Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
ÄCK Tolna—Baranya megyei Főosztálya Csökkent a jövedelmezőség Állami Gazdaságok Országos Központja Tolna—Baranya megyei Főosztálya — olvasható az egyik pécsi irodaház kapuján. Mit takar ez a felirat — kérdeztük dr. Jahoda Miklóst, a főosztály közgazdasági osztályvezetőjét. — Az állami gazdaságok az Állami Gazdaságok Országos Központja irányítása alatt működnek. Az országos központ, élén a vezérigazgatóval Budapesten van. A vezérigazgatóság és a gazdaságok közötti összhangot a megyékben lévő — egy-, vagy kétmegy és — főosztályok teremtik meg. Feladatuk, hogy a központi elképzeléseket továbbítsák a gazdaságba, felügyeletet gyakoroljanak felettük és ellenőrizzék működésüket. — Mit jelent ez konkréten? — Ez konkrétan azt jelenti, hogy. a főosztály a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően az állami gazdaságokra vonatkozó távlati fejlesztési terveket és a gazdaságok önálló terveit koordinálja. Ennek érdekében tapasztalatcseréket szervezünk, tájékoztatjuk a gazdaságokat. A pécsi főosztályhoz tíz Baranya megyei és tíz Tolna megyei állami gazdaság tartozik. A gazdaságok irányítását a MÉM és az országos központ végzi, a mi feladatunk nem az irányítás, ha* nem a koordinálás, ahnál is inkább, mert kint vagyunk a területen, a gazdaságok között élünk, s konkrétan ismerjük azok adottságait. — Néhány példával be tudná mutatni, hogyan „koordinál" a tő* osztály? — Az állami gazdaságok ön- állóan készítik el a tervüket De egyetlen terv sem lóghat ki a sorból, hiszen mindig Vannak aktuális országos programok, mint például most is, a tehénállomány fejlesztése vagy a zöldségtermő területek növelése. A főosztály koordináló szerepe azt jelenti, hogy igyekszik úgy hatni a gazdaságokra, hogy terveik megfeleljenek a- népgazdasági igényeknek. Ha szükséges, konkrétan meg is magyarázzuk, hogy egy adott gazdaságban például jók a feltételek ahhoz, hogy gyarapítsák a tehénállományt. En_ nek érdekében értekezleteket, tapasztalatcseréket szervezünk. Ezen túlmenően a főosztály munkáltatói jogkört is gyakorol. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok igazgatójának két helyettesét a főosztályvezető nevezi ki, menti fel, folytat ellenük fegyelmi eljárást, állapítja meg részükre az év végi részesedést. Munkánknak nagyon fontos része a felügyeleti ellenőrzés, amit a főosztály munkatársaiból alakult komp. lex bizottság végez. Az ellenőrzések alkalmával a gazdasá. gossággal, a fejlesztéssel, a bérezéssel összefüggő kérdéseket vizsgáljuk, de nem utolsó sorban a társadalmi tulajdon Védelmével kapcsolatos aktuális kérdésekkel is foglalkozunk. Az eszközkihasználás, a gazdasági tevékenység szempontjából elemezzük a gazdaság egészéhek tevékenységét; ezzel mintegy bírálatot mondunk a gazdaság működéséről. —■ Ez elsősorban a gazdaságnak jó. Hisz kívülről is nézik, hogy mit csinálnak jól, vagy mit nem. — A Pénzügyminisztérium által végzett ellenőrzés kizárólag a mérleg valódiságára vonatkozik. Ezt egészíti ki a mi ellenőrzésünk, amikor tulajdonképpen a végzett munkát kérjük számon. Ha valahol valamilyen hibát találunk, a gazdasággal közösen intézkedési tervet dolgozunk ki. — Milyen kapcsolat alakult ki a főosztály és a Tolna megyei állami gazdaságok között? — Egy-, esetenként kétéven- ként tartjuk egy-egy gazdaságban az ellenőrzést. Ilyenkor a szokásosnál több időt töltünk a gazdaságban, s a dokumentációk alapján szinté belelátunk a gazdaság életébe. Olykor célvizsgálatokat tartunk, máskor tapasztalatcseréken találkozunk a gazdaság Vezetőivel, az igazgatókkal pe. dig a rendszeres igazgatói értekezleteken beszéljük meg a soron lévő feladatokat — Gyakran fcerésik-é fel a főosztályt a Tolna megyei gazdaságok, s ha felkeresik, miiyen ügyekben? — Főként akkor jelentkeznek a gazdaságok, ha valahol segíteni keil. Az önálló Tolna megyei főosztály négy éve szűnt meg, azóta tartoznak a Tolna megyei gazdaságok a pécsi főosztályhoz. Meg kell jegyezni, hogy ai országhati ehhez a főosztályhoz tartozik a legtöbb gazdaság, a kilométertávolságok is viszonylag nagyok, ami a rendszeres „napi’' találkozást szinté lehetetlenné teszi. Rajtunk kívül más társadalmi szervekkel is kapcsolatban vannak a gazdaságok, hisz a megyei pártbizottságok, a párttitkárokon keresztül ismerik a munkájukat, a ME- DOSZ-megyebizottság pedig gyakorlatilag mindennap talál, kozik a gazdaságokkal. — Hogyan értékelte a főosztály a Tolnu megyei gazdaságok múlt Oostendéjét? — A tíz Tolna megyei gazdaság termelési értéke 1972- ben 41 millió forinttal emelkedett, ami az előző évhez viszonyítva 3 százalékos növekedésnek felel meg. Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy a távlati fejlesztési tervben előirányzott növekedést 1972-ben a Tolna megyei gazdaságok nem tudták teljes egészében elérni. Ennek oka részben az időjárás, részben az év végén fellépett állatbetegség. Az igazsághoz azonban hozzá tar- tozik, hogy a gazdaságok keveset törődtek a költséggazdálkodással. Ez azt eredményezte, hogy a költségek tervszerint alakultak, viszont a hozamok nem érték el az ennek megfelelő növekedést. A tíz Tolna megyei gazdaságban 93 millió 317 ezer forint a nyereség — 40 millió forinttal kevesebb, mint 1971-ben. A búza termésátlaga hektáron, ként 38,6 mázsa — három máVeíik a zabot, a tavaszi árpát Tolnában nagyon kevés csapadék hullott a téli hónapokban. Januárban 25 milliméter, februárban 52 milliméter, márciusban eddig 13 milliméter csapadékot fogtak fel a csapadékmérő edények. A téli hónapokban szokásos 200 milliméter körüli csapadékot közel sem értük el. A 30—40 hótakarós nap helvett ezen a télen mindössze néhány naoig borította hóréteg a mezőt. Ennek ellenére a hótakaró nc'l- küii földeken szépen teleltek az ősszel elvetett gabonafélék. Jelentősebb fagy a tél folyamán nem pusztított. Ezekben a hetekben csupán a termelőszövetkezetekben 77 178 hektáron kerül földbe a zab, az árpa, a napraforgó, a cukorrépa, a kukorica magja. A mákot, a borsót már elvetették a gazdaságok. Pillanatnyilag a tavaszi árpa és a zab vetése van soron. A tervezett 758 hektár tavaszi árpából március 15-ig — a megyei tanács mezőgazdasági osztályához érkezett tájékoztató jelentés szerint — 116 hektáron végezték el a vetést. A zab eddig 47 hektáron került a gondosan előkészített talajba. zsával kevesebb, mint az előző évben. A kukorica termésátlaga Tolna megyében igen magas volt, 60,4 mázsa hektáronként — tíz mázsával meghaladta az előző esztendeit. A tehénlétszám három százalékkal nőtt, viszont az egy tehénre jutó tejtermelés az előző évi szinten maradt. Néhol komoly problémák voltak a tej minőségével. A sertés és a szarvas- marha súlygyarapodása sem lépte túl az 1971. évi szintet. A Tolna megyei gazdaságokban számos beruházás készült el a múlt évben. Pakson befejeződött az 544 férőhelyes tehenészeti telep, Alsótengelicen a 400 férőhelyes, a lengyel! gazdaságban pedig a 344 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építése. Hőgyészen 7080 férőhelyes sertéstelep, a Paksi Állami Gazdaságban pe_ dig 11 800 férőhelyes telep készült el. A beruházások összesen 170 millió forintba kerültek. A beruházások a fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően alakultak, de hozzá kell tenni, hogy igen magas a befejezetlen beruházások állománya is. Az egy dolgozóra jutó termelési érték 169 639 forint — öt- százalékos javulást mutat az előző évhez viszonyítva. Az árukibocsátás a termelési szinttel arányos Volt — a Tolna megyei gazdaságok eleget tettek árukibocsátási kötelezettségüknek. Sajnos két százalékkal csökkent az eszközkihasználás — erre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A gazdaságok többségében csökkent a jövedelmezőség is. Á szocialista brigádmozgalom nemcsak létszámban, hanem minőségben 'is fejlődőit —• Mit tartanok a legfontosabb tennivalónak «oben az évben? — Jobban ki kell használni, foglalkoztatni kell a drága eszközöket. Ennek megfelelően javítani kell a jövedelmezőséget, részben a hozamok növelésével, részben ésszerű takarékos költséggazdálkodással. Csakúgy, mint az előző években, 1973-ban is egvik fő feladat gondoskodni a dolgozók jobb szociális, kommunális ellátásáról. Ehhez a legtöbb gazdaságban megvannak a szükséges feltételek. D. VARGA MARTA Arcok Munkásasszony a bőrgyárból Huszonkét évesen került a gyárba, huszonkettedik éve dolgozik itt. Azt mondják. Kovács Józsefné, Takács Magda olyan asszony, aki a'cár a gyárat Is képviselheti. Ügy dolgozik, olyan közösségi ember, olyan a családi élete. Tősgyökeres simontomvai. már a nagyapja is itteni lakos volt. Erős szálak fűzik a bőrgyárhoz, ' az eltelt huszonegy év miatt, és úriért itt dolgozik a férje is. Talán a fiú is idekerül, dehát még csak tizenkét esztendős, később válik el. Határozott asszony, ahogy a gyár „vállalta” őt. úgy vállalja ő is a gyárat. Azt mondja, nem tudja elképzelni sem, hogy máshol élne, dolgozna. Szinte minden bőrgyári munkafázist végigdolgozott, ismeri a bőffestés minden cstnját-bín- ját. Pedig „csak” segédmunkás. .. Most a mintabőrök pró- bafestésénél dolgozik, a raktárokból visszaérkező árut válogatja. És segít a fiataloknak - nem hivatalból, belátásból: emlékszik még a maga csetlő- botló kezdő éveire. Számos társadalmi megbízatása van. Pártbizalmi, szak- szervezeti aktíva, részt vesz a kereskedelmi ellenőrzésben. Nem azért vállal ennyi mindent, mert amolyan „túlbuzgó” ember, azért, mert szeret munkatársai gondjaival, bajaival foglalkozni, örül, ha segíthet, ha érzi: bíznak benne. A munka és a közösségi feladatok Után várja őt is a második műszak: bevásárlás, takarítás, vacsorakészítés, foglalkozás áz iskolás fiúval. Mindennapi szórakozása a tévénézés, olvasás. Nem szokott vele semmi különös történni. Egyszerű munkásasszony a bőrgvárből. (vi) Kép: GK. 35 íij magyar dráma Évenként mintegy 30—45 — az idén várhatóan 35 — új magyar dráma kerül színre. Ez jelentős eredmény, hiszen nincs magyar színházi kultúra, nincs szocialista színház új magyar drámák igéikül. Álta- 1 ilian gazdagodott, színesebbé vélt színházi életünk. Szemmel látható a fejlődés vidéki színházaink életében is. Nemegyszer jelentős művek ősbemutatójára éppen itt kerül sor, és a budapesti színház az „utánjátszó”. Nem vált ■ be azok jóslata, akik a televízió óriási előretörésétől féltették a színházművészetet. Bár a televízió évente mintegy 40 színdarabot közvetít, mindez nem ment a színházak nézőszámának rovására, ami az elmúlt években nagyjából azonos maradt, sót az elmúlt évben még emelkedett is. A munkás dicsérete, Az ünnepi beszéd rövid, tartalmas. Novák János, a MÁV Pécsi Igazgatóságának főfelügyelője beszéd közben fél percre megáll. Aztán így folytatja: ( — Nézzenek csak ki az ablakon, ott a brigád fele. Vagont raknak. A brigád másik fele, szabadnapos vasutasok, ünneplőbe öltözötten Itt ülnek az állomásfőnök, Potyondi Lajos irodájában. — Az igazgatóság III. csoportba tartozó állomásai közül, kiváló termelési eredmények után első lett a simor.tornyai állomás, az itt dolgozó brigád. Az igazgatóság vezetője, dr. Szabó Tibor elvtárs köszöni az önök lelkiismeretes munkáját, további sikereket kívánunk... Az állomás kicsi, alig két tucat ember irányítja itt a vonatokat. Róluk ritkán hallani, újságíró is minden tíz évben téved ide. A munka hétköznapjaiban ez a kis ünnepség is, nem olyan mint másutt. Nincs szendvicshalom, nincs bor. meg pálinka. Szerény munkásemberek ülnek az irodákból összehordott székeken, szinte röstellkednek, hogy őket ünnepük. Bertalan Sándor árupénztáros, Kar- bocki György forgalmi szolgálattevő és Nagy Sándor a komplexbrigád vasúti részlegét képezi, Rajcsó József, Repelics István és Szilek Lajos a Volán rakodómunkásai. Tavaly 1180 vagont raktak ki és be, a megelőző évben 667- tet. A rakodási idő, egy kocsira vetítve éves átlagban 1971-ben 8,5 óra volt, tavaly 6,5 órára csökkentették az időt. A számok a kívülállónak nem sokat mondanak. De ez a hat ember együttműködését, egész évi gondját, örömét, néha vitáját is magában foglalja. És a munka sikerének örömét is. Azt hiszem, ritkán jut idő arra, hogy a munkáról olyan meghitten és emberségesen beszéljenek, a munkásokról olyan tisztelettel, mint Simontor- nyán, amikor a komplexbrigádot kitüntették, pénzjutalomban részesítették. — Sajnos, a mi embereink nem tudnak bejönni az ünnepségre — mondotta Berger János paksi Volán-főnök — de reggel egy kis megemlékezést mi Is tartottunk. Az oklevelét, meg a pénzjutalmat átadtuk... a munka becsülete S már vége is a kicsi ünnepségnek. Az oklevelek felkerülnek szép keretben majd az állomásfönök irodájába, a tizenhárom előző munkaslkert, versenyeredményt dokumentáló oklevél mellé. Aztán ismét folytatják — nem újra kezdik —, ott ahol abbahagyták: szervezik a munkát, hogy a vagon mielőbb kiürítésre kerüljön, intézkednek, hogy a szállíttatok, minél előbb hozzák feladásra az árut... A vasút óriási gépezetében, ez a simontornyai hat ember a cseppnél is kisebb... És a munkájuk értékelése ennek ellenére emberséges, tisztességes. Munkásemberhez, a munka becsüléséhez illő. Potypndi Lajos állomásfőnök a rövid kis ünnepség után kikísér az irodából. A rakodóról idelátszik két vagon. Szén van mindegyikben. Az embereket nem látni, mert a vagon oldala magas, és már az aljából dobálják a szenet, csak a repülő szén látszik ütemesen, szépen, ritmusosan. — Egy pohár bort, vagy egy pohár sört az emberek nem kapnak? Nem koccintanak a munka sikerére? — Délután talán, most még dolgozni kell. — mondja az állomásfönök. PÁLKOVÁCSJENŐ
