Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

TOLHA MEGYEI 'YiíIg'PBOlÉfÁMAI, l<5YÉSÖL3Éf£KÍ NÉPÚJSÁG a magyar szocialista munkáspárt tolna megyei bizottságának lapu XXIII. évfolyam, 76. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1973. mácius 31. A KISZ tevékenysége a középfokú tanintézetekben •• Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága Elutazott hazánkból dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár Tegnap délelőtt Szekszárdion; a megyei pártbizottság épüle­tében ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Tolna megyei Bizottsága. Az elnöklő Benizs Sándor mb- titkár köszöntötte a résztvevő­ket, köztük István Józsefet, a megyei pártbizottság osztály­vezetőjét Az mb-ülés megvitatta, ho­gyan érvényesülnek a KISZ KB azon irányelvei, melyeket a közép- és szakmunkáskép­ző intézetekben végzett KISZ- munkával kapcsolatban adtak ki. Mint Dobos Gyula, az mb munkatársa — az írásos jelen­tést kiegészítő — vitaindítójá­ban elmondotta, ezeket az 1967-ben elfogadott irányelve­ket két cél érdekében dolgoz­ták ki: eevrészt bemutatták, összefoglalták a tanulóifjúság fejlődésének sajátos vonásait és a tanintézeti KISZ-szerve­zetek speciális tényezőit, más­részt hosszabb távra progra­mot adtak a közén- és szak­munkásképző iskolák KISZ- szervezeteinek nevelőmunkájá­hoz. hozzájárultak a KISZ if­júsági rétegnolitikájának tel­jesebbé tételéhez. A vitában többek között felszólalt Szabó Imre. a dom­bóvári Gőgös Ignác Gimnázi­um igazgatóhelyettese. Az is­kolai pártszervezetek és a KISZ-szervezetek között kap­csolatot tartó pártösszekötő ta­nárok tevékenységéről beszélt. Véleménye szerint javítani kell kapcsolatukat a magasabb szintű KISZ-vezetéssel. Arató János, a szekszárdi Garay Gimnázium KISZ-titkára a po­litikai oktatásról fejtette ki véleményét. István József, a megvei pártbizottság osztály- vezetője többek között elmon­dotta, hogy a közén- és szak- munkáskénző iskolákban folyó mozgalmi munka pozitív vál­tozáson ment keresztül. Ez­után a nártnak és a KISZ-nek még lobban a középpontba kell állítania a közösségi ne­velést. Fontos, hogy megfelelő legyen a kapcsolat a KISZ, a pártalapszervezet és az iskolai vezetés között. Agitációs és prooasandamunkánkban nem szabad szem elől téveszteni a helyes arányok kialakítását: elsősorban a szocializmus épí­tésében elért eredményekkel agitáljunk, de a még meglévő hibákat se hallgassuk el. Töb­bet foglalkozzunk a belpoliti­kai kérdésekkel, javítsuk a fiatalok körében végzett tájé­koztatást. István József hang­súlyozta a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődés fontosságát. A vertikális fel­építésű KlSZ-alapszervezetek- kel kapcsolatban elmondotta, hogy csak ott kell törekedni ezek létrehozására, ahol min­den feltétel megvan. Ä vertikális rendszerrel fog­lalkozott hozzászólásában Bézi László, a szekszárdi Ga­ray Gimnázium pártösszekötő tanára is. Somogyi Lajos, a MüM. 505-ös szakmunkáskép­ző intézetének igazgatóhelyet­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott, Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet fogadott el a testnevelés és sport állami irá­nyításáról. Ebben meghatároz­ta a testnevelés és sport álla­mi irányításának szervezetét és feladatait. A központi álla­mi irányítás országos hatáskö­rű szerve az Országos Testne­velési és Sporthivatal, amely közvetlenül a Minisztertanács irányítása és felügyelete alatt működik. A testnevelés és Az országban alig van vala­mivel több egy tucatnál a RAU-gépsorokból. Ezekből az egyik a Dalmandi Állami Gaz­daság II. kerületében, ahol tese az intézeti KlSZ-munka sajátosságairól beszélt. A vitában felvetődött kér­désekre Boldizsár Gábor és Dobos Gyula válaszolt. Ezt követte Benizs Sándor össze­foglalója« sport területi és helyi irányítá­sa a tanácsok feladata. Az Elnöki Tanács dr. Beckl Sándort, az Országos Testneve­lési és Sporthivatal elnökét államtitkárrá nevezte ki. Az Elnöki Tanács határoza­tot hozott a. járási és megyei fokozatú bíróságok, a munka­ügyi bíróságok és a katonai bíróságok népi ülnökeinek 1973. évi június 30-ig történő megválasztásáról. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. minden valószínűség szerint most végzi be egy százhúsz holdas táblán a cukorrépa ve­tését. Közöm közlemény a tárgyalásokról Dr. Bruno Kreisky, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja pénteken délelőtt sajtókonferenciát tartott a Ma­gyar Tudományos Akadémia Országház utcai kongresszusi termében. Dr. Bruno Kreisky, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja — aki Fock Jenő­nek, a Minisztertanács elnöké­nek meghívására hivatalos lá­togatást tett hazánkban — fe­leségével, valamint kíséreté­vel együtt pénteken délután elutazott Budapestről. A ma­gas rangú osztrák vendégeket a Keleti-pályaudvaron ünne­pélyesen búcsúztatták. Jelen volt Fock Jenő és fe­leségé, a kormány több tagja, politikai életünk más vezető személyiségei. Dr. Fiedrich Frölichsthal nagykövettel az élen ott voltak a pályaudvari búcsúztatásnál a budapesti osztrák nagykövetség diploma, tói. A magyar és az osztrák kor­mányfő tárgyalásáról közös közleményt adtak ki. A köz­lemény a többi közt hangsú­lyozza: A kormányfők őszinte, nyílt eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatairól és a fe­leket kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. Elégedettséggel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és az Osztrák Köz­társaság között az elmúlt évek­ben a politikai, gazdasági, kul. turális és tudományos élet, va­lamint a társadalmi érintkezés 6zámos területén szoros, jó­szomszédi kapcsolatok épültek ki. Ehhez nagyban hozzájárul, tak a két ország államfőinek, miniszterelnökeinek, külügy. minisztereinek és más minisz­tereinek találkozót. A vetés dán monogerm ve­tőmaggal történik, ahol az ed­digi vetőmagszükséglet hagyo­mányos súly szerinti kiszámítá­sát a gazdaság történetében először váltotta fel az „U”-ban mérés módszere. Az ,U” száz­ezer életképes csirát jelent és ennek megfelelően a speciális vetőgép tartályainak feltöltése nem zsákból történik, hanem megfelelő adagolású dobozok­A tárgyalásokon behatóan foglalkoztak a két ország gaz­dasági, ipari és kereskedelmi együttműködésével. A tárgyaló felek megállapították, hogy az 1972—1977. évekre szóló új, hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás, az eredetvéde­lemről aláírt egyezmény, vala­mint a szabaddevizás elszá­molásra való áttérés kedvezően hat a két ország kereskedelmi forgalmára. A forgalom növe­kedéséhez hozzájárult az ér­dekelt vállalatok között az utóbbi időben kialakult köz­vetlen ipari kooperáció is. A jelentős és örvendetes fejlődés mellett a szomszédság, vala­mint a két ország hagyomá­nyos kapcsolatai még számos lehetőséget kínálnak az együtt­működés szélesítésére az ipar és a műszaki-tudományos kap­csolatok minden területén. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy a nemzetközi életben az utób­bi időben kedvező változások bontakoztak ki. Eszmecseréik során nagy figyelmet szentel­tek Európának, ahol különö­sen szembetűnő a nemzetközi viszonyok javulása. Több nem­zetközi jelentőségű két- és többoldalú szerződés létrejötte, az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet előkészí­tő tanácskozás, valamint a je­lenleg Bécsben folyó konzul­tációk jelzik az európai orszá­gok gyümölcsöző együttműkö­désének nagy lehetségeit. A két fél eltökélt szándéka, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy e kedvező tendenciák tar­tóssá váljanak. Ebből a szem­(Folytatás a 2. oldalon) ből, A gép a lehető legnagyobb mértékben megközelíti a szük­ségleteknek megfelelően el­munkált talajon a „helyre ve­tés” fogalmát. Tizenkét centi­méterenként helyez a földbe egy-egy magot, így kiküszöböli a nagy fizikai fáradságot kö­vetelő és rendkívül munkaigé­nyes egyelést. Foto; Gottvald Károly Az Elnöki Tanács ülése A RAt-gépsor munkában A vetőgép töltése A RAU-sor vetőgépe munkában.

Next

/
Thumbnails
Contents