Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-27 / 72. szám
tolna hegyei ' viug pRotEfjujÁt, EGvesouEfEgt NÉPÚJSÁG A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA M E G YE I B I ZOTTSÁG AN AK LAP1A XXIII. évfolyam, 72. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1973. március 27. Audiovizuális továbbképzés Pakson Költség, eredmények és oktatási következetesség Tegnap délelőtt a megye középiskolabeli orosz szakos tanárainak továbbképzése — egyébként kétéves tanfolyam —- Pakson zajlott a „Vak Bottyán” nevét viselő gimnáziumban. Nem véletlenül. A nagyközség ilyen szakos tanárai mellett Szekszárd, Bony- hád, Dombóvár, Simontomya, Dunaföldvár és Gyönk nevelői gyűltek össze. Valamennyiüknek volt mondandója, ami egészen biztos, hogy a jelenlévők mindegyikének tudását gyarapította. Az „audiovizuális” . szakkifejezés magában rejti a hallást és látást egyaránt. Voltaképpen tehát azt, amilyen módon minden kisgyermek elsajátítja anyanyelvét. Azonban lehet, hogy Széchenyi szavával élve „nyelvében él a nemzet”, de az is igaz, hogy minden idegen nyelv birtokában gazdagabb lesz a nemzet bármelyik polgára. Zámenhof doktor minden tiszteletet megérdemlő eszperantója sikert aratott ugyan, de világszerte egyértelmű eredményt nyomokban sem. Paksra azért gyűltek össze a középiskolai tanárok mert az itteni metódus — elsősorban Vajnai János szakfelügyelő, a Vak Bottyán Gimnázium tanára — és kollektívája személyi és tárgyi feltételek jóvoltából többet tud adni a szokásosnál. Hét év következtés munkája árán ugyanis műszakilag is hasznosítható tananyagot teremtettek, állítottak ösz- sze. A diák ül az osztályteremben és fülén a hallgatóval padsoronként más, egyéni képessége és tudása szerinti feladatokat kap. Aki nagyobb koncentrálási lehetőséget kíván, az kivonul a valamikor „szentként” tisztelt tanári szerKitüntetések az államosítás 25. évfordulója alkalmából A nagyipar és a kereskedelem államosításának 25. évfordulója alkalmából az eredményes munka elismeréseként kitüntetéseket adományozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A kitüntetések egy részét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át hétfőn délben a Parlament kupolacsarnokában. A kitüntettek közt Tolna megyeiek is voltak. Berta Sándorné, a Magyar Selyemipari Vállalat Tolnai Fonógyára gombolyítója és Örvös Ferenc, a Paksi Konzervgyár igazgatója a Munka Érdemrend arany fokozatát, Lützenburger Ferenc, a Bonyhádi Cipőgyár szabásza és Szabó Erzsébet, a Tolna megyei Tejipari Vállalat tejátvevője a Munka Édrem- rend bronz fokozatát kapta. tárba, ott végzi munkáját és egyénileg, (kinevetést és más, tulajdonképpen fejlődést, továbbtanulást gátló tényezőket kizárva) magnón ad számot tudásáról az oktatást vezető pedagógusnak. Országos lapok is hírt adtak már arról, hogy ennek szigorúan csak „technikai” lehetőségeit biztosítani itt kiemelkedő módon sikerült. A német stúdió, megyei támogatással vásárolt 170 000 forintos berendezése kitűnő ugyan, de eltörpül amögött, melyet Vajnai János, Vajnai Jánosné és Koch Józsefné hozott létre. Részben az iskola politechnikai műhelye jóvoltából, részben a saját technikai készségükből. Csatlakozóknak adott „házat” régi ételdoboz, erősítővé változott egy legigénytelenebb „teenager”- együttest is kiszolgálni képtelen magnetofon. Az orosz stúdió igencsak eszmei költsége negyvenezres nagyságrendű. Nixon amerikai elnök elrendelte, hogy az amerikai fegyveres erők mindaddig maradjanak ott Dél-Vietnamban, amíg „az összes amerikai foglyot szabadon nem bocsátják”. Saigonban bejelentették, hogy a négyoldalú katonai vegyes bizottság fogolykérdésekkel foglalkozó albizottságában Hasznát nem lehet forintban értékelni. Ezt az oktatás sikere mutatja, ami az iskola eredményein mérhető. fotó: G. K. A tavaszi ülésszak Fock Jenő miniszterelnök az országgyűlés tavaszi ülésszakán beszámolt a kormány munkájáról. A televízió jóvoltából a beszámolót még aznap végignézte, hallgatta szinte az egész ország. Ott voltunk az Országházban a képviselőkkel együtt, végeredményben mindannyian, s talán a jelenléttel, a természetes közelléttel magyarázható, hogy másnap reggel az egyik kommentátor kijelentette: az a szenzáció, hogy nem volt semmi szenzáció. Valójában miért is lett volna. Hallgatva, olvasva Fock Jenő beszámolóját, az állampolgárok valóban „csak” azt érezték, ami természetes. Azt tehát, hogy a nép szolgálatában álló kormány kötelességét teljesíti, amikor számot ad munkájáról, erőfeszítéseiről, gondjairól, nehézségeiről. S ami még igen lényeges, bár szintén megszokott, a beszámoló a legteljesebb nyíltsággal tárta fel a dolgozók előtt a valóságos helyzetet, amiből egyértelműen következik, hogy változatlanul „jó a rálátás” a főhivatalokból, a főhatóságok épületeiből az országra. Újból beavatottak lettünk és újból megbizonyosodhattunk arról, hogy a Központi Bizottság novemberi határozata szellemében, annak irányvonalát követve az államügyek területén is megkapjuk az eligazodáshoz, a tájékozottsághoz szükséges tényanyagot. Kormányelnökünk megállapíthatta: az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Tovább fejlődik népünk általános műveltségi színvonala. Megállapításait tényekkel támaszthatta alá. S amit elmondott, azt valóban látjuk, érzékeljük; mindennapi életünkben, munkánk során tapasztaljuk. Az országos jelentőségű kérdések mellett, és azokkal egyidőben a mi megyénk számára helyzetünknél, adottságainknál fogva különösképpen figyelmet érdemel a beszámolónak az a része. amely a mezőgazdaság további intenzív fejlesztésével foglalkozik. Fock Jenő elvtárs egyebek között elmondotta: A következő években megoldandó feladatok nem kisebbek azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és a mind fejlettebb módszerek alkalmazásában szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa, a dohány, a zöldségtermelés problémáit, továbbá a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztést, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe vevő feladatait A beszámoló részletes áttekintése e helyen lehetetlen. Csupán arra vállalkozhatunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy foglalkozott a beszámoló a nagyobb körültekintést igénylő energiagazdálkodással, a lakosság szükségleteinek mind jobb kielégítésével, az árellenőrzést, az árstabilitást szolgáló intézkedési tervvel, a lakásépítéssel ús jelentőségének megfelelően a népszaporulattal, mint nemzeti érdekkel. Természetesen nem maradhatott ki a kormány beszámolójából a külpolitika sem, illetőleg annak megfelelő értékelése, elemzése. Az országgyűlés a kormány beszámolóját jóváhagyta. Az USA újabb manőverezése Saigonban A dél-vietnami felek harmadik találkozója Párizsban a VDK felajánlotta: kedden és szerdán szabadon bocsátja az amerikai foglyok utolsó 197 fős csoportját. Nixon elnök — írja az UPI — meg nem felelőként utasította vissza Hanoi ajánlatát, mivel a terv nem tartalmazza a Laoszban fogva tartott kilenc amerikai szabadon bocsátását. Három és fél óra hosszat tartott hétfő reggel a négyoldalú katonai vegyesbizottság ülése. A tanácskozáson az amerikai fél újabb manőverezésbe kezdett. Nemcsak Dél-Vietnamban állomásozó csapatainak kivonását, hanem a négyoldalú katonai vegyesbizottságban való részvételének a párizsi megállapodásokban március 28-ra előirányzott beszüntetését is a Laoszban fogságba esett amerikaiak szabadon bocsátásától tette függővé. Woodward tábornok a bejelentés kapcsán cinikusan azt mondotta, előre örül annak, hogy a vietnami tűzszünet hatályba lépését követő 60 napon túl „még sok kellemes és eredményes órát tölthet el a tárgyalóasztalnál” és a VDK és a DIFK képviselőivel. . A VDK és a DIFK képviselői a bizottság hétfői ülésén megismételték álláspontjukat: A kitűzött határidőig ki kell vonni Dél-Vietnamból az összes amerikai katonákat, így a négyoldalú testület 825 amerikai tagját, s a saigoni amerikai nagykövetség „őrzésére” kirendelt 159 amerikai tengerészgyalogost is. Az UPI hírügynökség szerint Búi Tin alezredes, a VDK delegációjának szóvivője a hétfői három és fél órás ülés után azt mondotta: „A Patet Lao felkészült a fogságában lévő amerikaiak szabadon bocsátására”. A DIFK és a saigoni kormányzat képviselői hétfő délelőtt a Párizs környéki La Celle-Saim-Cloud-i kastélyban harmadik alkalommal ültek össze. (Folytatás a 2. oldalon)
