Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-14 / 87. szám
Munka — gond — öröm Mérlegünkön az elmúlt Április 15-én újjáválasztjuk tanácsainkat. Belpolitikai életünknek ez az eseménye parancsoló alkalom az összegezésre, s mindez, az előkészületek jegyében folyó jelölő gyűléseken meg is történt. De helyileg történt, ezért indokolt itt is számba venni, hogy tanácsaink, választópolgáraink munkájának eredményeként a fejlődésnek milyen eredményeit tudjuk fölmutatni megyénk gazdaságában, lakosságunk kommunális, kulturális, egészségügyi és szociális ellátottságában. A már lezárt tanácsciklus két esztendeje alatt 4500 közérdekű javaslatot valósítottunk meg az 1971. évi jelölő gyűléseken elhangzott 6780 lakossági észrevétel közül. Ezeknek a bejelentéseknek, igényeket summázó javaslatoknak egy ré. sze a helyi tanácsok állásfoglalásai alapján kaptak helyet a negyedik ötéves még hátralévő éveinek fejlesztési feladatai között. Törölve természetesen a tennivalók listájáról az irreális kívánságokat. Az elmúlt két év nem volt a tanácsok munkájának kony- nyű és felhőtlen időszaka. Gondoljunk csak a beruházási tevékenységre! A népgazdaság feszültségei, az építőipari kapacitáshiány, főként a tervidőszak elején, megyénkben is hatottak. Nálunk is jelentkezett az anyagi erőket meghaladó beruházási szándék, bennünket is nehéz helyzetbe hozott és nem jelentéktelen területeken — az építőipari árak tervezettnél nagyobb mértékű emelkedése. Az országos és a nyomukban születő helyi intézkedések hatására ezek a feszültségek enyhültek, megszilárdult a beruházási fegyelem, sikerült megteremteni azt az egyensúlyt, mely a fejlődés egyik legfőbb biztosítéka Tolna megyében csakúgy, mint az ország bármely más megyéjében. Az elmúlt tanácsciklusban a két évre tervezett 759 lakás megépítésével szemben elkészült 494. A lemaradás Szek- szárdon 220, Dombóvárott 40. Az ágazat fejlesztési költsége a tervezett 248 milliónál jóval több volt; 274,8 millió forint. A lemaradás okai közismertek. Nem volt 1970-ben megkezdett és 1971. évi befejezésre tervezett lakásépítés. Az építkezés technológiai változásai révén •— poligon és outinord —. továbbá az építőipari árak nem várt mértékű növekedése miatt emelkedtek a lakásárak. Ezenkívül Szekszárdon és Dombóvárott meg kell építeni a tömbfűtőművet, mely a tervidőszakban épülő új lakóházakat látja el hőenergiával. Mindettől függetlenül a lakásépítés ágazatára tervezett 2864 lakás helyett — döntően a magánerős lakásépítési kedv megnövekedése révén — 3224 lakásba költöztek be a lakók és tulajdonosok 1971—72-ben. 93 HELYETT 114,6 MILLIÓ Mivel gyarapodtunk a víz és csatorna és közlekedés terén? Az ágazat 1971—72. évre tervezett 93 milliója helyett 114,6 millió forintot használtunk föl. A negyedik ötéves tervre előirányzott fejlesztést csak a víztermő-kapacitás bővítése terén közel hatvan százalékra valósítottuk meg az elmúlt két esztendő alatt. A vízvezetékhálózat 39 százalékkal növekedett, a csatornahálózat öt évre tervezett kiépítését 90 százalékra teljesítettük. Ezek az eredmények azt ígérik, hogy az ágazat ötéves fejlődése meghaladja majd a tervidőszakra megszabott mértéket, noha nem problémátlan az ágazattól megkövetelt fejlesztés ezután következő munkája. Proolémát okoz a megnövekedett érdekeltségi hozzájárulás miatt a községi vízművek létesítése. A megnövekedett magánerős építkezések, a társasházépítések nagyobb mértékű előközművesítést igényelnek. S mindezek költséges dolgok. Közlekedésünk fejlődését szolgálja, hogy megépült az elmúlt két év során 22 kilométer hosszúságú új út, több mint 48 kilométer hosszúságú járda. A tanácsi költségvetésből utak cs hidak fenntartására 40 milliót költöttünk, elkészült a KPM-mel közös beruházásként a bonyhádi busz- pályaudvar és tíz új buszváró. A KPM 140 milliót fordított útépítésre, -korszerűsítésre. MEZŐGAZDASÁG — IPAR A választásokat előkészítő jelölő gyűléseken kevés szó esett a szót kérő választópolgárok részéről a gazdálkodás régióiról. Pedig lényegesek, nagyon fontosak számunkra azok az eredmények, amelyeket a mezőgazdaság és ipar munkáltak ki. Kedvezően alakultak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terméseredményei, sőt, egyes területeken elérték, illetve meghaladták az 1975-re tervezett szintet. Mérséklődött a vetésterületek csökkenésének üteme, növekedtek a termésátlagok különösen a zöldségtermesztésben. Az állattenyésztés területén eredményesen valósult meg a sertésprogram. Sertésállományunk 1971-ben meghaladta az ötéves terv végére előirányzott szintet. Az 1972. évi csökkenés tényét némileg enyhíti, hogy két év alatt több mint tíz százalékkal nőtt a kocaállomány. Nem sikerült viszont a szarvasmarha-állomány fejlesztésében jelentős előrelépést elérnünk, bár megyénk e területen nagy hagyományokkal rendelkezik. Színvonalas bázistenyészeteink vannak, befejeződött gyakorlatilag a szarvasmarha-állomány gümőkór-mentesítése, azonban szarvasmarha-állományunk valamelyest továbbra is csökkent, örvendetes viszont, hogy ha kis mértékben is, de növekedett a tehénállomány. Mezőgazdasági üzemeinkben az elmúlt év végén megközelítette a bruttó jövedelem az 1 milliárd forintot; 12,9 százalékkal gyarapodott a szövetkezeti tiszta vagyon; az egy 10 órás munkanapra jutó részesedés 1972-ben 101 forintot ért, 8,5 százalékkal többet, mint 1970- ben. Jelentős két éve a tanácsi iparnak, építőiparunknak az 1971— 72-es esztendő. A tervidőszak alatt a megye ipar- fejlesztésének támogatására 120 milliós fejlesztési alap áll a megyei tanács vb. rendelkezésére. Az alap felosztása megtörtént, ebből 15 gazdasági egység részesül támogatásban. A tanácsi iparvállalatok árbevétele a két év alatt összesen 45 százalékkal emelkedett, s 1972-ben 693 millió forint volt. Az átlagos állományi létszám 13 százalékkal nőtt. A vállalatok által realizált nyereség 1972-ben 89 millió forintot tett ki, 75 százalékkal többet az 1970. évinél. Jelentős mértékben nőtt a sütőipari kapacitás; a tervezett napi 15 tonnával szemben napi 17,5 tonna kapacitásfejlesztés valósult meg. Az építőipari kapacitás növekedése 12 százalékos volt, ami meghaladta a tervezettet. Kedvezően alakult a lakossági szolgáltatások volumene is. E szektorban a lakossági, ipari szolgáltatások árbevétele 43 százalékkal volt több 1972-ben (73,5 millió forint) mint 1970-ben. Megyénk kiskereskedelmi hálózatának áruforgalma az elmúlt évben meghaladta a 3,4 milliárdot. Az élelmiszerek forgalma a vendéglátással együtt 21 százalékkal, az iparcikkek forgalma 12 százalékkal nőtt. Tovább bővült, korszerűsödött a kereskedelmi hálózat is. KÖZOKTATÁS — KÖZMŰVELŐDÉS A kulturális ágazatban a legkiemelkedőbb az óvodai hálózat bővítése volt. A negyedik ötéves tervre tervezett bővítésből 738 új férőhely biztosításával teljesítettük túl két év alatt amit öt évre vállaltunk teljesíteni. Ez az eredmény a lakosság anyagi, szellemi és fizikai áldozatvállalásának készségét is jelenti. Két év alatt több mint kétezerrel emelkedett a napközi otthonos óvodákban étkező gyerekek száma. Javítottuk az általános iskolai oktatás feltételeit; megépült 25 tanterem, 41 korábban más célt szolgáló helyiséget tanteremmé alakítottunk át. A felső tagozatos tanulók 92,9 százaléka részesül ez idő szerint szakrendszerű oktatásban, a tervezett 184 férőhely- Jvel szemben 240 férőhellyel bővült az általános diákotthoni hálózat. A körzeti iskolák fejlesztésére két év alatt több mint 7 milliót fordítottunk. A középiskolai képzés területén az elmúlt két év alatt nem annyira a fejlesztés, mint az ezeknek az oktatási intézményeknek a stabilizálása volt a jellemző. A középiskolákban folyó oktató-nevelő munka javulását bizonyítja, hogy az érettségizetteknek 44 százaléka jelentkezett egyetemi, főiskolai felvételre, és nyert fölvételt. Megvalósítottuk a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását segítő tanfolyamhálózat egységes rendszerét; megkezdte működését Szekszárdon a 200 férőhelyes, bentlakásos egészségügyi szakiskola és megkezdődött a 8 tantermes egészségügyi szakközépiskola építése; 5 korszerű műhelyteremmel bővült a szekszárdi műszaki szakközép- iskola. 1973. április 10. Ezt a napot fájdalommal véstük a lelkünk mélyére. Olyan szépen indult reggel a munka, és később, 10—11 óra felé, a szekszárdi hegyek felől mintha borzalmas füstfelhő hömpölyögne, úgy szállt felénk a porfelhő. Óriási szél sodorta. A szél pedig nem kímélt semmit. Amerre elvonult, borzalmas nyomot hagyott maga után. A kertészetünk, amely olyan szép volt még egy félMeg kell szenvednie annak, aki művészi fotókat akar látni Szekszárdon. Mert előfordul, hogy a meghirdetett kiállítás nem nyílik meg, aztán a képeket olyan teremben állítják ki, ahová csak meghatározatlan időpontban és akkor is csak kis időre lehet bejutni. Müller Ferenc kiállításának látogatói is átélhetnek meglepetéseket. Az első például, hogy nem 13-án nyílt meg, ahogy a programfüzet és a plakátok állítják, hanem már nyolcadikán. Meglepetés az is, ahová dugták a képeket: az emeleti bal tizes és tizenegyes teremben — a művelődési központban — láthatók, ahová úgy lehet feljutni, ha az ember felmegy a lépcsőn, aztán átmegy a színpad mögött, jobbra kanyarodik és elér a folyosó végére. két év Kulturális ellátásunk egyik jelentős területén, a felnőtt- oktatásban szintén előbbre léptünk. 1972-ben 800 felnőtt ember végezte el a nyolc általános és több mint ezer a középiskola valamely osztályát. Elkészült a könyvtárhálózat 15 éves távlati fejlesztési terve és megkezdődött időarányos megvalósítása: tovább fejlő, dött, bővült közművelődési intézményhálózatunk. EGÉSZSÉGÜNKÉRT Az egészségügy ágazatában olyan jelentős létesítmények kezdték meg működésüket, mint az egészségügyi szakisko. la, az új véradó-alközpont, a paksi mentőállomás. Rövidesen megnyitja kapuit a Tolna megyei anyás csecsemőotthon, valamint a 13 munkahelyes paksi rendelőintézet. Belső átszervezéssel több mint százzal nőtt a megyei kórházban az általános kórházi ágyak száma. Jelenleg 23 járási, illetve körzeti gyermekorvosunk van. Az idényférőhelyek állandósításával, ha minimális arányban is, de javult a bölcsődei ellátás. Megvalósult a kórházrendelőintézeti egészség, az onkológiahálózat, továbbá javul, tak a gyermek-ideggondozó, a nővédelmi tanácsadó és a centrális terhesgondozás munka- feltételei, bővült a szociális otthonok hálózata, nőtt az öregek napközi otthonainak száma. Nem szóltunk itt mindenről, ami az elmúlt két év együttes munkájának eredményeit dokumentálja, de azzal az igénynyel publikáltuk kétéves gyarapodásunkat, hogy ki-ki gondolja tovább. A fentiekkel egészítve ki a fejlődés helyi és részletesebben ismert eredményeit. Figyelemmel — természetesen — arra is, ami a tanácsválasztások után tanácsainkra és lakosságunkra vár munkában, örömben, gondban! órával előbb, mint egy csatatér olyanná vált: feltépett fóliasátrak, összetört üvegcserepek, üres és összetört ablakrámák. Ez maradt utána. Délben senki sem kívánt enni. Mindenki komor volt. Talán ilyen egyöntetű gondolat nem volt még az emberekben, mint akkor. Olyan nagyon nem bonyolult, de előfordulhat, hogy valakinek kedvét szegi a tájékozódási verseny. Talán ez is az oka. hogy amikor mi láttuk a képeket, a fél óra alatt egy szál látogatója sem volt a kiállításnak. Pedig Müller Ferenc anyagában találnának szép felvételeket a fotókedvelők. A budapesti fotóművész rendszeres résztvevője a szüreti fotó- pályázatnak, és többször vitt el díjat is: innen kapcsolata megyénkkel. A mintegy hatvan kép közül legerőteljesebbek portréi „özv. Bory Jenőné”, „Illúzió”, „Ne” — de említésre méltó például „Ketten” című alkotása is. (vf) Útjavítás, ■ ■■ közös érdekből... Nagy a nyüzsgés mostanábari a Bátaszékhez tartozó Kövesd pusztán. A kis helység „főutcája” teljesen feldúltan fogadja az idegent, mert hatalmas markoló szedi fel az évtizedek alatt lerakodott földet a hajdani macskaköves kocsiút- ról, dömperek rakodnak és a földet messze szállítják, oda, ahol a Búzakalász Termelőszövetkezetnek lesz rá szüksége. Rakodót építenek belőle, mert a nemsokára üzemelő Vázkerámia szállításait fogják intézni. A község apraja-nagyja a ház előtti árkot ássa, hogy megszüntessék végre azt az áldatlan állapotot, ami már régóta sáros, piszkos helységgé alacsonyította Kövesdet. A kocsiút másfél méterrel is magasabb volt néhol a járdák szintjénél. Az Állami Erdőgazdaság emberei is besegítenek a nagyszabású földmunkába, mert könnyebben fordulnak hatalmas erőgépeikkel a közeli kö- vesdi erdőből, amikor rönköket szállítanak. S a lakosság is jól jár, mert az áthaladó gépkocsik legközelebb már nem fröccsentik tele sárral a házfalakat áthaladtulcban. Kiska- tonák is dolgoznak itt, s itt; dolgoznak a kerámiagyár munkásai is, hiszen erre az útra nemsokára nekik is szükségük lesz. Valamikor — mondják — egyéni érdekből épült ez a macskaköves útszakasz, talán ötven évvel ezelőtt. Persze, nemcsak a bátaszéki bírónak, hanem a többi bátaszéki szőlősgazdának és a kövesdieknek is hasznára volt ez a már tönkretett, feltöltfidött utacska. Most szüksége van rá a Váz- kerámiagyárnak, az erdőgazdaságnak, a Búzakalász Tsz- nek, a katonaságnak, no meg a kövesdi embereknek. Ezért épül újjá, jobbá. Közös érdekből... és mi ott álltunk egymás mellett a kertészünkkel. Mindany- «1lián némán néztük a vihar hátrahagyott nyomait, Ö férfiasán viselte a csapást. De én láttam és éreztem, hogy mi mehetett végbe a lelkében. Fiatal, alig húsz éven túli, és az első év, amikor főnöke egy kertészetnek és minden olyan sikeres volt eddig, öröm volt végigmenni a területen, és mivé lett most?! Még órák sem kellettek ahhoz, hogy tönkretegye a vihar azt, amin hónapokon keresztül annyian dőli goztunk. Csak álltunk és néztük egy gondolattal, nem tudtunk beszélni sem. Belőlem kitört a zokogás, úgy sajnáltam mindent, mindent, a tönkrement palántákat, az emberek munkáját és azt a fiatal technikust, aki ott állt szótlanul. A vihar elvonult, mi pedig igyekeztünk helyrehozni mindent, amit lehetett. Tatai Istvánná Medina 1973. április U. (f. 1. b.) Vihar a kertészet felett Kissé csendesedett a vihar, Müller Ferenc fotókiállítása
