Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

Nagyobb figyelmet a leszerelt katonafiatalokra Á bevonulás, leszerelés ma szinte észrevétlenül, egész év­ben folyamatosan történik, egyszerre kisebb létszámokat érintve. Ahhoz, hogy a KISZ minden egyes leszerelt fiatal­hoz eljusson, nagyobb figye­lemre. differenciáltabb munká­ra van szükség — mindenek­előtt az alapszervezeti vezető­ségek, csúcsvezetőségek köré­ben. Ezek azok a választott testületek, amelyek ma is a legtöbbet tesznek és tehetnek a honvédelmi nevelő munka te­rületén. De nagy szerepe van a községi és járási bizottsá­goknak is, mivel a fegyveres testületek KISZ-bizottságai ide, a községi, járási bizottsá­gokra küldik meg az átjelen­tő kartonokat és az aktivis­tákról készített személyes vé­leményezést. A bizottságok feladata, hogy az alapszerve- fieteket rendszeresen tájékoz­Mostolia tassák a leszereltekről. s a ve­zetőségeket beszámoltassák a visszakerült fiatalokkal való foglalkozásról. Csak helyeselni lehet pél­dául azt a gyakorlatot — saj­nos még kevés községben —, hogy a helyi tanácsok minden évben összehívják a leszerelt fiatalokat, • Ezeknek a beszél­getéseknek az előkészítésében, megszervezésében tevőleges részt kell vállalni a KISZ- alapszarvezetek vezetőségeinek A KISZ valamennyi szinten kezdeményező lehet a közhan­gulat alakításában, hogy a gazdasági, szociális kérdéseit, a juttatások eldöntésekor a . visszatérőket ne tekintsék új belépőnek, hanem a lehetősé­gek ismeretében tegyenek meg mindent anyagi és erkölcsi tá­mogatásukért. a végzett mun­ka arányában előrehaladá­sukért fiatalok? A községi, járási bizottságok feladatai még inkább meg­nőnek a középiskolából bevo­nult fiatalok leszerelésével kapcsolatban. Ezek a fiatalok nem ismerik kellően a mun­kába állással, elhelyezkedéssel járó kötelezettségeket, lehető­ségieket. Várják a jószán­dékú segítséget. A szervezetek össztevékenysége megköveteli, hogy jelentősen növekedjék a 20 éven felüli fiatalok száma, részvétele a KISZ munkájá­ban és a vezető testületéiben. Mozgalmi tapasztalat, hogy a leszerelt fiatalok a katonai szolgálat után politikailag, er­kölcsileg megerősödve, gazdag szervezési tapasztalatokkal térnek vissza munkahelyükre, és a KISZ-alapszervezetekbe. Állásfoglalásaik megalapozot- tabbak, látókörük szélesebb, jobban átérzik a közösség gondjait. Márpedig ha ez igaz, akkor megnyerésük — okos szóval, figyelmességgel, köve­telménytámasztó megbízatás­sal — szükségszerű. Gazdag program Forradalmi ifjúsági napok — 1973 Ebben az évben hetedszer kerül sor a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatára. A magyar fiatalok e jelentős megmozdulása keretet biztosít a három tavaszi évforduló 1848, 1919 és 1945 — megünneplésére. Az idei programok jelentős része kapcsolódik 1948-hoz. Nemcsak azért, mert március 15-én ünnepeljük a forradalom és szabadságharc kezdetének 125. évfordulóját, hanem azért is, mert 1973 a forradalom nagy költőjének, Petőfi Sándornak jubileumi éve. A március 15 és április 4 között sorra kerülő forradalmi ifjúsági napok rendezvényei között szerepeinek politikai, kul­turális és sportprogramok, különböző munkaakciók. A KISZ- szervezetek, járási és városi bizottságok arra törekszenek, hogy minél több közösségben, községben, iskolában, munka­helyen szervezzenek önálló megmozdulásokat. A forradalmi ifjúsági napok célkitűzései között szerepel, hogy tovább erő­sítse a fiatalok viszonyát a forradalmi hagyományokhoz, a szocialista hazához, a kommunista ifjúsági mozgalomhoz és szolgálja a hazaszeretet elmélyítését. A megyei rendezvénysorozatot a szekszárdi Béla téren március 15-én délelőtt 10 órakor nyitják meg. Délután kerül sor a Petőfi-versmondóversenyrc és az ifjúsági filmhét meg­nyitására. Este 5 órakor ünnepi műsor lesz a művelődési központban. Ugyancsak 15-én tartják a járási megnyitó ün­nepségeket is. A 21-i ünnepségekhez kapcsolódik a „Petőfi útján” elnevezésű kétnapos túra, melyen a bonyhádi gimna­zisták vesznek részt. A megye számos helységében április 3-án és 4-én tesznek fogadalmat az új KISZ-tagok. A rend­kívül gazdag programnak — hely hiányában — csak néhány rendezvényét említettük meg. Bővebben a szervezők: a KISZ. bizottságok, vezetőségek tájékoztatják a fiatalokat és annak idején majd mi is tudósítunk az eseményekről. Az idei forradalmi ifjúsági napokra egyébként megyénk­be látogat az NDK-beli Karl-Marx-Stadt megyei FDJ kül- döttsége is, ______________ S zámítanak a fiatalokra Ifjúsági fórum Dombóváron Mostanában sokat hallha­tunk az ifjúsági klubokról, a fiatalok neveléséről, művelő­déséről gondoskodó közösségi formákról, határozatokról, klubpályázatokról, ifjúsági tör­vényről, melyek mind az ifjú­ság szabad idejének tartalmas kitöltését, kulturált u szórako­zását, a társadalmi hasznos­ság irányába foiyó nevelést hivatottak elősegíteni. Kétségtelen, hogy a legjobb !fjúságszei*vezeti formák a mindenütt gomba módra sza­porodó ifjúsági klubok. Nem lehet véletlen tehát, hogy vi­szonylag nagy összegeket for­dítottak 1972-ben és ez évben is e klubok berendezésére, s .Új klubok létrehozására. A i,Kiváló ifjúsági klub”-pálvázat is valószínűleg azt célozza, hogy aktívabb, intenzívebb klubmunkára serkentse a csoport tagjait, a fiatalokat, s hogy az azonos, közös cél — a kiváló cím megszerzése — közös szellemet, a közösségi érzést, a csoportba tartozás szociológiai értelemben vett érzését alakítsa ki. Természetes, hogv a közös­ségi érzés kialakítása mel­lett számtalan más feladata is van az ifjúsági kluboknak, többek között — hogy csak néhányat említsek — a mű­vészetekkel való nevelés, vagyis a tájékozatlan befoga­dó hozzásegítése a művészetek mélyebb és lényegi megisme­réséhez, röviden: helyes ér­tékítélettel bíró műértők ne­velése, vagy a tudományos is­meretek terjesztése a klub­ban, vagy helyes történet- szemlélet kialakítása, vagy esztétikai nevelés és sorolhat­nék tovább a többi feladatot, tennivalót is. A Kiváló ifjúsági klub pá­lyázatra — kialakult gyakor­lat — ma már illik benevez­ni minden klubnak. Nem kö­telező, csak illendő, illetve célravezető. De mi történik akkor, ha egy klub nem ne­vez be a pályázatra, mert ne­tán nincs szépen kialakított klubnaplója — ami pedig nem minden esetben fedi a tartal­mi munkát —, csuoán tény­közlő munkanaplója? (A klub- napié elsődleges feltétele a pályázaton való részvételnek.) központban évek óta működik A tamási járási művelődési központban évek óta működik megszűnve, s újra alakulva egy ifjúsági klub. A klubfog­lalkozásokon számtalan lehe­tőség nyílott a szórakozásra, művelődésre, játékra. A fiata­lok szívesen vettek részt az irodalmi előadóesteken, ve­télkedőkön, klubcseréken. Számtalan filmet nézhettek meg — a Gusztávtól a Máté passióig —, közös koncerte­ken vehettek részt, s őket ér­deklő ismeretterjesztő előadá­sokat is hallhattak. Beat-zené- fe táncolhattak, s megismer­kedtek a pol- és folkbeat ze­nei törekvéseivel. Minden kul­turális rendezvényen kedvez­ménnyel vehettek • részt. A klub évek óta működik — pénz nélkül. A művelődési központ költségvetésében a klub részére havi 300 forint van előirányozva, ami tulaj­donképpen a klubvezető tisz­teletdíja (!). Az ifjúsági klub nem nevezett be a pályázat­ra, s évek óta semmiféle anyagi támogatást nem ka­pott. A játékok tönkremen­tek. úiak kellenének. A pénzt igénvlő művészeti és más mű­velődési programok száma egyre csökken, amihez nem kell pénz, az pedig megszo­kott, unalmas, elvesztette vonzerejét. Úgy tűnik, mosto­hákká váltak a tamási fiata­lok. Számtalan klubot isme­rünk, mely megkapta a kiváló címet, de tartalmi munkájá­ban népi több, jelentőségében nem súlyosabb, mint a tamási ifjúsági klub. Nem tudom, le­het-e alapvető kritériuma az anyagi támogatás megítélésé­nek az, hogy melyik klub ne­vezett be a pályázatra, s amelyik nem nevezett be, az miért válik mostohává, „el­hagyottá”? Egyáltalán mi­lyen szempontok szerint segí­tik az ifjúsági klubokat, mert a kialakult gyakorlat erre nem ad választ: gyatrán mű­ködő klub azért kap, hogy fellendüljön, jól működő pe­dig azért, mert elnyerte a ki­váló címet? Akkor mit kap az a klub, amelyik normális ütemben és kialakított gya­korlat szerint végzi a mun­káját? Nem lehet kétséges, hogy a támogatott kluboknak szükségük volt a pénzre. Úgy vélem azonban, hogy az ifjú­ságpolitikai célkitűzések egy­séges végrehajtása az arányos elosztás, a stabilitás biztosítá­sa és az átfogó értékelés és fejlesztés révén lehet csak tel­jességgel reménnyel bíztató. Mayer Lajos Tehát még nagyobb figyel­met kell fordítani a leszerelt katonafiatalokra, mivel a be­fektetett energia többszörösen visszatérül a hazafias és hon­védelmi munka hatékonyságá­ban, az ifjúsági munka egészé­ben. pétI IMRE simontornyai községi KISZ-bizottság titkára Ritkán adódik alkalom ar­ra, hogy egy iskola diákjai szervezett formában találkoz­zanak az adott lakóhely párt- és állami vezetőivel. Ezért ha­tározta el a dombóvári Gőgös Ignác gimnázium KlSZ-bizott- sága, hogy hétfőn délután if­júsági ■ nagygyűlést rendez ,ra Puskin mozi nagytermében. Szerkesszünk könyvet Klubfoglalkozás a nagymányoki diákotthonban Mintegy 400 diák és az is­kola nevelőtestülete jelent meg azon a nagygyűlésen, melyre meghívták Gyuricza Istvánt, a városi pártbizottság első tit­kárát és Vidóczy Lászlót, a városi tanács elnökét. A diá­kok előre elküldött kérései ak­tuális kül- és belpolitikával, valamint, a város jelenével és jövőjével foglalkoztak. A vietnámi helyzettel, a dol­lárválsággal, a chilei és a franciaországi választásokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokon kívül Gyuricza elv­társ beszélt arról, hogy mit várnak az iskola KISZ-szerve­Egyik délután ismerős vendég érke­zett a nagymányoki hétközi diákotthon­ba. Dér Miklósné, a megyei műve­lődési központ munkatársa jött el, hogy játékos formában, a felső tago­zatos tanulók irodalmi ismereteit ki­egészítve, klubfoglalkozást tartson. Fog­lalkozásának címe: „Szerkesszünk könyvetI”, amelynek az volt az elsőd­leges célja, hogy felhívja a figyelmet a könyv alkotóelemeire, a gyakran mellékesnek tűnő részekre. A foglalko­zás második részében — időszerűsége miatt —* szó esett Petőfi életéről, köl­tészetéről. Mindez kiegészült ezzel kap­csolatos feladatokkal. Köztudott, hogy a könyv milyen nagy szerepet játszik a mai gyermek életé­ben. Jelentős része van ebben az ilyen és ehhez hasonló beszélgetéseknek, csoportos foglalkozásoknak. Felkeltik az érdeklődést a könyvek, s az azokban felhalmozott ismeretek iránt. Fontos szerepük van az olvasóvá nevelésben, majd az olvasás irányításában. Kiegé­szítik az iskolában tanultakat, felhív­ják a figyelmet új dolgokra. Jó kez­deményezésnek tertom azért is, mert a gyermekklubvezetők az ilyen bemutató jellegű foglalkozások kapcsán gyakor­lati segítséget kaphatnak a . klubfoglal­kozások összeállításához, levezetéséhez. Esetünkben azért is volt különösen je­lentős, mert gyermekeink többsége kis településről, pusztákról jött. Idáig nem volt módjuk arra, hogy jól felszeréit művelődési otthonokban, könyvtárakbdn megforduljanak, érdeklődésüket és ta­nulmányaikat ilyen foglalkozásokkal ki­egészíthessék. Köszönjük a megyei művelődési köz­pontnak ezt a kezdeményezését és se­gítőkészségét. Geyer József igazgató zetétől. Sokak kérésére mon­dott el friss és érdekes infor­mációkat Vidóczy elvtárs. Be­szélt többek között a gunarasi üdülőtelep építésének jelenle­gi szakaszáról, az érettségizett lányok munkalehetőségeiről, az ifjúsági sporttelep építéséről, a város fiataljainak szórakozási lehetőségeiről. Mindkét válaszadásból ki­derült, hogy Dombóvár város párt- és állami vezetői számí­tanak a Gőgös gimnázium fia­taljainak munkájára is a vá­ros építésében, fejleszcésében. BÉRDI ÁGNES Megnyíláskor már írtunk a bonyhádi „mintaklubról”. Most képen is bemutatjuk a megye legszebb, legjobban felszerelt ifjúsági klubját. A helyi fiatalok összefogásával készült el, magnetofonnal, rádióval, lemezjátszóval, tévével, vetítővel & rengeteg játék­kal yarjfe -twftry. v «0»jjgSÄ"«!«—;■*/ "7'----------~ - _ -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents