Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
Könnyűipari tájértekezlet Szekszárdon Megkezdték az ötödik ötéves terv előkészítését — Meggyorsul a könnyűipar fejlődése — Megszigorítják az árellenőrzést Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Gemenc Szálló tanácstermében hat megye — Bara- nva, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Tolna és Somogy —valamint Pécs és Szeged megyei j'i- á városi tanács vb inari osztályvezetői és helyettesei részvételével kétnapos tájértekezlet kezdődött. A Könnyűipari Minisztérium közgazdasági főosztálya, a Tolna megyei Tanács VB ipari osztálya és a Magv"f Közgazdasági Társaság Tolna megyei szervezete rendezésében aktuális könnyűipari közgazdasági problémákat vitattak meg. Bakonyi György, a minisztérium közgazdasági főosztálvá- nak vezetője tartott előadást. Elmondta többek közt. hogy a minisztériumban már megkezdték az ötödik ötéves terv élőmunkái atait, dolgoznak a koncepció kialakításán, a különféle variációkon. A tanácsokat — a tanácsi ipart — különösen a nyomdaiparral, a ruházati iparral, a textiltisztítással, valamint az egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos tervek érintik, de nem érdektelen számukra a többi iparág fejlődése sem. A fejlesztési koncepciók kidolgozásánál mindenekelőtt figyelembe veszik a Közoonti Bizottság novemberi állásfoglalását, miszerint a következő ötéves tervidőszakban tovább kell lépni az értékarányos árrendszer kialakításában, az pedig egyik oldalról az élelmiszer-----elsősorban a húsárak — emelését, másrészt pedig a jelenleg magas forgalmi adó tartalmú ruházati cikkek ár- csökkentését jelenti. Fel kell tehát készülni a textil- és bőrruházati iparban a nagvobb keresletre, a választék iránti igény növekedésére. Nem fordulhat elő. hogy az árleszállítás következtében megnőtt kereslet növelje a hiánycikkek listáját. A lakásépítés meggyorsulása növeli a bútorioar, a lakberendezési tárgyakat előállító iparágak iránti igényeket. A kulturális színvonal emelkedése pedig a nyomdaipart állítja nagyobb követelmények elé. A könnyűipar fejlesztését az Ss sürgeti, hogy a KGST-koo- peráeióban eevre nagvobb feladat hárul reá. Elsősorban a Szovjetunióba irányuló exportot kell fokozni, az onnét behozott, nélkülözhetetlen alapanyagok ellentételeként, köny- nyűipari termékekkel. A könnyűipar — a már korábban megkezdett és az ötö-' dik ötéves tervidőszakban is intenzíven folytatódó — rekonstrukció eredményeképpen alkalmas lesz a megnövekedett igények kielégítésére. Egyrészt elősegíti a termelési struktúrának a változó igényekhez való igazodását, másrészt, a termelést bővítő hatása mellett növeli a hatékonyságot is. termelékenyebbé teszi a munkát. A textiliparban 45-ről 50 százalékra nő a vegyi szálak aránya, a szövet- gyártásban a kisebb munkaerő- igénvű és helyigényű. tehát termelékenyebben előállítható kötszövött termékek arányát növelik, a konfekcióiparban a jelenlegi termelőberendezések jobb kihasználásával, a munkaszervezés megjavításával 25 —30 százalékkal növelhető a termelés. A bőriparban a hazai sertésbőrök feldolgozását kell fokozni, a cipőiparban a műbőr felsőrész és a műanyag talp arányát. A közgazdasági szabályozó- rendszer módosításara is már számos elgondolás született a minisztériumban. Több variá.-. dót dolgoznak ki a jövedelemszabályozásra, a bérgazdálkodásra, az alapok képzésére. Meg akarják oldani azt az ellentmondást, ami jelenleg a vezetőket nem teszi érdekeltté a perspektivikus gazdálkodásban. ma ahhoz fűződik érdekük, hogv a „tárgyévben” legyenek jók a gazdálkodási eredmények. Az 1973-as fejadatokkal megbirkózik a könnyűipar. Háromszázmillió forint értékű árcsökkentést határozott el a kormány a ruházati cikkeknél, ezt végrehajtják. A központi bérintézkedéseket nem lehet a fogyasztókra áthárítani áremeléssel, erre különösen ügyel a minisztérium. Megszigorítják az árellenőrzést, a világpiaci áremelkedést sem engedik „begyűrűzni” a fogyasztási cikkekre, például a műselyemfonalnál. Kiegészítik a minisztérium által már korábban kidolgozott árképzési szabályokat. A szabad áras termékeknél is előírják, milyen költségtényezők állíthatók be az árvetésbe, kalkulációba, a beépíthető nvereséget nem íriák elő központilag, azonban kötelezővé teszik a vállalatok részére, hogy az év eleién alakítsák ki és rögzítsék a szabad áras termékekre vonatkozó árképzési koncepciójukat (például az év közben belenő úi termékek, a legújabb divatnak megfelelő cikkek nyereségszázaléka mennyivel legyen nagvobb a vállalati átlagnál, vagy a gyermekruházati cikkek nyereségszázaléka ne emelkedjék stb.). Kiadják az árpolitikai magatartásbeli irányelveket, amelyek betartását ellenőrzik és elvárja a minisztérium a megyei, városi tanács vb-k illetékes osztályaitól, hogy szigorú árellenőrzést végezzenek. A tanácskozás délutáni programiát két részletben bonyolították le, az egyik csoport a Szekszárdi Nyomdát, a másik a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalatot (Patvolatj tekintette meg. A nyomdánál Széli István igazgató tájékoztatta a vendégeket a rekonstrukcióról, a Patyolatnál Göndöcs Ferencné igazgató számolt be „A mosoda és vegytisztító kapacitásfejlesztés, a géolmoort tapasztalatai, kisvárosias és falusias telenü- lésviszonyok mellett a lakossági szolgáltatás” címmel. Ma vitával folytatódik a tanácskozás. n Tegyünk többet Dombóvárért" Három héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a dóm- bóvári költségvetési üzem pártszervezete mozgalmat indított annak érdekében, hogy gyorsabban fejlődjék a város. A pártszervezet kezdeményezése nyomán az üzemekben a szocialista brigádok is hasonló vállalást tettek. A hét elején Tóth József, a költségvetési üzem pártszervezetének tömeg- szervezeti felelőse már arról tudósított bennünket, hogy a társadalmi munkát megkezdték. Szombaton harmincán vettek részt a város szépítésében. Hatórás műszakot tartottak szabad szombatjuk helyett, és a kertvárosi játszótéren a parkot rendezték. A tavasszal minden szabad szombaton egy-egy csoport végez majd társadalmi murikat a költség- vetési üzem dolgozói közül, hogy szebbé tegyék Dombóvári. Tanácskoztak a szakszervezeti könyvtárosok Tegnap délelőtt a Babits Mihály megyei művelődési központban tartották meg negyedévi tanácskozásukat a megye szakszervezeti könyvtárhálózatának könyvtárosai. \ megjelenteket dr. Dán Mi- hályné, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa központi könyvtárának vezetője köszöntötte, majd beszámolt a hálózat elmúlt évi tevékenységéről. A könyvtárosok munkájának hatékonyságát, eredményességét az olvasók és a kölcsönzött kötetek számának alakulásából mérhetjük le. Az elmúlt évben közel nyolcezer- hétszáz olvasója volt a megye Ax államositáx 25. évfordulója Tanárból igazgató Az iroda előtt várta a munkásnő. Idős, tpl a. negyvenen, közel az ötvenedik évhez: — Igazgató eivtárshoz jöttem, már voltam mindenütt. És sorolja panaszát: A sárgarépa-tisztítást nem bírja az asztmája miatt, a raktárban nehéz a munka. — Asszonyom — mondja az igazgató — a legkönnyebb segédmunkát adták magának. A sárgarépát fűtött helyen tisztítják. a raktárban egykilós üvegeket kell rakosgatni... Menjen el még egyszer az orvoshoz, mondja meg, vizsgálják meg újbóL Többet mi nem tudunk tenni, a legkönnyebb munkát felajánljuk... — Hát, majd elmegyek az orvoshoz — mondja a munkásnő, és nyugodtabban távozik. Második látogató vagyok Örvös Ferencnél, a Paksi Konzervgyár igazgatójánál. A hét elején a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki, az államosítás negyedszázados évfordulóján. — Tulajdonképpen nem az államosításban való közvetlen részvételért kaptam a kitüntetést. hanem az élelmiszer- gazdaságban kifejtett negyed- százados munkáért az évforduló alkalmából. — Hogyan kezdődött munkásélete?' — Kalocsán végeztem a tanítóképzőben és onnan a pa- lánki technikumba helyeztek tanárnak. A növénytermelést, talaj művelést, kémiát tanítottam. 1955-től a Paksi Konzervgyárban dolgozom, először a nyersanyagosztály vezetője voltam, majd 1965 óta a gyár igazgatója. — Hogyan emlékszik az elmúlt huszonöt évre? — Tulajdonképpen a történelem egy kis szakaszát tudom magam mögött, és munkám révén én is alakítója voltam szocialista rendünknek. Hét évig az élelmiszer- gazdaságnak képeztem a szakembereket, azóta gyakorlati — vezetői munkakörben tevékenykedem. Sok-sok tanítványom ma partnerem, A zöldségtermesztés gondjai Itt a gyárban is, meg a termelőüzemekben is úgys érzem" az én gőndom is, ha előrelépünk egy területen, tudok örülni a sikernek. — Munkássága során mit tart jelentős „hagyatéknak?” — Elsősorban azt. hogy itt a gyárban a középvezetők megtanultak önállóan dolgozni. Jó érzés ezen túl, hogy vezető beosztásban lévő kollégáimmal őszinte, munkatársi a kapcsolat. Jó itt velük dolgozni. S nemcsak a vezetők, hanem a munkások körében is jó összhang van, tudnak az emberek a gyárért lelkesedni, dolgozni, áldozatot is vállalni. a — Nyilván látják, hogy gyárban végzett szellemi és fizikai munkának haszna van, az eredményt elismerik... — Igen. Feltétlenül szükséges, hogy az emberek munkáját kellő időben, kellő módon ismerjék el. Nemcsak itt a gyári vezetők, hanem a kicsit följebb lévő vezetők is. Nem panaszkodhatunk. 1965 óta például ötször volt a gyár Kiváló vállalat cím kitüntetett, je, most kaptuk a múlt évi értékelést, a tröszt tizenöt vállalata közül az első helyen állunk ... — örvös elvtárs, gratulálunk a kitüntetéshez. — Köszönöm.- Pj szakszervezeti könyvtárainak; Hétszázasai több, mint 1971- ben. Közismert, hogy csak akkor növekedhet a könyvet szerető-értő emberek tá- bora, ha a könyvtárak állománya lépést tart könyvkiadásunkkal, és könyvtáraink nagy gondot fordítanák a megjelenő művek mielőbbi beszórJ zésére. A múlt évben több mint százhatvanezer forint értékű könyvvel növelték, frissítették a szakszervezeti báló-; zat könyvállományát. Az eredmények mellett természetesen problémák is akad- tak. Az a jellemző a megye szakszervezeti könyvtáraira^ hogy szolgáltatási körüket nem növelik a tanácsi hálózat könyvtáraihoz hasonlóan. Ennek magyarázataként oersze elfogadható, hogy a szakszervezeti hálózat könyvtáraiban társadalmi aktívák végzik a könyvtárosok közhasznú munkáját. Ebből fakadóan a hálózatban nagy gondot kell fordítani a szakmai továbbképzésre is. 1972-ben húsz könyvtáros részére indítottak alapfokú könyvtárosi tanfolyamot, melyet a hallgatók eredményesen végeztek eL Befejezésként Dán Mihályné szólt a szakszervezeti könyvtáraknak az elmúlt évi Kell a jó könyv országos olvasópályázatban való részvételéről. Elmondotta, hogy a hálózat olvasóinak több mint tíz százaléka eredményesen pályázott. A könyvtárosok megyei értekezletének utolsó napirendi pontjaként a jelenlévők a szak. szervezeti könyvtárak gyakorlati problémáiról hallgattak előadást. — vj — A szekszárd—bátaszéki úttól nem messze építik a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet legnagyobb, 1500 négyzetméter alapterületű fóliasátrát. A kétszáz méter hosszú, átlátszó műanyag fóliával borított melegházban paprikamagot vetnek majd. A hideg tavaszi éjszakákon két olajtüzelésű hőlégfúvó berendezés melegíti a kibújó palántákat. Jövő tavasszal a most készülő első fóliasátor mellé még három hasonló nagyságút építenek. Akkor már nemcsak a palántákat nevelik mesterséges melegben, hanem a termés beéréséig ott gondozzák a paprikái, paradicsomot, salátát és más zöldségféléket. A négy melegházban összesen hatezer négyzetméteren a környék lakosságának jobb ellátására termelik a primőröket. Képünkön: készítik az árkot, amelyben a csővázra ráfeszülő fólia szélét rögzítik. Fotó: K. Z.
