Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-07 / 55. szám
^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Levélcímünk: 7101, Szekszárd, Postafiók 71. Sok olyan kérdés gyűlt már össze, amely ilyen vagy olyan jogi esetre kér választ. Ma ezekre a kérdé. sekre válaszolunk, j Hátrány — pár napért Petrőczi István faddi olvasónk a következő levelet küldte szerkesztőségünknek: „Nem tartom igazságosnak a Társadalombiztosítási Igazgatóság azon rendelkezését, hogy a nyugdijalapot szolgáló évek megállapításakor, ha pár nap hiányzik az előírt teljes évből, akkor két százalékot levonnak és ezt az időt figyelmen kívül hagyják. Például: 23 év lett volna az én esetemben a 100 százalékos jogosultság. 21 év és 327 napot igazolt vissza a Nyugdíj Intézet. Ez pedig azt jelentette, hogy 4 százalékos csökkentéssel állapították meg a nyugdíjamat. Ez számomra nagyon sérelmes. Az esetem nem egyéni eset, nagyon sokan vannak ugyanilyen helyzetben. A felszabadulás előtt a különböző magánmunkaadók, kapzsiságból fakadó bejelentés-elmulasztása most érezteti a hatását. Véleményem szerint indokolt lenne az ilyen kis százalékban előforduló töredék évek beszámítása is." A kérdésre a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság osztályvezetőjétől, dr. Szanyi Zoltántól kaptuk meg a választ. — Az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet — tehát nem a nyugdíjmegállapító szerv — mondja ki, hogy az öregségi nyugdíj egyik alkotórészét képező törzsnyugdíj (amely a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megléte esetén a munkabérátlag 50 százaléka) az 50 százalékhoz képest annyiszor két százalékkal csökken, ahány év az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati ' időből hiányzik. Kormány- rendelet (67/1958. (XII. 24) korm. számú rendelet 20. paragrafusa) rendelkezik arról. hogy 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. — Kétségtelen, hogy ezek a rendelkezések — mint minden egyéb jogszabály — egyes esetekben hátrányosak lehetnek meghatározott személyekre. A hátrányok megelőzése érdekében azonban a nyugdíjjogszabályok végrehajtását szabályozó 5/1959. (V. 8.) Mü. M. számú rendelet 219. paragrafusa lehetővé teszi, hogy a dolgozó, illetőleg a munka- viszonyt megszüntetni kívánó munkáltató a nyugdíjmegállapító szervhez forduljon és kérje csak a szolgálati idő kiszámítását. Ezt az úgynevezett igény jogelismerési kérelmet az öregségi korhatár betöltését megelőző egy éven belül lehet előterjeszteni. Ennek elbírálása során pontosan közlik a dolgozóval, hogy — meghatározott időpontig számítva — mennyi szolgálati ideje van, tehát a dolgozó kiszámíthatja: mikor célszerű a munkaviszonyát megszüntetni. Hol rokkant meg ? — Ez a kérdés foglalkoztatja Pintér György nyugdíjas mórágyi olvasónkat. Levelében így ír erről: „1959 őszén vonultam be tényleges katonai szolgálatra. 1961-ben már nehezebb fizikai igénybevétel esetén fulladást, általános fáradtságot éreztem. Ennek okát a vizsgáló orvosok nem közölték velem. Huszonhét hónapot töltöttem el a néphadseregben. Leszerelésemkor —■ 1962. február hatodikán — nem közölték velem az egészségügyi vizsgálat eredményét. Leszerelésem utgn elhelyezkedtem korábbi munkahelyemen, a 3. sz. Épitőipari Vállalatnál, segédmunkásnak. Körülbelül egy hónap múlva munkahelyemen rosszul lettem, majd mórógyi lakásomról mentővel szállítottak be a bonyhádi kórházba, ahol nagyfokú asztmát állapítottak meg. Utána még hét ízben voltam kórházban és két esetben mütöttek. 1965-ben kerültem rokkantsági nyugdíjba. Jelenleg 843 forint nyugdijat kapok. Nős, kétgyermekes apa vagyok. Kijelentem, hogy katonai szolgálatom előtt nem voltam beteg, a betegségemet a honvédségnél szereztem. Kérdésem: az előbbiek alapján jár-e részemre rokkantsági pótlék vagy rendszeres anyagi támogatás a néphadseregtől? Ha igen, milyen módon lehet ezt megkapni?" A kérdésre választ a Magyar Néphadsereg Vezérkara Mozgósítási és Hadkiegészítési Csoportfőnöksé-, gétől kaptunk. „A honvédelmi törvény rendelkezése értelmében a katonai szolgálatot teljesítő személyt, ha szolgálati kötelessége teljesítése idején baleset éri, illetve megrokkan, állami ellátás illeti meg. A rokkantsági nyugdíj összegének megállapításánál a bevonulást megelőző 12 havi munkabér egyhavi átlagát veszik figyelembe. A katonai kötelmekkel összefüggő — szolgálati eredetű — rokkantság esetén 10 százalék- ka1 magasabb nyugdíjat állapítanak meg, mint egyéb rokkantság esetén. Nevezett sorkatonai szolgálati idejét teljes mértékben letöltötte. Betegségét nem a katonai szolgálat következtében előállt fokozottabb igénybevétel idézte elő. Rokkantsága a leszerelést követően, 1965. ben a munkahelyén következett be, nem szolgálati eredetű betegség következtében. Tekintettel arra, hogy betegsége nem szolgálati eredetű, részére csak a jelenleg megállapított nyugdíj jár. Más rokkantsági pótlék, vagy rendszeres anyagi támogatás a néphadsereg részéről számára nem folyósítható”. A traktorosokra nem vonatkozik ? Paholik János Döbrököz, Cserénfai utca 23. szám alatti olvasónk levelében ez olvasható: „Egyik munkatársam mutatott egy újságcikket (A Népújságban is megjelent egy vezércikk, amely annak megfontolását javasolta, hogy tekintettel a traktorosok egészségre ártalmas foglalkozására nem volna-e helyes esetleg korábban nyugdíjba küldeni őket. — a szerk.j, amelyben az állt, hogy az a traktoros, aki igazolni tudja a traktoron eltöltött 25 évét, az korától függetlenül nyugdíjba mehet. Kérdésem: van-e ilyen rendelet, ha van mikor és hol jelent meg?” A Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság helyettes igazgatójától, Heitzmann Frigyestől megtudtuk: Az 1973. január 1-től hatályba lépő 35/72 Mt. sz. r. kétévi korkedvezményt biztosít annak a férfidolgozónak, aki legalább nyolc éven át korkedvezményes munkakörben dolgozott. Minden további korkedvezményes munkakörben eltöltött 5 évi (nőknél négyévi) munkavégzés 1—1 évi kor- kedvezményre ad jogot. Az új, korszerűsített korkedvezményes munkaköri jegyzék a traktoros munkakört nem tartalmazza, így e munkakörben eltöltött idő korkedvezményt nem biztosít. Traktorosok esetében a korhatár betöltése előtt csak rokkantsági nyugdíj állapítható meg, ha orvosi vélemény szerint legalább kétharmad részben csökkent munkaképességű, és ez a rokkantság előreláthatólag egy évig fennáll. Miért kevesebb a kölcsön Pincehelyen ? Gergely Pálné Pincehely, Jókai u. 15. szám alatti olvasónk megállapítással kezdi a kérdését: „Pincehelyen eddig 70 ezer forint OTP-t adtak a családi házak építéséhez. Most az OTP-ben azt mondták nem adnak már annyit. Pincehely nagyközség. Arról tudunk, hogy kiemelt helyen az ilyen költségre 80 ezer kölcsön vehető fel, de arról nem olvastunk, hogy a nagyközségekben csökkentették a hitel mértékét?” Czéh Lajostól, az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatóságának igazgatójától kértünk és kaptunk választ a kérdésre: — 1973-ra a Miniszter- tanács által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek családiház-építés esetében is a kölcsön mértékét településkategóriánként, differenciáltan határozták meg. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter által meghatározott, kiemelt településeken kölcsön az építési költségeknek legfeljebb 50 százalékáig nyújtható, lakásonként azonban a 80 ezer forintot nem haladhatja meg. A kiemelt települések között, melyet a 27/1971. ÉVM. sz. közlemény határoz meg. Pincehely nagyközség nem szerepel. A nem kiemelt települések esetében 1973-ban családiházépítési kölcsön — az 1972. évi hitelfeltételekhez képest — még differenciáltabban nyújtható. A maximális kölcsönhatár az eddigi 70 ezer forinttal szemben 55 000 forint. Kivételesen méltányos esetekben — szociális helyzet — egyedi elbírálás lehetséges. — A magánlakás-építés hitelfeltételei módosításának az volt a célja, hogy elsősorban a városok és a munkáslakta települések lakáshelyzete javuljon, és az állami, tanácsi terhek csökkenjenek. Az 1972. évinél jóval kedvezőbbek a hitel- feltételek a társasházépítési formában. A rendelet te. Telefonszámalnk : 129—01, 123—61. hát arra ösztönöz, hogy az építeni szándékozók a lakásgondjaik megoldását elsősorban ezekben a formákban keressék. Magánház — lakóval — Államunk a magántulajdont elismeri. Mikor következik be az, hogy a háztulajdonostól az állam, a tanács a bérlőt átvállalja? — A saját nevemben beszélek, de az én esetem nem egyedi. Az én főbérlőm már tizenöt éve lakásigénylő, de mindig akad sürgősebb eset. Én pedig nyirkos, korábban spájznak használt szobában tarthatom hetvenöt éves fekvőbeteg édesapámat. A fiam is mehet majd albérletbe, ha megnősül..." — irta Steiner Fe- rencné Szekszárd, Kossuth L, u. 21. szám alatti olvasónk. — A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet végrehajtásáról szóló 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 14. paragrafusa (2.) értelmében a közérdekű lakásigények kielégítésére meghatározott lakáskeretből az állampolgárok tulajdonában álló lakások bérlői kiköltözésének elősegítése érdekében is lehet tanácsi bérlakást felhasználni. De csak abban az esetben, ha a bérbeadó tanácsi bérlakásban lakikés a lakásbérleti jogviszonyáról a bérlő kiköltöztetése esetére a lakásügyi hatóság javára lemond. Ezenkívül vállalnia kell a bérlő részére kiutalásra kerülő tanácsi bérlakás után megállapítható lakás-használatbavételi díj közötti különbözet megfizetését. — Egyelőre olyan lehetőség nincsen, hogy a ház- tulajdonos főbérlőjét állami bérlakásba el lehetne helyezni, ha a bérbeadó annak elhelyezésére csere, lakást biztosítani nem tud — fejezte be válaszát Szekszárd városi Tanács osztályvezetője, Péterfi Kálmán. Nyugdíjjárulék levonása Bitter János levelezőnk küldte be több faddi dolgozó kérdését. A kérdés a következő: „Mikor jár el helyesen a bérszámfejtő olyan esetben, amikor a dolgozó fizetését visszamenőleges hatállyal emelik fel: például egy dolgozó fizetését a küldött-taggyűlés 1972. december 11-én tartott ülésén 1200 forintról 1500 forintra emelte fel 1972. augusztus 1. visszamenőleges hatállyal. így a dolgozó decemberben 2700 forintot kapott, amely összeg a progresszív levonás szerint 5 százalékos. Viszont a tényleges havi díjazása 1500 forint, amelynél a levonás három- százalékos. Megjegyzendő, hogy a fizetést előbb felemelni, illetve rendezni nem lehetett, mert ez a küldötttaggyűlés hatáskörébe tartozik, amely évente két esetben ül össze.” A kérdésre dr. Deák Kon- rád csoportvezető ügyész válaszolt. — A 2/1966. (I. 14.) korm. számú rendelet 15. paragrafusa vezette be az 1966. február 1-től járó munkabérek után a progresszív nyugdíj járulékot. A progresszív nyugdíjjáruléknak a munkabérekből való levő. násával kapcsolatban már e kormányrendelet megjelenését közvetlenül követően is számos kérdés merült fel, ezért a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság 200-1/1966. Tb. Főig. szám alatt, illetőleg 1/5. szám alatt utasítást és köriratot adott ki a jogszabály helyes értelmezése és egységes végrehajtása érdekében. A fenti rendelkezések szerint a progresszív nyugdíjjárulék-kulcs meghatározásánál a tárgyhónapra kifizetett munkabért kell figyelembe venni. Ha tárgyhónapban a tárgyhónapot megelőző időre is fizetnek ki nyugdíjjárulékkal meg nem terhelt munkabért, a progresszív nyugdíjjárulék-kulcs megállapításánál mind a tárgyhónapra, mind a megelőző időszakra kifizetett ilyen munkabérek együttes összegét kell számításba venni. — A faddi dolgozók által feltett konkrét kérdésre egyértelműen azt lehet válaszolni : szóbanforgó ügyben a bérszámfejtő a jogszabályi előírásoknak -megfelelően járt el, amikor a decemberi 2700 forintos munkabér kifizetésekor az ennek az összegnek megfelelő nyugdíj járulék-kulcsot alkalmazta. Tanulmányi kedvezmények — A 15/1967. (XI. 18.) Mü. M. sz. rendelet szabályozza a továbbtanuló dolgozók kedvezményét. Hová kell e rendeletben sorolni azokat, akik mérlegképes könyvelői tanfolyamra járnak, levelező tagozaton? — tette fel a kérdést Peszt Józseffé borjádi olvasónk. — E rendelet szerint is tanulmányi kedvezmények alapvetően az állami iskola- rendszerbe tartozó oktatási intézmények esti és levelező tagozatán tovább tanulóknak járnak. Ennek megfelelően tanulmányi kedvezmény jár az általános iskola, a középfokú iskolák és felsőfokú iskolák esti és levelező tagozatán tovább tanulóknak, továbbá a felsőfokú végzettségű szakemberek részére rendezett iskolarendszerű továbbképzésben részt vevőknek, a felsőfokú munka- védelmi tanfolyam szaktechnikusi és szakmérnöki tagozatán tovább tanulóknak, a felsőfokú iskola- rendszerű politikai képzésben részt vevőknek. Nem jár tanulmányi kedvezmény az állami iskolarendszerbe nem tartozó és a fentebb kivételként fel nem sorolt esetekben: például a könyvelői, könyvvizsgálói, sta- tisztikusi, teFvelőadói stb. tanfolyamokon tanuló dolgozóknak. Tehát nem jár a mérlegképes könyvelői tanfolyamot végzőknek sem. Mégis utalok a Munka Törvénykönyve 43. paragrafus (1) bekezdésében írtakra, amely szerint ”a dolgozót — kérelmére — közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintettel a vállalat rendkívüli, vagy fizetés nélküli szabadságban részesítheti”. — fejezte be válaszát dr. Deák Konrád, , ,... / . Ml VÁLASZOLUNK
