Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
Rio (/ vilAg proletárjai, egyesOljeteki A MAGYARSZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOL NA MEGYEI ffUGT-bÁbANAK LAK A XXIII. évfolyam, 77. szám ......... - ■■■ ■*■":•****A RA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1973. április 1. !v A hadseregben is becsülettel álljatok helyt Öt új MSi BT-lagcsopopt Tolna megyében Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tevékenysége iránt. A különböző rendezvények, előadások és kiállítások és évfordulók a szovjet nép életének megismerésére irányították a figyelmet. Ennek eredményeként megyénkben újabb öt MSZBT-tagcsoport alakult. A Babits Mihály megyei művelődési központ, a Rózsa Ferenc középiskolai kollégium, az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet, a tamási Bér! Balogh Ádám Gimnázium és a megvei tanács tamási járási hivatala a felszabadulási évforduló tiszteletére rendezendő ünnepségen veszi át a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének oklevelét a rendeltetésszerű működés elismeréséről, és ezután a tagcsoportok hozzákezdhetnek a tervszerű munkához. Ezzel megyénkben az MSZBT-tagcsooortoik száma 29-re emelkedik. , A Chilei KP az ország élőit álló politikai feladatokról A Chilei Kommunista Párt közoonti bizottságának plénuma folytatta a központi bizottsági beszámoló vitáját, melynek központi témája az ország előtt álló politikai és gazdasági feladatok megoldása. Ezekről a kérdésekről beszélt Orlando Milas gazdaságügyi miniszter, a Párt kb politikai bizottságának tagja. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a chilei forradalom sikere döntően a gazdasági problémák megoldásától függ. Megoldásukhoz pedig egyrészt távlati célkitűzésként biztosítani kell az abszolút többség támogatását a népi egység számára, továbbá elszigetelni és felszámolni a reakciót, eler jét venni a polgárháború kirobbanását célzó aláaknázd munkának, bővíteni és elmélyíteni a népi egységkonnány eddigi tevékenységét Konkrét gazdasági feladat tokról szólva Milas hangsúlyozta, hogy szükség van 3 gazdaság folyamatos tervezés 6ére és egységes gazdasági vezetésre, végezetül pedig a termelékenység fokozására szólít tóttá fel a chilei dolgozókat , Péter János Japánba látogat A laktanya kapui szombaton délelőtt ünnepi eseményre nyíltak meg a látogatók előtt: az ünnepélyes eskütételre. Jöttek a szülők, a rokonok, barátok, menyasszonyok — hogy odaálljanak majd a fegyvert szorító fiú mellé, ar"-T* az eskü megható szavait mondja. Pontosan tíz óra, amikor az egység feszes vigyázzban tiszte'egve fogadja az érkező parancsnokot és a magasabb egység képviselőjét, A Himnusz elhangzása után Hereng Gábor, a Tolna megyei KISZ-bizottság honvédelmi és soortfelelőse köszönti a fiatal katonákat. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna megyei Bizottsága, megvénk if jú- komunistái, úttörői és kisdobosai nevében megbecsüléssel és tisztelettel köszöntelek benneteket eskütételetek alkalmából. Kívánjuk, hogy szolgálati időtök alatt sikeresen sajátítsátok el a politikai és katonai ismereteket. Elvárjuk tőletek, hogy miként a bevonulás előtt a polgári életben, itt a hadseregben is becsülettel álljatok helyt, s szüléiteknek, hozzátartozóitoknak, munkatársaitoknak azzal szerezzetek örömet, hogy a katonai szolgálattal járó kötelmeknek, feladatoknak példásan tesztek eleget. — Parancsnokaitoktól azt kérjük, neveljenek benneteket drága hazánk, a Magyar Népköztársaság, dolgozó né- Bünk. munkásosztályunk szeretető re és a mindenkori önzetlen szolgálatra. — Tudjuk jól, hogy a fegyveres. katonai szolgálat nem könnyű, és sokszor komoly erőfeszítéseket követel. A hadügvben végbement fejlődés következtében a katonai tevékenység felgyorsult, váratlan fordulatok jellemzik. Mindez- gyors helyzetfelismerő és értékelő készséget, határozott döntéseket, önálló kezdeményezőkészséget követel a katonától. A csapatok magas fokú gépesítettsége ellenére nagy fizikai erőkifejtést, szívósságot, edzettséget, ügyességet, s nem utolsó sorban magas színvonalú erkölcsi tulajdonságokat kíván. Ehhez a szolgálathoz férfiakra van szükség, a szó igazi és te1,0i érteiméiben. Viszont tudatában vagyunk annak, hogy ti e feladatok megoldására képesek vagytok. A köszöntő után a szekszárdi Vaszari Tibor lép ki a sorból, és kér engedélyt az eskü letételére, s odaléptek mellé szülei is. Miután az eskü szövegét elmondotta — mint már megannyi katonaelődje —, vigyázzmenetben a csapatzászlóhoz lépdel, és féltérdre ereszkedve megcsókolja a bíborszínű selymet. A fiatal katona után újonctársai egymás után teszik le az esküt közvetlen parancsnokaik előtt. A fiatal katonákat ezután Kábái József tiszt köszönti, amelyre társai nevében Simon Sándor honvéd válaszol. Az Intemacionálé után az egység díszmenetben vonul el a parancsnokok és a több száz főnyi látogató előtt.. B. I. — K. Z. Tegnap délelőtt több mint 100, megyénkben élő német és délszláv nemzetiségű dolgozó I vett részt Szekszárdon, a Babits művelődési házban rendezett; nemzetiségi tanácskozáson. Az' eseményen megjelent dr. Wild Frigy és, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, dr. Kővágó László, a Művelődés- ügyi .Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője. A Hazafias Népfront megyei elnöksége, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége és a Magvarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége által közösen rendezett tanácskozáson Csaibók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára tartott beszámolót a ma<r>mnkv>en élő nemzetiségiek helyzetérőL Nemzetiségi politikánk alapjait pártunk következetes, nemzetközileg elismert internacionalista politikája, gazdasági. politikai és kulturális fejlődésünk, valamint a szocialista demokrácia fejlődése képezi, — kezdte beszámolóját Csajbők Kálmán. Nemzetiségi politikánk célja és tartalma a magyar és nemzetiségi dolgozók testvéri együttműködése, amely az egész nemzet szocialista egységének ’é*Te jöttét segíti elő. Az MDP központi vezetősége 1956. május 21-én hozott határozatot a nemz'-o-'zZgek között végzendő politikai, oktaPéter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a japán kormány meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Japántási és kulturális munkáról. A Központi Bizottság átfogóan 1958-ban foglalkozott ismét a magyarországi nemzetiségek problémáival. Az azóta eltelt időszak gazdasági és társadalmi életének változásai következtében időszerűvé vált a nemzetiségi politika ismételt megvitatása. Ezért 1968-ban újra napirendre került nemzetiségi politikánk. A nemzetiségi dolgozók bíznak a párt és a kormány politikájában, szilárd elvi alapokon áll, és a mindennapi életben érvényesül az összefogás a magyar és a nemzetiségi anyanyelvű állampolgárok között, szocialista célkitűzéseink megvalósításáért. A jó politikai légkör következtében megnőtt a nemzetiségi dolgozók közügyek iránti érdeklődése, politikai, társadalmi és kulturális aktivitása. Nemzetiségeink osztályszerkezetét vizsgálva bizonyos eltérést tapasztalunk a magvar lakosság osztályszerkezetétőL Döntő részük a mezőgazdaságban,' azon belül pedig a termelőszövetkezetekben dolgozik. Az iparban csak Bony- hádon dolgozik jelentősebb " számú német. Szakzdát. Di- óeberény, Tolna. Bátaszék német nyelvű lakossága az építőipar felé orientálódik.. Sok német dolgozik Tolnán, Pakson, Simontomyán az iparban. A nemzetiségi értelmiséget bán. Ezt követően a Momgoí Népköztársaság kormányának meghívására Ulánbátorba Iá* tógát. illetően" a következő jelenséggel találkozunk: A németek nagy számban küldik gyermekeit közép- és felsőfokú tanulmányok folytatására. Elszakadva a szülői háztól, új környezetbe kerülve, a magyar továbbtanuló fiata-i lókkal való jartós együttélés következtében túlnyomó részük már magyarnak vallja magát, s az ország iparosodottabb, urbanizáltabb tájaira vándorol át. Nemzetiségi állampolgáraink a magyarországi szocialista közösség, megyénk, falva- ink szocialista közösségének tagjai, akiket születésük, baráti, családi kan-s-Vitfük, foglalkozásuk, gazdasági érdekeik Magyarországra kötnek. Érdekeiket azonosnak vallják a magyar nép érdekeivel, és részaránvuknak megfelelően bekapcsolódnak és részt vesznek hazánk gazdasági, társadalmi, politikai és ideológiai életében. Általános tapasztalat, hogy elsősorban az idősebbek beszélik otthon a német nyelvet. Becslések szerint nagyobb számban ' megyénkben az alábbi helyeken élnek ma német nemzetiségi dolgozók: 3700-an a tamási járás 10 községében. 9500-an a bonyhádi járás 28 községében, 300- an Csibrákon, 1000-en pedig Szekszárdon. Megyénkben szerb lakosság Medinán éL (Folytatás a 3. oldalon) Novemberben : nemzetiségi kongresszus Nemzetiségi tanácskozás /
