Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-06 / 30. szám

Uj betűk a villanyszámlán Dolgozik a számítógép a DÉDÁSZ központjában Pszichológussal az ügyfélért Legtöbben biztos észre sem veszik majd, hogy a villany­számlát nem a régi betűkkel írták. Akinek szemébe ötlik, tán legyint, hogy ja, új író- géoük van. Valóban új írógép, ponto­sabban egy írni is tudó gép. Emellett azonban van két fontos, talán az írásnál sokkal fontosabb tulajdonsága. Szá­mol és emlékezik. Általában úgy mondják, „számítógép. Elveszett két kamion Pár perccel a munkaidő vé­ge előtt kopogtam be Pécsett a DÉDÁSZ új számítógép- központjába. Mikor mentege­tőztem, leintettek. — Ugyan, nem számít. Mi­óta megérkezett a gép, talán még egyszer sem mentünk haza világosban. Sok a mun­ka, meg érdekes is, így csak otthon veszik észre, hogy megint bennmaradtunk. A bemutatkozás után dr. Zsigmond Endre egy füzetet nyom a kezembe. — Ezzel fogadjuk a látoga­tókat. A stencilezett jegyzet a DÉDÁSZ számítástechnikai programjáról tájékoztat. Több százat csináltak belőle, mert tudják, az új gépre sokan kíváncsiak. Nem csak azért, mert az öt áramszolgáltató, a DÉMÁSZ, DÉDÁSZ, ÉDÁSZ, ÉMÁSZ és TITÁSZ közül a dél-dunántúli az első, ame­lyik az elektronikus agyat használja fel a rengeteg szá­mítási, könyvelési' feladat el­végzésére, hanem mert ez a gép, az NDK-ban gyártott Robotron—21, az országban is az első. Az oldalakon részletesen leírták, hogy a hat megyébe villamos energiát adó, több ezer dolgozót foglalkoztató vállalat milyen feladatot bíz az okos gépezetre, hogyan készítették elő a fogadását és mik az első hetek tapasztala­tai. — Valami olyant, ami nincs benn a füzetben, kérem a szervezési és programozási vezetőtől. Míg a kávét szürcsölgetjük, mosolyogva meséli, a gép ka­landos érkezését. — Lipcséből Budapestre, sőt egészen Fehérvárig minden zökkenő nélkül jött a két ka­mion, és a szakembereket hozó IFA mikrobusz. Fehér­váron történt a malőr. Ahogy a karaván lefordult a Szekszárd felé vezető útra, egy vasúti felüljáró útját áll­ta a magasra nyúló kamio­noknak. Azok megálltak. De a mikrobusz — bőven elfért a síneket tartó híd alatt — bé­késen kocogott tovább. Meg­érkeztek a hatos útigi Ott megálltak és látták, hogy a több tízmilliós gép a két au­tóval nincs sehol. De már csak 60—70 kilométer Pécsig, hát lejöttek. Ott mondták meg a fogadóknak, hogy ők bizony elvesztették a számí­tógépet. — Majd meglesz, nyugtat­ták meg a németeket a pé­csiek, és mert a hosszú úton elfáradtak a szerelők, el is kí­sérték mindjárt őket a szál­lodába. Pár óra múlva, Dunaújvá­roson át megérkeztek a ka­mionok. A pilóták szomorúan közölték, hogy elvesztek a szerelők. A szállodában megtalálták őket. Rekordidő alatt Az eseten ma is nevetnek a számítógépes szakemberek. Tehetik, mert az ilyen hirte­len jött akadályok egyáltalán nem jellemzik a munkát. Az előregyártott poliacélvá- zas szerkezetű, hungarocel hő­szigetelésű épületben, megér­kezése után nyolc nappal már üzemelt a sok százezer tran­zisztort, ellenállást, tekercset és kondenzátort tartalmazó bonyolult berendezés. És nem . sokkal később már az igen bonyolult, 48 óráig tartó teszt során is kitűnően vizsgázott. Ez Magyarországon rekordidő, de világviszonylatban is ki­emelkedő teljesítmények szá­mít. A 110 négyzetméter alapte­rületű, klimatizált teremben zümmögnek a gépek. Középen a vezérlőegység. Sok gombos, sok lámpás szürke szekrény, mellette egy különleges író­asztal, speciális írógéppeL — Innen irányítjuk az egé­szet — mutatja Körösztös Vince villamosmérnök, üze­meltetési vezető. — Ezen az írógépen adunk utasítást az elektronikának, és a gép is ezen üzen. Az irányítóasztal előtt négy '„lemezjátszó”. Mindegyiken négy-négy barna lemez. — Ez a gép egyik memória- egysége. A leolvasó fejekről 10 mikron távolságban — egy zsilettpen­ge 100 mikron vastag — per­cenként 2400-at fordulnak a mágneses jelekkel felírt, egyenként 4 millió adatot tar­talmazó lemezek. Az alap-memóriaegység fer- Htgyűrűkből áll. Ezekből az adatokat a másodperc kétmil- liomod része alatt tudja kike­resni a gép. És, bár ezgk is 128 ezer számjegyet tudnak egyszerre fejben tartani, a számításokhoz szükséges ösz- szes, sok millió, milliárd ada­tot a megszokottnál kétszer szélesebb speciális magnetO- fonszalagokon őrzik. Ezekről a négy szalagolvasó továbbítja a számokat, betűket és a mű­veleti utasításokat az elektro­nikus berendezésnek. Made in Poland, Made in USSR — olvasom a terem túlsó végén lévő berendezése­ken. — Ä gép egyik előnye, hogy csatlakoztathatók hozzá más gyármánvú berendezések. Mi úgy mondjuk ESZR kom­patibilis. Kíváncsiságom határtalan. Néha a gépek kezelői már nem tudnak válaszolni. — Egy pillanat — és hív­ják a németeket. Mert fél évik a gyár szakemberei is Pécsen maradnak, ök segítik az első számítások elkészíté­sét. % Percenként 1800 sor Az emberi agy gyorsaságát sok ezerszer felülmúló techni­ka megfelelő kihasználásához szükséges, hogy az eredmé­nyeket is elegendő sebesség­gel tudja közölni. Erre szol­gál a sornyomtató gép. Ez nem egyenként írja a betű­ket, hanem egyszerre egy sort nyomtat papírra. A tempója pedig vetekszik egy nyomdai gépével. Normális üzemben percenként 1800 sornyi szá­mot, betűt ír a folyamatosan futó széles papírra. — Auf Wiedersehen,' vi­szontlátásra, köszönünk el a gépteremből. Dr. Zsigmond Endre továbbkalauzol. A klimatizált termet körül­vevő folyosókon túl a lyuk­kártyákat, lyukszalagokat ké­szítik. Ezek a speciális író­gépek már korábban itt vol­tak. Mert az anyagkönyvelést és a vállalati számítások jó részét már korábban is szá­mítógépeken végezték. Pécsett, és Budapesten, de bérmunká­ban. A programozást itt ké­szítették. Akkor az adatokat a korábbi gépek „nyelvén”, Sie­mens Cobol nyelven kellett leírni. Most átprogramozták elsőnek az anyagkönyvelés és a számlázás programját Ro­botron Assembler nyelvre. Ezt érti a saját gép. Milyen feladatok megoldá­sát bízzák a Robotronra? — Már kész a bérszámfej- lesztési program, a gép szá­mítja ki, és írja meg a febru­árban kikerülő negyedmillió villanyszámlát. A személy- nyilvántartást is gépre visz- szük. A memóriaegység tudja például, hogy kinek mikor jár új munkaruha, hányas cipő. De ezzel végezzük szinte az összes könyvelési munkát és a műszaki, gazdasági szá­mításokat is. Emellett a be­rendezés kapacitása lehetővé teszi, hogy bérmunkában el­végezzük majd a szegedi áramszolgáltató hasonló szá­mításait is. Jelenleg azonban egészen más program lyukkártyái készülnek a gépeken. A Mi­nisztertanács határozata alap­ján a választási névjegyzéket — kísérletként — Pécsett szá­mítógép állítja össze. A termekben kattognak a lyukasztógépek. Az adatok bekerülnek a villámgyorsan gondolkodó szerkezetbe. Itt a megyében az egészből annyit veszünk észre csak, hogy a villanyszámlákat más betűkkel írták. SZEPESI LÄSZLÖ Faddi műsor Érdekes programmal jelent meg a faddi kiváló művelődési ..ház-februári műsorfüzete. Az utolsó „teljes” téli hónapban igyekeznek a legkülönbözőbb érdeklődésűek igényeit kielégí­teni. Az ifjúsági klub fórumá­ra Dániel Mária országgyűlési képviselő látogat el, a sport barátainak dr. Lakat Károly edző és Szombaty István sport- újságíró beszél a labdarúgás időszerű kérdéseiről. Baranyi Ferenc költő immár negyed­szer látogat Faddra, előadást tart dr. Szabó Piroska, be­mutatják Kiss István Petőfi- filmjét; dr. Papp István fő­orvos, a 6—14 éves gyerekek lélektani és nevelési problé­máiról tart előadást.-s. -n. Baj van az ügyfelekkel. Legalábbis ezt panaszolják az íróasztal másik oldalán ülők. Meg kellene nevelni az ügy­feleket — mondják, — de annyian vannak, hogy képte­lenség a nevelésük végére ér­ni. Hátha mégis azokkal kelle­ne valamit kezdeni, akik az ügyfelekkel foglalkoznak!? Van már néhány vállalat és intézmény, ahol eredményesen alkalmaztak pszichológust az ügyfelekkel foglalkozók kivá­lasztásához. Ezeken a munka­helyeken ugyanis — helyesen — abból indultak ki, hogy nem könnyű bánni az embe­rekkel és nem mindenki alkal­mas erre a feladatra. És amennyire könnyű kimondani azt, hogy az ügyfelekkel fog­lalkozók hagyják otthon egyé­ni problémáikat, annyira ne­héz ezt a szabályt betartani, illetve betartatni. Az azonban reálisan megvalósítható, hogy olyanokat ültessünk az íróasz­tal másik oldalára, akik az ügyfél és nem utolsósorban saját idegeik tönkretétele nél­kül képesek ellátni munkáju­kat Az egyik országos pénzinté­zetnél például megállapították a pénztáros munkakör pszichi­kai követelményeit (Ezek ter­mészetesen a más vállalatok­nál hasonló beosztásban dol­gozókra vonatkozóan is érvé­nyesek.) A pénztárosnak — és álta­lában az ügyfélforgalomban dolgozóknak — idegrendszeri- leg kiegyensúlyozott, nyugodt személyiségnek kell lennie, aki munkáját egyenletes, koncent­rált figyelemmé], kisv hibaszá­zalékkal végzi; figyelmét ké­pes megosztani több, egyide­jűleg ható inger között Ezeknek a követelmények­nek megfelelően folytatta le a pszichológus a gyakorlati vizs­gát is. Például a rendszerező­képesség vizsgálata a követ­kezőképpen történt; 360 kü­lönböző színű és alakú kártyát kellett csoportosítani. Nem véletlen, hogy az a pénztáros, aki egy év alatt egyszer sem fizette el magát, 9 perc alatt hibátlanul, egy másik — aki négy ízben is komolyabb ösz- szeggel tévedett — ugyanazt a feladatot 12 perc alatt ol­dotta meg, ráadásul 47 hibá­val. Még érdekesebb volt, ami­kor a pénztáros koncentráló­képességét vizsgálta a pszicho­lógus, illetve azt próbálta ki; mennyire tudják figyelmüket megosztani egyszerre több fel­adat között. E vizsgálat so­rán átadott a pénztárosoknak egy-egy számoszloppal teleírt lapot, hogy azon végezzék el a megjelölt műveletet minél gyorsabban. Ugyanakkor — te­hát a feladat megoldása köz­ben — rövid, a művelethez nem tartozó utasításokat is közölt. A próba az volt, hogy mennyire sikerül hibátlanul elvégezni a műveleteket és közben mennyit tudnak meg­jegyezni az elhangzott szöveg­ből. Akik a legjobbnak bizo­nyultak, bizonyára nem szok­tak ráförmedni a pénztárab­lak előtt álló ügyfélre: Nem látja kérem, hogy számolók?! Az érdekelt dolgozók általá­ban szívesen fogadják a vizs­gálatot, egyrészt mert belát­ták, hogy abból inkább elő­nyük származik és a vizsgálat anyagát feltétlen diszkrécióval kezelik. Ä módszer helyességét bizo-' nyitja, hogy több vállalatnál már a pszichológus jelenléte eredményre vezetett. Egyebek közt azért is, mert a vezetők felfigyeltek az ügyfélforgalmat lebonyolítók nehéz munkájára. Természetesen nem arról van szó, hogy az ilyen szemé­lyiség-vizsgálatoktól csodákat lehet várni. Mindenesetre re­mélhető, hogy ezekkel a mód­szerekkel az íróasztalok túlsó oldalára mindinkább alkalmas „személyiségek” kerülnek. És ez biztosabb eredményt ígér, mintha az ügyfeleket próbál­ják megrendszabályozni. Ta­lán egyszer elérjük, hogy az üzletpultok, utazási irodák, adóhivatalok íróasztalai mö­gött, az üzleti pénztárak fül­kéiben, a taxik volánjánál — miért soroljuk tovább? — olyan emberek végzik majd munkájukat, akik úgy intézik az ügyet, hogy nem fél tőlük az ügyfél... PÁLOS MIKLÓS A debreceni kertészet üvegházaiban tél derekán is virít a szegfű, ciklámen és jácint. Sok ezer cserenes és vágott virág kerül a virágboltokba a tél folyamán. _ .(MTI foto — Balogh P. László felv. —■ KS)

Next

/
Thumbnails
Contents