Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-13 / 10. szám
Beszélik, hogy... ...azért Eelt öngyilkos Sok a gázló a Dunán Csökkentett rakománnyal közlekednek a hajók A Dunán dolgozó magyar jégtörő hajók visszatértek támaszpontjukra, Bajára. A jugoszláv Duna-szakaszról is megérkezett az az öt, magyar jégtörő hajó, amely az erős zajlás idején nyújtott segítséget jégtáblák leúsztatásában, a torlaszok kialakulásának megakadályozásában. így a bajai támaszponton most 16 jégtörő hajó áll készenlétben, hogy szükség esetén ismét felvegye a harcot a jéggel, A MAHART hajói a dunai zajlás levonulásának végét meg sem várva ismét kifutottak a téli kikötőkből, hogy pótolják a kényszerű kiesést, s minél kevesebb késéssel juttassák el rakományaikat rendeltetési állomásukra. A jég most már nem akadályozza a hajózást, de annál több gondot okoz az alacsony vízszint. Budapestnél már hetek óta csak általában 95—115 centiméter közötti vízállást jelez a lánchídi vízmérce. A tél visszafogja a vízutánpótlást, s az alacsony vízszint következtében Pozsony és Mohács között 40 gázló keletkezett. Legsekélyebb a folyó a budafoki gázlónál, ahol mindössze 160 centiméter mély a víz. Az uszályoknak és a vontatóknak tehát ügyelniük kell arra, nehogy fennakadjanak a zátonyokon. Ezért sok helyen arra kényszerülnek, hogy 40 —50 százalékkal csökkentett terheléssel keljenek át e veszélyes szakaszokon. A vízügyi előrejelzések szerint számítani lehet arra, hogy a hét utolsó napján mintegy 1 centiméteres áradás érkezik a fővárosi szakaszra. Sajnos ez az aprócska áradás nem sokat változtat a gázlókon, és nem enyhíti a vízellátási gondokat sem. (MTI) Elkészült a keszthelyi öböl hínártérképe A szabálytalanul szép színésznő öngyilkossága voltaképpen közügy lett. Legalábbis abban az értelemben, hogy városon és falun egyaránt beszédtéma volt. Sokan nem tudnak napirendre térni afölött, hogy miért tette, hiszen sikeres, országosan ismert ember volt, kifejezetten jó anyagi körülmények között élt, ahogyan mondani szokás, megvolt mindene. Mások tudni vélik, hogy bár a népszerűség reflektorfényében élt, a színház, a rádió és a televízió révén milliók személyes ismerősévé vált, magánéletében mégis egyedül volt. És a magányt nem fialta elviselni, végül is ezért lett öngyilkos. A nekrológokból is valami ilyesmit lehetett kiolvasni. Volt, amelyikből önvádat is, hogy egyikünknek sem jutott eszébe karácsonykor föltárcsázni. elbeszélgetni vele, talán visszatartottuk volna a jóvátehetetlen cselekedettől. Talán, hátha. Ezt már utólag nem lehet megállapítani, tekintve, hogy nem történt meg, elmaradt a telefonálás. Ellenben erről az esetről más vonatkozásban eszembe jut a telefon. Magyarország évek óta listavezető az öngyilkosság világstatisztikájában. A lakosság számához viszonyítva nálunk választják legtöbben az önkéntes halált. Évente több, mint háromezren halnak meg így. És ehhez még hozzá kell számítani húsz-húszonkét- ezer öngyilkossági kísérletet. Ez az igazi közügy, amelyről azonban alig beszélünk és főleg keveset a lehetséges megelőzésért. Az orvosok, s főként a pszichiáterek a megmondhatói, hogy az öngyilkosságok és kísérletek jó részében több ok játszik közre, de ezek között az egyik majdnem mindig megtalálható. Ez a magányosság, az egyedüllét, az emberi kapcsolatok elvesztése. Ha ez így van, akkor nyilvánvaló, hogy az öngyilkosságok megelőzéséért a közvetlen környezetben élők tehetnek a legtöbbet. A család, az iskola — mert különben aggasztó a 15—19 évesek öngyilkossági arányszáma — a munkahely, a baráti kör, ha van, egyszóval a szűkebb közösség. Hogy miképpen, arról lehetne vitatkozni. Illetőleg legalább vitatkozni kellene, de jobbára még azt sem tesszük. Legfeljebb utólag, amikor már késő, és akkor már csak az marad, hogy megtárgyaljuk, a szerencsétlen miért tette azt, amit tett. Pedig — és ez szintén orvosok, pszichiáterek véleménye — az öngyilkosjelöltek az esetek többségében valamilyen formában rendszerint elárulják ismerőseiknek, barátaiknak. hogy mire készülnek, ha nem is néven nevezve a dolgot. Eszerint nem figyelünk eléggé egymásra, többet kellene törődnünk mások sorsával? Feltehetőleg ez a helyzet, de hogy mekkora ez a közönv. és milyen tényezőknek tulajdonítható, az olvan oknvomozást igényelne, amely sokszorosan túlhaladja egy ilyen jegyzet kereteit. Annvi azonban bizonyos, hogy bár az öngyilkosság lényegét tekintve egyéni tragédia, aggasztó gyakorisága miatt mégis társadalmi jelenség. amelynek visszaszorításáért intézményesen is küzdeni kell. A lehetséges és szükséges módszerek közül maradjunk ezúttal csak a telefonnál. Gergely Mihály, a „Röoirat az ön- gyilkosságról” című felkavaró tanulmánykötet szerzője a sajnálatosan alacsony példányszámban kiadott művében egyebek között idéz az Egészségügyi Minisztérium egyik tervezetéből, amelyben ez áll: „Egyelőre kísérletként a fő- yárosban helyes volna megszervezni a 24 órás állandó psychiatriai szakügyeletet, melvet két psychiater szakorvos látna el a rendelkezésükre álló géDkocsivpl, elsősorban orvosi hívásra helyszínre is kiszállnának és ezzel a psychiatriai betegek sürgősségi ellátása lényegesen javulna. Az öngyilkossági preventio érdekében — melynek hazánkban sajnos igen nagy a jelentősége — a psychiaterek mellé beosztva klinikai psychológust is be lehetne vonni az öngyilkosjelöltek .,forró drót” telefon- szolgálatába, amint ezt több országban megteszik. Ezt a szolgáltatást természetesen megfelelő mentalhygienes szemléletű, széles körű felvilágosító munkának kell megelőznie.” Az idézett tervezet több, mint három éve készült. Azóta legalább hetvenezren követtek el öngyilkossági kísérletet, s legalább tízezren bele is haltak. Nem tudom, hogy közülük hányat sikerült volna egy-egy telefonbeszélgetéssel, vagy annak nyomán személyes kiszállással megmenteni az életnek. Ezt csak találgatni lehet, mert tudomásom szerint ma sincs nálunk ilyen lelki segélyszolgálat, amely pedig sok európai nagyvárosban, egyebek közt Prágában és Varsóban is eredményesen működik. Lehetséges, hogy ezt a különleges szolgáltatást csakugyan széles körű felvilágosító munkának kell megelőznie, ez azonban meglehetősen titokban folyhat, meri én például észre sem vettem. A múltkor beszélgettem valakivel, aki aggodalmas megjegyzésemre csak legyintett, mondván, hogv az öngyilkossági világstatisztikában az első három helven Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia áll. Átkos hagyomány, amelv száz éve benne van a levegőben, nehéz ellene bármit is tenni. F'zonvára nehéz, hallatlanul nehéz, de magvarázvatáissal, le- gvinl vetéssel semmire sem jutunk. Kevésbé aggasztó téma. dalmi i°lensé«ek ellen fel tudjuk venni és fel is vesszük a harcot. Énbén az nb<tvilkos- sáwai szemben volnánk tehetetlenek? Nem hiszem, hogy nincs más választásunk mint a beletörődés. Árkus József Ä Balaton-kutatók megállapították, hogy a tavat érő szennyezettség nem oszlik meg arányosan. A szerves anyagok nagy része a keszthelyi öböl vizét terheli, amelynek szembetűnő következményeit már a fürdőzők és a vízi járműveken utazók is tapasztalják. Dr. Kárpáthy Istvánnak, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanárának irányításával felmérték a keszthelyi öböl feltöltődését okozó tényezőket. A káros folyamatban számottevő szerepet játszanak a vízinövények. A légi felvételekről jól nyomon követhető, hogyan helyezkednék el a hínármezők, s hogyan vetik meg gyökerüket a nádasok „előőrsei”. Ezek a kis zöld foltok, különösen kedvezőtlen vízállás esetén, újabb kiterjedt tenyészhelyek bázisai lesznek. Elkészült a keszthelyi öböl hínártórképe is, amely a maga nemében egyedülálló munka Európában. Több ezer minta alapján megállapították; hogy a keszthelyi öböl területén évente 280 ezer kiló hínár terem. Az iszaposodé«, a szerves-^ anyag-felhalmozódás csökkentésére és általában a vízinövények elterjedésének tnegaka- dályozásárk rövidesen beható kutatások kezdődnek a Zalán és annak vízgyűjtő területén. Addig is, amíg kidolgozzák a hatásosabb védekezés módszereit,' hozzálátnak a 'keszthelyi öböl tisztításához. Az idén tavasszal munkába állítják azt a Hollandiából megrendelt korszerű hínárvágó gépet, amely összegyűjti és eltávolítja a levágott vízinövényt. (MTI) |A KíÜdiiös házasság I igaz históriája 9. Buttler gróf most már erőszakosan követeli kegyúri temploma papjától kihirdetését. de az megmagyarázza neki, hogy „nem is kívánhatják, hogy én ily ifjúságomban megrontsam magam a püspök előtt, és előmenetelemet örökre eltemessem...” Az erdőtelki plébános egri útja végül is meghozza a fiataloknak a sikert. Minden bizonnyal a Makay kanonokkal való bizalmas tárgyalás nyomán mégis csak megérlelődik a püspökben a? elhatározás, hogy szabad folyást enged János gróf és Katinka kontesz akaratában. A GIRINCSI ESKÜVŐ „Hála légyen Isten ő Szent Felségének, — ujjong Kovách Ferenc, az erdőtelki plébános, Buttlernek írt levelében, — hogy már célját Nagyságod elérte!” Eszterházy Károly egri püspök legfelső engedélyével elhárul az utolsó akadály is a szerelmesek házasságkötése elől. Egyszer-egyszer már mindkét faluban kihirdették a házasulandókat. A második templomi kihirdetésre augusztus 19-én, vasárnap, a harmadikra pedig 20-án, hétfőn, Szent István első magyar király ünnepén kerül sof, — s így még aznap nyélbe lehet ütni a várva várt esketést. A lakodalom arisztokrata körökben szokatlanul szerény körülmények között zajlik le. A menyasszony szülein kívül, a kiterjedt rokonság egyetlen tagja, egyetlen meghívott vendég sem vesz részt az,esküvőn. A két házassági tanú is csak egyszerű polgárember. János grófé Mauer János ónodi kirurgus, Katinkáé pedig Vosz- nyiczky András, édesapja tiszttartója. A nyoszolyólány a menyasszony egyik húga, a nyoszolyóasszony pedig Mauer- né, az egyik tanú felesége. Bizonyára csodálkoznak is a falubéliek, hogy ilyen előkelő mátkapár esküvőjére nem sereglenek össze a rokonok, atyafiak és barátok. Ki hallott még ilyent? ... A társaság hintákon hajtat végig a falun, a tornyokkal ékes Dőry-kastélytól a templomig. Az első fogaton a menyasszony foglal helyet, édesanyja és a nyoszolyóasszony társaságában. Ezt követi a vőlegény kocsija, apósa és házassági tanúja kíséretében. Az egyházi esketés szertartását az István király napi tömjénszagú nagymise és a prédikáció között, Ólajossy János, Girincs község 44 éves plébánosa végzi. Buttler gróf és Dőry Katinka sorsdöntő lépése, — miként egy szemtanú meséli, — „több száz híveknek jelenlétekben” zajlik le. A kis templomban tisztán csengenek Buttler János szavai: „Isten engem úgy segélyen... a Boldogságos Asszony... És Istennek minden szentéi. .. Hogy e tisztességes személyt szeretem... szeretvén hozzám veszem házastársul... Istennek rendelése szerint... Es hogy ötét el nem hagyom... Holtomiglan s holtáiglan ... Isten engem úgy segélyen.” Hasonlóképpen teszi le az esküt a Dőry leány is, a falu templomába sereglett kíváncsi és ájtatos népe előtt. HÚSZ HÓNAP BOLDOGSÁG Az új pár első, közös éjszakáját a girincsi kastélyban tölti, miután, ősi szokás szerint, az erdőtelki pap, aki vacsorára megérkezett, beszenteli a fiatalok „nászágyát.” A következő napon a fiatalok a közeli Sályba hajtatnak, Eötvös báróékhoz, ahol rokoni szeretettel fogadják őket. Tinka kontesz megkéri nagynéniét. hogy legyen a kísérőjük erdőtelki otthonába vezető útjukon. Hintóba szállnak, és Erdőtelekre hajtatnak, hová az új asszonyka, már előreküldötte két szobalánya kíséretében, szerény „bagázsiá"-ját. Hiányzik a fényes menyegzői kelengye, s bizony-bizony Katalin asszony csak szegényes ruhatárral vonul be fényes új otthonába. A Buttler házaspár érkezésének híre szárnyon jár, s a kastély előtt a birtok és a falu apraja-nagyja, földesurának kijáró köteles tisztelettel fogadja. De nem hiányoznak a f'ctal gróf „banda muzsikusai” sem, akik hangos zeneszóval, hegedűik vidám cincogtatásával ünnepük az új házaspárt, Erdőtelek és Párdány örökös urát és hitvesét A kastélyban magasra hág a jókedv. Vidám mulatozás indul, pótolva a nagyon szerény girincsi lagzit. A Buttler birtok egri és tokaj-hegyaljai nemes nedűjével, pirosra sült pecsenyékkel, asszonyoknak való édes süteményekkel körítve. négy álló napig folyik az önfeledt mulatozás. Az 1792. augusztus 22-én Erdőtelekre érkezett Buttler házaspár családi élete boldogan indul... De időszerű sort kerítenünk már annak a megbeszélésére, hogy mi lehetett a sok-sok levélváltás alkalmával is eltitkolt oka annak, hogy annyira sürgőssé vált a házasság- kötésük. A feleletet úgy hisz- szük, hogy sokan megfogalmazták már magukban, némi élettapaszitalat alapján. .•— A Dőry leány korábbi meglehetősen zavaros szerelmi kalandjairól még fogunk jócskán hallani, de a fiatal gróf sem ment, — mint a história meséli, — a szomszédba tanácsért szerelmi téren ... Az öreg Dőry papa meglehetős nyíltsággal meg is írja ezt a sorok között az egri püspöknek, amikor tudtára adja első levelében, hogv ..ENNEK HAr.ASZTÁSA KISEBBSÉGÜNKRE VAGYON.” Amikor pedig Eszterházy nem akarja megérteni a célzást, már szinte néven nevezve a „baj”-t, megírja, hogy „HA EZEN DOLOG TOVÁBB HALADNA, MINDNYÁJUNKNAK GYALÁZATÁRA LENNE.” „A girincsi tavaszi szép napok” * egyikén, valószínűleg a kisasszony, aki bizony már korábban elvesztette hamvas ártatlanságát, olyan előleget adott udvarlójának, hogy annak szemmellátható testi következményei már-már láthatókká váltak... Ez joggal indokolta, hogy nem lehetett már tovább várni az esküvővel, és hogy nem csődítették össze arisztokrata rokonaikat és ismerőseiket a gyanúsan szerény főúri lakodalomra. Amikor pedig gróf Eszterházy Károly egri püspök előtt részben Dőry célzásaiból, részben pedig az erdőtelki plébánosnak Makay oldalkanonokkal folytatott bizalmas jellegű tárgyalásaiból világossá vált a meztelen valóság, hogy elkerülje a legrosszabbat: a botrányt — minden akadályt elgördített a házasságkötés zavartalan lebonyolítása elől. * — „Igen forrón szerették egymást, mint az angyalok, — pletykálkodjk egyik szobalányuk. — Láttam, hogy csákó- lództak együtt...” — „Igen forrón szerette gróf Buttler őnagysága a grófnéját, — meséli az erdőtelki kastély másik belső szobalánya. — Azt onnan tudom, hogy nagyon szépen bánt vele, sok szépet vett neki. Hogy csókolgatta gyakran, szemeimmel láttam. Sőt annyira szerette, hogy másoktul is féltette..." (Folytatjuk) ]
