Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

Vagyonvédelmi kiállítás Tamásiban A társadalom erősebb a bűnözőknél Szulie-Bátorra emlékezünk Ma 80 éve született Damdingij'n Szuhe-Bátor, az új­kori mongol történelem egyik legkiemelkedőbb személyi­sége, a forradalmi párt és a népi kormány megalakítója. Szuhe-Bátor egy arát, azaz szegény mongol pásztor fiaként látta meg a napvilágot. Az Októberi Szocialista Forradalom hatására Mongóliában nemzeti függetlenségi mozgalom kezdődött, amelybe teljes aktivitással kapcsolódott be: illegális forradalmi köröket hozott létre, amelyek céjja az volt, hogy felszabadítsák Mongóiát a kínai gyarmatosítók uralma alól, megszüntessék az elmaradt társadalmi rendet és megindítsák az országot a fejlődés útján. 1920-ban az illegális forradalmi körök, Szuhe-Bátor és a mongol történelem másik kiemelkedő személyisége Csojbalszan vezetése alatt egyesültek, s megteremtették a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának feltételeit. A párt megteremtésében, s az egész forradalmi munkában rendkívül nagy segítséget kapott Szuhe-Bátor az orosz forradalmároktól. 1921 novemberében a népi kormány kül­dötteként személyesen is Szovjet-Oroszországba látogatott, s ennek során a két kormány barátsági szerződést írt alá. Az ifjú mongol forradalmárt Lenin is fogadta. Az 1921 márciusában megalakult ideiglenes népi kor­mányban Szuhe-Bátor kapta a hadügyminiszteri tárcát. Irányításával teremtették meg a forradalom reguláris had­seregét, amely a szovjet csapatokkal vállvetve szétzúzta a Mongólia területén garázdákodó fehérgárdista csapatokat s ezzel megnyílt az út a független, demokratikus Mongólia megteremtésére. A mongol népnek az elmúlt fél évszázad során elért hatalmas sikerei, a szocialista építőmunka nagy­szabású vívmányai a Szuhe-Bátor által alapított párt po­litikájának helyességét, oz általa elindított történelmi fej­lődés igazát bizonyítja. _________________________________________(gy- s.) szobor Budapestre és vidékre Tegnap, csütörtökön délelőtt Tamásiban, a járási művelő­dési házban Pőcz József rend­őr őrnagy nyitotta meg a me­gyei rendőr-főkapitányság va­gyonvédelmi kiállítását. Gon­dolatait a köré az igazság kö­ré csoportosította, hogy a szo­cialista társadalom akkor is erősebb a bűnözőknél, ha egyes kategóriákban olykor átmene­tileg hullámhegy jelentkezik, — amint az utóbbi esztendő­ben a vagyon elleni bűncse­lekményeknél. Ugyanakkor a tamási járásban sikerült visz- szaszorítani az élet és testi énség e’len irányuló bűntette­ket. Ehhez kétségtelenül hoz­zájárultak azok a jogpropa­ganda-előadások, amelyeket a járás számos településén az ügyészség és a rendőrség tar­tott. Pőcz József rendőr őrnagy több, gondatlanul elkövetett, a A hazai mezőgazdaságban a terméshozamok nevelésére egy­re nagyobb mennyiségben használják a korszerű nö­vényvédő szereket. Az idén a tavalyinál egyharm adóval több gomba- és rovarölő szert hoz­nak forgalomba, s 1973-ban először a hazai üzemek na­gyobb mennyiségű kémiai anyagot állítanak elő, mint amennyit külföldről importál­nak. A növekvő termelés lehető­vé tette, hogy az üzemek csökkentsék a termelési költ­ségeket, s így néhány növény­védő szert alacsonyabb terme­lési áron szállítanak a keres­kedelemnek. Az AGRO- TRÖSZT vállalatai ennek meg­felelően a kereskedelmi ára­kat is mérsékelték. Hatféle termék árát szállították le, társadalmi tulajdonban tete­mes kárt okozó bűncselek­ményre emlékeztette a meg­nyitó szép számú hallgatósá- gát. Szólott a regölyi tsz gép- * műhelyében támadt tűzről, amely Salamon Pál meggon­dolatlansága miatt több mint 200 000 forintos kárral járt. Bejelentette, hogy a lakosság segítségével sikerült a rend­őrségnek nyomára bukkannia annak a három fiatalember­nek, aki tiltott módon gyújtott tüzet a simontornyai erdőben. A fegyelmezetlenség miatt ke­letkezett tűz negyedmillió fo­rintot meghaladó kárt okozott az erdőségben. A továbbiakban arról szó­lott a járási kapitányság fő­tisztje, hogy a köznapi mun­kában tanúsított csekély szó­rakozottság is nagy kárral járhat. A tamási Vörös Szikra Tsz-ben — például — 50 000 ezeket a termelők már az új árakon vásárolhatják meg. Harminchárom százalékkal csökkentették a 25 kilós cso­magokban forgalomba hozott Safidon vegyianyag árát, míg az egy kiló csomagolású Safi­don árát 30 százalékkal mér­sékelték. Olcsóbb lett a Sate- cid és átlagosan 10 százaléko­san kerül kevesebbe a külön­böző súlyú csomagokban áru­sított Fundazol. Két import növényvédő szer, a Karmex és a Gusathion árát is leszállí­tották, 16, illetve 27 százalék­kal. Az árleszállítás csökkenti a termelők költségeit, annál is inkább, mert nagy mennyiség­ben használt és alapvetően fontos gomba-, gyom- és ro­varirtó szerekről van szó. (MTI) forint értékben kilenc szarvas- marha pusztult el, mivel gon­dozójuk felületessége folytán nedves lucernát legelt. A pin­cehelyi Vörösmarty Tsz ka­rámjából hét növendék marha szabadult ki, s így lett vasúti baleset áldozata. Ugyanebből a tsz-ből azonban a jó példa sem hiányzik: a termelőszö­vetkezet erélyes fellépéssel fi­zetette meg kárát azzal a „feltalálóval”, aki az úgyne­vezett szőrös bőröndök gyár­tására vette rá a tsz-t. — A mozgó bűnözők a mi járásunkat sem kerülik el, — fizv^meztetett Pőcz József rendőr őrnagy. — Szívesen szólok arról, hogv közülük nem egy a felelős vezetők éberségének köszönhetően a mi szőkébb hazánkban fejezi be dicstelen pályafutását. így j<rt, másokon kívül, a hidro- globusokat „tisztító” brigád, amelvet a Hőgyészi Állami Gazdaságban lepleztek le, és amelynek tagjai javában töltik megérdemelt szabadságvesztés­büntetésüket. — b. z. — Százhúsz új Mintegy 120 kő- és bronz­szobor készül el idén a Kép­zőművészeti Kivitelező Válla­lat műhelyeiben. A Budapes­ten és az ország számos váro­sában felállítandó műalkotá­sok között több Petőfi-megfor- málás látható. A Margitszige­ten találkozhatnak majd a sé­tálók Vigh Tamás Petőfi- szobrával, míg a művésznek a nagv költőt ábrázoló mellszob­ra Nyíregyháza dísze lesz. A Csongrád megyei Sándorfalván helyezik el Kelemen Kristóf másfélszeres Petőfi-szobrát, a 150 éve született költő Mohá­cson felállítandó bronz mell­szobrát pedig Schaár Erzsébet készíti el. Borsos Miklós Kodály, és Pátzay Pál Bartók-mellszobra a szombathelyi zeneiskolát ékesíti majd. Nemcsak Budapest, és más városok, de a községek is új művészeti alkotásokkal gaz­dagodnak. Például Lisztes Ist­ván díszkútját a Baranya me­gyei Mágoes község középpont­jában, az általános iskola előtt állítják fel. Ispánki József díszkútja Dunakeszire kerül a járműjavító vállalat lakótele­pének parkjába. Szomor László „Ülő fiú” című kompozíciója Szentlőrincre készül a film­színház előtti térre. Makrisz Agamemnon ülő leánya Füzes­abonyba kerül az MSZMP- székház épülete elé. Dombóvá­rott a Tanácsköztársaság téri új lakótelepen állítják majd fel Szabó Iván „Éjszakák és nappalok” című alkotását. Szőke Lajos térplasztikája a Miskolc-tapolcai tavi fürdőző- ket gyönyörködteti majd. Bőven jut munka a díszítő szobrászoknak is. Folytatódnak a fertődi és a keszthelyi kas­tély famunkái, s nagy fokú felkészültséget kíván a restau­rátoroktól a székesfehérvári Fekete Sas gyógyszertár XVIII. századi berendezésének hely­reállítása. Jelentős feladat a drávaiványi református temp­lom famennyezetének restau­rálása és a kecskeméti Szent­háromság szobor helyreállítá­sa. (MTI) Több növényvédő szer ára csökkent 1 A Különös Iiáxassag igaz históriája 26. Maga Dőry Katalin is a bí­róság pulpitusa elé áll, s meg­teszi vallomását. Előadja ki­bontakozó szerelmüket, a leánykérést s a püspöki enge­dély megszerzése ügyében ap­ja és vőlegénye közösen tett lépéseit. Majd pedig imigyen vall az ominózus esküvőről: — „A Gróf marja kocsiján jött Erdőtelekről Girincsre ... Az atyám udvarában oly sza­bad volt, mint a madár. Há­romszor is kiment az istállóba napjában, ott ölelgette a lo­vait. Jó kedvvel ment az es. küvésre. Az eskevést megelő­ző napokon, valamint az eske- vés napján is olyan kedve volt a grófnak, mint egy Sze­relmes embernek ...” NEM ESZIK A KÁSÁT OLYAN FORRÓN... „ .. .Házasságunk elején úgy mulattunk, mint a házasok szoktak mulatni — vallja Ka­talin asszony. — Házassági mó­don is éltünk, egyik gyerme­kem Girincsen ... halva lett, a másikat 1803. októberben Keresztárban letettem 3, vagy 4 hónapban ...” A súlyosan megszégyenített feleség szenvedélymentesen vall a főtisztelendő bírák előtt Érezhetően, ekkor még nem a gyűlölet, de a keserű fájdal­mas kiábrándulás süt át sza­vain. Egy kisiklott élet hangja Dőry Katalin grófnőé... Leány- és fiatalkori szerel­mi kalandjairól nem szól. Csak fátyolos ködön át utal, valami ilyesmire: „A legnagyobb ke­serűségben éltem, mert az Uramnak erántam való szere- tete mindennemű illetlen hán­tásra vitte ötét a szerelemfél­tés miatt." Igaz, ezek az ügyek nem is képezik a per tárgyát. Azokat férje is csak azért szellőzteti nagy buzgalommal, hogy az­zal próbálja indokolni mátká­jától való elfordulása okát. No. de hát, tudjuk, hogy János gróf azután igazán nem vethet szerelmi kicsapongás terén senki szemére. Hisz az erdő­telki kastély szobalányaival, egész sor asszonnyal és haja- donnal folytatott „bűnös pa­ráználkodásai, s nem utolsó­sorban a bánáti szerb me­nyecskéken kiélt első éjszaka jogának embertelen gyakorlata sem valami kezesbárány képé­ben tünteti fel Erdőtelek és Párdány örökös urát. Dőry Katalin sem fukarko­dik a tanúkkal, légyenek azok a girincsi kastély hajdani cse­lédei, vagy a kis falu paraszt­jai. 1827 tavaszán így emlé­keznek vissza az egyházi b ré­ság magas színe előtt, a hajdan volt nagy szerelemre, esküvőre. — „Úgy szerették egymást, mint az angyalok! — mondja Béres Kata. — Láttam, hogy csókolództak együtt..." — „A copluátióra (esketésre) maga négy fekete lovain jött Girincsre, — meséli Smól Ka­talin. — a maga alkalmatos­ságán. Azt jól tudom, hogy erővel nem hozták. Hogy pe­dig elérkezése után zárva tar­tották volna, vagy kényszerí­tették volna a Grófné elvéte­lére, esküszöm, hogy nem igaz!” — „Soha nem is hallottam, hogy mindjárt felakasztanak is. Hlyen dolgot —1 jelenti ki Fe­kete Mihály. — ötvenkét esz­tendő alatt ott lakok, a falu­ban tudva volt, hogy férjhez ment a Grófné, de ilyen zene­bonát soha se hallottam, hogy történt volna, pedig, ha lett volna valami, megtudtam vol­na én is ..." — „Ha erőszak lett volna, az egész falu megtudta volna — okoskodik logikusan Bod­nár György bácsi. — De nem bírt volna két Asszony Gróf Buttlerrel, mert derék legény volt akkor, mikor én láttam.” — „Strázsák nem voltak rendelve — erősíti Bodolay Mihály. — Mert én lettem vol­na, vagy én rendeltem volna, ha strázsa kellett volna!" Bo­dolay ugyanis ebben az időben Dőry hajdúja volt. — „Még nevettünk is a töb­bi fiatal cseléddel, — emléke­zik vissza az egyik, — midőn a Gróf a Grófnéjával együtt sétált és nyájaskodott, mint­hogy a Gróf nagy volt, és a Grófné kicsiny. Kérte a Gróf­né a Grófot, hogy hajoljon meg, hogy megcsókolhassa.” —„Láttam a Grófot, mint Vőlegényt, hogy szabadon járt hosszú szivarral az udvaron, udvaron kívül is, ahol tetszett néki, — vallja Sikur Salamon­ná. — Karon fogva sétált a Contessel, a kastély előtt lévő széken az öreg és ifjú Gróf- néval együtt ültek és a kertbe is mentek. Tapasztaltam a Grófnak Grófné eránt való hajlandóságát, valamint azt is, hogy szereti, mert szívesen diskurált, sétált véle, s kezeit csókolgatta." — „Karon fogva vezette Ka­talin Grófnéját, — idézi vissza az esküvőt egy öreg girincsi paraszt, — Nem láttam, hogy szomorú lett volna. Vidáman vezette a grófnéját a Temp­lomba ...” — „Szemeimmel láttam a Grófot, — vallja Lubkovics András girincsi jobbágy, —' mikor esküdött az oltárnál. Víg embernek látszott. Meg le­hetett hallani a szavát a Templomban, mert bátran fe­lelt, és kicsiny a Templom.” AGYAFÚRT FISKÁLISOK — AGYAFÚRT TANŰK Az egymással szemben álló, életre-halálra küzdő felek per­beli hadműveleteinek vezérka­ri főnökei: az ügyvédek. A jó fiskálisnak komoly ázsiója van. Keresik is, mint a cukrot. Ilyen keresett prókátor híré­ben áll Nagy János is, az eg­ri érseki jogakadémia profesz- szora. Buttler János nyomban rácsap, iparkodik válópere vi­telére megnyerni, de a kétes ízű feladatot a tanár elutasítja magától. A helyzet pikantériá­ja viszont az, hogy végül is, négynél több esztendőn át, eb­ben a perben forgatja penná­ját, — de Dőry Katalin vé­delmében. Buttler „barna prókátora” nagyidai Sávoly Sámuel uram derekasan jeleskedik, még­hozzá olyan túláradó buzga­lommal, hogy a válóper során több súlyos jogi túlkapására, visszaélésére is fény derül, mely bizony nem túlzott öröm­mel töltheti el a grófot, mert félti a kirobbant botrányok to- vábbgyűrűzésétől pere sikerét a szigorú főtisztelendő szent­széki bíróság előtt. így hát, a szent cél érdekében, kétesz- tendei hűséges jogi szolgálat után, feláldozza az oltáron Sá­voly uramat, és megvonja tőié ügyvédi megbízatását. Úgy ér­zi, hogy ezt meg kell tennie, s nem is haragszik meg érte Sá­voly Sámuel prókátor, oly sok jogi csalafintaság és agyafúrt mesterkedés jeles bajnoka. De az erdőtelki gróf új ügy­védje is nagy gyakorlatú jo­gász, Janicsád László ungvári ügyvéd, „több úri nemzetség­nek törvényes jogigazgatója” és táblabíró. Janicsád oly oda­adó hűséggel szolgálja Buttler Jánost, hogy még kerek húsz éven át, egészen halála per­céig intézi bonyolult jogi és peres ügyeit. E minden hájjal megkent prókátorok kezébe fut össze a bonyolult per minden finom szála. Ök kutatják, mozgatják s preparálják a tanúkat, s tü­zelik további küzdelemre a már-már lankadó feleket. A szentszéki bírósághoz lanka­datlan buzgalommal körmölik újabb és újabb válaszaikat, viszontválaszaikat, megjegyzé­seiket és észrevételeiket... Igen! A tét óriási, s éppen ezért az ügyvédi honorárium is magas summára rúg. E kor ügyvédeinek jövedelmére né­mi fényt derít, hogy például éppen Sávoly fiskális úr rövid öt esztendő alatt két nagy há­zat is vásárol Egerben, nem kevesebb, mint huszonhatezer csengő forint értékben. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents