Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-28 / 98. szám
Elfen a nemzetközi munkäsme^iaiom es a nemzeti felszabadító mozgalmak szolidaritása! Pártsxervexés — pártirányítás Tulajdonosi érzés a szocialista demokráciában Az iregszemcsei kutatóintézetben fólia alatt folyik a napraforgó nemesítése. Az idei első vetésű napraforgók már virágzanak. Foto: Gottvald Károly Májusban átadják az első ötyen ÁÉV-lakást Tavaly még barackot szedtek a házak helyén — A külső homlokzat anyaga: szabadalom — Május elején áll a másik épület is Ez a tervidőszak a legelső hazánk történetében, amikor üzemeink, gyáraink önállóan ■alkották meg saját ötéves tervüket. A tervtárgyaló vitákban akkor a munkások ezrei nyilvánítottak véleményt. Ezt a ■tényt azonban helyenként nem elemezték és mérlegelték kellő alapossággal. S egyes üzemekben mostanában is csak formálisan. a statisztika száraz nyelvén beszélnek a munkások aktivitásáról, mondván: nálunk ennyien meg ennyien szólaltak fel, tettek javaslatot. Pedig az ügy ennél sokkal többet érdemel. A munkások napjainkban tapasztalható széles körű véleménynyilvánítása nemcsak a jövőért érzett nagyfokú felelősséget tükrözi. Egyben fokmérője az aktivizálódó közéletnek, a szocialista demokrácia fejlődésének. És kifejezője még egy fontos tényezőnek: a tulajdonosi érzésnek. Az akkori tervvita és az azóta bekövetkezett sok más mindennapi esemény, cselekvés és történés azt mutatja, hogy a munkások mind jobban gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Többségük egyre tudatosabban és célratörőbben küzd a nemzeti vagyon, az állam és az államot alkotó emberek, szocialista közösségünk javainak gyarapításáért, formál jogot közös ügyeink megvitatására. Igaz, helyenként ma is jelen vannak és hatnak a munkások erkölcsi felfogásával. tulajdonosi szemléletével ellentétes nézetek. Egyesek keveset törődnek azzal, hogy munkájukkal, mindennapi tevékenységükkel hogyan járultak hozzá üzemük gyarapodásához, egyénileg mit tettek munkahelyükért, s e munkahely cserében milyen létbiztonságot jelent nekik, családjuknak. miként elégíti ki igényüket — csak a borítékot nézik. Az ilyen helyeken persze általában a pártszervezet agi- tációs és propagandamunká. jával is baj van — de nemcsak azzal. Más hiányosságok is hozzájárulnak, hiszen a szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakítása sok tényezőtől függ. Mindenekelőtt attól: az üzemi kollektíva, a munkás, az egyén mennyire érzi, hogy tulajdonos. E fogalom tudatban való megtapadásához azonban nem elég csupán a magyarázat, az agitáció — bár ennek rendkívül jelentős a közvetítő és nevelő szerepe —, hiszen ha a tulajdonosi jog nem kötődik közvetlen tapasztalatokhoz, élményekhez. csupán elvont fogalomként hat. Nélkülük nincs, ami serkentené a tudatos cselekvést és ösztönözne arra, hogy a „miénk” ugyanolyan becsben részesüljön, mint az „enyém”. Ebből fakad az is, hogy egyes üzemekben, gyárakban az egyéni érdek háttérbe szorítja á közös érdeket, noha ezek összhangja megteremthető. A szocialista tulajdonhoz való helyes. viszony kialakításának alapvető feltétele a jó üzemi, munkahelyi légkör megteremtése. Olyan légköré, ahol minden munkás nyíltan kifejtheti a véleményét, beosztásra való tekintet nélkül vitatkozhat, érvelhet. A jó légkörnek ez természetesen csak egyik oldala. A másik, hogy a vitákban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat hasznosítsák, a kérdések ne maradjanak válasz nélkül. Vagyis a szocialista demokrácia ne csak szavakban, hanem a gyakorlatban is jusson kifejezésre. A valóság és az igazság erejével segítse kialakítani a .tettek tudatosságát, táplálja a közösség ügyét szolgáló igaz emberi érzéseket, fokozza a felelősséget és aürotásvágyat. Ha személy szerint mindenki érzi. hogy munkájára szükség van, megbecsülik képességeit, igényt tartanak véleményére, akkor ez erősíti felelősségét és jó tapasztalatokat ad számára. Az emberek tudatának állandó fejlesztése, a politikai oktatás és a személyes kommu. nikáció egyaránt azt kell szolgálja. hogy a marxista—leninista szemlélet a tettekben, a munkában érvényesüljön. Ez természetesen hosszú, kitartó munkát követel, nyílt, őszinte vitát, s nem utolsó sorban olyan gyakorlati tapasztalatokat. melyek alátámasztják és igazolják szavainkat. NÉMETH JENŐ Csak fiataloknak Háromnegyed éve, kedves invitálásra elmentünk a Szek- szárdot övező dombok egyikére, hogy a Mérey lakótelepen megörökítsük a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat saját lakásai építésének első mozzanatait. Mondhatjuk nyugodtan, hogy saját lakásai, mert az ÁÉV ki. zárólag a fiatal dolgozói részére építette ezt a száz lakást. Még az is helyes nagyjából, hogy „építette”, mert a tegnap kapott értesítés azt közli: az első ötven lakást májusban átadják, s a második épületen a jövő hónap elején befejezik a szerkezeti munkákat. Áll tehát a két ház, amelybe nemsokára beköltözhet családostól ötven — majd újabb ötven — építőipari dolgozó. Kismődi Andrással, a vállalat KISZ-titkárával az előzményekről beszélgettünk. — Még 19B9 végén felmértük a vállalat fiataljainak lakásigényét. Ezután javaslatot, ütemtervet dolgoztunk ki, melynek alapján megoldhatók az ifjú dolgozók lakásgondjai. Sajnos ezt némi megtorpanás követte. Akadályozta az építkezés megkezdését, hogy nem volt megfelelő telek. Végül 1971 végén a városi tanács és az ÁÉV vezetői megegyeztek: megkaptuk a Mérey lakótelep melletti területet. A Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat elkészítette a kiviteli terveket. Az építkezést már a korszerű, utinor, alagútzsaluzásos technológiával kezdhettük. Sajátjukat építették A megsárgult újságokat lapozva találom meg a hajdan írt tudósítást. A dátum 1972. július 20. Egy nappal azelőtt dübörgött fel ott először a dózer motorja. A kiöregedett szőlőtőkék között lévő kidön- tendó gyümölcsfákról néha leszakított egy-egy érett franciabarackot a kezelő. Ma ötemeletes, csupabeton ház áll a fák helyén. A hogyanra annyit mondanak: Szerencsés volt a technológia megválasztása, jó volt a munkaszervezés. Már én teszem hozzá: hát hogyne igyekeztek volna, mikor sajátjukat építették. Az ötven lakás három fajtából tevődik össze, másfél, két- és két és fél szobásból. A konyhát, a fürdőszobát mindegyikben a mai korszerű igényeknek megfelelően rendezik be. A fűtést — nyilván, mert így olcsóbb az építés — olajkályhákkal oldják meg. így sikerült elérni, hogy a legnagyobb lakásért is az új tulajdonosnak a beköltözéskor csak ötvenezer forint körüli összeget kell befizetni. Felfütötték a kemencét A KISZ-titkár elmondja,' hogy a két ház burkolásánál egy új anyagot próbálnak ki. Hulladék vegyi anyagokból készül, amelyeknek felületét magas hőfokon üvegmázzal vonják be. Az új burkolótégla szabadalom, s gyártását ezekben a napokban kezdik meg a vállalat szekszárdi telepén. Szerdán kapcsolták be a másfél száz kilowattos villamos — NSZK gyártmányú — kemencét. S a hét utolsó napján — egyelőre próbaüzemben —már készül a burkolótégla. Aminek híre egyébként már eljutott a határokon túlra is. Mind szocialista, mind kapitalista országokból érdeklődnek iránta. Ki kap lakást ? Az OTP beruházásában készülő lakások elosztásának joga a vállalaté. A KISZ- bizottság javaslata alapján a párt- és gazdasági vezetés a szakszervezettel közösen hagyja jóvá a kiutalásokat. A most készülő száz új otthonra százhúsz jelentkező van. A KISZ- vezetőség — a tények legalábbis ezt bizonyítják — igazságosan döntött az első ötven lakástulajdonos kijelölésekor. Javaslatukat a vezetőség változtatás nélkül jóváhagyta, és a dolgozóktól sem érkezett egyetlen panasz sem. A kezdeményezés, melynek eredményeként tíz hónap alatt félszáz lakás teljesen elkészül, egyedülálló a megyében. Jó lenne, ha más vállalatok, esetleg közösen, összefogva követnék példájukat. — sz. 1. —• Foto: K. Z.
