Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-17 / 64. szám
Meiiiifi lelisl a vezesd munkadíja ? Szállhat sebesen a holló Postásoknál jártak a népi ellenőrök Gyakran kerül szóba, hogy mennyit keresnek a termelőszövetkezeti elnökök, a gazdálkodás irányításában dolgozó szakemberek.' Nemegyszer hallani igen nagy jövedelmekről, s arról, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetekben „annyit fizetnek, amennyit akarnak”. Mind a szövetkezeti tagság, mind a társadalom más rétegeihez tartozó emberek véleményét, gondolkozását károsan befolyásolják a valóságtól eltérő, a tényleges helyzetet el- túlzó híresztelések. Sajnos, tápot ad ezeknek egyebek között az, hogy míg a tagok, a beosztottak jövedelmét ismertetik, a vezetők javadalmazásának mértékéről és módszereiről általában nem szoktak nyilvános tájékoztatást adni. Semmiféle elfogadható ok sincs erre a titkolózásra. Sőt, jogszabályok írják elő, hogy a vezetők díjazása felől a közgyűlésnek kell határoznia. Erről a jogáról a közgyűlés nem mondhat le. és nem is szabad lemondania egyetlen tsz-ben sem. Ha irányító beosztásban lévő tagról van szó, akkor a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának irányelveit kell figyelembe venni és betartani, alkalmazottak esetében pedto a rájuk vonatkozó jogszabályokat. Érvényes ez minden mezőgazdasági szövetkezetre, tehát nemcsak a tsz-ek- re, hanem a halászati szövetkezetekre és a szakszövetkezetekre is. Maradjunk a vezető beosztású tagoknál. Ilyen az elnök, a függetlenített elnökhelyettes, a termelés szakvezetője (főmezőgazdász, főkertész, fő- állattenvésztő), a főmérnök, a főkönyvelő, a vezető állatorvos. a jogtanácsos, továbbá a tagsági viszonyban dolgozó többi üzemi vezető és beosztott szakember. Súlyos tévedés volna azt gondolni, s felelőtlenség híresztelni, hogy ezeknek az embereknek „annyi fizetésük van, amennyit akarnak”. Munkadíjuk és nrémiumuk a TOT által megállapított határok között, mozoghat. Az egész szövetkezeti mozgatom érdeke, hogy ezt minden téeszben figyelembe vegyék. A TOT irányelvei megfelelnek a törvényes előírásoknak, amelyek szerint a közös munka mérését, értékelését és díjazását maca a termelőszövetkezet állapítja meg, s a szocialista elosztás elveit nem sértő, bármilyen munkadíjazási rendszert alkalmazhat. A magasabb vezetői munkakört betöltők díjazásának megállapítása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Más vezetők díjazásáról, az alapszabályban meghatározott szövetkezeti vezető szerv dönt. Ezeket a jogokat nem sérti, hanem helyes érvényesítésüket segíti elő az, hogy a szó- banforgó irányelvek a szövetkezetek négy csoportját különböztetik meg. Hogy a szövetkezet melyik kategóriába tartozik, azt a terület és az elért bruttó jövedelem nagysága. illetőleg egyéb fontos gazdálkodási eredmények alapján a közgyűlés dönti el. Minden kategóriára nézve tartalmazzák az irányelvek, hogy milyen összeghatárok között mozoghat a vezetők munkadí- ia. Az e'ső csoportban Tjeidéül havi 4000—6300 forint lehet az elnök havi munkadíja, a negyedikben pedig 2700—4300. A többi vezető munkadíja az elnökéhez igazodik. Természetesen megilleti a vezetőket eredményességi javadalmazás, prémium is. Ugyanúgy, mint a szövetkezet bármelyik tagját. Prémium bárkinek csak akkor fizethető, ha a szövetkezet év végi eredménye lehetővé teszi. Kimondják a TOT irányelvei azt is, hogy az eredményességi javadalmazás, a prémium összege legfeljebb a munkadíj fele lehet. Követelmény' az is. hogy a javadalmazásokat csak abban az esetben növeljék, ha erre a szövetkezet jövedelme a kockázat, a kötelezettség, és tartalékolás figyelembevételével tartós és biztonságos lehetőséget nyújt. A növelés termes'.et wen somrntfíéoneh sem lehet nagyobb mértékű annál, amire az irányelvekben közölt felső határok módot adnak. Az irányelvek alkalmazása szempontjából nem számít bele a javadalmazás összegébe az állami, társadalmi kitüntetésekkel járó jutalom, a törvényesen megállapított újítási díj, az alapszabály értelmében 5—10 évenként folyósított jubileumi jutalom, a szabályos költségtérítés, a minden tagot megillető esetleges kedvezmény, a tagsági kölcsön után járó kamat és az a jövedelem, ami nem a közös gazdaságból származik. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa felkérte a mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlését, hogy az irányelveket legkésőbb az 1973. évi tervek véglegesítésekor tárgyalják meg, a szövetkezeti vezetők Utolsó szakaszához érkezett a Göd—Léva közötti 400 kilovoltos távvezeték építése, amely a csehszlovák és a magyar villamosenergia-rendszer közötti kapcsolatot bővíti. Március közepére a Göd— Léva közötti szakaszon már valamennyi oszlop állt, és a szakemberek a munkásokat a vezeték kifeszítésének munkálataira csoportosították. A tervek szerint április 15-re befejezik az építkezést és átadják rendeltetésének a távvezetékrendszert. Pataki György, a paksi járási munkásőregység parancsnoka kicsit sápadtan, de mosolyogva mondja: — A beosztottak mindig elvárják a parancsnoktól a példamutatást. Gondoltam, most én leszek az első, bármennyire is idegenkedtem tőle. Nem a félelem tartott vissza eddig, de nem szeretem, ha különféle tűket szurkálnak belém. Közben, amíg vizsgáltak, nem megelőzött egy munkásőröm? Azzal előzött meg, hogy mint tapasztalt véradó,, hazulról már magával hozta — hogy is mondjam -r az előzetes vizsgálathoz szükséges anyagot. Lám, előfordul, hogy a parancsnok tanul a beosztottjától. Ha elgondolom, mennyivel többet áldoztak azok, akiknek ajánlottuk. . Még januárban jelent meg a miskolci Oprendek Sándor munkásőr-zászlóalj felhívása, hogy a munkásőrök is vegyenek részt a „Vért Vietnamnak” akcióban. A felhíváshoz az ünnepi egységgyűléseken a Tolna megyei munkásőrök is csatlakoztak. És hogy mennyire komolyan vették ezt a felajánlást, azt bizonyítják a véradás eddigi eredményei. Természetesen nem lehetett ezt a megajánlást néhány nap alatt teljesíteni, hiszen figyelembe kellett venni a megyei véradóállomás kapacitását, fel- készültségét, és azt, hogy egy- ecv járási egységnél több helyről kellett a munkásőröket összehozni, kivonni őket a munkából.... De térjünk vissza a paksiakhoz .. Az ifjúsági házban berendezett véradóállomáshoz először munkadíjazását tekintsék át és hozzanak megfelelő határozatot. Ez az eljárás mindenben megfelel a törvény előírásainak, a szocialista demokratizmus elveinek, s ha a közgyűlés az irányelvek szellemében döntött, akkor senki sem támaszthat jogos kifogásokat. A szövetkezeti vezetők díjazására kialakított határok összhangban vannak azokkal a fizetésekkel, amelyek más gazdálkodó egységek, vállalatok, szövetkezetek vezetőit a rájuk vonatkozó szabályok szerint megilletik, s amelyeket társadalmi igazságosság szempontjából figyelembe kell venni. Régi tapasztalat, hogy a mendemondák, a hamis híresztelések megelőzésének, illetőleg megszüntetésének egyik leghatásosabb módszere a nyílt beszéd, a minden titkolózástól mentes tájékoztatás a vezetők javadalmazásáról is. Egyébként nélkülözhetetlen- feltétele ez annak is, hogy az alaptalan vádaskodások ellen eredményesen lehessen fellépni. Akik viszont esetleg megsértik a szabályokat, azok megérdemlik a felelősségre vonást. GULYÁS PÁL A Göd—Léva távvezetékkel együtt az utóbbi egy évben összesen három távvezeték építésével bővítették a villamos energia import- és export- szállítások lehetőségeit. A már elkészült Szeged—Arad távvezeték, valamint a Győr—Bécs közötti második összekötő vezeték egyaránt nagy szolgálatot tesz növekvő energiaszükségletünk biztosításában. Az új vezetékek kiépítésével hazánk már valamennyi szomszédjának villamosenergia-rendszeré- vel közvetlen kapcsolatot teremtett. (MTI). a dunaföldváriak érkeztek meg, úgymond önellátóan, a helyi üzemek személygépkocsijain. A többi községekből a járási parancsnokság GAZ-kocsija, azonkívül egy Robur autóbusz szállította be és haza a véradásra jelentkezett munkásőröket. Illetve — mint dr. Csók Sándor, az egység orvosa mondja — azokat, akik a helyi körzeti orvosok által végzett szűrővizsgálaton túljutottak. Tehát nem kellett feleslegesen utaztatni azokat, akik mint véradók, eleve nem jöhettek számításba. Más az, hogy az itteni, igen alapos előzetes vizsgálaton néhányan ismét kiestek. Például Volarics István, németkéri gépészmérnök. — Eddig már vagy tízszer adtam vért. Most azt kérdezték, mikor voltam influenzában? Még két hete sincs... Akkor köszönik szépen a megjelenést, majd máskor... Hornok László, a dunaköm- lődi termelőszövetkezet tagja már túljutott a véradáson, öltözködés közben mondja a várakozóknak. — Nem tudom hogyan, de most nagyon jól érzem magam. Valahogy könnyebb ... — Semmiség az egész — bizonyítja H. Tóth István, többszörös véradó, a dunaköm- lődi tsz sertésgondozója, alapító munkásőr. Érdekes, ennek az alig százhatvan centis, vékony emberPén teken délelőtt ismét közérdekű témát vitattak meg Szekszárdon a népi ellenőrök: a postai szolgáltatás helyzetét. A tájékozódást a megyei NÉB közlekedési szakcsoportja végezte Birtalan József szakcsoporti tag —a szekszárdi postahivatal vezetője — irányításával. A teljes kép megrajzolásához a népi. ellenőrzés a lakosság segítségével jutott: 1200 fizikai és szellemi dolgozó kérdőívek kitöltésével segített. A felmérés ezen kívül megyénk két városi és huszonöt községi postahivatalára terjedt ki. Mind'a postások, mind a népi ellenőrzés örömmel konstatálta, hogy az emberek nem csupán á postai szolgáltatásokkal kaocsolatos bosszúságokat említették, hanem hasznosnak ígérkező megoldásokat is ajánlottak. Ezek jelentékeny hányada a postás dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására vonatkozott. A postai munka főként a. ffvermekes anyák számára okoz súlyos gondot., mivel a hivatal korai nyitása, kései zárása miatt gyermeküket nem tudják bölcsődében, óvodában elhelyezni. A tegnapi ülésen különösen behatóan foglalkoztak a leggyorsabb hírközlési eszközök — a telefon és a távirat — problémáival. Szekszárdon a posta jelenleg száz közület és Tiésvszáz magánszemély telefonbekapcsolási igényét tartja nyilván.' A valóságos igény ennek legalább négyszerese, hiszen sokan azért nem kérnek telefont, mivel tudják, hogy a központ roppant szűk kapacitása miatt úgysem kaphatnak. Már minden községben van munkaszüneti napokon is működő, úgynevezett nyilvános lakásállomás, ezeknek igény- bevétele igen gyér. Főként azért, mivel az emberek nemigen tudják, hol vannak ezek a „bereptijőzött”.. állomások. Sajnos, sokan , a segélykérő, ingven használható telefon hollétét sem ismerik. És ami a nek semmiség a véradás, ugyanakkor erősebbek, fiatalabbak úgy izgulnak, mint a rossz tanuló felelet előtt. Van, aki a Vöröskereszt járási titkárnőjének megmondja kertelés nélkül: — Tudja Erzsiké, ha nem tartanám magam a munkásőr- becsülethez, géppisztollyal sem tudtak volna ideterelni. De ha már felajánlottuk a véradást, akkpr azt teljesítjük, bármilyen nehezünkre is esik. Bár azt hiszem, akik most átestek a , vérkeres?.tségen”, azok közül többen rendszeres véradókká válnak majd. Ha csak tízen lesznek is. országosan már sok százra nő ez a szám. — Jó is lesz legalább javítják a statisztikám, mert most úgyis rontottak rajta. A pálfai, németkéri, kömlődi donorok most mint munkásőrök adnak vért, így nálunk ebben a negyedévben kiesnek. A beszélgetés félbemarad, mert egy dunaszentgyörgyi munkásőr lép ki a véradószobából. — Ugye megmondtam, hogy nem leszek rosszul... Ezek az asszonyok el akartak zavarni, mondták, itt nem támogatnak majd fel. Nem tudom miért, bent az állomáson utána mindig megszédültem. Mondtam nekiic, itt most munkásőr vagyok. nem lesz mese. És itt vagyok, semmi szédelgés... hihetetlenséggel határos: nerri kis számban akad nagyüzemekben olyan őr, aki nem tudja használni a telefont. A táviratok kézbesítésének gondja két fő tényezőben gyökerezik, Az egyik, hogy ezt a munkát eléggé megerőltető volta miatt sokan annak ellenére sem szívesen vállalják; hogy a bérhez havonta elég szép summa borravaló járul. A másik, hogy — a foglalkozz tatottság örvendetes növekedő-' sének velejárójaként — igen sok családban reggeltől késő délutánig nincs otthon senki. Jó helyismerettel rendelkező, tapasztalt postás ilyenkor sem, jő zavarba, mivel tudja, ki az a közelebbi vagy távolabb! szomszéd, akinél nyugodtan otthagyhatja a táviratot. A gyors kézbesítésnek további akadálya, hogy rengeteg házról hiányzik a házszámtábla, sok: kertkapun nincs csengő. Közismert a szekszárdi pos-' ta túlzsúfoltsága. A tanácskozás résztvevői egyhangúan megállapították, nem halasztható a második postahivatal megnyitása., Úgy értékelték, hogy ennek jobb helye volna a Tartsay-lakótelepen. mint az újvárosi templom környékén. A népi ellenőrzés ez alkalommal is bőségesen élt ja-1 vaslattételi jogával. így a tanácsoknak javasolta, hogy sokak által látogatott helyen függesszék ki a nyilvános lakástelefonok jegyzékét, és tájékoztassanak arról is, hol található nyilvános segélykérő állomás. Szintén tanácsi teendőnek tűnik elérni, hogy egyetlen házról se hiányozzék a számtábla. A pedagógusok, — mutatott rá a népi ellenőrzés —, nem sajnálják a fáradságot attól, hogy diákjaikat megtanítsák a levél- és pénzfeladás tudnivalóira. Helyes lenne, ha az oktatás telefonhasználatra is kiterjedne. B. Z. H. Tóth István közben türelmetlenül nézeget az órára. — Még nem jött a kömlődi második csoport? Már itt kellene ienniök. — Nem kell izgulni, nem jönnek messziről. — Igen ám, de a telepet nem lehet csak úgy otthagyni. A kömlődi munkásőrök legtöbbje állattenyésztő, ezért két csoportban jönnek. Közben megérkeznek az egység rajparancsnokai. Továbbképzésen vannak éppen. így testületileg, egyenruhában jönnek véradásra. Legtöbbjük itt még „újonc”. És jönnek sorra egymás után, ki egyenruhában, ki civilben. Kétkezi munkás, tisztviselő, pártmunkás, egyik tétován, a másik határozottan nyújtja a karját, de mindegyik egyforma akarattal: vérüket ajánlották a sokat szenvedett vietnami embereknek, és ezt a vállalást munkásőr- becsülettel, hűséggel teljesítik. * A megyei véradóáltomás nyilvántartása szerint a Tolna megyei munkásőrök eddig több mint százhúsz liter vért adtak. Ez a mennyiség még nem végleges, hiszen nincs benne az egyik legnagyobb létszámú egységé, a szekszárdié. A szekszárdi egység a véradóállomás által meghatározott napokon, alegységenként jelenik meg a véradáson. B. I. Befejezés előtt az új távvezeték Véradó munkásőrök
