Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
m Levélcímünk : 710t# Szekszárd, Postafiók 7t. Milyen értékmérő várható az aranykorona helyett ? „A múlt század közepén állapították meg a talaj termő- képessége, a termelésre fordított munka, az értékesítési lehetőségek és egyéb közgazdasági tényezők alapján a földek aranykorona értékét. Ez az aranykorona érték jelenleg is a progresszív földadó alapja. Hazánkban a termelési szerkezet, a közgazdasági tényezőkkel együtt annyira megváltozott, hogy a földek minősítésében elavult az aranykorona érték. (A vetésforgót felváltja a monokultúra, a gyenge minőségű talajokon telepített szőlő és gyümölcsös, a nagy adagú műtrágyaalkalmazás, a közlekedés fejlődése, az új városok fogyasztóként! jelentkezése révén az értékesítési lehetőségek változása eleve megszüntette akár a tíz aranykoronás különbségeket is.) Van-e már valamilyen elképzelés, kezdeményezés a földek mostani, és jövőbeni közgazdasági adottságait reálisan tükröző értékmérő kidolgozására, illetve mikorra várható az aranykorona reformja?" — tette fel a kérdést Koch Antal, a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet főkönyvelője. A kérdésre dr. Egri Antal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztályvezetője válaszolt. — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei előtt ismertek a kataszteri tiszta jövedelmen alapuló földminősítési rendszer egyes problémái. Ezért intézkedések történtek egy új. korszerű földminősítési rendszer kidolgozására és annak gyakorlati kipróbálására. Az igények komplex földminősítési rendszer kimunkálását indokolják, amely mind a természeti tényezők, mind a közgazdasági tényezők értékelését jelenti. A munkák a természeti tényezők értékelésében előrébb állnak, a föld köz- gazdasági értékelésére vonatkozó komplex kutatási program összeállítása is folyamatban van. — Egy új földminősítési rendszerre való áttérés függ a népgazdasági lehetőségektől is. Jelentős pénzügyi kihatásai vannak. A kialakult helyzet alapján csak évek múlva teremthetők meg a feltételei egy új, komplex földminősítés megkezdésének. — A kataszteri tiszta jövedelem ma már elsősorban a földek minőségbeli különbségén alapuló hozadéki arányokat mutatja. Ezek az arányok és a megállapított földminőségbeli különbségek becslőjáráson, illetve községen belül még ma is elfogadhatók. Ezért alkalmas az aranykorona a földadó kivetéséhez és az állami támogatás mértékének megállapításához. A földhivatalok új felmérés, térképfelújítás, illetve művelési ágváltozás esetén a földek minőségbeli különbségét a helyszínen felülvizsgálják és az aránytalanságokat megszüntetik. 1957 óta a földhivatalok az ország külterületének mintegy hatvan százalékán végeztéd ösztálybasorolást. Ez azt mutatja, hogy tervszerűen végzik az aranykorona karbantartását. — Az üzemeknek módjukban van a megállapított földminősítési adatok ellen felszólalni- Ezt :a jogot az ingatlannyilvántartási jogszabályok (1972i évi 31. sz. tvr. és a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet) biztosítják. Alapos kifogás esetén a földhivatalok új helyszíni vizsgálatot végeznek és orvosolják a pangszt. A kataszteri tiszta jövedelem elleni felszólalások között azonban több esetben olyan törekvések is tapasztalhatók, amelyek bizonyos adózási kötelezettségek csökkentésére, illetve állami támogatás esetén magasabb besorolásra irányulnak. Természetesen az ilyen kérelmeket, mint az össztársadalmi érdekkel szembenállókat a földhivatalok elutasítják. Hol épül az atomerőmű lakótelepe ? Kunfalvi Mártonná Paks, Vásár u. 6. szám alatti olvasónk tette fel a következő kérdést: „Mi, és még sok család, új házat építettünk a vásártéren. Most az a hír járja, hogy az atomerőmű 'lakótelepé résiére elveszik, lebontják a vásártéren és a környéken épült házakat. Mire számíthatunk? A másik kérdésem: az utcán szabad-e sódert, vagy bármilyen más anyagot tárolni? Ha nem tudtunk a tilalomról megbüntethetnek-e bennünket?" — Az atomerőmű lakótelepének elhelyezésével kapcsolatosan többféle elképzelés is született. Ezek egyikében a lakótelep azon a környéken ‘épülne meg, ahol a kérdező is lakik — kezdte válaszát dr. Tarján Balázs, a Paksi Nagyközségi Közös Tanács V.B. titkára. — Á végleges döntés ebbén az ügyben még nem született meg. de várhatóan megfelelő döntéssel még ebbén az évben rendeződik a kérdés. Ha az az elgondolás valósul meg, mely szerint a lakótelep a volt vásártéri részen lesz, akkor az ott lévő házakat és telkeket kisajátítják. A kisajátítás után megfelelő idő áll majd az érdekeltek rendelkezésére ahhoz, hogy lakásügyüket rendezzék. Erre a tanács építési telkek biztosításával, az OTP pedig öröklakás építésével készül fel. — A második kérdésre a következőket tudom válaszolni: a közterületen építőanyagot . vagy bármi más anyagot a 22/1970. (IX. 18.) ÉVM—KPM. sz. együttes rendelet alapján engedély kérése után szabad tárolni és a községi tanács által megállapított, helyfoglalási díjat meg kell fizetni. A kérdezőnek csak a helyfoglalási díjat vetettük ki, az engedély nélküli helyfoglalásért éppen az azért, mert a lakosság ezt a jogszabályt nem ismerte nem tettünk ellene feljelentést Büki víz Somogyi József, az Alsópéli Állami Gazdaság személyzeti vezetője juttatta el szerkesztőségünknek a kérdést: „Mikorra várható, hogy a kereskedelemben, vagy a gyógyszer- tárakban árusítanak az epehólyag-betegségekben szenvedőknek büki gyógyvizet?“ A válasz megszerzése nem volt könnyű. Először az Egészségügyi Minisztérium Gyógyfürdőügyi Igazgatóságát kértük fel a válaszra. Innen a kérdést továbbították a Gyógyáru-értékesítő Vállalatnak, ahonnan azt a választ kaptuk: a büki gyógyvizet nem ők palackozzák és forgalomba sem ők hozzák, hanem a Vas megyei Tanács VB. felügyelete alatt a Büki Gyógyfürdő végzi. Végül dr. Gonda György, a Vas megyei Tanács elnöke válaszolt érdemben a feltett kérdésre: — A büki gyógyvíz palackozását és forgalmazását a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat végzi. Az árusítás jelenleg Vas megyére és Sopron környékére terjed ki. a vállalat azonban készséggel tesz eleget a Tolna megyei kereskedelmi szervek megrendelésének is, ha ilyen igénnyel hozzá fordulnak. (Tehát most már azon múlik lesz-e büki víz Tolna megyében vagy sem, hogy az illetékesek megrendelik-e!) A fácán kerti kultúrház felújítása „Szeretném megkérdezni, hogy a fácánkerti kultúrott- hont mikor veheti igénybe a község lakossága és a fiatalság? Mór egy éve lezárták, a mozi is szünetel, nem vetítenek. Szórakozási lehetőségünk . egyáltalán nincs ” — kérdezte özv. Müller Józsefné Fácánkert, Lenin u. 2. sz. alatti olvasónk. A kérdésre Kun János, a Tolna Nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszolt: — A fácánkerti kultúrház a múlt évben valóban nem tölthette be a szerepét, mert a nagyterem főfala megrokkant, életveszélyessé vált és abban rendezvényeket tartani nem lehetett. A felújítás 1972 harmadik negyedévében kezdődött és a fő munkák december végére befejeződtek. A felújítás során újra kellett építeni egyes főfalakat, tetőszerkezetet, padozatot, ami együttjárt az épület teljes tatarozásával. A frissen vakolt épületet csak a kiszáradás után tavasszal tudják festeni. Az átépítés során figyelembe vettük a lakosság, azon belül a fiatalság igényét is. Szakemberek bevonásával úgy alakítottuk ki az egyes helyiségeket, hogy azok alkalmasak lesznek különböző rendezvények és filmvetítések megtartására. Helyet kapott az ifjúság is. Megfelelő KlSZ-helyisége- ket alakítottunk ki. A felújítás mintegy 300 000 forintba került. A munkák befejezése 1973. március végére várható.-i- Véleményem szerint ezzel a felújítással hosszú távra megoldottuk Fácánkert kulturális igényének a kielégítését. Mindezt tudattuk a lakossággal a tanács- • tagokon keresztül, a falugyűléseken. A lakosság e tényt megelégedéssel vette tudomásuk Eladják a kertvárosi sorházakat ? Nagy Sándor Szekszárd, Kövendi Sándor u. 11. szám alatti olvasónk a következőkkel kezdi a kérdését: „Két kérdésben szeretnék tisztán látná A tanácstagi fogadóórán már elmondtam, fel is jegyezték, de választ még nem kaptam. Két-három éve biztatnak, mondogatják, hogy a déli kertvárosi sorházakat eladjál', így lesz, meg úgy lesz. De hiába megy be az ember akárhová, egyenes, konkrét választ sehol sem kap. Miért nem rendeződik, oldják már meg végre ezt a kérdést, miért húzódik évek óta? Az állítólagos oka elég homályos. Valami OTP-telekrendezésre hivatkoznak. A másik kérdésem a következő: mikor fog a tanács olcsó, tisztességes árú telkeket eladni oly formán, hogy előzőleg újságban (helyi) nyilvánosáéra hozza, és esetleg az itteni (sorházi körülményeket figyelembe véve) ketlőt- hármat nekünk juttatna, akik szabadulni szeretnénk innen, de a 60—80 ezer forintos telekárat nem bírjuk?” A kérdésre Császár Józseftől. a városi tanács elnökétől kaptuk meg a választ. — Az 1969. évi lakásügyi jogszabályok megjelenése után a városi tanács vb. kijelölte az értékesítésre szánt ingatlanokat, köztük a déli .kertváros sorházait ,ís. Az értékesítés élőkészítését, lebonyolítását a Városgazdálkodási Vállalat, illetve azl. sz. ügyvédis munkaközösség végzi. 1972-ben az egylaká- ,'sos épületeket értékesítették. A déli kertvárosi sorházak telekkönyvileg rendezetlen állapotúak voltak, a telekkönyv az 1958-as állapotot tükrözte, az akkor .kialakított 200 négyszögöles telkekkel. A telekkönyvi rendezés. az értékesítésre való előkészítés, a ’társasházala- pító okirat, a helyszínrajz, a műszaki megosztás elkészítése, viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, így az ingatlanok értékesítésére — az OTP-n keresztül történik —• előreláthatóan idén májusig kerül sor. A lakások megvásárlásában elsődlegességet biztosítunk a bérlőknek a vonatkozó jogszabályok szerinti kedvezményes feltételek mellett. Az üres lakások megvételét a lakásügyi albizottság által meghatározott sorrendiség szerint a lakásigénylőknek ajánljuk fel. — A lakásépítés céljára kialakított telkeket a városi tanács a kisajátítási értéknek megfelelő áron — 220 forint négyszögölenként — adja el. A beépíthető területeken — Baktaoldal, Előhegy — a városrendezési tervnek megfelelően 60—70 négyszögöles telkek kialakítására került sor. A fenti részeken 13—15 ezer forintos telekárral 4—8 lakásos kétszintes tömbökben a lakásépítés lehetősége biztosított. Decs-Szőlőhegy villamosítása „Miért nincs a decsi szőlőhegyen villany? Száz család él itt, akik eddig már 500 ezer forint községfejlesztést fizettek be, a hálózatfejlesztés pedig 700 ezer forintba kerülne, ha elkészítenék. Kérdésünk: mikor kap a száz család villanyt?" — tette fel a kérdést száz család nevében Csabai Cseh Sándorné Decs, Szőlőhegy 13. szám alatti olvasónk. — Decs, Szőlőhegy 164 hektár, közel 4,5 kilométer hosszú, nem zárt területen fekszik — mondta bevezetőül György József, a megyei tanács szekszárdi járási hivatalának elnöke. — A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a fenti területen 87 család, 164 ember lakik. Az itt élő lakosok igénye jogos, éppen ezért a terület villamosításával a különböző szintű tanácsi szervek több esetben foglal, koztak és ma sincs levéve a napirendről. Decs-Szőlőhegy villamosítási költsége azonban — az előzetes kalkuláció szerint — 800 ezer, egymillió forintot tenne ki. Ehhez a nagyközségi tanács mintegy 150—160 ezer forinttal tudna hozzájárulni. Keliő szervezés után körülbelül mintegy negyven nem ott lakó, de egyébként érdekelt személytől is lehetne kérni fejenként 3000 forint hozzájárulást, ami újabb 120 ezer forintot jelentene. Ez mindössze 270—280 ezer forint még így is. Ez igen kevés. A hiányzó részt felsőbb segítségből lehetne pótolni. Jelenleg azonban ilyen! segítségre nincs mód, ugyanis a fejlesztési alap • felhasználását az illetékes szervek rangsorolták és a rendelkezésre álló összegéket más, sürgős és fontosabb feladatokra bontották le. — Decs-Szőlőhegy lakossága 13 év alatt 170 ezer forint községfejlesztési hozzájárulást fizetett. Ebből 1963-ban a Szőlőhegy telefonhálózatát bővítették, 1965-ben pedig egy buszvárótermet kaptak 113 ezer forint értékben. Ezen túlmenően a községben is történt olyan beruházás, amely a szőlőhegyi lakosok érdekét szolgálja. A nagyközségi közös tanácsnak is, nekünk is az a véleményünk — rövid időn belül nincs kilátás a Szőlőhegy villamosítására. Miért nincs marhasó ? E kérdés közérdekűségén gondolkodtunk egy kicsit, de végül is úgy döntöttünk, hogy közöljük, hátha nemcsak Tolnán okoz ez gondot. A kérdést Gravencz Nándor Tolna, Batthyány u. 24. sz. alatti olvasónk tette fel: „Miért nincs marhasó, hisz a marhasó a galambok etetéséhez szükséges.” A Tolna megyei Népbolt igazgatóhelyettese, Steindl István a kérdésre azt válaszolta: öt-hat évvel ezelőtt megszüntették a marhasó készletezését és értékesítését, mert a kereslet teljesen megszűnt. „Ennek ellenére a tolnai 40-es boltunkba kísérletképpen 100 kiló marhasót küldtünk és nincsen akadálya annak, hogy a készletet a keresletnek megfelelően folyamatosan pótoljuk.” Telefonszcmaink : 129—01, 123—61. I * ?'£. ■ ■ r ■ '• 't ' ON KERDEZ
