgozók a proletár nemzetköziség hívei, mindenkor hűek a munkásság nemzetköziségét jelképező vörös zászlóhoz. A mi májusi seregünk, amelynek élén a párt halad, hatalmassá nőtt. Soraiba tartozik mindenki, aki munkájával és értelmével a szocializmus magasabb szintű építésén fáradozik. A magasabb színvonalú, felelősségteljesebb munkához, a valóban KW nagy feladatok elvégzéséhez minden lehetőségünk megvan. Erősödött munkásosztályunk vezető szerepe és nőtt áldozatkészsége. Parasztságunk, értelmiségünk szövetsége munkásosztályunkkal, egyetértése a szocializmus teljes felépítésével — erős és szilárd alapokon nyugszik. Ma ránk is figyel a világ munkásosztálya. Ahogy 1917-ben a világ első munkás-paraszt államára, Szovjet-Oroszországra tekintettek a világ haladó emberei, most az egész szocialista táborra tekintenek úgy, mint a saját jövőjükre. Nem mindegy tehát, hogy milyen példát mutatunk. A kedvező nemzetközi fejlődésben alapvető szerepük van a szocialista országoknak, köztük hazánknak is. Az erőviszonyok alakulása kedvez a munkásmozgalomnak, a felszabadító harcoknak. A világ fejlődésének fő irányát az imperializmus minden erőfeszítése ellenére •ündinkább a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. Nincs olyan nap, amikor a hírügynökségek ne röpítenének világgá a Föld valamely részéről sztrájkokat, fegyveres összecsapásokat. Azt jelzi ez. hogy a munkások, a dolgozók legjobbjai nemcsak tanúi, hanem formálói is a nagy történelmi időknek. Május elseje kezdettől fogva internacionalista ünnep volt. Azoknak az erőknek a nagy nemzetközi seregszemléje, amelyek az elnyomottak felszabadításáért, a kapitalizmus utáni új világért küzdenek. Ma a munkások, a dolgozók az egész világon kifejezésre juttatják testvéri összetartozásukat és közös eltökéltségüket a végső harcra. Még sohasem hordozta annyi erős váll a haladás, a demokrácia, a szocializmus, az elnyomottak felszabadulása és a béke ügyét, mint ma. Ezek az erős vállú emberek, a világ dolgozói ma világszerte a háborús kalandorság, az esztelen fegyverkezési hajsza, a háborús tűzfészkek szaporításának imperialista politikája ellen tüntetnek. Nekik, a nemzetközi haladás erői szolidaritásának, a munkások nemzetközi méretekben folyó harcának köszönhető, hogy a világ legerősebb, leghatalmasabb imperialista hatalmának ereje képtelen volt becstelen szándékát és törekvését, neokolonialista terveit megvalósítani. Nékik, a világ dolgozói összefogásának köszönhető, hogy Vietnamban meghátrált az Egyesült Államok. Május elseje osztályjellege változatlan. A közös cél elérése érdekében nyújtunk egymásnak kezet. Ez a kézfogás, a közös ideológia teszi lehetővé a győzelem kivívását. A harcról énekelnek ezen a napon a világ dolgozói és harcra gyülekeznek mindenütt a világon a haladó emberek a proletár internacionalizmus vörös zászlaja alatt. A világ egy részén a győzelmes munkásosztály ünnepel ezen a napon. A világ többi részén a szó szoros értelmében harcba indul a munkásság. Dacol a gumibottal, felemeli a golyótól vérző társait és annak tudatában megy előre — a győzelem az övé lesz. örökre és visszavonhatatlanul. Néhány ezer, tízezer ember kezdte a harcot. Akkor csak a legöntudatosabb, a legképzettebb munkások hitték — a harc. amit elkezdtek, megváltoztatja majd az egész világot. Milliók haltak azóta az ügyért, de' a májusi sereg nem csappant, sőt egyre növekedett. A májusi seregek, élükön a párttal, ma már a világ minden táján megtalálhatók. Vörös zászlók alatt, kezükben vörös szegfűkkel vonulnak ezek a seregek megvívni a csatát; a jövőért, a szocializmusért, a kommunizmusért.
