Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
Kevés esküvő—sok rönkhúzás A népi humor és a farsangi vigadalmak ötvözetéből sajátságos kollektív játék dívik ilyen-tájban Nyugat-Magyaror- szág több falujában. A rönk- húzásról van szó, amely a hivatalos néprajzi megfogalmazás szerint a termékenységgel összefüggő népszokás. Nyugati eredetű, ezárt hazánknak csak a nyugati peremvidéken honosodott meg. Olyankor kerül rá sor, ha egy faluban esküvő, nélkül múlik el a farsang, pártában maradnak a lányok/ Az • egész tulajdonképpen jóízű csúfolódás az elmaradt termékenység, a szerelem nélküli fiatal életek miatt. Szertartása, szövege falunként más és más, csupán az. alapgondolata azonos. Általában igazodik a helyi szokásokhoz, tréfákhoz, hagyományokhoz, mentalitáshoz. A magyar falvakon kívül a horvát, szlovén, német községekben is játsszák. Hivogatóval indul a játék. Maskarába bújt legények és népviseletbe öltözött lányok járnak a házakhoz, és meny- nyegzőre invitálják a fiatalokat. A lagzi természetesen nem igazi: ál-menyasszonyt és álvőlegényt ad össze az ál-pap. Az alkalmi jegyespárt kerekekre szerelt fen.yőrönkre — vagy tuskőra —. zöld gallyakból Összetákolt díszhelyre ültetik és végighúzzák a falun. Az ijesztő és tréfás jelmezekbe öltözött fiatalok eközben végigmókázzáik, sípolják, dalolják a falut. Megállnak a házak előtt nézelődőknél, rig- musoíkat mondanak, a gyerekeket bekenik korommal. Az egész falu jókedve közepette kerül sor az álesketésre. íme egy meghívó szövege a szertartásra: „Tisztelettel meghívjuk szeretett gyermekeink, Töhötöm és Anna ... .-án, a- Semleges Egyház szertartásai szerinti rönkhúzéssal • egybekötött mennyegzőj éré, a pinkamindszenti fáluvégre délelőtt 11-re. Az örömszülők: Tenném Boldizsár — Nembírja Borbála, Akarnám Szilveszter — Nem- enajsái Krisztina.” A szertartás után általában a falu szélén, vagy a kocsma előtt elárverezik a hatalmas rönköt. A mennyegzői menet jókedvű farsangi bállal, móka- lakodalommal zárja a napot. Egyébként még nem volt rá példa — öregek szerint sem —, hogy az alkalmi jegyességből valódi házasság lett volna. Más népszokásokkal ellentétben a rönkhúzás nemhogy kiveszőiéiben lenne, hanem egyre gyakoribb lesz. Ez is természetesen összefügg az urbanizációval, az élet változásaival. Minél több fiatal választja lakó- és munkahelyül a városokat, a nagyobb településeket, annál gyakoribb az esküvőmentes farsang a falvakban. Meghamisított anyakönyvi kivonat Az amerikai igazságügy-miniszter semmisnek nyilvánította két férfi „törvényes házasságát”. A harmincéves William Ért, aki hajdanán az elhunyt Jayne Mansfield ) film- színésznő fodrásza volt, jelenleg pedig egy Louisiana állambeli éjszakai mulató női ruhába öltözött sztárja, valamint a 33 éves , texasi volt labdarúgó, Antonio Molina W72. október 5-én egy houstoni kápolnában „örök hűséget esküdött egymásnak”. Az esküvőn William Ért fehér mini szokHázasságiskula Dr. Midwinitz angol pszichológus azt javasolta, hogy az érettségi vizsga tárgyait közé vegyék be a házasságra való alkalmasság és az államptolgári felelősségtudat „tantárgyát” is. A házassági alkalmasságit vizsga kérdései között szerepel néhány, a szórakozásokra vonatkozó kérdés is. Dr. Midw&tz véleménye szerint ugyanis a házasságok legnagyobb rnsze az unalom miatt fut zátonyra. Fel vi lúgosuk t gyerekek Helle, koppenhágai óvónő ugyancsak zavarba jött, amikor ráébredt, hogy terhfss. Attól tartott, hogy a kis tanítványait megzavarja a doí.og. A gyermekek azonban a '5'ártnál sokkal jobban reagáltak.. A kicsinyek mindennap meggimo- gatják a hasát, figyelik^ hogyan nő. Egyikük taMíóan megjegyezte: „Pontosan úgy fejlődik, mint egy virág”. Négyszeres apa — egy év alatt Egv ugandai férfi négy ízben lett apává egy év leforgása alatt. Egyik felesége kislánnyal, a három másik felesége pedig egy-egy. kisfiúval ajándéljozta meg. nyában, fűzőben és női parókával jelent meg és Bili! Ért néven írta alá magát. Kétezerre valamennyien megsüketítünk ? Az embert szükségképpen zaj veszi körül: a zaj életet jelent. Az a „hangfürdő'’, amelyben például a gyermekek egészen piciny koruktól „lubickolnak”, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megtanuljanak beszélni. A zaj tehát hasznos, de jelenlegi egyre erősödő formájában olyan károsodást okoz az ember szervezetében, amely egyre gyakrabban igényel klinikai kezelést. A zajártalom nemcsak azokat érinti, akik általában zajosnak tartott munkahelyen dolgoznak, hanem sújtja azokat is, akik olyan munkahelyen dolgoznak, amelyet általában zajártalom-mentesnek nyilvánítanak. A különböző forrásból származó zajok idejekorán „elöregítik” a hallószerveket és ezért nagyon sokan panaszkodnak — életkorukkal nem magyarázható — gyógyíthatatlan hallási zavarokról. A hang fizikai tulajdonságait a „frekvencia” és az „erősség” fejezi ki. Az elsőt Hertzben, a másodikat pedig decibelben számítjuk. A zajártalom veszélyességi küszöbét kb. 80—85 decibel körül állapították meg. Értékelésénél azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy az ember milyen frekvenciájú zajnak mennyi időn át van kitéve. A problémával annál is inkább kell foglalkoznunk, mert az utóbbi években aggasztóan felszökött a hallás-sérültek száma. Az Egyesült Államokban az ipari eredetű zajokat tartják, a süketség elsőrendű előidézőjének. Nap mint nap felmerül a kérdés, hogyan védekezzünk a zajártalom ellen, hogyan gyógyítsuk a zajártalom sérültjeit? Ä válasz egyszerű: a jövőben pontosan az ellenkezőjét tegyük annak, amit jelenleg teszünk: — kevesebb zajforrást teremtsünk; — harcoljunk a már meglévő zajforrások ellen; — minden lehető szempontból nyújtsunk maximális védelmet azoknak, akik munkájukat kénytelenek az egészségre veszélyes zajos környezetben végezni; — a zajos munkahelyeken iktassunk be időről időre egy kis „csend-szünetet”. A perspektíva nem valami rózsás. Meg kell mentenünk a fiatalok hallását, akik ha elérik apáik életkorát, bizo- nyára rosszabbul hallanak, mint a mai középkorúak. Különösen, ha* elfogadjuk Vem O. Knudsen véleményét, aki azt állítja, hogy ha a zaj „az elkövetkezendő 30 év folyamán ugyanolyan ütemben nő* vekszik, mint az elmúlt 30 esztendőben, a zajártalom halálos kimenetelű lehet”. Ha. optimistábban szemléljük a dolgokat, elfogadhatjuk azok véleményét, akik azt állítják, hogy 2000-re az egész emberiség majdnem teljesen megsül ketül. Nyugtatógép A nyugtatógép immár nem a science-fiction birodalmának kelléke. A kis Larousse- szótár méretű gépet már használták az egyik New York-i kórházban. A fejfájást szüntetni kívánó páciens bérelhet is nyugtatógépet. Nem tudni pontosan, miért oly hatásos a készülék, de tény az, .hogy mind ez ideig sikerrel alkalmazták. Villamos impulzusokat továbbít a gerincoszlophoz, és az esetek többségében megszakítja az agyból érkező fájdalomérzetet. Pihentség érzetét kelti, megszünteti a migrénes, és egyéb fejfájásos tüneteket. Három elektródát tartalmaz: kettőt a halántékon, egyet pedig a nyakszirten kell elhelyezni. A páciens — aki maga választja meg az áramerősséget — 10 másodperces impulzust kap, amelyet egy másodperces szünet követ. A kezelés 20 percig tart, hetenként három alkalommal ismételhető. A páciensnek semmi dolga sincs, mint elhelyzeni az elektródákat, beállítani az időmérő szerkezetet, és máris könnyű álomba merül. Átültethető szervek A puszta számok tanulságai A legutóbbi franciaországi szívátültetéssel kapcsolatban ismét felszínre került a szerv- átültetés problémája. Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakrabban végzett szervátültetéseket és azok sikerét. Haj és szempilla: Az eredmények nem felelnek meg a kezdeti nagy várakozásoknak. , Szaruhártya: Ez a legrégebben alkalmazott szervátültetés. Az esetiek felében tartós sikerről beszélhetünk. Dobhártya: Megközelítőleg 400 átültetést végeztek, a siker 80 százalékos. Fog: Ellentmondó eredmények. Néhány alkalommal megpróbálkoztak azzal, hogy állati fogat ültetnek be az ember állkapcsába. Csecsemőmirigy: 1970 óta négy sikeres esetet tartanák számion. Tüdő: 40 kísérletet végeztek. Az eredmény nem tartós. Maximális túlélés: hat hónap. Szív: 208 átültetés, 32 túlélő. Véredényék: Több ezer átültetést végeztek. Az eredmény közepesnek mondható. (DAD) — Pár hét- tel ezelőtt helyezték üzembe a Würzburgi Egyetemi Klinikán Európa első szembarik- ját. Ezáltal első ízben nyílik lehetőség az m NSZK-ban orra, hogy I egy meghalt szeméi szoruhártyáját a rend szerint hosszadalmas várakozási idő nélkül átültethessék egy vak páciens szemébe. A~ orvosok által kivet szemet parányi, jéggé körülvett és tó pfolya dákkal telített üvegek ben szállítják Würz burgba' (jobb oldal felvételünk). Ezt köve tőleg Jürgen Launer az intézet orvos-techní kai vezetője mikroszkór alatt preparálja a konzerválásra váró szeme két (baloldalt). A be fagyasztott és ily mó dón tartósított szaru hártyákat éveken ke resztül el lehet rakta rozni. Az intézet tar taléka természetesen ar ország minden egycr szemklinikájának a rendelkezésére áll. fi szembank alapításának előfeltételét a bajo* Líons-Klub teremtet* • meo, melynek taa}"-' vállalták, hooy süraő$ ese*ekb®n saját autójukkal bonyolítják le a szemek szállítását. Európa első szembankja Csont: Nyolcvan, százalékos siker. Az utóbbi időkben megkezdték a „műcsont” átültetését Csontvelő: 1972-ben végeztek csontvelő átültetést, a légi súlyosabb esetekben 20 százalékos eredményt értek el. Hajszövet: Plasztikai műié* leknél alkalmazzák. Máj: Kétszáz kísérletet végeztek, ebből nyolcvanat az Egyesült Államokban, Maximális túlélés 3 év. Hasnyálmirigy: Huszonnyolc kísérlet. Egyetlen tökéletes eredmény egy New York-i cukorbeteg asszony esetében. In és porc: Néhány sikeres kísérletről tudunk. Angliában azt tervezik, hogy élő porc- bankot hoznak létre. Vese: 10 012 átültetést hajtottak végre napjainkig. Nyolcvanöt százalékos a siker, ha a donor közeli rokon; hetven százalékos, ha az átültetendő szerv halottól származik. Ideg; Négy sikeres idegátültetést végeztek Németországban és Ausztráliában. Petefészek: Áz egész világon felfüggesztették átültetését. Májusban talán megszületik Dél-Amerikában az első olyan gyermek, akinek anyja petefészek-átültetésben részesült. Bőr: Á saját bőr átültetését gyakran és sikerrel alkalmazzák. Izom: Az első sikeres izomátültetést Angliában végezte dr. Noal Thompson 1971. decemberében. Az oroszlánszívű joggyakornok David Hargraves londoni joggyakornok lelkesen olvasott mindent, ami a középkori lovagok életéről és hőstetteiről szólt. Végül annyira beleélte magát a középkorba, hogy sisakot, páncélt és egyéb lovagi felszerelést rendelt magának, és még az utcán is ebben járt-kelt. — Remek dolog — állítja Hargraves —, csak a közlekedéssel van egy kis probléma: az autóbuszba nem férek be, lovat vásárolni pedig nincs pénzem.^, ^ ,
