Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
Gondok és oromok Dombori 1973 Favilla, höhor&ói melence Sárszentlőrinci gyűjtögetők Munkatársunk Fábián Imrével, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjével és Galambos Józseffel, a Mecsek-vidéki Intéző Bizottság dombori albizottságának vezetőjével beszélgetett e hét eleién. Kérdésünk ez volt: — Várhatóan , mi gyarapítja ebben az évben az üdülőtelepet, s mi az, ami a gyarapodás örömét változatlanul gondokkal felhőzi, előreláthatóan még hosszú ideig? SOK MILLIÓ A Fadd nagyközséghez tartozó terület rendezési terve 1963- ba.n készült el. Ebben az évben kezdődött el az üdülőtelep fásítása is, majd 1964-ben történtek meg az első parcellázások. A rendezési terv megvalósításának első és második ütemében készült el a vízvezeték-hálózat. énült ki a villany- hálózat. a KISZ-táborén kívül még két strand. Tízéves fejlődés eredménye az út- és járdahálózat jelenlegi kiépítettsége, a motel, a kemping, az ide telepített kereskedelmi és vendéglátó egységek, a magán lángos-, hal- és pecsenyesütők üzletei. Mindent egybevetve: Dombori —, fönnállásának tíz esztendeje alatt sokszor tíz milliót „nyelt” el. No de csakugyan ki gondol erre, ha történetesen nem tudja szomját oltani, éhét elverni. Azt hisz- szük. hogy legtöbbször senki nem gondol „személyes sérelmei” miatt annak a munkának a nagyságára, aminek tulajdonképpen Domborít köszönhetjük és olyként, miftt amit alig valami pénzből hozott létre a természet által fölkínált helyen a lokálpatriotizmus sokak üdülésére, egészséges ki- kapcsolódására. Domboriban ez idő szerint 200 magánnyaraló áll, a közületi üdülők száma 40—45-re tehető. Mit jelent mindez? Azt jelenti, hogy a nyári csúcsidőben körülbelül kétszer annyi ember megfelelő fogadásáról kell gondoskodnia a faddi Nagyközségi Tanácsnak, ahány lakója (5000) van ennek a köz- igazgatási centrumnak, s ez nem is olyan könnyű, mint azt hinni szeretnénk! A nagyközségi tanács, mint Dombori gazdája éppen ezért is kap rengeteg — sokszor igaztalan —• kritikát. pedig jelenlegi apparátusával aligha képes többre, mint amennyit tesz. S ameny- nyivel mi, akik Dombori rendszeres látogatói vagyunk késő tavasztól őszig, elégedetlenek vagyunk. Időszerű lenne létrehozni egy úgynevezett üdülőhelyi gondnokságot, amely kiAz elmúlt napok időjárása egyértelműen bizonyítja, hogy valóban megérkezett az igazi tavasz. Az öltözködést illetően sokan hajlamosak ilyenkor szélsőségekre. Ajánlatos ilyenkor is figyelembe venni az orvosok tanácsait. Egybehangzó véleményük, hogy a túlöltö- zöttség és a meleg holmik korai, egyszerre történő „elhagyása” egyaránt káros, sőt meghűléssel is járhat. Legjobban akkor védjük egészségünket, ha a hőmérsékletnek megfelelően, rétegesen öltözködünk. 15—16 fok felett, szélmentes időben felesleges a felső kabát. 12—16 fok között pedig elég a könnyű tavaszi felöltő, 12 fok alatt azonban célszerű átmeneti kabátot hordani zárólagos gazdája lenne Dom- borinak, hiszen az év hat hónapjában bőven van mit intézni, a szemétszállítástól kezdve a jobb ellátásig. ÉPÜL AZ ÉTTEREM Mint azt beszélgetőpartnereink elmondották, elkészült az alapozása annak a bisztró rendszerű étteremnek, aminek üzemeltetéséről a Mecsekvidé- ki Üzemélelmezési Vállalat gondoskodik majd 120 fős éttermi kapacitással. Ha minden jól megy — és miért ne menne?! — akkor ez év nyarán már kinyit ez a vendéglátóipari egység. Következésképpen kevesebben lesznek azok, akik éhkopp maradnak. A két régebbi bisztró, az újjal, bizonyára el tudja majd látni azokat, akik üdülésüket, víkend- jüket nem főzéssel óhajtják eltölteni. Az új bisztró építése miatt kerül sor a TOLNAKER zöldség- és gyümölcselárusító helyének áttelepítésére. Nyitásra készülnek a már meglévő gombák is. PÉNZÉRT KIABÁLNAK..; A megyei kórház üdülőtelepétől Szekszárd felé eső részen történt meg —, a fejlesztés harmad Lk ütemének megfelelően — az újabb parcellázás. Ez körülbelül egy kilométeres víz- és villanyhálózat, út- és járdabővítést igényel. Hiszen aki építkezni kezd, annak, hogy úgy mondjuk „létkérdés” a közművesítettség. Mindezek ismét csak nem jelentenek fél zsebből kifizethető költségeket. A már megtervezett parkosítás elvégzésére például másfél millió forint kell. A föntebb említett új, 120-as étterem építése nem kevesebb, Szabad időben: szőnyegek Vacsora után a gyönki kollégiumban : A tanulóban és a klubszobában összegyűlnek a brigádok. Szőnyeget készítenek. Az ötödikesek arra büszkék, hogy az övék most szebb, mint a hatodikosoké. A nyolcadikosok arra, hogy az ő csoportjuk eddig vagy ötven szőnyeget készített már. Tele is van a kollégium a szebbnél szebb bőr kollage-okkal, subaszőnyegekkel és párnákkal. Az anyagot ingyen kapják. Gyári hulladék. Az eredmény több tízezer forintot érő. Akinek kedve van, megtanulhatja a szőnyegkészítést alaposan. Nem kötelező, dehogy. Mégis, mindenkinek kedve van hozzá : esténként üresek a hálóit műbőr és a vízhatlan ruha viselése egészségtelen, csak alkalmilag használjuk, s csak nedvesség ellen. A bőr szellőzését sokkal inkább szolgálják az antiloputánzatok, hasí- tottbőr-kabátok, valamint ballonok. Az orvosok azt is tanácsolják., hogy szeles, csapadékos, zivataros időben ne járjunk fedetlen fővel. Esőzéskor ajánlatos könnyű, vízhatlan és lehetőleg jól szellőző ruhát hordani. Fontos a' fehérnemű gondos megválasztása is. Aki izzadásra hajlamos, vagy érzékeny bőrű, ne viseljen műszálas fehérneműt. Műszálas ing, illetve pulóver alatt tanácsos pamut atlétatrikót, habselyem vagy habion fehérneműt hordani. mint 3 milliós beruházásként folyik. Egyszóval van éppen elég sok gond is az öröm mellé, s a gondok pénzért kiabálnak. Itt van például a szennyvízhálózat megépítésének időszerű feladata. Dombori mindaddig nem kerülhet az üdülőhelyek hivatalos listájára, amíg meg nem oldódik a szennyvízelvezetés problémája. De ki merne akár csak társulásos alapon is e nagy munkához fogni, amikor a megye számos települését, városiasodé nagyközséget nyomja ugyanez a gond és nemcsak az év hat hónapjára érvényesen!? GYORSÍTHATNÁNK... Á beszélgetés során tudtuk meg, hogy a napirenden lévő vízhálózati bővítés sem jelent könnyű feladatot, s szembe kell néznünk a meglévő kút szűk kapacitásának problémájával is. Uj kút kellene. Mikor mindezt papírra vetjük, szinte szükségképpen vetődik föl bennünk a társadalmi összefogás gondolata, mint egyetlen olyan, ami gyorsítani képes Dombori fejlődését. A fontiekből kiderült, hogy nem eredménytelenül ugyan, de ha szegényember-módra vízzel is főzünk, Dombori ma, 1973-ban, születésének 10. évében mégis olyan, amilyen: vonzó, kellemes és egyre szebb. Hogy nem egészen felel meg mai igényeinknek? Ez szinte magától értetődő, lévén, hogy igényeink még gyorsabban növekednek. mint a holt Duna- ág több kilométeres hosszán elfekvő üdülőtelep. Éppen ezért lenne kívánatos mozgalmat indítani Domboriért. szobák. A munkák aztán elkerülnek haza is. Alsópélre, Szabatonba, Varsádra. Udvariba, Felsőpélre, Keszőhideg- kúlra^ Miszlóra, Bikádra. Tingecz Ildi anyukáját is megtanította otthon subaszőnyeget hurkolni. Egy csomó gyerek áll egy kapu előtt. Tanakodnak, aztán besorjáznak az udvarra, fel a tornácra. Néhány mondatos párbeszéd, és eltűnnek a ház végénél, csörömpölés hallatszik, aztán motozás, létranyikorgás, egy kócos fej kikandít a padlásablakon. Néhány perc múlva poros holmikat hurcoló izgatott gyerekek vonulnak elő a kamrából. (Ezt a mozzanatot örökítette . meg a fotó.) —o— — Pintér Erzsit ne tessék elfelejteni! — aggodalmaskodik valaki, bemutatkozik Varga Éva, kérnek, jegyezzem fel Földesi Jutka, Bakonyi Ilona, Sörtöny Erzsi nevét is, Ök a sárszentlőrinci „ifjúsági főgyűjtők'’. Járnak házról házra, megkérdezik, van-e valami réges-régi tárgy, könyv, és ha van, megnézhetik-e? A megnézésből aztán általában A gyerekek kiállításra készülnek. Szekszárdra hozzák a legszebb darabokat. — A mintákat — mondja Nagy Magdi nyolcadikos, a szakkör vezetője — Kurucz tanító néni rajzolja elő nekünk. Hát nem gyönyörűek? G. K. — K. P„ A „elvihetjük-e” lesz, és diadala más elvonulás. A sárszentlőrinciek nem fél«» tik a magukét, ha arról van szó, hogy a múzeumot, a köz» ség múzeumát gyarapíthatják, A Petőfi ház nemcsak a költővel kapcsolatos emlékeket hivatott őrizni, de ide gyűjtik össze az egykori paraszti élet tárgyi emlékeit is. Sörös Pálék múlt században épült házának padlásán a széna és a kukoricahalmok kc£> zött hever a favilla („ezt még használjuk”), a szárítók (a gyerekek nem tudják mire jó, a háziasszony még biztos benne: a fosztott tollat terítették rá), fekete és barna kőkorsót („a főidre vitték benne a vi- , zet, nem használjuk”), melen- cék (senki sem tudja mire való igazán),' kisafa („vigyétek csak”), újságtartó (a nagymama még használta, okos szerszám, nem kell tartani a papír- halmazt), faragott függönytartó („politúrost használunk”). Nem valószínű, hogy a Sörösék padlásáról elvándorolt tárgyak mindegyike a múzeumba kerül. Még kiválogatják. osztályozzák szakértőbb szemek, kezek, mint a lelkes nyolcadik osztályosoké. A sok „kacatból” bizonyos, hogy kikerül jó pár megőrzésre érdemes. Ég akkor az lesz „A me- lence”, „A favilla”, „A kőkorsó”-. —o— Kedves dolog ez a gyűjtöget tés. Hasznos is. így alakul ki a múzeumi anyag, és a gyerekek ismeretekkel gyarapodnak a padlásokon, pincékben. Annak, aki maga kotort elő a pókhálóból valami ősrégi szerszámot, többé nem kell megtanulni a nevét, használatát. Szóval hasznos dolog a sárszentlőrinci gyűjtés. De csak az ilyesfajta! Itt a tavasz, indul a kiránduló-időszak. És mostanában a népi tárgyak divatja új sikket is hozott: a kunyerálás sikkjét. Mert ahogy „nagymenő” az, aki az ötkilós halat maga fogta, úgy nagymenő az is. aki a festett rokkát maga szerezte. A baj csak az, hogy amíg a horgászást szabályok rögzítik, addig gyűjteni mindenki nekiállhat. Ha szerencséje van akkor innét-onnét elvihet értékes népművészeti alkotásokat, nehezen pótolható régi eszközöket. Amelyeknek a múzeumokban, a néprajzosok értő kezében lenne a helye. (vfé) Kép: kz Népújság 5 Itt a tavasz Hogyan öltözködjünk ? 1973. március 30,
