Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-15 / 62. szám
> Szekszar-/ . jotcmi Könyvtár_ 7623 I'^onrrao d TOLMA MEGYEI tmm&r VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETÉK1 tmam* ÚJSÁG a magvak ;szopjAiista M’unms?'. • YEI 6 I ZOIISÁGÁWaK UPT A XXIII. évfolyam, 62. szám ARA: 99 FILLÉR Csütörtök, 1973. március 15. Kádár János és Fock Jenő Lengyelországban tárgyal Képünkön balról: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP PB tagja és Kádár János, az MSZMP KB első titkára, jobbról: Piotr Jár ősze wicz miniszterelnök és Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára a tárgyalóasztalnál. Kádár János, a Magyar Szocialista’ Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköz- társaság kormányának elnöke a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsénak meghívására szerdán baráti látogatásra Varsóba érkezett. A repülőtéren a magyar vezetők és kíséretük fogadására megjelent Edward Gierek és Piotr JaroszeWicz. Ott voltak: Stefan Olszowski, Jan Szydlak és Franciszek Szlachcic, a LEMP PB tagjai, Stanislaw Kania és Jozef Kepa, a LEMP PB póttagjai, Nyszard Frelek és Zdzislaw Zandarowski, a LEMP KB titkárságának tagjai, Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes, és több más magas rangú párt- és állami személyiség. Jelen' volt Németi József hazánk varsói nagykövete is. Röviddel a megérkezés után a LEMP KB székházában megkezdődtek a két párt és kormány vezetőinek tárgyalásai. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt eszmecserén a kétoldalú együttműködés kérdéseit elemezték. Kádár János és Fock Jenő a délután folyamán rövid látogatást tett a varsói „Swierczewski” mérőműszergyárban, a lengyel szerszámgépipar egyik vezető üzemében. A több mint 4000 munkást foglalkoztató vállalat hazánkba is exportál mérő- és ellenőrző műszereket s forgácsoló szerszámokat. A gyárlátogatásra a magyar párt és kormány vezetőjét elkísérte Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes és Németi József nagykövet. Kádár János és Fock Jenő este a varsói Nagy: Színházban részt vett a „Pillangókisasz- szony’’ előadásán. Csütörtök délelőtt Varsó nevezetességeinek megtekintése, majd a tárgyalások folytatása szerepel a programban. GELKA-kirendeltség Szekszárdon Hotvan százalékkal több lesz a szolgáltatás — Szerviz Bonyfiádon és Pakson — Fejlesztésre kilencmillió — Berobban a színes tv „Mindenki tulajdonos* — ez lehetett volna annak a tegnapi tanácskozásnak a mottója, melyen a lakossági szolgáltatások javításáról tárgyaltak a megye és a város társadalmi és állami vezetői, valamint a szolgáltatók. Nincs olyan család a megyében, akinek ne lenne birtokában televízió-, vagy rádiókészülék. A javításokkal kapcsolatos bosszúságok mindenkit elérhetnek, ha erre a szolgáltatások színvonala okot ad. A GELKA fejlesztésével kapcsolatos ígéretek, határozatot tehát mindenkinek jó hírek. A tegnapi tárgyalások, fontossását jelezte, hogy Mészáros Jánoson, a GELKA kereskedelmi-beruházási igazgatóján kívül részt vett Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, Horváth József, a megyei tanács helyettes elnöke, Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára, Császár József a városi tanács elnöke, valamint a megye javítószervizeinek vezetői. Új kirendeltség A lakosság birtokában mintegy 50—70 milliárd forint értékű cJvon kisgép, kommunikációs eszköz van, melyeknek karbantartása, javítása a GELKA feladata. Kétségtelen, hogy az ipari szolgáltatások az utóbbi években egyre jobban elmaradtak az életszínvonal emelkedése mögött. A jövőben ezért a szolgáltatásokat Tolna megyében mintegy 60 százalékkal kívánják növelni. A cél nem távoli. Két év múlva a szolgáltatások megyei színvonala el kell hogy érje az országos szintet. A javítási idő jelenleg országosan átlag 3,3 nap. Szekszárdon — a vonzáskörébe tartozó mintegy 70 településsel együtt — ez a szám nyolc nap. Dombóvárott 3,6 nap, Tamásiban és körzetében 4 nap. Az átlag megközelítéséért is rendkívül sok tehát a tennivaló. Ezen segít a GELKA decentralizálása, Tegnaptól ki- rendeltség működik a megyében. A szekszárdi hatfős központ koordinálja majd a szervizek tevékenységét. A fejlesztési számok látványosak. Még ebben az esztendőben egymillió forintot ad a megyei tanács. Jövőre 3,3 milliót. Ugvanennvivel járul a szolgáltatás fejlesztéséhez a GELKA is. A csaknem kilencmillió forint jó helyre kerül. Körülbelül 230 négyzetméter alapterületű ' szerviz' épül Bonyhádon másfél millió forintért, s ugyanakkor Pakson is 800 ezer forintért. Megoldódik e<*ves nagyközségek, például Bátaszék, Duna- földvár szolgáltatás gondja is. A GELKA-megbízott, helyi műhelyben orvosolja majd a panaszokat. A GELKA szakembereinek létszáma jelenleg 76, de két év alatt 115 főre növekszik. Tavaly mintegy 10 millió forint értékű javítást végeztek a szerelők. Az ötéves terv végére 18 millió forintnál áll majd a szolgáltatási grafikon. Átalánydíjas rendszer Vagy ahogy Tóth József, a tegnap iktatott megyei kirendeltség vezetője találóan nevezte, a „házidoktor” rendszer is beindult tegnap a megyében. Az utóbbi hónapokban sokan érdeklődtek utána, akik a televízió és a rádió adásaiból értesültek létezéséről. A GELKA mától kezdve minden foevasztóval kívánságra szerződést köt. Havi harminc forint ellenében a vállalat szavatolja a tv-készül4k működését. A szerződést minden GELKA-szerelővel meg lehet kötni. Érdekesség, hogy a javításokat mindig az (Folytatás a 2. oldalon) Március 15-re emlékezünk írfa : Csaj bók Kálmán, megyei népfronttifkár A hagyomány, a nevelés, az igaz hazafiság, a forradalmi büszkeség 125 éve hazánk minden hű állampolgárának szívébe véste az 1848. március 15-i események történelmi jelentőségét. Azóta március 15-e nemzeti somsunk nehéz éveiben is erőt adó jelkép volt. Ha a régi évfordulókat nézzük, a hivatalos körök olykor nem éppen a márciusi ifjak, szellemét sugárzó eseményeket akartak a közvéleménnyel aznapi „szenzációként” elfogadtatni. Például 1902. március 15-ének ..ftagy eseménye” Fc-jérváry Géza tábornok lemondása, 1910-ben a „feldobott esemény” gróf Majláth László szalonkavadászata volt. 1916. március 15-i események slágereiméi a sajtóban: „A németek elfoglalták a Mórt magaslatát — Újra megnyílt a budapesti értéktőzsde” stb. Csak 1923. március 15-éről olvashatjuk, hogy a Pe- íőfi-ünnepség után rendezett ifjúsági felvonulást megakadályozta a rendőrség. Ennek következtében heves tüntetésekre került sor — másnap zárva tartották a fővárosi egyetemeket. Az álszenzációk ! spanyolfalait odaállíthatta az úri hatalom március 15-e elé. .március forradalmi példája mégis minden nemzedék szívét megdobogtatta. Petőfi műve és sorsa „tiszta beszéd” volt mindazok számára, akik a nemzet függetlenségét és a társadalmi igazságot egyazon akarattal követelték. Nem véletlen tehát, hogy történelmünknek olyan válságos szakaszában, mint az 1942-es év, a társadalmi haladás hívei 1848 dicső hagyományaira figyelmeztették az ország, népét. Abban az Időben az illegalitásban küzdő párt szerint a történelmi helyzet megkívánta, hogy legális vezető szerve is alakuljon a függetlenségi mozgalomnak. így került sor 19)2. februárjában a Magyar Történelmi Emlékbizottság létrehozására. Ennek a testületnek a munkájában a magyar közélet ma élő számos kiválósága is részt vett. Kezdetben úgy sikerült elfogadtatni a hatalommal a bizottság létét, hogy annak célja az 1848—49-es szabadságharc ereklyéinek összegyűjtése és a hazafiság ápolása a tömegekben. Az első emlékezetes harci feladat az 1942. március 15-i tüntetés megszervezése volt. E tüntetés előkészítését szolgálta egyebek között a híres Petőfi-jelvény terjesztése, melynek kitűzésével munkások, értelmiségiek, a falu emberei és neves művészek ezrei bizonyították: antifasisztáit, a békét követelik, a független szabad Magyarország hívei. . A 31 év előtti március 15. a Petőfi-szobor megkoszorúzásával, majd a kirobbant hangos, antifasiszta, háborúellenes munkásegységet, szabad Magyarországot követelő, a szovjet—magyar barátság mellett állástfoglaló tüntetéssel nagy horderejű politikai eseménnyé vált. Horthyéknak be kellett látniok, hogy a rendőrterror, a csendőri erőszak sem fojthatja a magyar népbe a nemzet alapvető követeléseit. A sok ezres tüntetés ismét ráébresztette a hatalom bitorlóit, hogy a tömegek harcának élén a kommunisták állnak. A sokszor megtizedelt párt tárta a tömegek elé a nemzeti hagyományok és az adott történelmi időszak tanulságait, a kommunisták tűzzel-vassal irtott pártja ébresztette rá a magyar társadalom legjava erőit: mit kíván b magyar nemzet létérdeke 1942-ben. Azóta csaknem egy teljes emberöltő telt el. A Hor- thy-ren'dszer és népelnyomó apparátusa 1945-ben a történelem szemétdombjára került. A mostani békés március más feladatokat kínál a szocialista hazafiság- tól áthatott tömegeknek. Mozgalmunk a március 15-ére való emlékezést nem választhatja el az április 15-én sorra kerülő tanácstagi választásoktól. A választás nálunk olyan politikai tevékenység lesz, amely programot fogad el, a szociális és társadalmi előrehaladás programját, a népfront programját. A választópolgárokhoz intézett levél is hangsúlyozza: „Az alkotó szocialista hazafiság egyik fontos mércéje politikai, gazdasági, kulturális feladataink vállalása és megvalósítása.... Az eredményes munka fontos feltétele és serkentője . a szocialista közszellem, valamint a munkásság, a parasztság. az értelmiség, a különböző világnézetű emberek között kialakult bizalom. Ennek erősítése nemzeti ügy!” Senki sem vitathatja el tőlünk, hogy ez Petőfi és Kossuth legmerészebb, legtisztább álmainak megvalósulását is magába foglalja. Ez a program annak vállalását jelenti, hogy megvalósítjuk azt, amit szabadsága, jóléte, testi-lelki egészsége érdekében önmagának kíván a magyar nemzet. Ez az elkötelezettség a párt szövetségi politikájának hűséges szolgálatát jelenti. Ez egyértelmű azzal, hogy mozgalmunk vállalja azt a roppant felelősséget, ami abból hárul reá, hogy megszemélyesíti a nemzeti egységet. Ez a politikai szerep egyértelmű azzal, hogy a népfront továbbra is alapvető feladatának tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését. Mindez összetett történelmi feladatot jelent. Egy történelmi szakasz minden napjára kiteriedő állandó feladatot. Ehhez képességeink legjavát adni, ehhez másolt és sokak közreműködését megnyerni: a mai magyar hazafiság legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Ebben nem csupán az elmúlt, szabad 28 esztendő országkormányzási tapasztalatai erősítenek meg bennünket, hanem népünknek, a feledhetetlen emlékű 1848. március 15-éhez fűződő történelmi élményei is.
