Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

Jelentkezés, behívás, értékeiés A felsőoktatási intézményekbe való felvétel módosított szabályai A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója A felsőoktatási intézmények- be történő felvétel szabályairól, a módosított intézkedésekről tá­jékoztatták a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei Szőke Sándort, a Magyar Távirati Iroda munkatársát. —• Az ismertebb jelentkezési felté­teleken kívül melyek a további fon­tos tudnivalók? — Néhány felsőoktatási in­tézmény, illetve szak esti és levelező tagozatára csupán a megjelölt munkakört betöltő dolgozók jelentkezését szabad elfogadni. Az agrár jellegű felsőoktatási intézményekbe a mezőgazdasági üzemek, válla­latok, a szakoktatás a kutatás és igazgatás dolgozói, vala­mint a társadalmi szerveknél hasonló munkakörben foglal­koztatott dolgozók pályázata jöhet számításba. A tanárkép­ző főiskolákra, a Testnevelési Főiskola tanári szakára a pe­dagógusképesítéssel pedagó­gus-munkakörben dolgozó, a tanítóképzők népművelő­könyvtáros szakára a népmű­velési, vagy könyvtáros mun­kakörben alkalmazott dolgo­zók. az óvónőképző intézetek­be olvan — képesítés nélkül, szerződéssel alkalmazott — óvónők jelentkezését lehet el­fogadni, akiket a tanácsok a következő tanévben is alkal­mazni kívánnak. A felsőoktatási Intézmény csupán a felügyelete szerint illetékes miniszter engedélyé­vel fogadhatja el más felső- oktatási intézmény hallgatójá­nak jelentkezését. A munkál­tató javaslatára a felsőoktatá­si intézmény esti és levelező ta­gozatán el kell fogadni azok­nak a 35 évnél idősebb dolgo­zóknak a jelentkezését is, akik nem rendelkeznek a szükséges előkéozettséggel. A felsőoktatási intézmények má­jus 15-ig — nappali tagozato­kon május 2-ig — érkezett felvételi kérelmeket kötelesek elfogadni. A dékán, igazgató a vizsganapig elfogadhatja a je­lentkezést, ha a kérelmező igazolja, hogy rajta kívül álló okok — például betegség, kül­földön tartózkodás — miatt késett. A néphadsereg katonai akadémiáján szerzett okleve­let a szükséges előképzettséget igazoló okmánynak kell tekin­teni. Az állam- és jogtudomá­nyi karokon, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen — a külkereskedel­mi szak kivételével — a Bel­ügyminisztérium rendőrtiszti akadémiáján az 1960. évet kö­vetően szerzett oklevelet — a jelentkezési feltétel szempont­jából — érettségi bizonyít­vánnyal egyenértékűnek kell tekinteni. — Hogyan történik a jelentkezők behívása a felvételi vizsgára? — Valamennyi jelentkező felvételi vizsgadíjat fizet, amely mindhárom tagozaton egysége­sen 50 forint. A tanítóképző és óvónőképző intézetekbe jelent­kezőknek a felvételi vizsga előtt alkalmassági vizsgát kell tenniök. A KISZ építőtáborá­ban részt vevő jelentkezőket a felsőoktatási intézmények olyan időpontra hívják be felvételi vizsgára, amely a táborozás időpontjával nem ütközik. A tanárképző főiskolákon, a tanítóképző és óvónőképző in­tézetekben a felvételi vizsgá­nak része a beszédkultúra vizsgálata is. A nemzetiségi iskolákból jelentkezők a taní­tóképző és óvónőképző intéze­tekben anyanyelvükön is vizs­gázhatnak. Matematikából az írásbeli vizsga feladatait vala­mennyi felsőoktatási intéz­ményre vonatkozóan a Műve­lődésügyi Minisztérium állítja össze. A matematikán, továbbá a Műve1' 1 Vigyi Minisztérium által kijelölt intézmények, kát rok írásbeli vizsgaanyagán kí­vül minden egyéb írásbeli fel­vételi vizsgaanyagot a dékán (főigazgató, igazgató) által megbízott oktatók állítanak össze, úgy, hogy azok a felké­szültség lemérésén kívül al­kalmasak legyenek a ráter­mettség. a képesség vizsgálatá­ra is. Ebbe a munkába felvéte­li tantárgyanként bevonják az illetékes megyei, fővárosi, me­gyei városi tanács művelődés- ügyi, szakigazgatási szerve ál- által megbízott középis­kolai tanárokat is. Aa összeállított vizsgaanyagot a dékán (főigazgató, igazgató) hagyja jóvá. Az írásbeli vizs­gát lehetőleg egy napon és azonos tételek alapján kell tartani. Az írásbeli dolgozat elkészítésére a feladat kihir­detésétől számított legalább 150—150 percet kell biztosíta­ni: a szóbeli vizsgára vizsgázón­ként általában 30 percet kell fordítani. A szóbeli felvételi vizsga csak az írásbeli felada­tok értékelésének befejezése után kezdődhet meg. A felvételi vizsgabizottság a nappali tagozatokon 3—5, az esti és levelező tagozatokon 2—4 tagú. A bizottságok a vizsgázóval tárgyilagosan és nagy körültekintéssel foglal­koznak. A jelentkező magatar­tását és rátermettségét egy­részt a középiskola igazgatójá­tól, illetőleg KlSZ-szervezeté- től (a munkaadótól) kaoott ja­vaslat, minősítés, másrészt a felvételi vizsga alapján kell megítélni. A magatartás meg­ítéléséhez azt kell vizsgálni, hogy a jelentkezőben megvan­nak-e azok a tulajdonságok, jellemvonások amelyek alap­ján remélhető, hogy szocialista szakemberré válhat. Felvételi bizottság ellenőrzi a vizsgabi­zottságok munkáját és a vizs­gák befejezése után dönt a felvételi kérelmek ügyében. — Hogyan értékelik a felvételi vixsgák eredményeit? — A felvételi vizsgán — az öt fokozatú osztályozási rend­szert alkalmazva, de az elégte­len osztályzatot nullával jelöl­ve és véve — külön kell osz­tályozni az írásbeli dolgozato­kat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályá­zó a nappali tagozaton a négy osztályzat összegének a felét, az esti és levelező tagozatokon a négy osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozaton legfeljebb tíz az esti és levelező tagozaton húsz pontot érhet el. Az osz­tályzatok összegének felezése révén kapott fél pontszámot kerekítés nélkül kell figyelem­be venni. A nappali tagozatra pályá­zóknál a felvételi vizsgán el­ért pontszámhoz a középisko­lai tanulmányi eredmények alapján, az alábbi szabályok betartásával kiszámított pont­számot hozzá kell adni. A kö­zépiskolai tanulmányi ered­mények alapján a pályázó leg­feljebb tíz pontot kaphat. A pontszám megállapítása az érettségi vizsga átlageredmé­nyének figyelembevételével, vagy anélkül történik megfe­lelő táblázat alapján. Minden esetben a pályázóra kedvezőbb számítási módot kell alkalmaz­ni. Az 1973. évi felvételi eljá­rásban a Testnevelési Főisko­lán csak az érettségi vizsga át­lageredményével kombinált táblázat alkalmazható. A fel­vételi vizsga tantárgyaiból, il­letőleg az azokat helyettesítő tantárgyakból a tanulmányi eredmények alapján elért pont­szám kiszámítása a következő­képpen történik. Ha a tantár­gyat a középiskola második, harmadik és negyedik, vagy csak a harmadik és negyedik osztályában tanították: a har­madik és a negyedik: ha a második és harmadik osztályá­ban tanították; a második és a harmadik; ha pedig csak a második és negyedik osztályá­Imre László: Két év nyolc hónap 24. — Főnök, elúszunk a meló­val. Nemsoká itt lesz Petter- son. letol — mondja Bika. A kislány hosszan nézi Bi­kát. — Jó, jó, menjetek csak, én is mindjárt megyek. A három fiú nem mozdul semerre. — Vigyél vizet, amennyi kell — pattog keményebben Kapelláró hangja Kés felé — Kicsi, keverj maltert. Te meg — néz Bikára — keverj be kenőszappant. Mozgás srácok. Látja, hogy mindegyik dü­hös. Lassan elindulnak, egyre csak visszafelé tekintgetve. Már messze járnak, amikor a kislány megszólal; — Mi az, maguk szövetsé­get kötöttek, hogy olyan egy­formára nyíratták a hajukat? Kapelláró keserves ábrázat- tal simít végig tegnapi ko­paszságán. Valami fölényes válaszon töpreng, de nincs ideje rá, mert a kislány újra kérdez; — & miért nevezik magát főnöknek? — így alakult Már régóta dolgozunk együtt. Én lennék a rangidős. Ennyi. — Maga valamit elhallgat előlem. Látom a szemén. Pis­log, mint az a bizonyos béka a kocsonyában. Különben nem fontos, Nehogy azt higgye. hogy fontos. Engem igazán nem érdekel. — Hátha majd érdekli egy­szer — mondta Kapelláró és mereven nézte a lányt. — Kü_ lönben tanultam én valamit Tudja, mit? Amíg valakinek a nevét se tudom, minek néz­zek rá? Még nagyon meg ta­lálom jegyezni az arcát. Szó­lítanám magamban, de ho­gyan szólítsam? Látja, erről van szó. — Mária a nevem. — Az én nevem Feri. Most már tudom ha egyszer kiabál­ni akarok maga után, milyen nevet mondjak. — Nem biztos, hogy meg­hallom. — Ha én egyszer kiabálni kezdek... Azt maga meghall­ja még álmában is. — Mélyen alszom ám! — Mindegy az. Majd föl­ébredne. — Ha akarnék. — Akarna. — Nem biztos. — Akkor mi biztos? — Az. hogy nekem most dolgom van. — Segítsek? — Magát várják, a beosz­tottai. Főnök úr. — Ha egyszer elmondhat­nék mindent magának, a vé­gén sírna. — Nem sírok én olyan könnyen. — Majd meglátná. bán tanították: a második és a negyedik osztály év végi osz­tályzatainak átlaga vehető fi­gyelembe. Ha a pályázó a fel­vételi vizsga évét közvetlenül megelőző évben vagy már ré­gebben, illetőleg esti, vagy le­velező tagozaton érettségizett (képesítőzött), a számára kedvezőbb módon, vagy a nappali tagozat, vagy az esti levelező tagozat pont- számítási módszerét kell alkalmazni. Ezek a jelentke­zők matematikából az írásbeli felvételi vizsgát a felsőoktatási intézményben teszik le. Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelentkező, akinek mindkét írásbeli dolgozata elégtelen. A felvételi bizottság felvehet olyan jelentkezőket is. akiket a középiskola (munkaadó) vé­leményében nem ajánlott fel­vételire, ha meggyőződött ar­ról, hogy a jelentkező ennek ellenére alkalmas és érdemes a felvételire. A felvételi bi­zottság számára nem kötelező érvényű a jelentkező egészségi alkalmasságéit véleményező orvosi szerv esetlege» negatív megállapítása. A felvételi vizs­gán megfelelt, de bármely ok­ból elutasított jelentkezőkkel közlik, hogy amennyiben a következő tanévre ugyanazon intézménybe, karra, szakra ké­rik felvételüket, pályázatukat, amennyiben ismételten jelent­keznek és ezt külön kérik — újabb felvételi vizsga nélkül a jelenlegi pontszámúk alapján veszik figyelembe. __ — Monon «Jrt.nl* ■ Mfebboiitf — A jelentkezőnek az eset­leges fellebbezést az illetékes miniszterhez címezve, az el­utasítás kézhezvételét követő nyolc napon belül a felsőokta­tási intézmény rektorához (igazgatójához) kell küldenie. A fellebbezések ügyében a felügyeletet gyakorló minisz­térium és az illető felsőoktatá­si intézmény vezetőiből ala­kult bizottság dönt. A nappali tagozatokon a felvételi vizsgákat június 25. és július 15., az esti. levelező tagozatokon június 15. és júli­us 25. között tartják. A felvé­telre jelentkezés tanévében végző középiskolai tanulók matematikai felvételi írásbeli vizsgájának időpontját külön rendelkezés állapítja meg. — Jó lenne az, ha meglát­nám? Melyikünknek lenne jó? — Nekem biztosan. Mert engem már megtanított az élet — Kíváncsi lennék, mire tanította. — Arra, hogy elmondjak valakinek mindent Akkor is, ha nem tudok egyfolytában beszélni. Ha nem merek a szemébe nézni közben. Mind­egy az. Csak érezzem, hogy hallgat és figyel rám. És ak­kor se szégyelljem magam, ha sírok. Vagy ha ordítok, hogy ennek nem így kellene lenni. Kapelláró úgy érezte, bár nem nézett a kislányra, hogy először pillant rá hosszan. Le. hét, hogy ez tévedés — villant az eszébe — akkor is szép. Hányszor ment úgy estéken, reggeleken végig a maga csön­des világán, hogy a szembe­jövők tekintetét kereste. Nem néztek rá, hiába húzta ki ma­gát. Ha pedig valaki ráné­zett, abban a pillantásban benne volt: hát te mit akarsz? Te is akarsz valamit? Te kis vacak. Tudod, hogy mennyi ember húzza ki magát ron­gyosan és jólöltözötten, veled együtt, ugyanebben a pilla­natban a Földön?! És tudod-e, hogy aki igazán nagy akar lenni, az sokáig úgy össze­húzza magát, mint a tetü, ha fagy érkezik, gondolj például az űrhajósokra, akik odafönt megisszák a saját vizeletüket, és a kiképzés idején csalt na­gyon ritkán gondolnak arra, hogy ki mondja majd az üd­vözlő beszédet, ha első útjuk- ról diadalmasan visszatérnek. — Arra nem gondolt, hogy amit mondani akar, azt a má­sik tudja már? Bélyeggyűjtőknek Április 16-án kerültek forgalomba az újdonságok és a gyűjtőknek éppen 16 forintot kellett értük fizetni. Ezen a napon jelent meg az apró énekes­madarainkat ábrázoló nyolc értékű so­rozat és az Egészségügyi Világszerve­zetet köszöntő bélyeg. Május 9-én a baráti hadseregek filatelistáinak Bu­dapesten megnyíló kiállítására adnak ki bélyeget, két nap múlva az idei bélyeg-világkiállításokat blokk és nyolc értékű sorozat örökíti meg. Ta­vasszal Münchenben IBRA néven, au­gusztus végén Poznanban Polska '73 elnevezéssel vonulnak fel a világritka­ságok, a bemutatókon a magyar fi la­tel isták is részt vesznek. Az új kiadás érdekessége, hogy olyan bélyegeket ismétel meg, amelyek korábban meg­jelent bélyegeket ábrázolnak. Viszont­látjuk az 1971-ben kiadott blokkot az 1947, 1953, 1958 és 1965-ben kiadott bélyegek ábrájával. A negyedévet Csontváry Kosztka Tivadar festményeit bemutató kiadás zárja, a blokkon a 120 éve született mester Sétalovaglás a tengerparton című alkotásában gyö­nyörködhetünk. VIGYÁZAT! UTÁNOZZÁK! A Posta kárára tevékenykedők <i legközönségesebb értékekkel foglalkoz­nak, 1927-ben hazánkban a 8 és 16 filléres bélyegeket hamisították. A gyűjtőket érintő manipulációk mindig Csak ritka bélyegekre terjednek ki. Magyar kiadványokból is a legbecse­sebbeket, többek között a kőnyoma­tosokat, a fordított Madonna-tévnyo- matot érte ez a kétes megtiszteltetés. Az utóbbi évtizedekben hazánkban alig fordult elő hamisítás, most azon­ban az 1952. évi MABEOSZ-bélyegből és az 1945. évi 10 pengős értékből bukkantak fel olyan példányok, ame­lyeknek felülnyomását illetéktelen sze- mélyek* valószínűleg nem is nyomdai úton készítették. A kezdetleges homH sítványok rátekintésre felismerhetők, ar betűk, a számok; a vonalak határa nem szabályos, hanem változó vastag­ságú; illetve nem egyenletes. VILAGHIRADO 60 ország 700 versenyzője vesz részi a Szarajevóban rendezett asztalitenisz világbajnokságon, a megnyitás napján a jugoszláv posta 2 dinár névértékű; ütőt és labdát ábrázoló, modern vo­nalvezetésű bélyeget bocsátott ki. Haft éve Ljubljana adott otthont ennek a világversenynek, akkor bélyegpár je­lent meg. — Dánia tavaszt hoz a fi latel isták albumába. A kertészeti egyesület jubileumára dúsan virágzó rhododendron és a „Dánia királynője’* elnevezésű rózsafa jta kerül bélyegre.' — Hét értékű sorozat számol be a Thera-szigeten talált régészeti leletek­ről. A görög posta eredeti szépség gükben állítja elénk az I. e. 1500 kö­rül keletkezett, magas színvonalú kul­túráról tanúskodó freskókat, kancsókat. — Miért? Erre is gondolni kellene? Maga például mit tudhat rólam? — Azt például, hogy na­gyon egyforma a frizurájuk. Mind a négyüknek. — Lehet ez véletlen is. — Másoknál — Mi nem olyanok va­gyunk, mint mások?! — Nem. Mert magukat el­ítélték. — Gondolja, vagy tudja? — Kitalálni se lett volna nehéz, de tudom is. Már na­pokkal ezelőtt beszélte itt mindenki, hogy rabok intézik a meszelést. Jött valaki az irodáról, hogy vigyázzunk, mindent el kell zárni, olyan emberek jönnek ide, akiket vasvillával vettek, el az any­juk mellől. — És mit mondtak még? — Mit is? Azt, hogy nem kell velük szóba állni. Intéz­zék a dolgukat, hagyni kell őket. Nem jó közéjük keve­redni. — Maga ezt elhitte? — A rosszat mindig köny- nyebben elhiszi az ember, mint a jót. — Ha elmondanám az iga­zat, csodálkozna. — Nem hiszem. — De igen. Hadd mondjam el ma este! — Azért én nem megyek a javítóba, hogy magát meghall­gassam. — Megvárom, ahol akarja. — Maga tényleg nincs le­csukva? — Megvárom, ahol mondja. — Ha soká jövök, megke­res a bátyám. Akkor magának jaj lesz. — Nem félek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents