Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-29 / 74. szám
Kutatás — gyakorlat ' Zöldségtermesztés, körzet nélkül Magyarország zöldségtermő körzetei között legalábbis elnevezésében nincs olyan körzet, amely kizárólag Tolna megyében lenne. Igaz, hogy a kalocsai körzetbe — amely a várostól a Dunán innen, s a Dunán túl délre fekvő termékeny dunai öntéstalajokat foglalja magába — Fadd és Bo- gyiszló környéke is beletartozik. Különös értéke a Duna mentének, hogy a talajvíz többnyire közel van a felszínhez, s így azt a növények könnyen hasznosítani tudják. Ne feledkezzünk meg persze arról sem, hogy Paks térségét egy régi, lassan feledésbe merülő nomenklatúra — „Paks— Sárközi” körzet néven említi. Valamikor tehát jól elkülönítették a főként zöldbabot, borsót. uborkát és paradicsomot termő meleg, homokos Tolna megyei „zöldséges” vidéket. Ezen a tájon ma is a Paksi Konzervgyár nyersanyagának zömét termelik. Fadd és Bo- gyiszló régi paprikatermő helyek, ahol a fűszerpaprikán kívül jelentős szerep jut az étkezési paprikának is. Sőt. Egyes agrártörténészek szerint ez a vidék még jobban magán viseli a paprikatermesztő körzet jellegét, mint a szegedi. Megyénk zöldségtermesztéssel foglalkozó üzemeinek „magját” kétségkívül a Paksi Konzervgyár vonzáskörébe tartozó gazdaságok adják. A konzervgyáron keresztül ezekkel az üzemekkel tart fenn rendszeres kapcsolatot a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet. Az intézet országos és területi célfeladatokat lát el. Az országos program részeként a híres Mészöly-tele- pen nemesítik a hazai tájhoz, klímához legjobban idomuló paradicsom- és uborkafajtákat, s itt kutatják az eredményes gabonatermesztés újabb útjait is. Az országos hatáskörű feladatokon túl Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megye határain belül konkrét tájjellegű feladatokat látnak el az intézet munkatársai. Mit is jelent ez? Elsősorban azt vizsgálják, hogy egy-egy tájegységen belül mennyire alkalmas a környezeti, a talajviszonyok, zöldségfélék termesztésére, milyen fajtákat éri meg termeszteni, s milyen technológiák elterjesztése látszik célszerűnek. Természetesen mindezt összefüggésben a konzerviparral, hisz a feldolgozás és a termelés millió szállal kötődik egymáshoz. Számos gyakorlati tanáccsal látják el a termelő gazdasagokat. Például a konzervgyárral szerződött gazdaságokban a termeltetett felületen összeállítják a fajtaarányt — programozzák a termelést Fontos ez, hisz a folyamatos nyersanyagterítés a gyár zökkenőmentes működésének az alapja. A tenyészidőszakban programfüzeteket „paradicsomter- mesztési útmutatót” kapnak a paradicsom termesztésével foglalkozó gazdaságok. Ebben szó esik az időszerű tennivalókról, arról, hogy az adott időben milyen paradicsomkészítményt érdemes a világpiacra elöl a csupasz fóliabordák. vinni, bemutatnak új műszereket, a paradicsomszezon idején hetente szakmai napot tartanak. ismertetik az új vegyszereket, az új fajtákból próbatermesztésre vetőmagokat küldenek az érdeklődőknek, leírják, megtanítják a permetezőgépek helyes beállítását, ismertetik a fólia alatti termesztés legújabb módszereit. A havonta megjelenő „paradicsomtermesztési útmutató” tetszetős kivitelben, az intézet házi sokszorosítójában készül. Jó lenne, ha ehhez hasonló naprakész, rendszeres tájékoztatót nemcsak a paradicsom, hanem más növények termesztéséhez is karmának az üzemek. Évek óta rendszeres gyakorlat: az intézet munkatársai szezonzárás után meglátogatják a ‘konzervgyárakat. Ennek előnye, hogy azon melegében, frissiben reagálnak az adódó nehézségekre, méghozzá úgy, hogy az esetleges hibákat lehetőleg már a következő évben igyekeznek megszüntetni. Egyébként a Paksi Konzervgyár körzetében folynak az uborka gépi betakarításával kapcsolatos vizsgálatok. Az eddigi eredményekből úgy tűnik, hogy a Kecskeméten nemesített uborkafajták jobban beváltak a gépi betakarításnál, mint az amerikai, vagy éppen a holland fajták. A konzervuborka gépi betakarításánál leginkább bevált a Kecskeméti bőtermő, a Kecskeméti nővirágú, és a Kecskeméti csemege fajta. Vannak hát, alakulnák a tájhoz illő fajták. A szakemberek szerint a zöldségtermesztéshez Magyarország termesztőkörzeteiben a klíma „luxusklíma”. Mégis a termelőüzemek nem szívesen foglalkoznak zöldségnövényekkel. Pedig táplálkozásunkban nélkülözhetetlen. A zöldségek kalóriaértéke általában nem nagy, jelentőségük a vitaminok, az ásványi sók, a különféle szerves anyagok, az íz- és zamatanyagok szolgáltatásában van. A zöldségfélékkel olyan anyagot juttatunk a szervezetbe, mely csak kis meny- nyiségben szükséges, de nélkülözhetetlen az egészséges életműködéshez. Magyarországon 1931. és 1935. között a zöldségtermő terület 79 600 katasztrális hold volt, 1961—65. között 5 év átlagában 198 660 hold, 1971- ben pedig 210 000 katasztrális hold. Az 1953-ban kiadott, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat döntő jelentőségű volt a zöldségtermesztés fejlődése szempontjából. Előírta többek között a zöldségtermesztés visszahelyezését a régi, történelmileg kialakult zöldségtermő tájakra. 1971 decemberében kormányhatározat intézkedett a zöldségtermesztés fejlesztésének időszerű feladatairól. Ebben az állami támogatás olyan rendszerét hagyták jóvá, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaságok a nagyüzemi zöldségtermesztés gépeit — az önköltséget elfogadható mértékben érintő — saját erő felhasználásával megvásárolhassák. A központi elképzelések szerint 1975-ig a nagyüzemi zöldség- termesztésre számításba vehető növények közül a legfontosabbakat. mintegy 33 ezer hektár területen zárt technológiával, korszerű gépekkel termesztik. Az erre vonatkozó intézkedéseket a hazai gépgyártás segítségével és külföldi gépek vásárlásával megtették. A múlt évben szerzett tapasztalatok kedvező eredményeket mutatnak. Keményen állja a sarat a dicsőm. Á zöldségárak kedvezőbb alakulása, a termelési kedv fokozása miatt úgy tűnik, elkerülhetetlen a zöldségkereskedelem szervezettségének, korszerűsítésének javítása, az indokolatlanul magas árrések rendezése. Közismert, hogy a friss zöldségfélék fogyasztói árai —• az azokat terhelő magas és növekvő árrések miatt — többnyire jóval nagyobb mértékben nőttek, mint a felvásárlási árak. Például a zöldbab árrése az 1960. évi 30 százalékról 1970-re 53 százalékra nőtt. Az országgyűlés tavaly őszi időszakán dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter mondta: „Sajnos, a termelés nem kielégítő alakulása miatt zöldségből és gyümölcsből a hazai fogyasztók növekvő igényeit — még az export időszakonkénti visz- szafogása mellett — sem tudtuk folyamatosan és teljesen kielégíteni. Mésis azt láthatjuk, hogy az 1971-es helyzethez képest bizonyos javulás van. Lakosságunkat nyilván elsősorban az érdekli, hogy ez a javulás tartós lesz-e. Arra kell válaszolnunk, hogv az ellátási gondok felszámolása mikorra várható űgv, hogy a kínálat növekedésével együtt meg tudjuk állítani a gvü- möícs- és zöldségárak további emelkedését. Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy ennek a kérdésnek a megoldását, a kővetkező időszak egvik legfontosabb társadalompolitikai és termelésfejlesztési feladatának tekintjük.” A tapasztalatok azt mutat- jjk, hogy az ágazat fellendülése csak abban az esetben várható. ha az a termelőüzemeknek, a gépesített termelés, növényvédelem, betakarítás megemelkedett termelői költségei mellett is megfelelő nyereségszintet biztosít Ennek megteremtése viszont a termésátlagok fokozásával, a gépi betakarításnak megfelelő minőségű vetőmag forgalmazásával érhető eL Ez elsősorban az importból származó vetőmagvakkal és az intenzív hazai nemesítéssel oldható meg. A nemesítéssel úgy tűnik, nincs semmi baj. , Kecskeméti merev szárú paraEzzel szemben megállapított ták, hogy a zöldségtermelés fejlesztésénél a lakosság friss áruval történő folyamatos ellátása mellett a termelőüzemek zavartalan értékesítési lehetőségeit is biztosítani kell. Számolni kell a házikertek és hétvégi pihenők árutermelésének szervezésével is. A nagyüzemek egy része az elmúlt évben egyes zöldségfélék értékesítésére nem szerződött, a piac telített volt. így a megtermelt zöldségfélék egy részét nem tudta értékesíteni. Gondot jelentett több tsz-nél a szabványtól eltérő áru értékesítése is. i Sajnos, több zöldségtermesztésre alkalmas területtel rendelkező termelőszövetkezet anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy adottságait maximálisan kihasználja. Kevés a munkaerő, a gépek drágák, s nem minden munkaműveletet lehet gépekkel végeztetni. Tény, hogy a szövetkezetek egyelőre ma még nem szívesen foglalkoznak „babrás” zöldségfélékkel. Talán, majd ha jobban kifizetőlik, termelnek.' Akkor, ha maguk is látják ennek értelmét, szépségét. Sajnos megyénkben nincs bemutatótelep, amely vonzaná, kíváncsivá tenné a termelőket a legújabb eredmények iránt. A tolna—baranyai tájbemutató területe Villányban van; erodált, rossz minőségű talajon, ahol egy-egy nagyobb eső gyökerestül elviszi a mutogatásra szánt legújabb fajtákat. Többek között itt választják ki a kertészkedő gazdaságok azokat a növényeket, amelyeket érdemesnek tartanak termeszteni. Jó lenne, ha egynémely tanácskozás, eszmecsere, értekezlet. tapasztalatcsere közben valakiben egyszer felmerülne: megérné a megyében néhány holdat bemutatótelepre szánni, kedvet teremteni így is, mostoha növényeink, a zöldségfélék termesztéséhez. Népújság 6 1973. március 24, Érdekessé? Kecskemétről: Pattison. Magja már az fizietekben is kapható. . i A kutatóintézet üveg házai.
