Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-28 / 98. szám

Átadás előtt a zeneiskola és a Liszt-emlékszoba

Szellemi életünk gyarapodásának új stációja

Az országban az első „amatőrmozi“ Szekszárdion

Harmadik hete működik a szekszárdi Nagyvilág művész- mozi. Amennyire vártuk, annyira nagy most körülötte a vita: érett-e a megyeszékhely nézőközönsége egy ilyen „emelt szintű” filmszínházra, szükség volt egyáltalán rá? Vannak kajánok, akik biztosak abban, hogy „lassan, ám bizonyosan” átveszik majd az ún. jó kis filmek az uralmat a műsorrendben.

A filmklubok népszerűsége máris bizonyítja, hogy a minimozira szükség volt, és ha gyakrabban fognak cserélődni a filmek, valószínű, hogy nagyobb közönsége lesz az előadásoknak hétköznapokon is. Sokan egyelőre még nem is tudják, hogy mit jelent a mozi nevében a „művész” szó, azt gondolják, hogy köznapi ember számára érthetetlen különösségek láthatók itt. Vannak, akik azt gondolják, hogy ebbe a moziba csak bérlettel, igazolvánnyal lehet belépni.

Egyik Sem igaz. Az viszont igen, hogy igényes filmeket játszanak, amiket nem csupán a szórakoztatás, de a gondolatébresztés szándékával készítettek alkotóik. Ha jól belegondolunk, ez mindössze annyi, amit minden ember elvár. ha időt szán egy-egy film megnézésére.

A klubsorozatok és a szabadon megtekinthető előadások mellett, most újabb lehetőség a mozibarátok számára az „amatőrmozi

_ Az amatőrfilmes mozgalom némcsak hazánkban, de megyénkben is egyre szélesebb körű. Mindig több jó amatőr- film és mindig újabb amatőrfilmes törekvések születnek. Ezek csak a különböző fesztiválokon kerülnek közönség elé. Az országban az első — és jelenleg egyetlen — mozi a szekszárdi, ahol rendszeresen vetíteni fognak amatőrfilmeket, nem csupán zártkörűen, hanem bárki számára megtekinthető, műsorrendi előadásokon is,

Az amatőrmozi első előadására április 30-án kerül sor. A megnyitó programján a XX. Országos Amatőrfilm-fesztivál díjnyertes filmjei fognak szerepelni, és jelen lesznek az amatőrfilmes mozgalom vezetői is: Bán Róbert filmrendező, az amatőrfilm-szövetség elnöke, Buglya Sándor, a szövetség titkára, és Zágon Bertalan, a Pergő Képek című újság főszerkesztője, vi—

Tölcsér helyett oktatógép

Bemutatjuk a Didaktor—C-t

X hivatalos, egyben ünnepi Stadás május í-én lesz a munka ünnepének várhatóan színpompás, szívet-szemet gyönyörködtető demonstrációja után. Nem vehetjük rossznéven, hogy 18 éves zeneiskolánk napokkal az átadás előtt már elfoglalta új otthonát abban a műemlék házban, ahol az intézmény névadója, Liszt Ferenc oly sokszor fordult meg barátok között keresve nyugalmat és csöndet az alkotáshoz. itt, a „távoli vad hazában” pihenve meg, mindig boldog-büszkeséggel fogadott vendégként.

Az újjászületés fanyar és tiszta illata, mely leginkább a tavasz fűszereihez hasonlít, töményen szálldos a fehér falú folyosókon és gvakorlószo- bákban. A kontraszt a régi és új zeneiskola között óriási, majdhogynem álomszerűvé teszi a változást. Mielőtt ide jöttem volna, elmentem az iskola régi helyére, ahol a hűlt falakon kívül nem találhattam egyebet a küzdelmes múlt emlékét. Aligha tévedek, ha azt mondom, hogy az ország valamennyi városi zeneiskolája között a Liszt Ferenc zeneiskola elhelyezése volt a legmostohább. Anno, amikor 1955 decemberében öt tanárával kaput nyitott 150 növendék számára, látni nem, legföljebb sejtenivaló volt,' hogy hamarosan kicsi lesz az öregöreg ház. Hogy szűk az intézmény „gúnyája” már 8—10 évvel ezelőtt elhangozhatott Ma, 17 tanára és 500 növendéke van a szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskolának. Rövid látogatásom alatt nem sikerült eldöntenem, hogy kik a boldogabbak. elégedettebbek, a növendékek-e, avagy tanáraik? Pedig még meg sem indult az igazi élet. Sok az igazítani- való, az ünnepi átadásra készülő tevés-vevés. noha a növendékek birtokukba vették tantermekre egyáltalán

nem emlékeztető gyakorlószobáikat. Itt mindennek van helye, és kevés híján, minden új.

Dr. Husek Rezső, igazgató:

— Boldogan fogadtuk a zeneiskola kedvezőbb elhelyezésének ezt a lehetőségét itt, ebben a műemlék házban. A régi iskola? Nem akarok hálátlannak tűnni, de olyan volt számunkra az utóbbi években, mint az egérfogó. Itt nemcsak egyszerűen helye van mindennek. de mindenünk meg is van ahhoz, hogy zenepedagógiai munkánkat zavartalanul és ha lehet, az eddigieknél eredményesebben végezhessük.

Benyitunk néhány gyakorlóterembe, innen klarinét hangja hív, amonnan zongoráé.

— A tanárok közül a jelenlévők:

— í Rengeteg aggályoskodás előzte meg a honfoglalásunkat. Egyesek úgy vélték, hogy a városközpont forgalmának a zaja alkalmatlanná teszi a felújított Augusz-kastélyt arra, hogy a zeneiskolának adjon ofthont,

—• És?

— Túl vágyul* az első napok taoasztalatain. és ezek kedvezőek. Tessék megnézni, megoldottuk a belső hangszigetelést az ajtók párnázásávaL A kintről betüremkedő zajt pedig letompítják az öles falak és a nem mostanában készült, tehát tökéletesen záruló dupla ablakok.

A zongoratanárok lerendezésének tárgva a hat vadonatúj zongora. Érdemes volt idejönni az ünnenélyes nyitás előtt, ennyi valóban boldog és elégedett embert sem láthattam mostanában egyhelyütt.

— Háromszázezer forintot kapott az iskola a megyei, százezer forintot a városi tanácstól. Látta a hangverseny- termet is?

Persze hogy láttam és megtudhattam. hogy a szokásos

év végi növendékhangversenyeken a tanárok már itt mutatják be növendékeiket a szülők, érdeklődők közönségének. Az első növendékhangverseny ■— összesen 17 lesz — 29-én, Vasárnap lesz.

— Van tanári szobánk is!

— Fönt járt már a készülődő Liszt-emlékszobában ?

Ide is fölkísémek, ahol Gábri György, a Magyar Nemzeti Múzeum főmunkatársa irányításával folyik a munka. Rövidesen helyére kerül a Sopronban föl lelt Liszt-zongora, mely meglepte a hazai Liszt-kutatókat is és „visszajött” Szekszárdra, a Lisztággyal együtt.

— Büszkék lehetnek — hallom nem kis meghatódással a féltett relikviák között — a város szellemi életének erre a gyarapodására, amit a Lisztemlékhely és a zeneiskola egysége testesít meg a később elkészülő zeneműtárral, ahova bárki bármikor bejöhet zenét hallgatni.

Lehetünk? Azok vagyunk már a nyitás előtti napokban, hát ha még birtokba is vehetjük az emlékszobát, zeneműtárat. Az újjávarázsolt kastélynak ezt a szárnyát, ahol a hagyomány és a jelen oly pompásan egészíti ki egymást, —- lászló —

„Sajnos tölcsérrel nem tölt- hetem a fejedbe a tudást” — sokszor hallani ehhez hasonló kifakadásokat a pedagógusok szájából, amikor látják, hogy munkájuk eredménytelen egy- egy nebuló passzivitása vagy gyengébb képességei miatt. Tölcsérrel nem lehet a tudást átadni, de erre nincs is szükség. Vannak sokkal korszerűbb eszközök: például az oktatógépek.

A dunaföldvári Magyar László Gimnázium egy nagyon öreg, boltíves épületben kapott helyet valamikor az ötvenes évek elején. Az intézményben uralkodó légkör azonban korántsem ilyen ósdi, sőt inkább a modern, korszerű jelzők illenek hozzá leginkább. Sok minden jellemzi ezt a „miliőt”, többek között az a törekvés, hogy az oktatással szemben támasztott egyre növekvő igényeknek „gépesítéssel” igyekeznek megfelelni. Dr. Endrédi Lajosnak, a gimnázium fiatal igazgatójának nevéhez fűződik annak az oktatógépnek a megalkotása, amely méltán váltott ki immár országosnak nevezhető ér. deklődést.

Milyen is ez az oktatógép, mit tud a Didaktor—C, melynek megszületéséről még az ősszel röviden beszámoltunk?

A biológiai előadóteremben vettük szemügyre a diákok kedvencét. A laikus szemlélő első pillantásra csak rengeteg huzalt, fejhallgatókat, banándugókat, kis lámpákat, meg egy fémdobozt lát.

— Ez az eredeti berendezés. Nyolc főre készült, hagyományos. kereskedelemben Is kapható alkatrészekből — tájékoztatott bennünket dr. Endrédi Lajos.

— A másik, az újabb már integrált áramkörös, de lénye, gében ugyanazt tudja az is, mint az első változat. Az oktatógép segítségével az osztály- és órakeretben folyó tanítási — tanulási folyamatot a programozott oktatás alapelveinek megfelelően szervezhetjük

Programozott oktatás. Ez a pedagógiai szakkifejezés — nagyon leegyszerűsítve — azt jelenti, hogy az apró logikai lépésekre bontott tananyagot a tanuló szigorúan az előírt, meghatározott lépések szerint, egyéni ütemben sajátítja éL Továbbhaladása a pillanatnyi teljesítménytől függ. A progra. mozott oktatási forma lehetővé teszi, sőt megkívánja a magas fokú aktivitást, valamint az állandó visszacsatolást. Az ismeretanyagot közlő információból és az erre vonatkozó kérdésből áll. Ez utóbbira a tanulónak válaszolnia kell, mégpedig úgy, hogy a feleletet vagy saját maga alkotja meg, vagy a különböző lehetőségek közül kiválasztja a helyes választ.

E rövid kitérő után lássuk, miből áll, hogyan is működik a Didaktor—C. A tanuló beül a padba. felteszi a fejhallgatót, kezébe veszi a banándugót és válaszadásra készen meghallgatja a magnetofonról lejátszott „információt” (tanári magyarázatot), meg az ehhez kapcsolódó kérdést. A ba. nándugót a helyes válasznak megfelelő banánhüvelybe illeszti. (Ez utóbbiakból négy van előtte). Ha a Válasz megfelelő, akkor ezt a zöld lámpa kigyulladása jelzi a pádon és a tanár előtt lévő központi berendezésen egyaránt. Ha rossz a válasz, akkor nem ég a kis lámpa és a központi berendezés sem adja meg az egy „jutalompontot’’. A számláló szerkezet összegezi a helyes válaszokat tanulónként és az egész csoportra vonatkoztatva együttesen. Ebből a tanár azonnal láthatja, mennyire volt eredményes a „magyarázat” de a gép is reagál a válaszokra mégpedig úgy, hogy a gyengébb illetve a jobb tanulóknak külön-külön szöveget közvetít. Tehát egyszerre, egy osztályban kétféle „magyarázat” hangzik el. Ez a berendezés egyik legnagyobb előnye: a tanulók tudásszintjéhez történő alkalmazkodás, így lehetővé válik a magas

fokú differenciálás, amely a hagyományos oktatásban nehezebben képzelhető el. A Didaktor—C-nél nem fordulhat elő, ami egyébként gyakran megtörténik: a jobb képességű gyerekek már unják az állandóan megismételt, kibővített magyarázatokat, a gyengébbek pedig még mindig nem értik azok lényegét.

— A berendezés sokoldalú működtetéséhez legalább egy darab két kimenetellel rendelkező magnetofon, egy vagy két diavetítő és tanulónként egy fejhallgatópár szükséges — folytatja az oktatógép bemutatását dr. Endrédi Lajos; (Egyébként a több sávos magnó teszi lehetővé, hogy egyszerre egy szalagról különböző szöveget halljanak a tanulók. A diavetítő pedig a magnetofonra szerelt szinkronizátor segítségével mindig a szövegnek megfelelő képet vetíti —■ ugyancsak automatikusan, külön kapcsolás nélkül.)

Természetesen egy újságcikk már csak terjedelme miatt sem vállalkozhat arra, hogy egy ilyen bonyolult berendezést teljes egészében bemutasson. Úgy gondoljuk, az viszont mindenképpen hasznos, ha hírt adunk a Didaktor—C- ről, amelynek egyelőre még csak kísérleti példánya működik, nyolc tanuló számára megszerkesztve. Ahhoz, hogy egy egész osztály használhassa, ki kell bővíteni, ez pedig már csalt anyagi támogatás kérdése. A programok kidolgozásához is szükség lenne központi irányításra, segítségre, összefogásra.

A Didaktor—C nem csodaszer, előnyei mellett esetleg még éhnány hátrányát is felfedezhetik a szakemberek. Azonban most. mikor lépten- nyomon információzuhatigról, a tanulók túlterheléséről, tananyagcsökkentésről hallunk, nem kerülheti el a figyelmünket egy ilyen nagyszerű, okos berendezés, mely talán már nem is a jelen, hanem a jövő rkt"*"sában játszik majd jelentős szerenet.

GYURICZA MIHÁLY

Ötödször kiváló

a paksi fogyasztási szövetkezet

Ezen a héten országszerte ünnepelnek az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek tagjai is ott, ahol munkájuk eredményesen segített az egészséges piaci verseny kialakulásához, a céltudatosabb gazdálkodáshoz, a jobb vendéglátáshoz és kereskedelemhez, illetve amit együttesen jelent ez: a Jobb

ellátáshoz, életszínvonalunk növeléséhez.

Tolna megyében a dnna- földvári és a paksi ÁFÉSZ „Kiváló szövetkezet” kitüntetést, a bátaszéki, simoator- nyai pedig miniszteri dicséretet kapott A bonyhádi a MÉSZÖV és a KPVDSZ elnökségének vándorzászlajával dicsekedhet. De kiváló lett a dunaföldvári takarékszövetkezet is. míg a sárszentlörinci és a teveli dicsérő oklevelet kapott

A paksi szövetkezet ötödször kapta meg a kiváló címet Miért?

— A környék hat községében — válaszolta Sebestyén Zsigmond igazgatósági elnök — szinte kizárólag mi látjuk el a kereskedelmi, felvásárlási és ipari szolgáltatási teendőket. Persze nem mindegy hogyan. Abból, hogy szinte teljesen hiányoznak a panaszok, úgy véljük, jól.

— Az utóbbi években rendkívül megnövekedett a tagok száma. Ma már 4500-an' vagyunk. Ez arra késztetett bennünket, hogy Pakson is egyre nagyobb arányban vegyük ki részünket az ellátásból. Áruházunk, s az újvárosi ABC.

népszerűek. De ugyanúgy szükség van két sütőüzemünkre, ahol házi kenyeret készítenek, naponta 25 mázsát, s azonkívül bérsütést is vállalnak.

— Egyetlen összehasonlítást teszek: tíz esztendeje 64 milliós forgalmunkból 1,7 millió forint volt a nyereség. Most 184 milliónyi forgalomból csak. nem hét és fél millió a haszon.

— Legfontosabb a termelés, vitathatatlan, de a kiváló cím ismételt elnyeréséhez az is hozzájárult, hogy csaknem félmillió forintot adóztunk legutóbb is a község-, s városfejlesztéshez. Szövetkezetünk dolgozóinak csaknem egyhar- mada szocialista brigádban végzi feladatát.

Ötödször elnyerni a Kiváló szövetkezet címet, valóságos kis jubileumot jelent. Az ünnepség hangulata is ezt tükrözte.

Az elnöki beszámoló után Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese adta át az oklevelet és gratulált elsőként, majd Horváth József, a megyei tanács helyettes elnöke és Molnár Lajos, a KPVDSZ megyei titkára mondott rövid üdvözlő beszédet.

Az erkölcsi elismerés nem maradt magában. Kétszáz- hatvan dolgozó kapott jutalmat, összesen 283 ezer forintot. Kiváló egység, brigád, kiváló dolgozó kitüntetések, törzs- gárdajel vények, újítási díjak találtak tulajdonosukra