Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

d, főmérnök értekezleten ” van, irodáját az igaz- gató rendelkezésünkre bocsátja. Az íróasztal — munkaasztal, rajzok, könyvek szép összevisszaságban. Az értekezések céljára szolgáló asztalon hamutartó nincsen, c^ak egy pauszpapír kunkorodik rajta. Az ablak alá ülünk, a dohányzóasztal mellé... Januári nap csillog a faliszek- rény-vitrinsor üvegén.

Az egyik kis polcon ott a Sarokház.

— Erről a Sarokházról beszélgetünk tervezőjével. A ház a Széchenyi utca—Bezerédj utca találkozásánál épül fel. Szekszárd központjában ez fogadja a Bátaszék felől érkezőt. Meg kellene a Tisztelt Olvasót ismertetni, hogyan készül egy ház terve ... *

— Nehezen — mondja Balázs Csaba építész. — Ez a ház is, amelyet én alkottam, korunk tudományát tükrözi, végeredményben kollektív munka. Egy ilyen ház is sok munka, töprengés, tanácskozás, vita után jöhet létre — és nem könnyen.

— Ez a Sarokház már a legjobb úton van afelé, hogy legyen, felépítsék.

— Térjünk vissza az alkotás öröméhez, keservéhez. Olyant akartam én is létrehozni — mondja Balázs Csaba —, ami használójának érték, a városnak szépsége lesz. Az emberek többsége, akinek pénze van, s otthont, házat akar építeni, csak a már ismertet, a meglévőt fogadja el normának, magának otthonnak. Az építtetők főleg a hagyományos családi házat, a ház konzervatív beosztását kérik a tervezőtől, nem az újat, a szokatlant. Ilyenkor kell az újat, a korszerűt alkotó tervező építésznek a sarkára állni — ha nem utazik a pénzre —, hogy agitálja a „megrendelőt” az új, a szokatlan elfogadására. Az emberek igényét kellene felkelteni. Beszélgettünk Mátyás Istvánnal, a városi tanács elnökhelyettesével arról, hogy kellene egy mintaházat — házakat — építeni és megmutatni, milyen a korszerű lakás, a modern ember otthona. Az emberek igényességét kellene fokozni. Mert ha valaki újat, szokatlant akar, ezért meg is kell küzdenie, tehát többet, jobban kell dolgozni. A munka képes az embert megváltoztatni, ez változtatja az ember környezetét is. Most már láthatunk egy-egy tervezőszivet melengető házat. Azt mondja a „fél”: mérnök úr, házat akarok építeni, segítsen. Ilyenkor jó dolga van a tervezőnek. Készít egy korszerű lakásvázlatot, azt megmutatja a „félnek”, aztán elfogadja a zsűri és lehet építkezni.

Elkészült a Sarokház terve

Beszélgetés

Balázs Csaba építésszel

voltak. Az is javamra billen- ' tette a mérleget, hogy a lakások elhelyezésé, beosztása újszerű. Én például az étkező- konyha ellen vagyok. Legyen külön a főző-, meg az étkezőfülke. Ha kicsi, akkor is legyen külön.

— Végül, is mi lesz ebben a Sarokházbán? .Hisz itt nemcsak lakásfunkciót kell az épületnek betölteni.

— KileriCvenkét lakás lesz a házban. Kisebb rész, füg- gőfolyosós, a nagyobb része zárt lépcsőházzal. A Széchenyi utca felőli. oldalon a tulajdonképpeni első emeleten egy cukrászda, alatta üzletek, a Bezerédj utcai oldalon fodrászat kap helyet.

— Az embereket persze az érdekli, a ház és a lakás prak-' tikusságán kívül, hogy menynyibe kerül majd az épület és egy-egy lakás is.

— Az építési költség végösszege még nem újságcikktéma. Előfordul, hogy mire a. nyomdából kijön a lap, egy hét alatt ismét csökkentjük valahol a költségeket. Néhány módosítás, ésszerűbb elrendezés — milliókat hozhat. 1

— Az épület tetején nem lesz víztároló, mint az első variációban volt, hanem korszerűbb módon biztosítják a magas házhoz a vizet.

— Igen. Az új megoldás is több, mint egymillió forint megtakarítást jelent.

— Amint nézem a házat, játékosnak tűnik az alkotás, valósággal kinő a Széchenyi utcából.

— Valóban. A fekete-fehér vonalak, testek csak a vázla\ tát adhatják a háznak — a laikus csak a fűrészfogas átmenetet látja, a szakember már a harmonikus egységet, a hely praktikus kihasználását, az épület funkcionális szerepét, hogy tudniillik itt elkezdődik a városközpont.

— Ebbe a házba, a lakásokba bútor is kell,, Több helyen olvashattuk, hogy az építész- tervezők, bútortervezők egy úton mennek, de ritkán találkoznak.

— E háznál a lakások berendezés-tervezésére is kértek vázlatot, hogyan képzeljük el a berendezést. •

— A terv tehát kész, jöhetnek a kivitelezők.

— Igen, a terv kész. Irodánk félmillió forint körüli

tervezési díjat kapott ezért a munkáért.

— És a tervező?

— A munkámhoz tartozik. Azért fizetnek, hogy hasznos épületeket tervezzek. A vállalat kollektívája, statikusok, gépészek, fénymásolók, árkalkulátorok stb., stb. munkája is benne, van már a házban...

— A megrendelő, tehát, a városi tanács és a majdani lakásértékesítő,- az OTP miként nyilatkozik?

, — A tanácsnak tetszik, az OTP vezetői érdeklődnek. Pénz kell, aztán kezdődhet a munka.

— Elkezdik a Sarokház építését. Balázs Csaba építész- mérnöknek ezután mi lesz a dolga?

— Az Előhegyen épül két' ház. Mindegyikben . nyolc' kétszobás lakás és egy-egy mű- • termes lakás lesz.

— Örömmel hallani, hogy már itt tartunk: szorít a tanács műtermes lakásokra is pénzt.

— Régóta tervezgetik a tanács vezetői, de a pénz, ami mindig kevés, közbe-közbe szólt. A műtermes lakások az épületek legfelső szintjén lesznek, rálátással a városra. Ha ezzel a munkával készen leszek, egy százas óvodát kell

tervezni a Mátyás király— Séd paták határolta területre.

— Szóval, lesz munkája a tervezőnek. Egy sajtótájékoztatón Bondor József miniszter azt mondta; hogy a tervezőirodák elég rosszul állnak idén megbízatással. A beruházások csökkenése miatt kevesebb a tervezők dolga.

— Mi is éreztük, érezzük ezt. A vállalat kapacitásának felére már van munka, lesz a másik ötven százalékra is. Közeleg az atomerőmű lakótelepének, felvonulási épületeinek kezdési' ideje.

— Egy másik koncepció szerint az ÉVM illetékesei azt szeretnék, ha égV-egy beruházásra .több variáció 'készülne, aztán a legjobb és a költségek tekintetében is1’ kedvezőt valósítanák meg. .

—» Igén, igen.’ De ez már beruházói probléma. A tervező végeredményben megbízás alapján dolgozik. Tehát van egy igény, egy sor lehetőség, és elég szűkre méretezett pénztárca, Sokszor emiatt fordul elő, hogy a beruházó ázt gondolja, takarosán bánt a pénzével, de a létesítmény az elkészülés idején már elavult.

— Tudna példákat mondani?

— Igen. De minek. Aki beruházással, kivitelezéssel foglalkozik, tudja mit, hogyan kellene csinálni. Valahol el kellene kedzeni...

— Végül beszéljünk saját házáról. A tervezőmérnök háza milyen lesz? Példát mutat azoknak, akik korszerű családi házat akarnak építeni?

— Ázt hiszem igen. Bár a terepviszonyok miatt nem olyan lesz a ház, mint lehetne az elképzelésem szerint, de korszerű. Háromszintes az épület a Vincellér utcában. Alulról közelíthetünk a házba, tehát a földszinten lesz a feljáró, meg a garázs és egyéb kis helyiségek, mint lomtár, központi fűtésű kazán helye stb. Az első emelet — az utca felől nézve — tagolatlan. Tehát 6x9 méteres nagy lakószoba lesz ez — akkora, mint a ház alapterülete — a hegy felé üvegezett fallal. Ez képezi az épület földszintjét a hegy felől. Felül, a harmadik szinten hálószobákat, fürdőszobát helyezek el...

— És a konyha, az étkező?

— Az is az első emeleten a nagy szobában, bizonyos szintemelkedéssel és választóval kissé elkülönítve, de egy légtérben lesz, térelválasztóval határolva. így különül el egy kis dolgozószoba-sarok is.

— És mibe kerül majd ez a ház?

— Nem tudom.

— Majd’ elfelejtettem kérdezni, most hol lakik?

— A Tartsay lakótelepen egy bérházban, másfél szobás lakásban.

— Jó az a lakás?

— Igen. Csak nagyon kicsi.

PÁLKOVÁCS JENŐ

Mit ajánl a várostörténeti klub ?

Idén májusban lesz hároméves a Babits Mihály megyei művelődési központ várostörténeti klubja. Kisasszondy Évával, a klub titkárhelyettesével beszélgetünk.

— Hogyan értékeli az elmúlt esztendőt?

— Feltétlenül jónak tartom. Ügy érzem, hogy egy klub életében három év a kamaszkornak felel meg. Mindenesetre az elmúlt év jó volt arra, hogy a klub tagsága bensőségesebb, barátibb viszonyt alakítson ki, a cél érdekében, — hogy a várostörténeti klub minden egyes összejövetelével a városukat szerető szekszárdi lokálpatrióták igényeit kielégítse.

— Melyek voltak a legsikeresebb rendezvények?

— Mindenekelőtt az egyre népszerűbbé váló kirándulásainkat kell megemlítenem. És hadd mondjam el itt azt is,

hbgy nem kis teljesítmény ezek megszervezése, lebonyolítása sem, mivel tagjaink nagyrészt idős emberek. Kéthetenként tartottuk összejöveteleinket a megyei művelődési központban. Jelenleg klubunknak 150 beiratkozott tagja van, s egy-egy foglalkozásra ötven— száz személy látogat el. Kirándulásaink során jártunk a budai várban, Siklóson, az ezeréves Székesfehérváron, azután voltunk Pákozdon és Tá- eon is. Több alkalommal pedig közeli tájakra, így a Sárközbe és Gemencbe tettünk kirándulásokat. Ami az elhangzott előadásokat illeti, különösen nagy sikernek örvendhetett Bogár István három előadásából álló sorozata, amelyben a Sárközt ismertette. Emlékezetes marad a klub tagjai számára Goóts Kálmánnak, a Sió-torkolati műről, és CSányi László, Babits és Szekszárd címmel tartott előadása.

— Mit ajánl a klub az idén?

— Igyekeztünk programjainkat minél változatosabbá tenni, ezért úgy állítottuk össze éves tervünket, hogy általában egy-egy előadást, tehát szellemi igénybevételt, fizikai igénybevétel, — kirándulás kövessen. Az egyik jelen-, tős rendezvényünket már január elején megtartottuk. Kiss István, Petőfi Tolna megyében című filmjét néztük meg, s utána hosszasan elbeszélgettünk az alkotóval. E programunk is kapcsolódott az idei, jubileumi Petőfi-év rendezvénysorozatához, s ha már itt tartunk, megemlítem a nyár közepén esedékes kirándulást, amikor is a költő szülőfalujába — most már város — Kiskőrösre látogatunk el.

Ami előadásainkat illeti, a jövő hét folyamán indul az a több részből álló sorozat, mely

— Láttam már néhány családi házat, fönn a Kálvária oldalában is. Baktában is, szintúgy az Előhegyen. Csak- hát némelyik láttán az embernek az az érzése, hogy a hivalkodás volt egyeseknél a fő cél — nem a kényelem, a lakhatóság, a korszerűség.

— Igen. Van ilyen.

— Szeretném konkrétabban a Sarokházat leírni.

— Itt van mindjárt a kezdet. Az is új volt. Hatan kaptunk megbízást. Hatan, kollégák. Az volt a föladat, készítsünk vázlatot a Széchenyi utca—Bezerédj utca találkozásánál lévő háromszög beépítésére. A földszinten üzleteknek, az emeleten körülbelül száz lakásnak kellene lenni. Költségekről nem volt szó, arról sem, milyen anyag felhasználásával építsék a házat. Elkészült a hat vázlat, hat variáció. Zsűri; tanácsi vezetők; aztán döntés. Az én alkotásomat fogadták eL

— Miért?

— Talán mert az építési

költségek % legkedvezőbbek A makettet Szabó Béla készítettea szekszárdi és a környező borvidék rekonstrukciós munkálatait ismerteti. Több alkalommal kirándulást teszünk majd a környező szőlős dombokra.

Előadás lesz még a Tolna megyei nyomdák történetéről is. Új programunk, a „Bemutatjuk Szekszárdot a szekszárdiaknak” címet viseli. Lényege, hogy a nyár folyamán képzett, a várost jól ismerő idegenvezetők kalauzolnak bennünket a városban. Reméljük, hogy idős klubtagjaink e programok során nemcsak a város múltjáról, jelenéről, de valamennyire jövőjéről is képet kaphatnak.

Nyáron várkirándulásokat is szervezünk. Ellátogatunk Du- naföldvárra, Ozorára, Simon- tomyára. Ezenkívül természetesen az idén is többször elmegyünk Gemencbe és a Sárköz falvaiba. Az elmondottak nem adnak, és nem is adhatnak teljes képet a szekszárdi várostörténeti klub terveiről. Inkább ízelítő akart lenni, ami csak jelezni képes az ott folyó lelkes és pezsgő klubéletet.

■—vj—.