Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
Munkánál ünnepelt évforduló Tizenöt esztendős megyénkben a népi ellenőrzés Másfél évtizeddel ezelőtt, 1958. február 21-én ülést tartott Tolna megye Tanácsa. Ezen az ülésen választották meg a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot. — Lehetséges-e, hogy a népi ellenőrök egy-egy ügy elfogulatlan. szakszerű vizsgálata után a magasabb szervek esetleges hibáit is feltárva, hathatósnak ígérkező javaslatot tegyenek? — mondotta az emlékezetes tanácsülésen a megyei tanács végrehajtó bizottságának akkori elnöke, ö maga határozott igennel válaszolt a kérdésre, s ugyanígy felelt felszólalásában Bogos Domokos országgyűlési képviselő, valamint Pintér Ferenc, Porcsa Ferenc, Szalontai János, megyei tanácstagok. Igennel felelt a tanácselnök kérdésére az élet is ... Tegnap — szerdán — délelőtt a népi ellenőrzés hőskorát idézgettük dr. Tóth Bálintnak. a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének hivatali szobájában. Az évfordulóra emlékezve toppant be a megyei NEB egyik legrégibb tagja, Váradi Sándor. — Valamennyien átéreztük annak a megtiszteltetésnek jelentőségét, hogy népi ellenőrként dolgozhatunk, — mondotta. — Elménkben volt, amit Lenin tanított: „Az ellenőrzés kérdésének voltaképpen az a lényege, hogy ki és kit ellenőriz, vagyis hogy melyik osztály az ellenőrző és melyik az ellenőrzött”. Még szinte hallottuk Kádár János elvtársnak azokat a szavait amelyekkel a párt elhatározása folytán a magyar népi ellenőrzés megszervezésére buzdított... Lelkesedésben nem volt hiány, tapasztalatokban annál inkább, A népi ellenőrzés elődei — az Állami Ellenőrzési Központ, majd az Állami Ellenőrzési Minisztérium — más stílusban és hatósági jogkörrel dolgoztak, nekünk ki kellett alakítanunk saját munkastílusunkat ... És ugyanakkor legyőznünk azt a furcsa, visszahúzódó meg nem értést — mi több: hellyel-közzel bizalmatlanságot —, amellyel gyakran még hivatalos helyen is találkoztunk. Merkl Ferenc, a megyei NEB elnökhelyettese lép be, hóna alatt vékony dosszié: egy rövidesen induló vizsgálat szépen, pontosan kidolgozott tématerve. ö is régi népi ellenőr. Még egy ipari üzem pénzügyi előadója volt, amikor NECS-tagként azt a feladatot kapta, hogy a szerfás istállók értékesítési körülményeit vizsgálja egy építészmérnök kollégájával. Azzal,, kezdte a lecke megoldását, hogy töviről hegyire kitudakolta — mi fán terem az újmódi jószágszállás... Még izzasztóbb előtanulmányokat kellett végeznie annak a gépészmérnöknek, akinek egy községi tanács költségvetésének ellenőrzése jutott osztályrészül. Oláh József, a Szekszárdi városi-járási NEB-elnök rákontráz az előbbi két kalandra: — Azé a bizottságé legyen a babér, amelyik gépjavítást ellenőrzött vendéglátós és állat- tenyésztési szakemberrel!... Abból a koszorúból tán nekem is juthatna egy levél. Erre kirobban a nevetés. Persze, ami ma anekdota-téma, az úgy másfél évtizeddel ezelőtt lebírhatatlannak látszó gond volt. Nem azért, mivel napjaink ezerötszáz népi ellenőre helyett csak ezerkétszáz dolgozott, hanem azért, mert lényegesen kisebb volt a szakemberek száma. Ma már annyi •t. élet ezernyi területén jártas akember; hogy — átlagosan- csak minden második népi ellenőrnek jut minden évben feladat — A népi ellenőrzés iránt megmutatkozó bizalmatlankodást lényegében a másodikharmadik esztendő végére sikerült felszámolni. — latolgatja az időt Váradi Sándor. — Azok az intézkedések, amelyek megyénk kiskereskedelmi ellátottságára, majd az elektroakusztikai fogyasztási cikkek garanciális idejének népi ellenőrzési vizsgálatát követték, tízezreket győztek meg, hogy a népi ellenőr a rosszakaratú emberek kivételével mindenkinek jóakarója. Úgy tapasztalom, a legutóbbi négy-öt évben már nem akad gazdasági vezető, aki reális megállapításaink helyességét megpróbálná elvitatni. — Sőt, sokan megköszönik, hogy a területükön talált hibákra figyelmeztettük őket, — fűzte hozzá dr. Tóth Bálint. — Ennek szinte természetes velejárója, hogy a hibákat, — ha lehet —, már a vizsgálat idején megszüntetik. A népi ellenőröket övező tisztelethez kétségtelenül hozzájárult, hogy munkájukat az első perctől kezdve titokzatoskodás nélkül végezték. Megállapításaikat a vizsgált szervek elé tárták, a legfontosabbakkal a sajtó útján is megismertették a közvéleményt, és ami igen lényeges: sosem mulasztották el, hogy a jobb munka érdekében javaslatokat dolgozzanak ki. Ezek a valóban elvtársi tanácsok mindig szívesen fogadott észrevételek voltak a párt- és államhatalmi KEREKES IMRE: 5. A Nelli megvárt. Minthogy így hívják. Ült a portáspadon, ahogy ottmaradt. III. Téliesre fordult az idő. Ilyenkor aztán szorul az éjjeliőr. Vág a hó, csap a szél, egy lu- csok az egész világ. Legfeljebb arra lehet számítani, hogy ilyen időben, amikor a kutyát se verik ki, az ember se vállalkozik tolvajlásra. Vagy annál inkább? A gyár négyszög alakban fekszik. Szabályosan, mint egy tégla. Ha már az ember éjjeliőr, annyiszor körüljárja, hogy a végén behunyt szemmel is elmenne a kerítés mellett. Akár a vak. De itt egy szemhunyásnyira se lehet megvakulni. Ha ez megtörténne, az éjjeliőr már nyugdíjba is mehet. Vagy kérje át magát nappalra portásnak. Az viszont nem mesterség. Mire kell vigyázni nappal? Semmire. Nappal vigyázzon a tolvaj. De ki nem tudja, hogyan kell kijátszani a portást? Meg különben, annak a szemét is kilophatják, ha úgy esik. Az nem akkora szégyen. A portás éppen mondhatja, hogy hívták a telefonhoz, meg mit tudom én és már kész a helyzet. Ha tolvaj vagy, sétálhatsz kifelé a kapun, tömött zsebbel. A jó szajré kis helyen is elfér. Az az igazi. A tolvajok pedig nagy zsebbel járnak. Az éjjeliőr az más. Éjjel nincs forgalom, lehervad az élet. egyedül maradsz. De legalább ura vagy a gyárnak. Igaz, nagyobb a rizikó. Ha leütnek, nincs segítség, de ha nem, te vagy a császár. Beosztott nincs, de neked ge paszervek előtt, és nem egy közülük jogszabályban realizálódott. — A NEB-ekhez érkező bejelentések azt tükrözik, — fűzte tovább a gondolatsort Merkl Ferenc, — hogy a lakosság a népi ellenőrzés feladatkörét nem téveszti már össze a piaci ellenőrével, az üzemi portáséval, az adóhivatalnokéval. Talán úgy fogalmazhatnám, hogy az emberek felismerték: a népi ellenőrzés témavizsgálatok keretében adhat a legtöbbet a közösségnek. — Pontosan ezért ajánl a párt, a tanács egyes témákat a népi ellenőrzés figyelmébe — így dr. Tóth Bálint. Most, ennek az írásnak vége felé hadd vallja be a krónikás, hogy csalódás érte a megyei NEB háza táján, — mivel nyomát sem látta annak a kis házi ünnepségnek, amire számított. A megyei NEB-nél dolgoztak ezen a napon; éppúgy, amint a városi-járási NEB-ek- nél, a községi NECS-eknél. Bár a házigazdák úgy kívánták, hogy ne legyen ez a szerény beszámoló a sikerek felsorolása, néhány eredményről mégsem lehet nem beszélni. Papírra kívánkozik, hogy a Volán 11. számú Vállalat a népi ellenőrzés javaslatára tette kényelmesebbé autóbuszain az utazást az iskolások részére, hogy a MÁV ehhez hasonlóan indította meg a második gyorsvonatpárt Budapest és Szekszárd között — S ha már az utazásnál tartunk, megírni valót is monrancsolnak. Ha baj nélkül megvirrad, visszanézel a gyárra. meg az éjszakára. Valamit végeztél. Valamit kiálltál. Mikor a pusztaság felőli oldalon járok, felhajtom a gallért, meghúzom a nadrágszíjat szívom az orrom. A hideg még így is mar. Ilyenkor jó gondolni azokra, akik most állig felhúzzák a meleg paplant, meg a gépekre, a védett munkahelyen, míg kinn hull a hó, és veri a kerítés falát. A sötét ilyenkor már olyan sűrű, mintha felszállna az elolvadt hótól fénylő pocsolya. Az ilyen sötét a legrosszabb. A sár miatt ugyanis meg kell gyújtani a zseblámpát. Különben nem tudod, mire lépsz. Szóval, az ilyen idő a tolvajok paradicsoma. Hajtom magam előre, bokáig a sárban, fél kézzel a falat támasztom, a másikkal tartom a zseblámpát. Nincs isten, aki ilyenkor arra tud figyelni, ki lapul a sötétben. De ha senki nincs, aki ilyenkor éppen itt lapul, valahol a vastag sötétség közepén, vagy a túloldalán, már biztosan készül. Már éles a halef, nyitva a bicska. A tolvaj valahol már készül, figyeli a zseblámpát, nincs annál jobb céltábla. A tolvajnak könnyű, annak társa az éjszaka. Az éjjeliőrnek még ennyi sincs. Ha ezt az estét megússza, holnap úgyis elkapja a gépszíj. — Most gyere, pajtás! — mondom. — Ilyenkor mutasd meg ki vagy. Semmi. Az ember pocsolyából pocsolyába lép, a csizmaszáron is befolyik a hóié, a vastag harisnya beszívja a nedvességet. — Tetvesek! — mondom, mert nincs, alti válaszoljon. dók — lapozott irataiba dr. Tóth Bálint. — Az idén fürdővonat indul Tolna megyéből a Balatonra; hogy induljon, a lakosság kívánságát a népi ellenőrzés tolmácsolta a MÁV- nak. Azt, hogy honnan, hová, mikor — elmondják a vasutasok. — Úgy hírlik, hogy rövidesen az üdültetés helyzetét is vizsgálja a népi ellenőrzés, — említettük. — Meg sem próbálom kitalálni. hogy a közül a háromszáz címből, ahová kérdőívet postáztunk, melyik informálta a Népújságot — viszonozta dr. Tóth Bálint — A kapott tájékoztatás helytálló. Vizsgálatunknak az a célja, hogy a dolgozókat üdüléshez segítő gazdasági vezetőket támogassuk nemes törekvésükben. _ Ha lett vqlná protokolláris ünnepség, akitor sem jutott volna senkinek cím, érem, oklevél. Bármennyire elismert formái ezek a megérdemelt elismerés kifejezésre juttatásának, a népi ellenőrzésnél ismeretlenek. A népi ellenőrzés olyannyira társadalmi intézmény. hogy másfél ezer Tolna megyei aktivistája mellett mindössze tizenhat függetlenített dolgozója van, e tizenhat egyike Pali bácsi, a megyei NEB hűséges gépkocsi- vezetője... És a népi ellenőrök annyira egyek a dolgozó néppel, hogy külsőségek nélkül is megérzik a tiszteletet, megbecsülést — és az ünnepi jókívánságokat... BORVÁRÖ ZOLTÁN Mire bedilizik az ember, rájön, hogy kár a szóért Hát ennyire lehet vinni. Felbuktam. A zseblámpa kilódul a kezemből, de tovább ég. Felkapom a földről, rá a fényt a csapdára. Mert csapdát raktak, az nem vitás. Egy gerenda fekszik keresztben az úton. Hogy lehet ezt megfejteni? Szóval, így állunk. Ott a nyom a kerítés tetején, a téglák éle letörve. Ott dobták át a gerendát. Még jó, hogy csak ezt az egy szálat. De ki hiszi ezt el? Egy gerendára nem pályázik senki. Vissza a gyárkapuhoz, éjnek idején a sötét udvaron át irány a kerítés. Ott a nyom, ahol átdobálták a gerendákat. Csakhogy nem most, hanem fényes nappal. Szóval, megint a gyáriak működtek. De ki hiszi el ezt az éjjeliőrnek? — Tolvajlás — jelentem a telefonba a rendészeti vezetőnek. — Elcsípted őket, Gáspár? — Napközben dobálták át a gerendát, sötétedéskor megfújták. — Az öreganyád! Nem képzeled, hogy fényes nappal, a rendészek orra előtt, ki lehet dobálni a gyárból 15 gerendát? — Pedig így volt — Térjünk a tárgyra. Szóval, nem csípted el őket? — Nem. — Fenyegetve érzed magad? — Mitől? Az ellopott gerendáktól? — Akkor jó. Ráérünk reggel felvenni a jegyzőkönyvet. Reggel meg kell vámom a rendészeti vezetőt Jelentem majd újra az esetet Fel is veszik a jegyzőkönyvet, de a végén ott lesz a megjegyzés: „Az elmondottakkal ellentétben éjszakai betörők hatoltak be a nyíláson és kijátszva az éjjeliőrt, 10—15 gerendát elvittek. A kár kb. ezer forint* Leoltom a villanyt a portásfülkében. Még meg se melegszem, csöng a telefon. Mi a fene mondom, ki lehet az, hacsak a Nelli nem hív. Bő? A fogyasztók védelmére : Korszerűsítik a fűszerek szabványát Az ételek ízesítéséhez Magyarországon kapható több mint 30 féle fűszer a korszerű táplálkozás fontos kelléke. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a fűszerek forgalma, s jelenleg már évi 200 millió forint értékben vásárolják a háziasszonyok. A megváltozott igények miatt, s a fogyasztók fokozott érdekvé- delmében a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elhatározta: módosítja a fűszerekre érvényes^ 20 évvel ezelőtt megszabott előírásokat. Az új szabvány fokozott szigorral írja elő a szavatossági idő felírását minden egyes fűszert tartalmazó tasakra. Emellett az előrecsomagolásra, a mintavételre és a vizsgálati módszerekre is szabványt dolgoznak ki, amely az ellenőrök munkáját egyszerűsíti. Az új szabvány segít megakadályozni, hogy a boltok polcain csökkent értékű fűszer várjon el? adásra. Jelenleg már hétféle fűszert árulnak az új szabvány előírásai szerint, egyebek között a köményt, a majoránnát és a koriandert A szabványügyi hivatal a továbbiakban még 25-féle fűszerre akarja kiterjeszteni az új előírásokat, töb-' bek között, Ceylonból szárma-' zó teára és a Kínában vagy a Fülöp-szigeteken termesztett fahéjra. högés a vonalban. Rögtön leesik a húszfillér, huligánok szórakoznak. — Szeretnélek látni... — mondom. Aztán melléteszem a kagylót. A technikához érteni kell. A közelembe viszont nem merészkednek. Tudják, hogy stukker van a farzsebben. Meg aztán már nem is vagyok egyedül, mert a talponállóból kilép a Lipták úr. Szaporán halad, mert nyomában a huligánok, de az is lehet, hogy a szeszgőz hajtja. Mégis utolérik, váltanak is vele néhány szót, de az igazság kedvéért, egy ujjal sem nyúltak hozzá. Slezáknét viszont a falhoz nyomták, és csak akkor engedték tovább, amikor megbizonyosodtak, hogy nem érdemes. Viszont megkínálták egy szivarral. Vesztükre. Slezákné ugyanis Csongort szív az utóbbi időben. Mire kis kofferjával megjött Richter úr, a csapos, már az egész társaság elpucolt. Vajda úr. a Közértvezető, viszont bekopogott hozzám, nem tudnék-e egy százast váltani, a taxisnak nincs aprója. Ma éiszaka ismét Erdélyi úr, a festő, vitte el a pálmát. A tinédzser mucusok tolták haza a hóna alatt támogatva. Még szerencse, mert ha ez nincs, a vállalati darusnak kellett volna telefonálnom, hogy emelie be a második emeletre. Igv legalább a családjának megvolt a napi öröme. Szóval, helyreállt a rend. IV. Karácsony előtt szerettem volna kivenni a szabadságom. A munkaügyis lebeszél. Az ünnepek alatt éjjel-nanoal üres a gyár. Lehet, hogy igaza van. Nekem így is jó. Azt mondja, hogy jövőre is kive- hetem az idei szabadságom. Tudja ő jól, miért mondja. Ki talál ilyenkor két hétre éjjeliőrt? Viszont két hét alatt, ha nincs éjjeliőr, elhordják innen még a portásfülkét is. Vagyunk néhánvan, akiket nem lehet nélkülözni. (Folytatjuk)