Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszórd, Postafiók 71. Községfejlesztés Bonyhádon Bőte Gergely Bonyhád, Ifjúság u. 2. szám alatti ol­vasónk több községfejlesz­téssel kapcsolatos kérdést tett fel. Mindegyikre Soczó Lajos, a Bonyhád Nagyköz­ségi Közös Tanács elnöke válaszol. Az első kérdés^ — Mikor épül meg a jár­da Bonyhád egyik régi utcá­jában, a Budai Nagy Antal utcában? Kérdésem annyira közérdekű, hogy már az el­múlt választáskor is szóba került, be is vették a jegyző­könyvbe, ha jól emlékszem a Népújságban is megjelent egy cikk, amelyben a tanács vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a pénz is megvan rá. Azóta sok víz lefolyt a Völgység­patakon, de a járda még mindig sehol. Az új házck állandóan épülnek, növekszik az e területen élők száma. Az új lakók nagy többsége fiatal, sok a gyerek. így nem­csak a felnőttek, de a gyere­kek érdeke is azt kívánná: járdán és ne az úttesten közlekedjenek. — A Budai Nagy Antal utcában az elmúlt válasz­tások óta új út épült. Jár­daépítést — ellentétben a kérdező véleményével — nem is terveztünk. Bonyhá­don jelenleg 18 utcában egyáltalán nincs járda. Ezek megépítésének anyagi feltételei most teremtődtek meg, így többek között en­nek az utcának az egyik oldalán még ebben az év­ben új járda épül. — Már több helyen is meg­jelent az, hogy az eljövendő időben Bonyhád is megkapja a városi rangot. Én, mint bonyhádi lakos a várossá nyilvánítást várom, de úgy lá­tom, hogy ennek az előfelté­telei nagyon nehezen alakul­nak ki. Az elmúlt években nem kis pénzért készült egy ren­dezési terv, amit be kellene tartani, de úgy látom, hogy nem nagyon veszik figyelem­be annak előírásait. Erre pél­dák a következők is: Azon a helyen, ahol napközi otthonos gyermekintézményt rajzoltak be, már családi házak áll­nak, az új általános iskola mögötti területét — ez sport­pálya és udvar építésére kel­lett volna — lakóházakkal építették be. A KISZ-telepen lévő boltot a település szélé­re építették, ahová csak föl­des út vezet, igy árut sem le­het odaszállítani csapadékos időjárás esetén. Épültek eme­letes házak a Perczel-kertben — aránylag megfelelő elren­dezésben — a KISZ-telepen, az új iskola mögött, és jelen­leg épülnek a hidasi határ- részen, nem a legjobb elren­dezésben. 1972 második felé­ben kezdődött meg egy óvo­da építése a régi téglagyári gödörben a település szélén, teljesen eldugott helyen, a te­mető szomszédságában. Sony- hádon elég sok építési szak­ember lakik, véleményem sze­rint megérné azokból egy fejlesztési bizottságot alakí­tani. Ök aztán megvitatnák, és talán a több szem többet lát elv alapján Bonyhádon is úgy alakulhatna a helyzet, hogy lenne a községnek for­mája is, látszatja is annak, amit csinálunk. Mindezek után az lenne a kérdésem: mennyiben tartják be a ren­dezési tervet, ha nem tartják be, mi annak az oka? — Az egész községre ki­terjedő általános rendezési terv 1933-ban készült. A rendezési tervek végrehaj­tása folyamatosan történik, amelynek előírásait egy-két indokolt eset kivételével betartjuk. A kérdező által felhozott példák közül „ahol napközi otthonos gyermek- intézmény van bejelölve, már családi házak állnak” — így igaz- A rendezési terv a kérdéses területre egy bölcsőde építését jelöl­te meg. Valószínű, hogy új bölcsőde építésére még sok év múlva, sem kerül sor. A II. számú általános iskola mögötti területen, ahová egyébként a rendezési terv írta elő, lakóházak épültek. Az iskola bővítésére szol­gáló terület erre a célra lesz felhasználva. Erről a levélíró is hamarosan meg­győződhet, mivel elkezdődik az iskola másik szárnyának az építése, amelyben a jö­vő év szeptember elején már gyermekek tanulna!:. — A KISZ-telepen lévő bolt már most sincs a tele­pülés szélén, s a további építkezések következtében a telep közepén lesz. Az ide vezető út megépítésére ed­dig nem volt lehetőségünk, de az idén ez is elkészül. — A hidasi határrészen új városrész van kialakuló­ban, ahol a rendezési terv szerint 1082 lakás építhető fel. A terület teljes közmű­vesítését folyamatosan vé­gezzük. így többek között elkészült két utca korszerű villanyhálózata, további víz-, szennyvíz-, út- és járdaépítés szerepel ez .évi' terveink között. Itt épül jelenleg 72 sorházas lakás és itt épülnek az állami célcsoportos lakások is. Itt épülnek majd a lakásépítő szövetkezet házai (kb. 120 lakás). És mindez szakem­berek által meghatározott, legjobb elrendezésben. — Bonyhád fejlődésével kapcsolatban szeretném meg­kérdezni, hogy mennyi állami támogatást kap évente a község, mikor épülhet meg az új tanácsháza és a járási művelődési ház? Köztudott az, hogy Bonyhádon működik a megye két legnagyobb gyá­ra, eléggé nagy létszámmal dolgoznak a ktsz-ek is. A vállalatok, ktsz-ek tudomá­som szerint eredményes gaz­dálkodást folytatnak, komoly összegeket fizetnek be külön­böző címeken az államkasz- szába. A befizetett összeghez viszonyítva igen kis összegű le­het az a támogatás, amit Bonyhád a központi alapból kap a község fejlesztéséhez, mert évről évre szinte semmi, vagy igen kis mértékű fejlő­dés tapasztalható. Bonyhád legrégibb utcáiban, igy pél­dául a Rákóczi utcában, az út nincs kiszélesítve, két jár­mű, ha elmegy egymás mel­lett, akkor a járókelők és a házak csapadékos időjárás esetén sárban úsznak. Az Árpád és a Dózsa utcában az út annyira tönkrement, hogy csak lépésben közleked­hetnek a járművek. A községi tanács dolgozói lehetetlen körülmények között dolgoznak már évek óta. — Amióta a községi tanács átköltözött a régi kultúrott- honba — ez különben sem felelne meg a kulturális igé­nyeknek — azóta Bonyhá­don nincs olyan hely, ahol egy komolyabb rendezvényt lehetne tartani, példa erre az is, hogy a közelmúltban a bonyhádi és a majosi tsz-ek egyesülésekor az összevont közgyűlést Szekszárdon kellett megtartani. — Hogy mikor kap Bony- •hád városi rangot, s ezzel összefüggésben mikor épül meg az új tanácsház és a művelődési ház, a Népúj­ság 1973. január 24-i szá­mában Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke vála­szolt. — Az, hogy Bonyhádon a Rákóczi utca nincs kiszéle­sítve, elsősorban nem taná­csi feladat, mivel átmenő forgalmat biztosít, és ezért a KPM kezelésében van. Korábbi megegyezésünk ér­telmében az KPM Közúti Igazgatóságával együtt a Rákóczi és a Perczel utca korszerűsítésére még ebben a tervidőszakban sor kerül. Az \ Árpád és a Dózsa György utca rendbehozása még ebben az évben meg­történik. — A Tolna megyei Nép­bolt Vállalatnak milyen fej­lesztési elképzelései vannak Bonyhádon? E kérdés annál is indokoltabb, mert Bonyhá­don úgy tűnik, hogy a Nép­bolt csak árusít, — ebből biztosan nyeresége is képző­dik — de az üzletek kismér­vű belső korszerűsítésén kí­vül szinte semmi más fejlesz­tés nem történik. Az elmúlt évek során arról is hallottam, hogy a Népbolt a községi ta­nács régi épületét átveszi és ott üzletházat létesít. Hogy mi az igazság ebben, jó lenne tudni. — A Népbolt. . Vállalat fejlesztési elképzeléseiről konkrét tárgyalásokat foly­tattunk, sőt jóváhagyott kö­zös beruházási programunk is van. Azonban ezek gya­korlati realizálására a vál­lalat anyagi lehetőségei miatt még nem kerülhetett sor. Hogy milyen további fejlesztési elképzeléseik vannak Bonyhádon, erről elsősorban a vállalat veze­tői tudnának nyilatkozni. (Ezúton kérjük meg a Nép­bolt Vállalat vezetőit, hogy Szíveskedjenek eljuttatni szerkesztőségünknek Bony- hádra vonatkozó elképzelé­seiket.) — Szükségesnek tartom elmondani: Bonyhád fej­lesztésének üteme és mód­ja nem csupán és nem ki­zárólag a tanács elhatáro­zásán múlik. Lehetőségein­ket behatárolják az anya­giak. A lakosság részéről jövő közérdekű javaslato­kat munkánk során figye­lembe vesszük, s lényegé­ben ez az, ami meghatároz­za tevékenységünk irányát. A kérdés időszerű annál is inkább, mivel a legutóbbi választásokat megelőző je­lölő gyűléseken elhangzott 164 közérdekű javaslat meg­valósításáról számot kell adnunk. Végül még egy megjegyzés: Bonyhádon a múlt évben három alkalom­mal tartottunk falugyűlést, ahol az egész község la­kosságát érintő közügyekről volt szó. Az ilyen termé­szetű kérdésekről ott köz­vetlenebbül is lehet beszél­getni. Felemelik a benzin árát ? — Mindenütt hallani, hogy március elsejétől öt, illetve hét forint lesz a benzin ára. Mi az igazság? — kérdezte Hor­váth Péter Tolna, Régifasor u. 13. szám alatti olvasónk. A kérdésre Némethy Káz- mértól, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályveze­tőjétől a következő választ kaptuk: — Olvasójuknak a szer­kesztőségükhöz beküldött és hivatalunkhoz továbbított kérdésére közlöm, hogy a motorbenzinek árának meg­változtatására (felemelésé­re) nincs határozat. Miért szennyezett a Kapos ? Várhegyi János dombóvári sporthorgász tette fel a kö­vetkező kérdést: „Dombóvár térségébe szennyezetten érke­zik a Kapos. A Somogy me­gyei vízszennyezések miatt ebben a térségben már sem öntözésre, sem haltenyésztés­re nem alkalmas a víz. A Tolna megyei Vízvédelmi Bi­zottságtól, Fábián Imre elnök elvtárstól kérdezem, mit tesz­nek a Kapos Somogy megyei vízszennyezésének megszünte­téséért?" — A Kapos legfőbb szennyezője Kaposvár ipari és kommunális szennyvize — kezdte válaszát Fábián Imre, a megyei tanács köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak vezetője. — A szeny- nvezettség csökkentése ér­dekében megkezdték Ka­posvár város központi szennyvíztisztító-telepének rekonstrukcióját, amelynek befejezése után lényeges javulás várható. A város ipari és kommunális létesít­ményeinek szennyvizei az eddig jól-rosszul üzemelő egyedi tisztítótelepek he­lyett egy korszerű tisztító- berendezésen át tisztítva kerülnek a Kapósba. A re­konstrukciós munkák befe­jezése 1973 első felében várható. —• A cukorgyár úsztató (mosó) vizei jelenleg az 1968 évben létesített terelő­falas ülepítőmedencébe jut­nak, s leülepedés után, az ivánfai árok közvetítésével a Kapósba kerülnek. A gyártási technológiában a „7” diffúzió II. ütemének bevezetése után szintén ki­sebb lesz a szennyezettség. Az új gyártási folyamat be­vezetése elkezdődött, hatá­sa folyamatosan jelentkezik. — A Dombóvár város tér­ségében levő ipari üzemek által a Kapósba juttatott szennyeződések ellenőrzését a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízminőség Fel­ügyelete végzi. A szennye­zettség nagyságától és ve­szélyességétől függően az ipari üzemekre szennyvíz- bírságot ró ki és kötelezi őket szennyvíztisztító be­rendezések építésére. Előre­láthatóan a IV. ötéves terv végére a Kapos szennye­zettségében a fenti intézke­dések eredményeként nagy­mértékű javulás várható. Rákapcsolják-e a Tartsay-telepet a tömbfűtőműre ? Több kérdés érkezett ezzel kapcsolatban. A kérdések kö­zül Gőrir Attiláné Szekszórd, Tartsay III. szám alatti olva­sónkét választottuk ki. „Vár­ható-e a közeljövőben, hogy a Tartsay úti lakótelepet rá­kapcsolják a tömbfűtőműre? Ha igen, mikor és milyen for­mában? Ez utóbbinál a kivi­telezési költség 'viselésére gondolok." — A jelenleg építés alatt álló déli tömbfűtőmű ka­pacitása a korábban köz­ponti fűtés nélkül épült bérházak rákötését is lehe­tővé teszi — vezette be vá­laszát Császár József, a vá­rosi tanács elnöke. — A fűtőműre történő csatlako­zás a lakásfelújítási keretet terheli, ennél fogva rákötni csak a lakásfelújítással egy- időben lehet. Ez lakáson­ként mintegy 40—50 ezer forint költséget jelentene. A Tartsay úti lakótelep épületeinek felújítására a következő öt-tíz évben ke­rül sor. A jelenleg hagyo­mányos fűtésű bérházi la­kások (Tartsay és Vosins- ky úti lakótelep) rákötése összesen mintegy 40—50 millió forint , ráfordítással oldható meg, 1975-től éven­te 1—2 bérház központi fű­tésbe való bekapcsolását tervezzük. Ezeknél a laká­soknál a komfortfokozat­változás miatt természete­sen a lakbér is növekszik. Mikor lesz járda a pörböiyi vasútállomáshoz ? — tette fel a kérdést Pankovics Józsefné állami gazdasági dolgozó, aki kérdését alá­támasztva egy történetet is elmondott. —• Február else­jén a járdahiány miatt úgy jártam, hogy egy zöld színű személygépkocsi elfelejtett fi­gyelembe venni, és az 1200 forintos kabátomat teljesen telespriccelte sárral. Még a rendszámát sem tudom, mert mire letöröltem a szememről és az arcomról a sáros vizet, addigra elrobogott. Ilyen kel­lemetlenségnek naponta ki vagyunk téve. — A Pörböly településtől a vasútállomásig járda épí­tése az ott élő lakosság jo­gos igénye — kezdte vála­szát Pap János, a Bátaszék Nagyközségi Közös Tanács elnöke. — Az említett jár­da építése a helyszínen megtartott falugyűlésen is felvetődött. A Gemenci Er­dő- és Vadgazdaság pörbö­iyi erdészetének vezetője elmondta: a járda megépí­téséhez a saját területükből adnak, sőt az alap kikép­zését gépeikkel is segítik. — A nagyközségi közös tanács az elmúlt évek során is figyelemmel kísérte a társközség fejlődését. Az alapelv mindig az volt, hogy azok ne szoruljának háttér­be. Sajnos a tanács költség- vetése is véges. Az említett járda a tanács költségvetési üzemének kivitelezésében is 160 forintba kerül négyzet- méterenként. Ebben az év­ben az anyagi erőnkhöz mérten, ha nem is teljes hosszban, megkezdjük a járda építését. Sajnos nem megy egyszerre, mert ko­rábban is voltak kiadásaink Pörbölyön. 56 000 forintért bővítettük a villanyhálóza­tot. 109 ezer forintot fizet­tünk ki a klubkönyvtár bankhiteltörlesztésére, 43 ezer forint értékben kellett rendeznünk a házhely­kisajátítást, az autóbusz- megállók előtt beton fel- és leszállóhelyeket építettünk. Ml VÁLASZOLUNK Telefonszámaink : 129—01, 123—61

Next

/
Thumbnails
Contents